Közoktatásunk legnagyobb problémái:

• Az elmúlt évek nemzetközi és hazai mérései azt bizonyítják, hogy Magyarországon a tanulók jelentős részének nemzetközi viszonylatban sem megfelelő az olvasás-szövegértési képessége, továbbá matematikai és természettudományos ismereteiket nem tudják jól alkalmazni a gyakorlatban.
• Közoktatásunk jelenlegi formájában nem csökkenti, hanem újratermeli a társadalmi esélykülönbségeket, hiszen azon országok közé tartozunk, amelyek közoktatási rendszere a legtöbbet növeli a gyerek induló hátrányait.
• A tanulók jelentős része sok évfolyamon túlterhelt, idejük nagy részét döntően lexikális jellegű tananyag bemagolásával töltik, ahelyett, hogy a megfelelő mennyiségű lexikális ismerettel együtt minél több, az életben is használható, valódi tudást szereznének.
• Az utóbbi években a szakiskolások fele kilencedikben félévkor megbukott.
• A közoktatási rendszerből kikerülő fiatalok nagyobbik része nem beszél idegen nyelven, és nem tudja használni az informatikát.

 A közoktatási törvény módosítására az európai uniós jogszabályokhoz való illeszkedés igénye mellett azért van szükség, hogy megvalósulhasson a három legfontosabb cél:

ˇ   A gyerekek használható, korszerű tudást kapjanak, hogy képessé váljanak egész életük folyamán új dolgokat megtanulni.

ˇ   Megszűnjön a tanulók sok esetben jelentkező felesleges túlterheltsége.

ˇ   Növekedjen a társadalmi egyenlőség, minden gyereknek legyen esélye boldogulni az életben.

 Mindezek megvalósításához a hagyományos, poroszos oktatási rendszer helyett a szabad játékkal, mesével, szocializációval eltöltött óvodás évek után valóságosan gyerekközpontú, a gyerekek érdekéből kiinduló iskolákra van szükség. Olyan iskolákra, ahol a gyerek szeret tanulni, ahol képességei kiteljesedhetnek.   Olyan közoktatásra, amelyik az életben való sikerességet alapvetően meghatározó érzelmi intelligencia fejlesztésére is megfelelő hangsúlyt fektet.

  A közoktatási törvény módosításának fontosabb elemei

 Korszerű, használható tudást kapnak a gyerekek

1.      Hosszabb lesz az alapozó szakasz

A javaslat meghosszabbítja az iskolai oktatás kezdő szakaszát.   Az a cél, hogy az általános iskola alsó tagozatán ne kelljen rohanni, ne legyen a tanítón az a kényszer, hogy már az első év karácsonyára valamennyi tanítványát meg kelljen tanítania írni, olvasni. Ezekben az években megfelelő szinten kell elsajátítani az alapvető készségeket: az írni-olvasni-számolni tudást.

ˇ        Az általános iskola első-negyedik évfolyamán kizárólag a tanítók készíthetik fel a tanulókat, és ezeken az iskolai évfolyamokon nem végezhetnek nevelő és oktató munkát a tanárok (kivéve az emelt szintű oktatásban az idegen nyelv, a művészetek, a testnevelés és a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom esetében).

ˇ        A készségek és képességek fejlesztése az alsó tagozat után az ötödik és a hatodik évfolyamon a mostaninál nagyobb hangsúllyal folytatódik azzal is, hogy ötödikben és hatodikban 2008-tól kezdve a tanulói heti kötelező óraszám 25-40%-ában csak olyan pedagógus taníthat, aki rendelkezik tanítói végzettséggel (az első 3 évben ez az alsó határ 20%-ra is levihető).

2.      Az első három évfolyamon csak a szülők beleegyezésével lehet évet ismételtetni

A törvénytervezet csak akkor engedi az általános iskola első-harmadik évfolyamán a tanuló „megbuktatását”, ha abba a szülők beleegyeznek. A gyerekek viszont ilyen kicsi korban még nagyon eltérő ütemben fejlődnek (mentális fejlettségükben például az alsó tagozaton több évnyi eltérés van közöttük), és nagyon sokan komoly hátrányokkal kerülnek be otthonról az iskolába. Megfelelő figyelemmel és korszerű oktatással azonban a lassabban indulók is behozzák lemaradásukat, és negyedik évfolyam végére szinte kivétel nélkül el tudják sajátítani az alapvető készségeket.

A lemaradó, egyes készségekben lassabban fejlődő gyerekeket egyéni foglalkozások, felzárkóztató képzések segítik majd abban, hogy megszerezzék a szükséges készségeket. Az egyéni foglalkozásra használható időkeretet a duplájára emeljük, és már az idén is gyarapítjuk a pedagógusmesterségbeli tudás növekedését eredményező, támogatott továbbképzéseket. A buktatás nehezítése kétségtelenül szemléletváltást igényel pedagógustól, szülőtől egyaránt, de nagyon fontos, hogy ez megtörténjen, hiszen a bukott diák megszégyenítő bélyegével élő kisgyerek könnyen és végleg elfordul az iskolától, a tanulástól.

3.      Az iskolaszerkezet nem változik

A törvénymódosítási javaslat az iskolában történő nevelő-oktató folyamatot 12 éves egységként kezeli, melyből 8 év az alapfokú oktatás, azaz az általános iskola, és ehhez kapcsolódik 4 (5) év középiskola, illetve 2 év szakiskola.

4.      Lehet nyelvi, informatikai előkészítő évfolyam a középiskolákban

2004-től minden gimnáziumban és szakközépiskolában indulhat egy osztály 9. évfolyamon, amelyben az ezt igénylő gyerekek az időkeret legalább 40 százalékában idegen nyelvet tanulnak, és az informatika oktatása is emelt óraszámban zajlik. A későbbi években az intenzív nyelvtanítást lehetővé tevő évfolyam minden évben újabb osztállyal bővülhet.

5.      A tartalmi megújulást lehetővé teszi a jogi keret változása

Megváltozik a tartalmi szabályozás rendszere:

ˇ        A javaslat megerősíti, hogy a Nemzeti Alaptanterv tartalmazza azokat az ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeket, amelyekre az iskolai nevelő és oktató munka épül.

ˇ        A kerettanterv elvesztette kötelező szabályozó erejét. Az oktatási miniszter viszont egy iskolatípusra vonatkozóan több kerettanterv kiadásával segíti az iskolai helyi tantervek elkészítését. Az iskoláknak nem feltétlenül kell tehát önállóan saját helyi tantervet készíteniük, az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek és programok alkalmasak lesznek arra, hogy betöltsék a helyi tanterv feladatait. A pedagógusok, különböző szervezetek szintén készíthetnek kerettanterveket, amelyeket az OKNT előterjesztésére a miniszter fogad el.

6.      Nem kell kétszer megtanulni ugyanazt

A javaslat az oktatást egységes folyamatként szabályozza, amely szükségtelenné teszi a már egyszer átadott ismeretek újbóli oktatását. Nem fejeződik be az egyes tantárgyak tananyaga az általános iskola nyolcadik évfolyama után, és nem kezdődik elölről a tananyag átadása a középfokú iskolák kilencedik évfolyamán. Ez a változás lehetővé teszi, hogy hatékonyabban, a csökkentett tanulói időkeretben is megfelelő arány alakuljon ki a tananyagban az ismeretek és az alapkészségek között.

7.      Felvételi vizsga helyett kétszintű érettségi lesz

2005-től az egyetemi, főiskolai felvétel alapja a középiskolai érettségi lesz, nem kell tehát többé a tanulóknak egy tantárgyból két vizsgát is tenniük. Az egyetemek és a főiskolák az érettségin elért eredmények figyelembe vételével választhatják ki azt a jelentkezőt, aki felvételt nyerhet. Ezzel a megoldással a középiskolai oktatás visszanyeri a rangját, és lényegesen csökken a tanulók túlterheltsége és a különóráztatás kényszere, mivel a középiskoláknak a középiskolai követelményekre épülő érettségire, nem pedig az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákra kell felkészíteniük a tanulókat. Az egyetemek, főiskolák egy szakcsoporton belül azonos – vagy középszintű vagy emelt szintű – érettségi vizsgát írnak elő a bejutás feltételeként.

ˇ        Az idegen nyelvből letett emeltszintű érettségi az eredménytől függően alap-, vagy középfokú nyelvvizsga megszerzését is jelenti egyben. Ilyen módon a nyelvvizsga ingyenessé válik.

ˇ        Aki informatikából akár középszinten, akár emelt szinten jelesre érettségizik, az igény esetén ECDL bizonyítványt is kap.

8.      A hétvége, a szünet lehet nagyobb mértékben a pihenésé

A javaslat nem tiltja központilag az alsó tagozatban az írásbeli házi feladat feladásának lehetőségét, de a pedagógiai programban meg kell fogalmazni az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait, továbbá az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátjait, a tanulók tudása értékelésében betöltött szerepét és súlyát. Tehát a szabályozás lehetővé teszi, hogy adott esetben – nem központilag, hanem a helyi közösség szintjén – korlátozzák a szünetekre feladható házi feladatok mennyiségét.

9.      Változatosabb, sokrétűbb tanulói értékelést akarunk

A javaslat minden évfolyamon lehetővé teszi, hogy meghatározott körben, a helyi tanterv előírásai alapján, a tanuló évközi érdemjeggyel történő értékelésétől, illetve félévi, év végi, osztályzattal történő minősítésétől az iskola eltekintsen, illetve más értékelési módot alkalmazzon, amely pedagógiai szempontból előnyösebb a tanuló, illetve a szülő számára. Az első három évfolyamon és negyedikben félévkor bevezetendő kötelező szöveges értékeléssel – amihez központi mintákat kapnak majd az iskolák – megvalósulhat az, hogy a tanuló és a szülő a gyerek olyan képességeinek pillanatnyi állásáról is visszajelzést kapjon, amelyeket a hagyományos értékelési, minősítési módok nem tesznek lehetővé.

Az előzőek által jelentősen csökkenhet az a probléma, hogy a tudósok által legfontosabbnak tartott tíz intelligencia-komponensből a magyar iskolákban jelenleg mindössze kettőt értékelnek.

10.   A veszélyeztetett gyerekek védelme

A javaslat újraszabályozza azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján az óvodai felvétel, kollégiumi elhelyezés, iskolai napközibe történő felvétel iránti kérelmeket el kell bírálni. A módosítás kötelezővé teszi a gyermek, tanuló felvételét az óvodába, az iskolai napközibe, illetve a kollégiumba, ha a felvétel összefügg a gyermek, tanuló veszélyeztetettségével, a gyermek ügyében hozott gyámhatósági intézkedésekkel. Ez a szabályozás összhangba hozza a közoktatásról szóló törvényt, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amely a védelembe vétellel kapcsolatos eljárások keretében írja elő az érintett gyermekek, tanulók felvételét a jegyző intézkedése alapján.

11.    A hátrányos megkülönböztetés tilalma

A javaslat előírja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a közoktatásban. A tervezet meghatározza azt az eljárást, amelynek igénybevételével intézkedni lehet azokkal szemben, akik olyan döntést hoznak, amelynek következtében sérül az egyenlő bánásmód elve ezen a területen. A közoktatásról szóló törvény új rendelkezései alapján semmissé lehet nyilvánítani minden olyan döntést, intézkedést, amely a gyermekek, tanulók csoportját vagy akár egyetlen egy gyermeket, tanulót neme, kora, származása, családi helyzete vagy bármely más oknál fogva hátrányosan megkülönbözteti. (A döntés ellen természetesen a bíróságon fellebbezni lehet.)

 12.   Nagyobb szülői részvétel az iskolai döntésekben

Számos olyan kérdésben, amelyben idáig az iskola egyedül dönthetett, a jövőben ki kell kérnie az iskolaszék vagy a szülők közössége, illetve a diákönkormányzat véleményét. Az iskolák döntése elsősorban azokban a kérdésekben korlátozódik, amelyeknél a szülők számára pénzügyi kihatású rendelkezést kívánnak hozni. Ezek közé tartozik a tankönyvek kiválasztása, a különböző felszerelések megválasztása. A jövőben az iskolának nagyobb figyelmet kell fordítania a családok anyagi helyzetére, és az iskola nem hozhat olyan döntést, amely figyelmen kívül hagyja az oda járó tanulók, illetve szüleik anyagi helyzetét.

 13.   A diákok és a pedagógusok közötti bizalom erősítése

A javaslat helyreállítja a bizalmi viszonyt a tanárok és a diákok között. A pedagógusoknak – például az orvosokhoz és a papokhoz hasonlóan – titoktartási kötelezettségük lesz a diákok személyes adatait illetően. A szabályozás éppen annyira védi a pedagógusokat, mint a diákokat. A tanárok általában eddig is diszkréten kezelték a gyerekek személyes adatait, de sokszor nem tudták, hogy ez az erkölcsi normáiknak megfelelő cselekedet törvényes-e is egyben. Mostantól egyértelmű lesz a jogi helyzet.

 14.   Rugalmasabb és hatékonyabb munkavállalói foglalkoztatás

A javaslat lehetővé teszi, hogy az intézményvezető és a pedagógus megállapodása alapján az előírt kötelező óraszámon felül, önként vállalt formában, magasabb kötelező óraszámot teljesítsen a pedagógus. Az így elvégzett munkáért külön díjazást kell megállapítani a munkaszerződésben, illetve a közalkalmazotti kinevezésben. A díjazás megállapítására úgynevezett teljesítménypótlék alkalmazásával kerülne sor. Ez a megoldás a jelenleginél rugalmasabb foglalkoztatást biztosít, lehetővé teszi az ésszerű és hatékony munkaerő-gazdálkodást, és csökkenti a túlóráztatással kapcsolatos nehézségeket, adminisztratív terheket.

Budapest, 2003. április                                                                                              

Magyar Bálint