Az Európai Unió által előirányzott tudástársadalomban az oktatási és képzési rendszerek átfogó megújítása, az egységes európai oktatási térség kialakítása alapvető feladat (
Oktatás és Képzés 2010). Ezen belül az
egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a versenyképesség, a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás, az aktív állampolgárság és a személyes fejlődés fejlesztésének tekintetében. A 2000 novemberében az Európai Bizottság által készített vitaanyag (
Memorandum az egész életen át tartó tanulásról, European Commission, 2000), majd a tagállami konzultációkat követően az Európai Parlament és az Európai Tanács elé tárt azonos tárgyú kommüniké (
Az egész életen át tartó tanulás európai térségének megvalósítása, European Commission, 2001b) az egész életen át tartó tanulást az oktatás- és képzési politikák közös logikai keretévé emelte.
Az Európai Unió oktatási munkaprogramjában - az egész életen át tartó tanulás a kijelölt három stratégiai cél és a tizenhárom célkitűzés közötti belső koherencia megteremtésének egyik fontos eszköze. Egy 2002-ben elfogadott
Tanácsi Határozat kimondta, hogy az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a tudástársadalom létrehozásában, és hozzájárul ahhoz, hogy mindenki egyenlő mértékben részesüljön a tudástársadalom társadalmi és gazdasági előnyeiből. Ezért az EU előirányozza, hogy 2006-ra minden tagállam dolgozza ki a nemzeti egész életen át tartó tanulás stratégiáját. Magyarországon is elkészült a
stratégia, melyet a Kormány 2005 szeptemberében fogadott el.
Az egész életen át tartó tanulás egy új tanulási kultúra kialakítását, a kompetencia alapú oktatás elterjesztését helyezi a középpontba. Felöleli a korai szocializációtól és az iskoláskor előtti neveléstől a munkavállalás szempontjából aktív életkor utánig az egyén teljes életciklusát. Mindenki számára hozzáférést kíván biztosítani a tanuláshoz, és a tanulás iskolán kívüli formáit is felöleli. Tehát tanulásnak tekinti az iskolarendszerű formális kereteken belüli tanuláson túl, a hétköznapi élet bármely más színterén - például médián keresztül, a munkahelyen vagy a családban - történő személyiségformáló tapasztalatszerzést is.
A Magyar Kormány egész életen át tartó tanulásról szóló stratégiájának tervezete egyfelől rövidtávon igyekszik javítani a jelenlegi oktatási rendszert a munkaerő-piaci elvárások azonnali kielégítése érdekében (felnőttképzésben való növekvő részvétel, alacsonyképzettségűek képzése- és továbbképzése, 55 év felettiek képzése), másfelől hosszútávon elősegíti egy kompetencia-alapú képzésre épülő új tanulási kultúra kialakítását össztársadalmi szinten. Az egész életre kiterjedő tanulási kultúra szem előtt tartja az oktatási szektor többoldalú céljait: a személyes fejlődést, tudásfejlesztést, gazdasági, társadalmi és kulturális célkitűzések megvalósítását, valamint figyelembe veszi azt a tényt, hogy az egyén különböző életszakaszaiban az ezen célok közötti fontossági sorrend változik.
A magyar stratégia az oktatási és képzési rendszer számos kulcsterületén kínál fejlesztő lépéseket:
az alapkészségek (olvasás, írás, matematikai kompetenciák) és kulcskompetenciák fejlesztése (beleértve idegen-nyelvi ismeretek, számítógépes ismeretek, állampolgári ismeretek, vállalkozói készségek, stb.);
egész életen át tartó pályaorientáció és pályatanácsadás rendszerének fejlesztése;
tanulási lehetőségek kiszélesítése és a végzettségek elismerése - beszámítás rendszerének kiépítése (beleértve munkahelyi tanulás, alternatív tanulási formák, távoktatás);
szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés továbbfejlesztése munkaerő-piaci és egyéni igényekhez alkalmazkodva;
tanuláshoz való hozzáférés szélesítése minden korosztály és társadalmi csoport számára, különös tekintettel a tanulás szempontjából hátrányos helyzetű és a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportokra.
További információk és dokumentumok az egész életen át tartó tanulásra vonatkozóan megtalálhatók az
EU honlapján.