2016. július 26.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)

2009. május 19.
Az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére a Tanács és az Európai Parlament több éves európai szintű előkészítő munka után 2008 áprilisában ajánlást fogadott el az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszeréről (EKKR). Az ajánlás célja, hogy a legkülönbözőbb nemzeti és ágazati képesítési rendszerek, illetve képesítési keretrendszerek közötti jobb átjárhatóság, átválthatóság és hordozhatóság megteremtése révén ösztönzőleg hasson az egész életen át tartó tanulásra, továbbá biztosítsa a tanuló és munkavállaló egyén Unión belüli jobb mobilitását.
Az Ajánlás felkéri a tagállamokat, hogy saját nemzeti képesítési rendszereik/keretrendszereik EKKR-hez történő viszonyításával önkéntességi alapon 2010 végéig csatlakozzanak az EKKR-hez és biztosítsák, hogy 2012-ig minden új bizonyítvány, oklevél és Europass-okmány tartalmazzon hivatkozást az EKKR megfelelő szintjére.
Az ajánlás összhangban van a bolognai folyamat keretében 45 európai ország felsőoktatásért felelős miniszterei által 2005. május 19-20-i bergeni ülésükön az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) számára elfogadott keretrendszerrel és szintleírásokkal

AZ EKKR-ról szóló Ajánlás elfogadását megelőző európai konzultációs folyamat

Az Európai Bizottság 2005 augusztusa és decembere között a keretrendszer kidolgozásával kapcsolatos elveket és módszereket kiterjedt tagállami és közösségi konzultációra bocsátotta A konzultációk eredményeinek megvitatása és az EKKR-ről szóló bizottsági javaslattal kapcsolatos közös európai álláspont kialakítása érdekében 2006. február 27-28-án az Európai Bizottság és az Oktatási Minisztérium nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Budapesten. A konferencia következtetései alapján a Bizottság átdolgozta az Európai Képesítési Keretrendszerről szóló javaslatát, amely végül 2008 tavaszán megalapozta a Tanács és az Európai Parlament idevágó ajánlását

Az EKKR legfontosabb céljai
  • Az egyes tagországok legkülönbözőbb szintű és rendszerbe szervezett képesítéseinek más országok képesítéseivel való összehasonlíthatóvá tétele, a nemzeti képesítési rendszerek autonómiájának tiszteletben tartásával, s a rendszerek harmonizációja nélkül.
  • A tanulási eredmények (ismeretek, készségek, képességek és kompetenciák) különböző szintjeire építő semleges, a nemzeti oktatási rendszerek sokszínűségét szem előtt tartó referenciapontok kialakítása, ami lehetővé teszi a formális, nem-formális és informális tanulás eredményeinek elismerését is.
  • Az oktatási szolgáltatások minőségbiztosításának támogatása
  • A nemzeti oktatási, képzési rendszerek összehangolt továbbfejlesztésének ösztönzése.
Az EKKR létrehozásából fakadó legfontosabb előnyök
  1. európai méretekben erősödik az oktatási és képzési rendszerek összehasonlíthatósága és átláthatósága;
  2. a képesítések kölcsönös elismerése tekintetében erősödik a tagállamok közötti kölcsönös bizalom;
  3. egyetemesen könnyebbé válik nemzeti keretek között a tanulási eredmények szerint azonosított képesítések szakmai tartalmának egységes értelmezésen nyugvó kölcsönös meg- és elismerése;
  4. jelentősen fokozódhat a minőségi követelmények tekintetében az oktatási, képzési rendszerek európai szintű konvergenciája;
  5. a képesítések összehasonlíthatósága nyomán növekedni fog az európai munkavállalók Unión belüli mobilitása, ami egyfelől az egyén számára javítja a foglalkoztatás esélyeit, másfelől elősegíti az európai gazdaság versenyképességének a fokozását.
Az EKKR működése

Az EKKR (EQF) tulajdonképpen egy ún. meta-keretrendszer, amelynek révén lehetővé válik a nemzeti keretrendszerek s a rendszerekben keletkezett képesítések összehasonlítása, egymásnak való megfeleltetése. Ezért szokás az EKKR-t fordítást/megfeleltetést támogató eszköznek (angolul: translation tool) is minősíteni. Ezt a funkcióját az EKKR azáltal képes betölteni, hogy az oktatási és képzési rendszer teljes vertikumában a formális és nem-formális tanulás keretei között megszerezhető képesítéseket- függetlenül azok konkrét tartalmától- tanulási eredmény alapú kimenetek alapján összesen nyolc hierarchikus un. referencia szintbe sorolja. Tanulási eredmények (ld. Ajánlás I. melléklet) azon ismeretek, készségek, képességek és kompetenciák összessége, amelyeket az egyén egy meghatározott tanulási folyamat végére elsajátít.
Ez az "absztrakt" megközelítés teszi tulajdonképpen lehetővé a nemzeti oktatási-képzési rendszerek keretei között keletkezett képesítéseknek az EKKR-hez történő viszonyítását. E viszonyítás révén pedig a nemzeti képesítési rendszerekben született képesítések ténylegesen egymással is összehasonlíthatóvá válnak. Az objektív alapokon történő összehasonlításnak elengedhetetlen előfeltétele, hogy az oktatás és a képzés különböző szintjein hatékony és megbízható minőségbiztosítási rendszerek létezzenek és működjenek. Csakis ez kínál megfelelő garanciát arra nézve, hogy a szóban forgó képesítés valóban biztosítja az adott szintre definiált ismeretet, kompetenciákat és készségeket.

Az EKKR meta-keretrendszer egyszerűsíti, lehetővé és láthatóvá teszi a nemzeti képesítési keretrendszerek és képesítési rendszerek közötti kapcsolatokat

Az EKKR meta-keretrendszer egyszerűsíti, lehetővé és láthatóvá teszi a nemzeti képesítési keretrendszerek és képesítési rendszerek közötti kapcsolatokat

Az EKKR három fő elemből áll:
  • Központi elemét a tanulási eredmények nyolc hierarchikus szintjéhez rendelt közös referenciapontok/deskriptorok képezik. E szinteket az EKKR kellő rugalmassággal állapítja meg, ami biztosítja a képesítések megfeleltetését- bármilyen, bárhol megvalósított oktatási program, vagy önálló tanulás keretei között szerezte meg azokat az egyén.
  • A referenciaszinteket az egyén (tanuló,munkavállaló, munkáltató) igényeihez igazodó európai eszköztárak támogatják: az egész életen át tartó tanulást elősegítő európai kreditátváltás/beszámítási rendszerek (ECTS, ECVET), az Europass portfolió, a tanulási lehetőségeket tartalmazó Ploteus adatbázis
  • Az EKKR magában foglalja azokat a közös elveket és eljárásokat is, amelyek iránymutatást adnak a különböző szinteken működő partnerek közötti együttműködéshez - különösen a minőségbiztosításra (ENQA, ENQA-VET, a nem formális és informális tanulás beszámítására, a pályaorientációra és a kulcskompetenciákra összpontosítva.
A képesítések tanulási eredmény alapú megközelítése

A képesítések tanulási eredmény alapú megközelítése gyakorlatilag azt vizsgálja, hogy a tanuló egy meghatározott képzési/tanulási szakasz befejezésekor milyen szintű ismeretekkel rendelkezik, mennyire érti, s milyen mértékben képes értelmezni ezeket az ismereteket, miként tudja a megszerzett tudást alkalmazni, illetve, hogy szert tett-e egy adott szakterület eredményes és autonóm műveléséhez szükséges általános kompetenciákra.

A tanulási eredményekben való gondolkodás és szabályozás Európa egyre több országában kezd terjedni. Számos oktatási és képzési rendszerben e tanulási eredmények teljesítése alapján döntenek a képesítések kiadásáról.

Az EKKR-hez történő csatlakozás leginkább abban az esetben lehet akadálymentes és sikeres, ha az egyes oktatási szinteken és ágakban megszerezhető képesítések meghatározása egységesen definiált tanulási eredmények (ún. deskriptorok) formájában történik. Néhány európai országban (Írország, Skócia, stb) több éve tanulási eredmény alapú kimenetekre építő nemzeti képesítési keretrendszer működik.

A tanulási eredményekre vonatkozó nyolc szint

Az EKKR a képesítések egyes szintjeihez rendelt tanulási eredményeket három szempontból írja le:
  • ismeretek,
  • készségek és képességek,
  • tágabb értelemben vett - személyes és szakmai tanulási eredményként leírt - kompetenciák.
Az egyes szintekhez rendelt tanulási eredmények leírása olyan jellegzetes deskriptorok alapján történik, amelyek révén lehetővé válik egy-egy adott képesítésnek az európai képesítésekhez, képesítési rendszerekhez és képesítési keretrendszerekhez való viszonyítása. Ezt az ún. viszonyítási feladatot - természetesen figyelemmel az EKKR működésének általános szabályaira - minden esetben az ún. Nemzeti Koordinációs Pontba szerveződve az érintett ország illetékes szakmapolitikai és ágazati szakemberei, illetve hatóságai látják el az Európai Bizottság mellett működő és a tagállamok kijelölt képviselőiből álló ún. Tanácsadó Csoport közreműködésével.

Az EKKR szerint definiált tanulási eredmények nem tartalmazzák az egyedi szakképesítések tartalmi leírását, s nem érintik a szakképesítések egyenértékűségének a kérdését. Ez a szakképesítések elismerésével, illetve kölcsönös elismerésével foglalkozó nemzeti vagy közösségi szabályozás körébe tartozik.

Különböző érdekcsoportok és felhasználók

A közös referenciaszinteket az EKKR úgy írja le, hogy egyfelől nemzeti és ágazati szinten támogatja a szakmapolitikusok és szakértők munkáját, másfelől olyan eszközt ad a kezükbe, amely lehetővé teszi a nemzeti és ágazati képesítési keretrendszerek és képesítési rendszerek közötti összehasonlítást és együttműködést. Ugyanez vonatkozik az együttműködést és a szakpolitikák összehangolását támogató elvekre és eljárásokra. A közös eszközök közvetlenül különböző módon támogatják az egyén mobilitását a tanulás és a munka világában. A tanuló/munkavállaló egyén szempontjából még inkább fokozódni fog az EKKR jelentősége azt követően, hogy megtörténik a nemzeti és ágazati képesítések módszeres összekapcsolása az EKKR-rel.

Az Európai Képesítési Keretrendszer sikere azon múlik, hogy az oktatási- és képzőintézmények, a munkaadók, munkavállalók, civil szervezetek, a szakmapolitikusok valamint az egyes tanulók számára az milyen mennyire válik hitelessé és milyen előnyöket kínál

Az EKKR mint együttműködési keretrendszer

Az ajánlás körvonalazza az EKKR és a nemzeti, illetve ágazati szintű képesítési keretrendszerek és képesítési rendszerek közötti kapcsolatokat

Az EKKR-hez történő csatlakozás önkéntes és nem ró jogi kötelezettséget a tagállamokra. A kezdeményezés sikere egyfelől attól függ, hogy a különböző szinteken működő felek ténylegesen milyen mértékben elkötelezettek a keretrendszer iránt, másfelől attól, hogy az EKKR-ben részes államok közötti kialakul-e kölcsönös bizalom egymás képesítési rendszerei/keretrendszerei iránt. Utóbbihoz okvetetlenül szükséges, hogy az oktatás és a képzés különböző szintjein hatékony, megbízható minőségbiztosítási rendszerek létezzenek és működjenek

A nemzeti képesítési keretrendszerek lehetséges modelljei

Az EKKR létrehozásáról szóló parlamenti ajánlás értelmében a tagállamok maguk döntik el, hogy milyen jogi, szakmapolitika keretek kialakításával teremtik meg az EKKR-hez történő csatlakozásuk feltételeit.

Az Európai Bizottság szakértői a lehetséges nemzeti képesítési keretrendszereket az alágazati képesítési rendszerek integrációjának mértéke és módozatai alapján modellezték. A nemzeti képesítési keretrendszerek ún. taxonómiája a fenti kritériumok alapján a keretrendszerek négy fő modelljét körvonalazza: a legegyszerűbb ún. implicit keretrendszer, aztán az ún. szektorális keretrendszeren, majd az ún. összekötő keretrendszer, végül a legteljesebb ún. integratív keretrendszer.

Az EKKR bevezetésével kapcsolatos munkálatok előrehaladása

Az EKKR Ajánlás elfogadását követően az Európai Bizottság kezdeményezően lép fel az EKKR határidőre európai szintű bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében.
A tagállamok kijelölt képviselőiből létrehozta az EKKR Tanácsadó Csoportját (Advisory Group, ld. Ajánlás határozati része), amelynek elsődleges feladata, hogy biztosítsa a nemzeti képesítési keretrendszerek EKKR-hez való kapcsolásának menetében az általános koherenciát és átláthatóságot. A nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozásával, az EKKR-hez történő viszonyításukkal kapcsolatos tagállami munkálatok figyelemmel kísérése érdekében, továbbá a jó nemzeti gyakorlatok megismerésének az elősegítésére kezdeményezte ún. Nemzeti Koordinációs Pontok létrehozását, s európai hálózattá szervezését.
Az EKKR bevezetésének folyamatában - mindenek előtt a nemzeti keretrendszerek EKKR-hez történő viszonyításával kapcsolatos szakmai kritériumok és eljárások kidolgozása tekintetében - fontos szerepe van az Európai Szakképzés-fejlesztési Központnak (CEDEFOP), valamint a Nemzetközi Bologna Csoportnak is (Bologna Follow-Up Group).

Komoly lendületet vett a nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozásának a folyamata. Jelenleg gyakorlatilag valamennyi tagállamban, illetve az Oktatás és Képzés 2010 Munkaprogramban résztvevő Unión kívüli országokban és a tagjelölt státuszú államokban folyamatban van a nemzeti képesítési keretrendszerek létrehozása, s néhány ország (pl. Németország) 2009 elején már komoly előrehaladásról tud számot adni.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok