Bár 62 év eltelt a magyarországi deportálások óta, "ma mégis van mit kutatni az antiszemitizmussal kapcsolatban" - mondta a tel-avivi Stephen Roth Intézet és a Mazsihisz közös szervezésében tartott konferenciát megnyitva Feldmájer Péter, a hitközség elnöke.
A Hatvan év után - a konfliktus tendenciái: aggódás és kezdeményezések az erőszakkal és a gonosz képével szemben című konferencia résztvevőit a kormány nevében levélben köszöntötte Hiller István oktatási és kulturális miniszter, "nemcsak izgalmas lehetőségnek és szakmai kihívásnak, de kötelességnek is" nevezve az antiszemitizmussal kapcsolatos kutatásokat.
David Admon, Izrael magyarországi nagykövete a konferencia létjogosultságáról szólva azt mondta, "az antiszemitizmus alakot vált, de nem tűnt el".
A rendezvényen, amelyen megjelent Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Schweitzer József nyugalmazott főrabbi is, felszólalt a Stephen Roth Intézet igazgatója, Dina Porat. A jelenkori antiszemitizmus és fajgyűlölet kutatására 1991-ben létrejött kutatóintézet vezetője köszönetet mondott azoknak a szervezeteknek, amelyek anyagi hozzájárulásukkal lehetővé tették, hogy a világ 30-35 országából - köztük Venezuelából és Ausztráliából - érkezzenek előadók a konferenciára.
A hétfő esti megnyitón a XX. századi Magyarországon megfigyelhető nacionalizmusról, antiszemitizmusról és a politikai gyűlölködésről szóló előadásában Pók Attila, az MTA történelemtudományi intézetének igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy "a mindenkori történelmi traumák határozzák meg az antiszemitizmus mértékét". A történész a jelenkori magyarországi antiszemitizmusról mint az "Európában tapasztalható jelenség egyik részéről" beszélt.
A késő estébe nyúló rendezvényen az oktatási és kulturális tárca Pro Cultura Hungarica-díját adták át a konferencia egyik előadójának, a magyar származású Raphael Vagonak, aki 60. születésnapja alkalmából, eddigi kutatómunkája elismeréseként vehette át az elismerést. Dina Porat a tel-avivi egyetem díját adományozta Hiller Istvánnak és Feldmájer Péternek.
MTI