2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Összefoglaló az Európai Unió vallásszabadsággal, egyházakkal kapcsolatos szabályozásáról

2009. október 27.
Alapvető szándék, hogy ezen a téren az Európai Unió nem kíván uniformizmust, vagyis minden ország megőrizheti a maga nemzeti hagyományait. Egyetlen feltétel teljesülését kívánja csak meg, hogy a vallásgyakorlás szabadsága biztosított legyen mindenki számára.
 
Az egyházak és az állam kapcsolata tehát továbbra is az adott ország belügye, és az is marad, a nemzeti szintű szabályozás és politika részeként fog a későbbiekben is működni.
Az európai intézmények alapító szerződései, beleértve az Európai Uniót alapító Maastrichti Szerződést, még nem érintették az egyházak státuszát. Az alapítószerződésekben nem említették az egyházak és az európai intézmények közötti párbeszédet sem. Csupán a vallásszabadság, a megkülönböztetés elleni küzdelem kapott helyett európai dokumentumokban.
Az európai integráció elmélyülése során azonban növekvő fontosságot tulajdonítanak az egyházaknak, azok státuszának is az Unióban.
 
Első szabályozások
Az egyházakat érintő első összeurópai egyezménynek az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló 1950. november 4-én aláírt Európai Egyezményt tekinthetjük, amelynek 9. cikkelye a gondolat-, lelkiismereti-, valamint vallásszabadságról szólt. A 14. cikkelye a megkülönböztetés tilalmát mondta ki. (A vallási alapon történő megkülönböztetés elleni küzdelem fejlődésében megemlíthetjük még a fent említett Egyezmény 1952. március 20-án aláírt Jegyzőkönyvét, az 1961. október 18-án aláírt Európai Szociális Chartát, valamint az 1989. december 9-én aláírt Munkavállalók Alapvető Szociális Jogainak Közösségi Chartája.)
 
A Maastricht-i Szerződés
Az Egyezmény vonatkozó cikkelyeit vette át a Maastricht-i Szerződés 6. cikkelyének 2. bekezdése (amelyet az Amszterdami szerződés módosított):
2. Az Unió a közösségi jog általános elveiként tartja tiszteletben az alapvető jogokat, ahogyan azokat az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló 1950. november 4-én aláírt Európai Egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek.
 
Az Amszterdami Szerződés
Az Európai Közösség alapító szerződését módosító Amszterdami Szerződés a következőket mondta ki:
 
Első rész: Elvek
"13. cikk: E szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a szerződés által a Közösségre átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére."
 
Az Amszterdami Szerződéshez csatolt 11. jegyzőkönyv
 
Az Amszterdami Szerződéshez csatolt 11. jegyzőkönyv volt az első olyan dokumentum, amely az egyházak, vallási közösségek státuszát érintette.
A jegyzőkönyv szerint "az Európai Unió tiszteletben tartja és nem változtatja meg az egyházak és vallási egyesületek vagy közösségek tagállamokban meglévő státuszát. Az Európai Unió hasonlóan tiszteletben tartja a filozófiai, nem vallási szervezetek státuszát is."
 
Alapvető Jogok Európai Chartájá-nak 10. cikkelye (Nizza 2000)
Az Amszterdami Szerződéshez csatolt 11. Jegyzőkönyvön kívül a nizzai értekezleten 2000. december 7-én elfogadott Alapvető Jogok Európai Chartájá-nak 10. cikkelye foglakozik vallási kérdésekkel.
 
10. cikkely
Gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság
 
1. Mindenkinek joga van a gondolat- lelkiismereti és vallásszabadsághoz. Ezek a jogok magukba foglalják a vallás és hit változtatásának szabadságát, valamint a vallás és hit egyénileg, vagy másokkal közösségben, nyilvánosan vagy magán keretek között történő kifejezésre juttatását imádsággal, tanítással, gyakorlással, vagy szertartásokkal.
2. A katonai szolgálat lelkiismereti okokból történő megtagadásához való jogot az e jog gyakorlását szabályzó nemzeti jogszabályok szerint el kell ismerni.
 
Az Európai Unió Alkotmánytervezete (2003 Thesszaloniki)
Az Európai Unió Alkotmánytervezetének preambulum-ában említésre került Európa kulturális, vallási és humanista öröksége, anélkül, hogy hivatkozna a kereszténységre vagy Istenre.
Az Alkotmánytervezet I. részének VI. címe: Az Unió demokratikus működése, amelynek 51. cikkelye foglalkozik: az egyházak és világnézeti szervezetek jogállásával
 
1. Az Unió tiszteletben tartja és nem sérti az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek nemzeti jog szerinti jogállását a tagállamokban.
2. Az Unió ugyanígy tiszteletben tartja a világnézeti szervezetek jogállását.
3. Elismerve identitásukat és különleges hozzájárulásukat, az Unió nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tart fenn ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel.
 
Az 1. és a 2. paragrafus átveszi az Amszterdami Szerződés 11. jegyzőkönyvének az egyházakra és világnézeti szervezetekre vonatkozó szövegét. Az újdonság azonban a 3. paragrafusban van, amely pontosítja, hogy az Unió párbeszédet tart fenn az 1. és 2. paragrafusban említett egyházakkal és szervezetekkel.
A vallásszabadság kérdése a döntő. Minden európai állampolgárnak joga van gyakorolni választott vallását, és jogában áll más vallást felvenni, illetve nem gyakorolni semmilyen vallást.
A második vezérelv a vallási közösségek autonómiáját érinti. Az EU elismeri "az egyházak identitását és különleges hozzájárulását" az európai élethez. Ez a megfogalmazás egy kicsit homályos, azonban azt jelenti, hogy a vallási közösségeknek jellemvonásaik vannak, amely megkülönbözteti őket más egyesületektől és intézményektől, valamint Európa fel van készülve, hogy tiszteletben tartsa ezeket a különbségeket.
A harmadik elv, az állandó párbeszéd fenntartása az Unió és Európa vallásos közösségei (csakúgy, mint a filozófiai és nem felekezeti szervezetek) között. Az állam és az egyház szétválasztása nem jelenti egymás kölcsönös tudomásul nem vételét. A közjó többet nyer a nyitott, átlátható párbeszédből, mintha süket fülekre találnának, feltéve, hogy a határok a vallás és a politika között világosan meg van határozva.
Végül az Európai Unió vállalja, hogy tiszteletben tartja "az egyházak, vallásos egyesületek és közösségek nemzeti jog szerinti státuszát". Más szóval, a vallási autonómia és az egyházakkal való együttműködés határai olyan dolgok, amelyeket elsősorban az EU tagállamok jogi kereteinek kell meghatároznia.
Ez azt jelenti, hogy az EU a jövőben sem fog beavatkozni az állam-egyház közötti ma létező kapcsolatok nemzeti jogrendszerébe, és tartózkodik attól, hogy közös modellt erőszakoljon az állam-egyház kapcsolatokra.
 
Az Európai Unió soros elnökségét 2011. január 1. és június 30-a között Magyarország látja el.
Bár az Unió célja elsősorban a gazdasági közösség, Európa a zsidó- keresztény kultúrkörre épül, az egyházak egyetemessége az Unióra is érvényes. A vallás, a szabad vallásgyakorlat szerepe megjelenik az Európai Tanács és az Unió dokumentumaiban is.
Ezért a soros elnökség alatt szeretnénk az egyházakkal a párbeszédet folytatni, a tapasztalatcserére alkalmat adni, a kommunikációs csatornákat bővíteni.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok