2017. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Iskolaigazgatóként kérhetek-e tandíjat az iskolámba jelentkezett külföldi tanulóktól?

Az Európai Unió állampolgárainak magyarországi tanulmányaira a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXlX. tv. 110. § vonatkozik. Az általános szabály a következő:   110. § (1) A nem magyar állampolgár akkor tanköteles Magyarországon, ha a magyar jogszabályok szerint menedékjogot kérő, menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kísérő nélküli kiskorú, illetve szülőjével együtt tartózkodási engedéllyel vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kiskorú. A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.   (2) Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje az egy évet nem haladja meg, a szülő kérésére, az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé. Az a) pontban foglaltakat a tartózkodási vízummal rendelkezők esetében is alkalmazni kell. (3) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe. Amennyiben tehát a kiskorú tanuló nem szülőjével együtt tartózkodik Magyarországon, a törvény szerint részére normatíva nem igényelhető. (A diplomáciai testületek esetében vannak bizonyos, a törvényben szabályozott kivételek.) Megjegyezzük, hogy a közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által megszabott szabályok szerint csökkentheti ill. elengedheti, ebben az esetben a finanszírozást a fenntartónak kell biztosítania.

Folytathatom-e középiskolai tanulmányaimat más tagállamban. El fogják-e fogadni a magyar bizonyítványt?

Középiskolai tanulmányok folytatása lehetséges lesz, és el fogják fogadni mind a magyar általános iskolai, mind pedig az érettségi bizonyítványt is.

Ingyenes marad-e a magyar közoktatás?

Igen, ingyenes marad. A közoktatás szabályozása nem tartozik a közösségi jog hatálya alá, tagállami hatáskörben marad. Mind alkotmányunk, mind a közoktatási törvényünk biztosítja a közoktatás ingyenességét.

Hogyan ismertethető el az EU-ban a kétszintű érettségi?

Az Európai Unióban az oktatás nemzeti kérdés, azaz a tagállamok maguk határozzák meg és alakítják ki oktatási rendszerüket. A kétszintű érettségi bizonyítványok elismerése a középfokú végzettséget tanúsító bizonyítványok elismeréséhez hasonlóan történik a jövőben.

Milyen a magyar tanulók felkészültsége uniós társaikhoz viszonyítva?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar tanulók tárgyi (lexikális) ismeretei elérik, esetenként meghaladják az uniós átlagot. Ami azonban a munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségeket, képességeket illeti, kezdve az értő olvasás képességétől a kommunikációs készségeken át az idegennyelv-tudásig és a számítástechnikai ismeretekig, a magyar tanulók felkészültsége számos esetben elmarad az uniós átlagtól.

Ingyenes marad-e az iskolai tankönyv az érintettek meghatározott köre számára?

A Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv 8. § rögzíti az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak körét is. Eszerint 2005 szeptemberében is valamennyi, jogosult diák a fenti törvényben meghatározottak szerinti ingyenesen jut tankönyvhöz. A tankönyv-finanszírozás az Európai Unió tagországaiban eltérő képet mutat, ez az ügy az egyes országok saját hatáskörébe tartozik. Egyes országokban a tankönyveket a tanulók térítésmentesen kapják, míg több tagállamban a tankönyvekért csak ún. térítési díjat fizetnek, a tagállamok többségében azonban bizonyos támogatások mellett a tanulók, illetve szüleik vásárolják meg a tankönyveket teljes áron. Ezen a területen tehát még egy jó darabig nem lesz szükség EU harmonizációra.

Milyen nyelvi követelményeknek kell eleget tennie annak, aki valamelyik EU-tagállam közoktatási intézményében akar tanulni?

Ha a szülő munkavállalóként megy valamelyik tagállamba, s magával viszi tanköteles gyermekét is, akkor a befogadó iskola - a lehetőségei szerint - köteles a tanuló igényeihez is igazodó oktatást biztosítani, s ennek része a fogadó ország, illetve az oktatás nyelvének oktatása is. Joga van a tanulónak arra is, hogy lehetőséget kapjon anyanyelvének és saját kultúrájának tanulására, ápolására. Ha a tanuló egyénileg kíván valamelyik tagállamban tanulni, akkor az adott iskola döntheti el, hogy felveszi-e a jelentkezőt, s hogy milyen nyelvi követelményeket támaszt vele szemben. Az intézmények nagy része elvárja, hogy a diák az oktatás nyelvét olyan szinten ismerje, amely lehetővé teszi számára az iskolai munkában való folyamatos részvételt. Ez a tudás legalább a hazai középfokú nyelvvizsga szintjét jelenti. Ebben az esetben más helyi feltételeket is meghatározhatnak (pl. a fogadó állam állampolgáraira által fizetettnél nem magasabb tandíj vagy a megélhetés biztosításának igazolása).

Szolgáltatóbb lesz-e az iskola vagy "közigazgatás"?

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás ebben a vonatkozásban nem eredményez azonnali közvetlen változásokat. Az Európai Unió oktatáspolitikai szemléletének középpontjában az egész életen át történő tanulás megvalósításának stratégiája áll. Ennek a stratégiának az egyik eleme éppen az iskola nyitottá tétele a helyi közösségek számára, ami többek között az iskola "szolgáltatási" funkcióinak a bővítését is magában foglalja. A csatlakozásnak tehát ebben a tekintetben csak áttételesen érvényesülő, hosszabb távon bekövetkező hatásai lehetnek.

Jobban beleszólhat-e a szülői közösség és a helyi társadalom az iskolai programba?

Az Európai Unióban ezen a téren sem érvényesülnek kötelező normák, ugyanakkor az iskolák társadalmi elszámoltathatósága, a helyi iskolahasználói érdekeknek való megfelelés, továbbá az egész életen át történő tanulás európai stratégiája feltételezi, hogy a szülői közösségek és a helyi társadalom a jelenleginél nagyobb szerepet kapjon az iskolai programok, az iskolák életének a formálásában.

Van-e EU-s szabvány az óvodák és iskolák felszereltségét illetően?

A harmonizáció az óvodai és iskolai infrastruktúra területén még nem kezdődött meg. Léteznek ugyan e témában EU-s ajánlások, de ezeket nem kötelező a tagállamokban figyelembe venni.

Lesznek-e további tantárgyak az iskolákban?

A közoktatási törvény 2002 nyári módosítása óta hazánkban az iskolák önállóssága, függetlensége erősen megnőtt, mert a kerettantervek választható tantervek lettek. Ha tehát valamelyik iskola a tanulók érdeklődését felmérve, egy új tantárgyat szeretne oktatni, és e szerint módosítja pedagógiai programját, ezt minden további nélkül megteheti, ám az iskolafenntartóval ezt jóvá kell hagyatni.. Mindez természetesen független az Európai Uniós csatlakozástól, hiszen az oktatás tartalmi kérdései a csatlakozás után továbbra is nemzeti hatáskörben fognak eldőlni.

Az EU-csatlakozás befolyásolja-e az oktatásban történő kötelező részvétel felső korhatárát?

A tankötelezettséget a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályozza. Az EU-ba való belépéssel e törvény rendelkezései nem változtak, azaz a közoktatási törvény 6. §-ában foglaltak alapján általában 16 éves korig áll fenn a tankötelezettség, azonban azok a gyermekek, akik tanulmányaikat az 1998/1999-es tanévben, ill. azt követően kezdték meg az általános iskolák első évfolyamain, azoknál már 18 éves korig tart a tankötelezettség.

Vannak-e előírások az EU-ban arról, hogy hány évesen, milyen szellemi, fizikai képességek birtokában mehet gyermekem iskolába?

A tankötelezettség és az iskolaérettség a közoktatási törvény hatálya alá tartozó kérdések. A közoktatás szabályozása tagállami hatáskörben marad, tehát EU-s előírások nem lesznek ebben a kérdésben.

Mekkora különbség van a magyarországi és az EU-s átlagos osztálylétszámok között. Várhatóak-e ebben a tekintetben változások?

Összeurópai viszonylatban az osztálylétszámoknak nem az átlagáról, hanem - esetlegesen meghatározott - minimum- és maximum értékéről rendelkezünk adatokkal. (Referenciaév: 2002/2003-as tanév.) A legtöbb országban csak a maximális létszámot szabályozzák (Magyarország is ezek közé az országok közé tartozik). Ez az érték 36 Észtországban - itt a legmagasabb, 34 Szlovákiában és Lettországban; a legalacsonyabbak közül: 24 Litvániában, Liechtensteinben, valamint 22 Bulgáriában - itt a legkisebb. A minimális létszámot csak néhány ország szabályozza törvényben: Lettország: 8; Ausztria, Csehország, Olaszország, Románia: 10; Liechtenstein: 12; Görögország, Szlovákia: 15; Bulgária: 16; Luxemburg: 18. Magyarországon a 2005. szeptember 1-jétől hatályba lépő törvény alapján az 1-4. évfolyamon 21 fő az átlaglétszám és 26 fő a maximális létszám. Az 5-8. évfolyamon és a szakiskola 9-10. évfolyamán 23 az átlag-, 30 a maximális létszám. (Ez változást jelent a korábbiakhoz képest, mivel korábban mindezeken az évfolyamokon 21 fő volt az átlaglétszám.)

Hogyan létesíthetők testvériskolai kapcsolatok a tagállami iskolákkal?

Tagállami iskolákkal testvériskolai kapcsolatok létesítésére a Socrates program Comenius 1 alprogramjának (Iskolai Együttműködési projektek) ill. a Leonardo da Vinci szakképzési program keretén belül van lehetőség. További információ: http://www.tpf.iif.hu/pages/content/index.php?page_id=188   További információként külön is kiemeljük, hogy egy európai hálózatról tájékoztat a (Science Across Europe) program, ez az egyik leginnovatívabb konzorcium. A szervezet elnöke Dr. Havas Péter, aki a hazai környezeti nevelés egyik kulcsszemélyisége. . Hasonlóan testvériskolai kapcsolat kialakítását célozza meg az EU e-Twinning programja is. Az eTwinning projekt célja az európai iskolák közötti együttműködés elősegítése. A programban résztvevő iskolák nemzetközi párokat alkotva közösen dolgoznak ki egy-egy tetszőlegesen megválasztott és felépített projektet. A témaválasztás teljesen szabad: lehet az például egy közösen elkészített műalkotás, közös kémiai, fizikai kísérlet, a régiók földrajzának vagy kultúrájának bemutatása, összehasonlítása. Az eTwinning kezdeményezés abban lép túl a hagyományos testvériskolai kapcsolatok rendszerén, hogy információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatára építi az iskolák közötti együttműködést. A programhoz való csatlakozás és az iskolák közötti kapcsolatfelvétel az eTwinning nemzetközi honlapon (www.etwinning.net) történik. Ugyanitt olyan eszközök is rendelkezésre állnak, amelyek az együttműködést, a közös munkát segítik. További információk: http://www.etwinning.hu; http://www.etwinning.net Az Európai Sulinet (Schoolnet) is hasznos fórum lehet a tájékozódáshoz és kapcsolatépítéshez: http://www.eun.org/eun.org2/eun/en/index_eschoolnet.html, itt portálok ezrei várják, külön rendszerezve tantárgyi és iskolatípus szerinti csoportosításban a legújabb európai pedagógiai innovációs kezdeményezéseket és a kapcsolatfelvételre váró intézmények százait.

Milyen webcímeken találok a környezeti nevelés az EU-csatlakozás tükrében témához információkat?

Az EU nem rendelkezik központi tantervvel az oktatás területén, legfeljebb ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok és a tagjelölt államok oktatási kormányzatai, parlamentjei számára. Mindezeken túl oktatási együttműködési programokat kezdeményez és finanszíroz (SOCRATES, TEMPUS, Youth stb.) A hazai SOCRATES-programokban a kisiskolásokra elsősorban a COMENIUS csomag vonatkozik, ezen belül több környezeti nevelési program is fut. Az eddigi eredményekről a Tempus Közalapítvány honlapján tájékozódhat. (http://www.iif.tpf.hu). Magyar nyelvű pedagógiai anyagokat és projektleírásokat, egyéb publikációkat találhatnak még az érdeklődők a http://www.korlanc.ngo.hu honlapon is, amelyből a http://korlanc.ngo.hu/proghun9.htm szekciót külön is kiemeljük, mert egy európai hálózatról tájékoztat (Science Across Europe), ez az egyik leginnovatívabb konzorcium.  Az Európai Sulinet (Schoolnet) is hasznos lehet a tájékozódáshoz és kapcsolatépítéshez: http://www.eun.org/eun.org2/eun/en/index_eschoolnet.html, itt portálok ezrei várják, külön rendszerezve tantárgyi és iskolatípus szerinti csoportosításban a legújabb európai pedagógiai innovációs kezdeményezéseket és a kapcsolatfelvételre váró intézmények százait. Érdemes lehet még meglátogatni a www.ensi.org weboldalt is, ahol a környezeti nevelési nemzetközi legjobb gyakorlatainak, együttműködéseknek gyűjteménye található.

Jelenleg az alapfokú oktatási intézmények a fővárosban a kerületek fenntartásában működnek. Az EU-csatlakozás eredményezhet-e ebben változást, vagyis előfordulhat-e, hogy az intézmények fenntartója a fővárosi önkormányzat lesz? Miután Magyarország EU-tagállammá vált megszűnik-e az a fenntartói gyakorlat, , hogy egy kerületi önkormányzat megszüntetésre ítélhet egy alapfokú oktatást ellátó intézményt csak azért, mert magas a kerületen kívüliek aránya?

Az EU-csatlakozás után a közoktatás közigazgatási rendje - beleértve az intézményi autonómia mértékét, amely a jelenlegi hazai gyakorlat szerint Európában az egyik legnagyobb - nem változik automatikusan. Az EU-nak nincsen kötelező erejű jogi előírása, de még ajánlása sem az iskolák és fenntartóik kapcsolatrendszerével összefüggésben. Elvárás viszont a közoktatási rendszernek, mint jelentős társadalmi alágazatnak a transzparenciája, áttekinthetősége, valamint a minőségi oktatás hatékony feltételrendszerének biztosítása. A kihasználatlan iskolai kapacitások finanszírozási feszültséget okoznak Európa-szerte, ezért az iskolabezárások, amennyiben az iskolák nem bővítik szolgáltatásaikat (pl. felnőttképzés, középiskolai expanzió stb.) tartósan napirenden maradhatnak, de Budapest helyi politikájába direkten nem avatkozhat Brüsszel, hiszen ehhez minden jogi feltétel hiányzik. A szubszidiaritás alapelvét követve az alacsony oktatási hatékonyságot minden esetben helyben, a helyi közösségnek kell megoldania, innovatív pedagógiai programokhoz, munkaerőpiaci képzésekhez igényelhető EU-támogatással.

Az Európai Unióban léteznek önálló középiskolai kollégiumok? Hogyan, miként biztosítják a középiskolás korosztály elhelyezését? Igaz az, hogy csak a magániskolák rendelkeznek kollégiumokkal? Továbbá igaz az, hogy inkább naponta utaztatják a diákokat, mint hogy a kollégiumi ellátásukról gondoskodjanak?

Az Európai Unió minden tagállamában működnek természetesen kollégiumok, a teljes közoktatási, szakképzési és felsőoktatási intézményrendszert lefedve. Tagállamonként más-más hagyományok jellemzik az oktatási rendszert, nincsen egységes EU-normatíva, vagy akár a kollégiumi ellátásra vonatkozó, kötelezően figyelembe veendő szabályozás. Ennek megfelelően a középiskolás korosztály elhelyezését is eltérően oldják meg a tagállamokban, de mindenütt építenek a kollégiumok által adott nevelési-oktatási lehetőségekre. Nem igaz az, hogy csak a magániskolák rendelkeznek kollégiumi ellátással, hiszen Európa-szerte több ezer kiváló állami fenntartású kollégium működik - évszázadok óta. Nem igaz az sem, hogy inkább utaztatnak, mint kollégiumot építenek Európában. Az EU számos fejlesztési programja éppen ezek kialakítását teszi finanszírozhatóvá. Szakirodalmat az Interneten például a www.eurydice.org honlapon találhat, ahol nemzeti statisztikák, elemzések állnak rendelkezésre az oktatási szféra szinte minden vetületéről.

Az EU-csatlakozás után milyen feltételekkel fogadhatnak külföldi diákokat a hazai általános és középiskolák, és az iskoláknak ilyen esetekben milyen lépéseket kell megtenniük?

Az EU-csatlakozásból kifolyólag nem módosultak a külföldi diákok befogadására vonatkozó jogszabályi keretek, amelyek az idevágó EU-s irányelvnél egyébként tágabban jelölik ki az ún. migráns tanulók körét. A szabályok jelenleg is lehetővé teszik a külföldiek magyarországi közoktatásba való bekapcsolódását. Ezek közül a legfontosabb jogszabályi hivatkozás, a Közoktatási Törvény megfelelő alábbi része: 110. § (7) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Közösségek tagállamainak állampolgárai a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vehetik igénybe az e törvényben biztosított szolgáltatásokat. Tehát ennek megfelelően, az európai polgárok szabad áramlására, mobilitására vonatkozó Maastrichti Szerződés értelmében minden magyar oktatási intézménynek annyit figyelembe kell venni, hogy az itt letelepedni kívánó EU-s polgárok gyermekeinek ugyanazokkal a feltételekkel (tehát állami oktatási intézményben tandíjmentesen) kell az oktatási ellátást biztosítani, mint a magyar állampolgároknak. A többi rendelkezést az alábbiakban idézzük a Közoktatási Törvényből. Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása 110. § (1) A nem magyar állampolgár akkor tanköteles Magyarországon, ha a magyar jogszabályok szerint menedékjogot kérő, menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kísérő nélküli kiskorú, illetve szülőjével együtt tartózkodási engedéllyel vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kiskorú.. A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell. (2) Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje a) az egy évet nem haladja meg, a szülő kérésére, b) az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé. Az a) pontban foglaltakat a tartózkodási vízummal rendelkezők esetében is alkalmazni kell. (3) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe. (4) Az a nem magyar állampolgár, aki az Oktatási Minisztérium meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe. (5) A Magyarországon működő diplomáciai vagy konzuli képviselet tagjának gyermeke - ha nem tartozik az (1)-(2) bekezdés hatálya alá - viszonosság alapján mentesül az e törvényben meghatározott térítési díj és tandíj megfizetése alól. A viszonosság kérdéseiben a Külügyminisztérium foglal állást. (6) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(4) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik, illetve az ingyenességet biztosító viszonosság hiányában -, az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti. (7) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Közösségek tagállamainak állampolgárai a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vehetik igénybe az e törvényben biztosított szolgáltatásokat. (8) Az (1) és (7) bekezdésben meghatározottak óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az oktatási miniszter pedagógiai rendszereket (oktatási programokat) ad ki. 111. § (1) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. (2) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatási miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét. Az Európai Uniónak nincsen központi, közoktatásra vonatkozó kötelező érvényű jogszabályi rendelkezése, ilyen módon a magyar intézmények elsősorban az EU alapokmányaiban rögzített alapelvekre valamint az oktatás európai dimenzióit leíró ajánlásokra, valamint a nemzetközi oktatási kapcsolatokban kiemelt fontosságú honosítási eljárási rendre támaszkodhatnak. Ezek közül az a NARIC-hálózat www.naric.hu emelhető ki elsősorban., amely segíthet a külföldről érkező, illetve oda tanulni igyekvő fiatalok számára abban, hogy a megfelelő intézményt megtalálhassák. Az EU-n kívüli polgárok gyermekei számára továbbra is azok a kétoldalú oktatási és kulturális keretmegállapodások az irányadóak, amelyek szabályozzák a közoktatás területét is Magyarország és az adott partnerország között. Összefoglalóan elmondható, hogy az intézményi feladatok a külföldi hallgatók felvétele kapcsán továbbiakban is az előzetes tanulmányok honosításának támogatására (orientálás a NARIC és az Oktatási Minisztérium illetékes szervezeti egységei felé), valamint az eredmények függvényében az új diák saját egyéniségéhez/képességeihez és képzettségéhez illeszkedő képzési program kialakítására összpontosulnak. Az EU-ajánlások szerint minden EU-polgárnak más EU-országban is joga van a szabad iskolaválasztáshoz, és az anyanyelv ápolásához. Ebben a fenntartó szervezet (általában) önkormányzat segíthet, de az önkormányzati rendeletek szintjén ennek részletes jogszabályi előkészítettsége még nem történt meg. A 2004/2005-ös tanévtől a migráns tanulók oktatásával foglalkozó iskolák és intézményfenntartóik speciális normatív támogatásban részesülnek. Erre először van példa. 2005-ben a 2004. évi CXXXV. Törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről 3. számú mellékletének 24. c) pontja alapján az összeg 22.500 FT/fő/év

Az EU-csatlakozás kapcsán milyen jogszabály-módosítások várhatók a magánóvodákra vonatkozóan? Hol kaphatnék erről információkat?

Magyarország EU-taggá válását követően nem vagyunk kötelezettek a magyar oktatási rendszerben semmiféle gyökeres átalakításra, módosításra. Az oktatásügy az Európai Unióban nemzeti hatáskörbe tartozik, így azt uniós előírások nem szabályozzák. Az EU - alapszerződés kizárja a jogharmonizációs kényszer alkalmazását ezen a területen. A tagállamok a nemzeti oktatási, képzési rendszereik finanszírozásával, szervezeti felépítésével, a nevelő-oktató munka tartalmával kapcsolatos valamennyi kérdésben önállóan döntenek. Az óvodák szakszerű és törvényes működéséért felelős óvodavezetőknek az óvodai neveléssel összefüggő feladataikat a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényben, illetve a végrehajtására megjelent rendeletekben foglaltak érvényesítésével szükséges ellátniuk. A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása nyomán számos új, az óvodákra is vonatkozó rendelkezés született. A törvény óvodát érintő szabályainak újabb módosítását jelenleg nem tervezi a minisztérium. A közoktatásról szóló törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek módosításán tárcánk még dolgozik. Minden jogszabály a hivatalos közlönyökben (Magyar Közlöny, Oktatási Közlöny) megjelenik. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. LXXIX. törvény hatályos szövege - egységes szerkezetbe foglalva - az Oktatási Minisztérium honlapján is megtalálható (www.om.hu).

Az iskolákon vagy más szervezeteken keresztül lehet-e a gyermekek külföldi csereüdülését szervezni a nyári szünet idejére? Mikor és hogyan kell ezt megszervezni?

Az iskolák szervezésében történő csereutazások részleteiről kizárólag maguk az intézmények tudnak felvilágosítást nyújtani. A külföldi csereüdüléssel foglalkozó szervezetek piaci alapon működő vállalkozások, amelyekről az OM nem vezet nyilvántartást. Nagy részük valójában nem a cserét szervezi meg, hanem a kiutazást, kinti tartózkodást egy fogadó családnál, tehát nem igazi cseréről van szó. A szervezetek között vannak nyelviskolák, utazási irodák is, ezekről hirdetésekből lehet tájékozódni.

Az óvodai intézmény minőségfejlesztésének keretén belül a vevői elégedettség megfigyelése, kutatása iránt érdeklődöm. Milyen az EU-s gyakorlatról is beszámoló anyagok készültek ebben a témában? Hol találok bővebb információt erről?

Az oktatási ágazat (így az óvodai nevelés) minőségbiztosítása olyan kérdéskör, amellyel kutatás-fejlesztési, statisztikai és tartalomfejlesztési projektjeiben az Európai Bizottság humánerő-fejlesztésért felelős igazgatósága is kiemelten foglalkozik. A közoktatási rendszerek tartalmi szabályozása és minőségbiztosítása tagállami kompetencia, az Európai Uniónak elsősorban ajánlásai, a szorosabb együttműködést elősegítő programjai (SOCRATES, LEONARDO, TEMPUS, YOUTH stb.) lehetnek a tagállami oktatásfejlesztési gondolkodás befolyásolására. Léteznek fontos egyeztetési fórumok is (pl. Az EU oktatási miniszterek éves konferenciái, illetve az Oktatási Miniszterek Tanácsának értekezletei, amelyek a legfontosabbnak ítélt oktatási kérdések (mint amilyen a minőségbiztosítás kérdésköre) önálló kutatás-fejlesztési és oktatási innovációs programokat indíthatnak útjukra. A hazai rendszer fejlesztése tehát magyar kompetencia, de rendelkezésre áll az európai oktatási térség pedagógiai intellektuális játéktere, erőforrásai, amelyekre persze mi is hatással vagyunk. Magyar nyelven az európai minőségbiztosítási rendszerekről ajánljuk az Új Pedagógia Szemlében 1999-ben két részben megjelent áttekintést Majzik Lászlónétól (http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=1999-01-vt-Majzik-Cseppben.html). Idegen nyelven pedig a www.eurydice.org honlapon lehet az egyes országok oktatási rendszereiről áttekintést szerezni. Annak érdekében, hogy az óvodákkal kapcsolatos közvélemény-kutatásokat, a "kliensek," azaz a szülők, a gyermekek és az iskolák elégedettségi mutatóit komparatívan elemezhesse, érdemes mindenekelőtt az európai oktatási rendszerekben az óvodai-nevelési intézményrendszerre és tartalmi fejlesztésükre vonatkozó dokumentációt átolvasni. Erre kiváló kiindulópont a www.eurydice.org honlapon az ún. EURYBASE-adatbázis. Ezt követően érdemes szintén megismerkedni az EU saját oktatási minőségbiztosítási programcsomagjával, amelyről magyar nyelven is lehet összefoglalót találni az Új Pedagógiai Szemle honlapján. (Erre példa: Mihály Ildikó tanulmánya Az európai közoktatási intézmények értékelési szempontjairól és gyakorlatáról készített országbeszámolók tanulságai (http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2002-09-vt-Mihaly-Europai.html) és az Európai Oktatási Kikötő fejezeteiben található dolgozatok (http://www.europaletta.hu/).

Milyen változások várhatók a pedagógiai szakmai szolgáltatások szervezésében Magyarországon? A mai gyakorlat miben fog megváltozni? Melyek a jellemző EU-s tendenciák?

Az EU-nak nincsen az oktatásra, szakképzésre vonatkozó kötelező érvényű jogi szabályozása. A közösségi finanszírozású programok (SOCRATES, LEONARDO stb.) és az EU ajánlásai adják meg az EU mozgásterét. A pedagógiai szakmai szolgáltatások filozófiája arra épül, hogy az EU az oktatási intézményrendszert, s benne a pedagógusokat az egész életen át tartó tanulás és a tudásalapú gazdaság motorjának tekinti. Ennek megfelelően a pedagógiai szolgáltatások a pedagógusoknak intenzív, az európai kulcskompetenciákra (aktív tanulás, nyelvhasználat, kommunikáció, informatika, kooperativitás, multikulturalizmus, stb.) felkészítő képzéseket kínál. Ezen kívül a szolgáltatásokra jellemző az olyan naprakész adatbázisok létrehozása, amelyek az európai nemzeti oktatáspolitikákat, a főbb pedagógiai innovációs műhelyeket és projektet tartalmazzák. Ezeket az adatbázisokat az egyes nemzeti nyelveken is elkészítik (on-line) és hozzáférhetővé teszik. A szolgáltatásokhoz tartozik az iskolának, mint a helyi közösség/társadalom tudásbázisának kiépítése, a tanuló szervezet (learning organisation) modelljének kialakítása, valamint a munkaerőpiaccal való egyeztetett felmérések és tervezési projektek kialakítása. Fontos elem a szülők, diákok és a társadalmi partnerek helyi oktatási menedzsment-partnerekké emelése és kifejezetten EU-oktatási szolgáltatások (adattárak, tananyag-központok és diák/pedagógus mobilitási szolgáltatások) kiépítése is. Ezek a folyamatok várhatóan hazánkban is felerősödnek. Kísérleti jelleggel 2003-ban indul a pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi, illetve regionális szervezésének kipróbálása. A programot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pedagógiai Intézet vezeti. Minden megyében legalább két kistérségben megkezdjük a szakmai szolgáltatás szervezését 1-1 bázisiskola vezetésével.

Tanárként vállalhatok-e munkát más EU-s tagállamban? Ha igen, melyek ennek a feltételei?

A pedagógus ugyanolyan munkavállalónak minősül, mint az iparban vagy a szolgáltatásokban dolgozó munkavállaló, következésképpen ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint a többi munkavállalót. Magától értetődően a pedagógus munkavállalásának is előfeltétele, hogy szakképesítését a befogadó államban elismertesse. Ugyancsak lényeges: a pedagógus munkavállalásának előfeltétele, hogy a fogadó ország hivatalos nyelvét olyan szinten ismerje, amely munkájának ellátáshoz észszerűen megkövetelhető.

Az információs és kommunikációs technológiák magyarországi iskolák történő bevezetése terén hogyan áll az EU átlaghoz képest? Van-e lemaradás? Ha van, mit teszünk a lemaradás felszámolása érdekében?

Az információs és kommunikációs technológiák bevezetése a magyar iskolai felkészítésben az EU átlaghoz képest lemaradásokat mutat. A hátrányok leküzdése érdekében az Oktatási Minisztérium egy hosszú távú oktatásinformatikai stratégiát dolgozott ki, ami az IKT alapú konstruktív pedagógia elterjesztésére és bevezetésére irányul. A stratégia négy fő pillére: Szélessávú Internet hozzáférés biztosítása IKT infrastruktúra fejlesztése Pedagógus-továbbképzés Digitális tartalomszolgáltatás Az alábbiakban a megvalósított vagy megvalósítás alatt álló legjelentősebb projektek a kerülnek bemutatásra. I. Szélessávú Internet hozzáférés biztosítása: Közháló Program Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által útjára indított, az utóbbi évek legnagyobb informatikai infrastruktúra-fejlesztési programjának - a jelenleg mintegy 5700 szélessávú végpont bekötését megvalósító Közháló Programnak - köszönhetően szélessávú interneten keresztül válnak elérhetővé az oktatási intézmények. A közháló 2004. december végéig eljutott csaknem 4000 iskolába, továbbá művelődési házakba, valamint az IHM eMagyarország Programjához kapcsolódó intézményekbe és teleházakba is. Az IHM tervei 2005 végére összesen 7300 szélessávú végpontot adnak át csaknem 2500 településen. A program elősegíti a területfejlesztést, erősíti a kistelepülések lakosságmegtartó képességét és esélyt kínál számukra az információs társadalomba való bekapcsolódásra. Műholdas adatszórás A nagy méretű adatállományok - mint pl. videóanyagok - letöltése dial-up, de akár ASDL 64/384 kapcsolaton keresztül is jelentős leterheltséget jelentenek. Vagyis az oktatás digitális anyagokkal történő kiszélesítése megköveteli egy más jellegű adatszórási forma bevezetését. Ezért hirdette meg az IHM "Műholdas adatszórás" címmel IHM-ITP-24 jelű pályázatát (a pályázathoz az OM támogatással csatlakozott), amely lehetővé teszi gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák számára, hogy műholdas adatszórás segítségével jussanak az oktatási segédanyagokhoz. A pályázaton valamennyi érvényes pályázati anyagot benyújtó iskola nyert. A pályázatnak köszönhetően 504 középiskolába juthat el folyamatosan működő, műholdas adatszórás felhasználásával az információ egy központi helyről a vételre alkalmassá tett intézmények egy-egy számítógépére. A műholdon rendelkezésre álló sávszélességgel a nagyméretű tartalmakat közvetlenül az iskolák szervergépére sugározzák, ily módon teszik azt hozzáférhetővé a diákok számára. Az Oktatási Minisztérium által felügyelt, naprakész internetes tartalmak a műholdas adatszórással eljutnak oda, ahol megvalósultak a műholdas adatszórás feltételei. Wireless hálózatok kiépítésének programja: 2004 első félévében az IHM által kiírt pályázat keretében 300 wireless hálózat átadására került sor a középiskolák számára. 2005-ben további kb. 300 db wireless hálózat kiépítése történik meg, a távlati cél pedig, hogy a Közháló program infrastruktúrája minden közoktatási intézményben kiegészüljön egy belső, vezeték nélküli hálózattal. II. IKT infrastruktúra fejlesztése Az Oktatási Minisztérium a kompetencia alapú oktatás, képzés és nevelés elterjesztésének elősegítésére országos pedagógiai módszertani és eszközpark fejlesztési programot folytat. Reményeink szerint a fejlesztési program segíteni fogja a magyar oktatási rendszer paradigmaváltását, és ezzel az iskolák versenyképességének megőrzését. Digitális zsúrkocsi- és bőrönd Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az Oktatási Minisztériummal együttműködve 2003 végén írta ki az ITP-19 számú pályázatot, melynek címe: "Középiskolai multimédiás prezentációs eszközök" volt. A "Digitális Zsúrkocsi" pályázaton 1117 középiskola nyert mobil multimédiás eszközökkel felszerelt zsúrkocsit és ugyanennyi multimédiás bőröndöt - utóbbiakból 311 wireless (vezeték nélküli) technológiával rendelkezik - , melyek segítségével az oktatás a diákok számára színesebbé tehető. A "zsúrkocsi" notebook-ból, projektorból, DVD- és videolejátszóból, erősítőrendszerből és hangfalakból áll. A multimédiás "bőrönd" notebook-ot és projektort tartalmaz. Az eszközök összeállításakor különös hangsúlyt kapott az iskolai környezet figyelembevétele: a mobilitás és biztonságos tárolás lehetősége, a könnyű, gyors üzembe helyezés, a kommunikációs lehetőségek kihasználása. A szeptemberi iskolakezdésre valamennyi nyertes pályázó megkapta a tanárok által könnyen kezelhető multimédiás prezentációs eszközöket. Digitális palatábla, interaktív tábla Az interaktív tábla egy olyan digitális eszköz, melynek segítségével egy számítógép képernyőjén megjeleníthető tartalmak és alkalmazások egy osztály előtt, a tanulókkal közösen változtathatóak. Az interaktív tábla segítségével az órákat a tanár és a diákok a jegyzetelés helyett közös munkával, problémamegoldással tölthetik, a közös eredményeket pedig digitálisan lementhetik. Az Oktatási Minisztérium rövid - és hosszú távú célja egyaránt az interaktív tábla, és a hozzá kapcsolódó oktatásinformatikai eszközök (notebook, projektor, digitális palatábla) minél szélesebb körben történő elterjesztése, és a hozzájuk kapcsolódó oktatási módszertanok kidolgozása. Az oktatásinformatikai infrastruktúra fejlesztésére irányuló pályázatok (decentralizált szakképzési pályázatok, informatikai normatíva) már magukban foglalják ezeket az új, "jövőbe mutató" eszközök beszerzésének a lehetőségét. Tisztaszoftver Program A Tisztaszoftver Program keretében az IHM megállapodást kötött a Microsofttal. A megállapodás valamennyi, a közoktatási intézményekben használt munkaállomásra biztosítja a mindenkori legfrissebb Microsoft operációs rendszer és irodai programcsomag professzionális változatának, a középiskolák számára pedig emellett a Microsoft szervertermékeinek használatát. A megállapodás kiterjed az általános és középiskolai pedagógusok saját számítógépeire, melynek révén otthonukban is jogtisztán használhatják a mindenkori legfrissebb Microsoft operációs rendszert és irodai programcsomagot. A megállapodás egyben szoftveramnesztiát is jelent, mivel a szerződés értelmében a Microsoft úgy tekinti, hogy a kedvezményezettek a már meglévő gépein is biztosított a frissítési alap függetlenül attól, hogy ezt legális licenccel igazolni tudják-e vagy sem. Innovatív iskolák Az Oktatási Minisztérium az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal együttműködésben a Sulinet Programiroda koordinálásával pályázati úton 30 közoktatási intézményt választott ki a Magyar Innovatív Iskolahálózat létrehozásához. Az innovatív iskolák úttörők az iskolák között a Sulinet Digitális Tudásbázis tartalomfejlesztési eredményeinek alkalmazásában, azok tanórába való integrálásában, a digitális pedagógia magyarországi elterjesztésében és az infokommunikációs technológiákon alapuló pedagógus-továbbképzésben. A kiválasztott intézmények jelenleg is eltérő IKT technológiák és eszközök tesztelésében vesznek részt különböző külföldi és hazai projektek keretében, amelyekhez képzések és konferenciákon való részvételek kapcsolódnak. A két minisztériummal való együttműködés során a kiválasztott iskolák az Európai Innovatív Iskolahálózat (ENIS) tagjaivá is váltak. Az Oktatási Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az Európai Innovatív Iskolahálózatban részt vevő intézményeket 10-10 millió forint értékű szoftverrel, számítástechnikai eszközzel támogatja Informatikai fejlesztési feladatok normatívája A 2005. évi költségvetésről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 8. számú mellékletében szerepel a Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok normatívája, melynek tervezett összege 2600Ft/gyerek, tanuló. Ezt a támogatást a fenntartók igényelhetik, az oktatási miniszter 3/2005. (III.1.) OM rendelete alapján. "(2) A közoktatási intézmény fenntartója felé a Törvényben meghatározott, 4215 Ft/tanuló informatikai fejlesztési támogatás jogszerű felhasználására vonatkozóan, a középtávú beiskolázási tervet figyelembe véve 2250 Ft/tanuló támogatásrész terhére hosszú távú, használati és hasznosítási jogosultságot biztosító konstrukcióban történő hardvereszköz bérletére és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: hardvereszközök) a 3. §-ban foglaltak szerint, 1600 Ft/tanuló támogatásrész terhére iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftverekre vonatkozó felhasználási jog megszerzésével, a szoftverek bevezetésével, illetve a felhasználási jog rendeltetésszerű, illetve hatékony felhasználásához szükséges egyéb szolgáltatásokkal, valamint a szoftverek folyamatos üzemeltetésével kapcsolatos költségekre (a továbbiakban együtt: szoftvereszközök) a 4. §-ban foglaltak szerint, 365 Ft/tanuló támogatásrész terhére adásvételi konstrukcióban történő hardverbeszerzésre [a továbbiakban: kis értékű hardvereszközök, illetve a)-c) pont együtt: informatikai eszközök] az 5. §-ban foglaltak szerint jelenthet be igényt." Számítógépek számának növelése: Sulinet Experess Program A 2003 januárjában meghirdetett Sulinet Expressz Program a pedagógusoknak, tanároknak, diákoknak, a diákok szüleinek, valamint a felnőttoktatásban résztvevőknek biztosított lehetőséget arra, hogy évi 60 ezer forint adókedvezmény igénybevételével számítógéphez, számítástechnikai eszközökhöz jussanak azok, akik adózott jövedelemmel rendelkeznek. A július elején indult programnak köszönhetően közel 200 ezer család vásárolt számítástechniai eszközöket. A program keretében 2003-ban 35 ezer új számítógéppel és 20-25 ezer alkatrészekből összeállított PC-vel gyarapodtak a háztartások, valamint becslések szerint 150 ezer számítógépet újítottak fel. 2003. júliustól decemberig az értékesítés elérte a 23.7 milliárd forintot. 2003. november 27-én kiírásra került a Sulinet Expressz II. pályázat, melynek célja, hogy a jelenleginél több kis- és középvállalkozó szállító kerüljön a programba. A pályázat folyamatos, a programhoz való csatlakozás szándékát jelentkezési nyilatkozattal nyilvánították ki a cégek, melyet követően pályázati eljáráson vettek részt. 2004. július 1-től az Szja. törvény módosulása miatt maradt az adózott jövedelemhez kötöttség, a 60 ezer forintos adókedvezmény, de 50%-os önrészt feltételezve, ezzel kibővült a jogosultak köre 3,4 milliós jövedelemhatárig, onnan sávosan csökken a kedvezmény 4 millió forintos bruttó jövedelemig. A 2004. évi e körbe tartozó értékesítés meghaladta a 22 milliárd Ft-ot. 2005. áprilisának végén kiírásra került a Sulinet Express III. pályázat, a jelentkezők körének elbírálása jelenleg is folyamatban. A Sulinet Express III. elsődleges céljai: fogyasztói oldalon: kettős árazás tilalmának megtartása mellett többletszolgáltatások, kiszélesített jótállási jogosultságok biztosítása, szállítói, értékesítési oldalon: kereskedelmi hálózatépítésre motiválás, kormányzati oldalon: a rendszer ellenőrizhetőségének és áttekinthetőségének elősegítése. III. Pedagógus továbbképzés Sulinet Expressz informatikai és informatika alapú pedagógus-továbbképzések pedagógusoknak A Sulinet Expressz program keretében az Oktatási Minisztérium (OM), az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), a Sulinet Programiroda (SP) és a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ (PTMIK) 2003-ban és 2004-ben pályázatot hirdetett informatikai és informatika alapú támogatott pedagógus továbbképzésekre. A pályázat 18 különféle informatikai képzést kínált fel a jelentkezőknek, pl: tanítókat segítő informatikát, adatbázis-kezelést, rendszergazda, stb. ismereteket. A továbbképzésekre közoktatási intézményekben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben, valamint felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és szabadidő-szervező munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottak és ezekben az intézményekben rendszergazda munkakörben foglalkoztatottak jelentkezhettek. A képzések költségeihez 2004. januárja és 2005 májusa között az állam pedagógusonként 34 ezer forinttal járul hozzá. A közel 13 ezer jelentkező közül 2004-ben, közjegyző jelenlétében sorsolták ki azt a 10 ezer szerencsés pedagógust, akik a két minisztérium által biztosított plusz forrásoknak köszönhetően ingyen, vagy jelentős kedvezménnyel jut még ebben az évben korszerű informatikai képzési lehetőséghez. A továbbképzés célja a résztvevők elektronikus írásbeliségének és IKT alapkompetenciáinak fejlesztése, az iskolai számítógépes hálózatok üzemeltetésének elsajátítása, valamint a digitális tartalmak iskolai órákon való felhasználásának megismerése. A távlati tervekben 2006-ig mintegy 40000 pedagógus informatikai irányultságú képzése szerepel- IV. Digitális tartalomszolgáltatás Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) Az Oktatási Minisztérium az EU ajánlásaival összhangban nagy hangsúlyt fektet az élethosszig tartó tanulás alapkompetenciáira épülő oktatási módszertanok bevezetésére a közoktatásban is. Ezen törekvés egyik eszköze (az oktatáskutatás, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében végzett oktatási programcsomag-fejlesztések mellett) az oktatás-tanulás támogatása digitális tananyagokkal és egyéb, az oktatást kiegészítő digitális tudáselemekkel a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) program keretében. Az SDT kiemelt célja a létrehozott digitális tananyagok újrafelhasználhatóságának és értékállóságának biztosítása, ezért az elemeket egy eszközfüggetlen tárolóban tárolja, amiből tetszés szerint építhetők fel új tananyagok mind a tantervi, mind az otthoni tanulás segítésére. Az SDT webes felületen keresztül a Sulinet portálon érhető el, egy tananyagszerkesztő és egy csoportos szerkesztést segítő modullal együttesen. A munkacsoportos tevékenység során a tanár-diák együttműködésben a kapcsolatfelvétel 5 fajtáját támogatja a rendszer: belső üzenő, e-mail, chat, fórum, nyilvános fórum, melyek segítségével a felhasználók közösen hozhatnak létre új tartalmakat. A program 2004 szeptemberétől vált hozzáférhetővé, és jelenleg 11 műveltségi terület ismeretanyagát tartalmazza közel 65000 tananyagelem keretében. Távlati tervként szerepel a jelenlegi 7-12 osztályosoknak szóló tudásanyagok vertikális bővítése a tanterv teljes lefedésével és idegennyelvi tartalmak hozzáadásával. Sulinet Elektronikus Könyvtár A Sulinet portál az SDT-t kiegészítő feladatokat, játékokat, módszertani ajánlásokat, egyéb, virtuális közösség formáló információkat tartalmaz. Ezek közül is kiemelendő a Sulinet Elektronikus Könyvtár, amely a tananyaghoz kapcsolódó könyveket, kordokumentumokat tartalmaz majd. Az Elektronikus Könyvtár feltöltése az elkövetkező hónapokban, leghamarabb októbertől várható. Új, az oktatásban felhasználható digitális tartalmak További, az oktatásban kiválóan használható segédanyagok az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által "Digitális oktatási segédanyagok fejlesztése" címmel meghirdetett pályázat eredményeként létrejövő tartalmak és a Nemzeti Audiovizuális Adattár (NAVA) filmjeinek tömege is, amelyek 2004. december 31-ig, folyamatosan válnak elérhetővé. A pályázat célja olyan digitális, az oktatásban használható tartalmak létrehozása és azok adatbázisban (egységes keretrendszerben) való megjelenítése volt, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanárok és a diákok maguk állíthassák össze a tanításban, illetve a tanulásban segítő szemléltető, kiegészítő tananyagrészeket. Ezzel az IHM nem csupán az infokommunikációs megoldásokban rejlő lehetőségek megismertetését, hanem a felhasználók kreativitását, önállóságának kibontakozását is segíteni kívánta.

Az EU-csatlakozás óta feltétel-e az intézményvezetői megbízáshoz a nyelvvizsga megléte, s ha igen, akkor milyen nyelvekről lehet szó?

A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 18. §-a szabályozza. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra tekintettel nem tervezzük a 18. § olyan kiegészítését, amely a magasabb vezetői megbízást nyelvvizsga meglétéhez kötné. A pályázatot meghirdető fenntartó azonban többletkövetelményként előírhatja a nyelvvizsga meglétét is az általa meghatározott bármely idegen nyelvből. Ekkor azonban kötve van a szigorúbb pályázati kiírásához. Az előzőkhöz természetesen nem tartozik a nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven tanító iskolák vezetőinek megbízása. A megbízás általános feltételeit esetükben a 18. § (3) bekezdése egészíti ki, figyelemmel még a törvény 128. § (3) bek. b) pontjára.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok