1. A tanévenként sorra kerülő országos kompetenciamérések egy-egy populáció tudását és képességeit mérik fel.
Az Értékelési Központja 2003 májusában bonyolította le a sorrendben második kompetenciamérést, amely a közoktatási rendszer 6. és 10. évfolyamán tanuló diákok olvasási-szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának megismerésére irányult. A felmérés azt vizsgálta, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az életben hasznosítani, alkalmazni és további ismeretszerzésre felhasználni. A felmérés tesztjeiezért alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítését mérték, hanem azt, hogy a diákok mennyire képesek a tanultakat aktivizálni, valódi problémákat, helyzeteket megoldani.
A kompetenciamérés különleges abból a szempontból, hogy teljes körű, azaz Magyarország összes 6. és 10. évfolyamos diákja részt vett a felmérésben, és noha az Értékelési Központba minden iskolából csak egy szisztematikusan kiválasztot minta (iskolánként 20 diák) adata érkezett be, ez még így is 51 503 hatodik osztályos és 27 048 tizedikes tanulót jelent (a kevesebb iskola miatt).
(A mérésben 3877 iskola vett részt, és összesen 120 796 hatodik osztályos, valamint 110 175 tizedik osztályos tanuló töltötte ki a teszteket.)
2. A méréseknek kettős céljuk van: egyrészt a tanulók kompetenciaszintjének felmérése két jól definiált területen, másrészt az iskolák mérési-értékelési gyakorlatának kialakítása, hogy számukra is hozzáférhetőek legyenek azok az adatok, amelyekkel intézményük helyi szintű értékelését el tudják végezni.
3. A tesztek mellett kérdőívek kitöltésére is sor került. A tanulói kérdőívekben olyan háttér-információk szerzése volt a cél (szülők iskolai végzettsége, a tanulást segítő körülmények feltárása stb.), melyek segítségével árnyaltabb elemzéseket lehet készíteni az iskolai pedagógiai munka hatékonyságáról, és meg lehet állapítani azt is, hogy az iskola saját lehetőségeihez képest milyen eredményt ért el, vagyis mekkora a hozzáadott pedagógiai érték.
A hozzáadott pedagógiai érték független attól, hogy az adott iskola tanulóinak teljesítménye meghaladja az országos átlagot vagy alatta marad annak. Például lehet, hogy az 500-as országos értékhez képest 450 pontot teljesítő iskola 40 pontot is hozzáadott 410 pontos becsült teljesítményértékéhez. És ellenkezőleg: ugyanezt a 450 pontos eredményt elérő iskola lehet, hogy 65 ponttal elmarad az 515 pontos becsült teljesítményétől. Vagyis láthatóvá válik, hogy az iskola "hozzáadott-e" a tanulókban rejlő potenciális lehetőségekhez, vagy nem használta ki azokat, és a tanulók a lehetőségeiknél gyengébb eredményt értek el.
Tehát az iskola megítélésében az is nagyon fontos, hogy az iskola mit tud kihozni a tanulóiból, figyelembe véve, hogy milyen hátterű az iskola tanulóinak összessége. Ennek kiszámítását segíti a Hozott Érték Index (HÉI), a tanuló otthoni helyzetére vonatkozó index, amely a szülők iskolai végzettségéből, az otthoni tanulást elősegítő eszközök és a család anyagi jólétét jelző tárgyak mennyiségéből tevődik össze.
A felmérésről készült bemutató letölthető itt PPT-formátumban (11,9 MB)
A programról bővebben: ek.tanarforum.hu
Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022