2024. április 24.
Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Több lehetőség lesz-e a vállalatok és az egyetemek közötti K+F együttműködésre az EU-ban?
A EU K+F politikájának egyik fontos eleme az egyetemi, kutatóintézeti és vállalati szféra közti kapcsolatok erősítése, a tudás- és technológia-transzfer folyamatok ösztönzése, a kutatási eredmények hasznosításának elősegítése. Ennek egyik lényeges eszközét jelentik a nemzetközi K+F együttműködést ösztönző kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok. Az 6. illetve a korábbi keretprogramokhoz történő társulással széleskörű lehetőségek nyíltak a nemzetközi együttműködésre a magyar egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok illetve az uniós intézmények között, mivel a pályázás alapfeltétele a legtöbb esetben egy nemzetközi projektkonzorcium megalakítása. Az 5. Keretprogramban való sikeres magyar szereplés, a kétoldalú együttműködések pozitív tapasztalatai és az egyéb programok kapcsán kialakult kapcsolatok jó alapot jelentenek a további együttműködéshez Magyarország uniós csatlakozását követően is.
Kutatóként milyen feltételekkel vállalhatok kutatói állást az EU tagországokban?
A csatlakozást követően a magyar kutatók - a többi magyar munkavállalóhoz hasonlóan - szabadon vállalhatnak munkát az Unió bármely országában, mentesülnek a munkavállalási engedély megszerzésével járó hosszadalmas eljárástól. Mivel a munkavállalókat az uniós szabályozás alapján tilos megkülönböztetni, a magyar kutató sem kaphat kevesebb fizetést, nem lehetnek rosszabbak a munkavégzése feltételei, mint az adott országban élő ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott állampolgároknak. Az uniós szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy a munkavállaló más uniós államban munkát vállalva is jogosult legyen a szociális ellátásokra.
Az Unióban a diplomák kölcsönös elismerésének révén a más EU tagállamokban megszerzett képesítés sem lehet a munkavállalás akadálya.
A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodás értelmében az egyes uniós tagállamok a szabad munkavállalást legfeljebb 7 évre korlátozhatják, például továbbra is előírhatják a munkavállalási engedély megszerzését, de ezen átmeneti időszak alatt is javítaniuk kell a magyar állampolgárok munkavállalási lehetőségeit. Számos EU tagország azonban már most jelezte, hogy nem kívánja majd korlátozni a magyar állampolgárok munkavállalását (Dánia, Svédország, Finnország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Görögország).
Lesznek-e újabb kutatói ösztöndíjak a csatlakozás után?
Mivel Magyarország 2002. októberében társult az Európai Unió 6. Kutatási, Technológia-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjához, a magyar kutatók már most - a tényleges uniós csatlakozást megelőzően - ugyanolyan jogokkal vehetnek részt a Keretprogram pályázataiban, így a kutatói mobilitást serkentő ösztöndíj-pályázatokban is, mint az EU tagállamok kutatói. A kutatói ösztöndíjakat magába foglaló Marie Curie akciók keretében lehetőség nyílik arra, hogy a magyar kutatók EU tagállamok vagy Európán kívüli országok kutatóhelyein képezzék tovább magukat, szerezzenek 1-2 éves szakmai gyakorlatot. További információ az ösztöndíj lehetőségekről: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/mariecurie-actions/home_en.html
Milyen új lehetőségeket teremt a csatlakozás a kutatói szféra számára?
A Közösségi Kutatási Keretprogramban a magyar kutatók és intézmények már jelenleg is élvezhetik a közösségi K+F együttműködés előnyeit, az uniós polgárokkal és intézményekkel azonos jogokkal. Az uniós csatlakozás várhatóan további előrelépést jelent például a kutatók munkavállalását teszi könnyebbé a többi uniós országban.
Hogyan kapcsolódik, kapcsolódhat Magyarország jelenleg az EU közösségi szintű kutatás-fejlesztési együttműködési programjaiba?
A közösségi szintű kutatás-fejlesztési tevékenység, az EU tagállamok összehangolt K+F tevékenysége, együttműködése négyéves kutatás-fejlesztési keretprogramok formájában valósul meg.
Magyarország a többi EU tagjelölt országhoz hasonlóan egy egyetértési megállapodás aláírásával, 2002. október 29-én társult a jelenleg futó, 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramhoz (röviden: 6. Keretprogram). A keretprogramhoz történő társulással a magyar kutatók és intézmények az EU tagállamok kutatóival és intézményeivel mindenben megegyező jogokkal vehetnek részt a 6. Keretprogram akcióiban, pályázataiban.
Milyen tudományterületeken pályázhatnak a magyar kutatók, intézmények a 6. Keretprogramban?
A 6. Keretprogram újítása az, hogy az egyes támogatott tudományterületek, prioritások meghatározásánál a korábbi keretprogramokhoz képest jelentős koncentráció valósul meg: a keretprogram költségvetésének 76%-át az EU gazdasági fejlődése, versenyképességének javítása szempontjából kiemelkedően fontos területekre összpontosítják.
A prioritások a következők:
Élettudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában
Az információs társadalom technológiái
Nanotechnológia és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, új termelési eljárások és eszközök
Aeronautika és űrkutatás
Élelmiszerminőség és biztonság
Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák
Állampolgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban
A hét tematikus prioritás mellett a keretprogramban egyéb tevékenységek is támogatást kapnak, ilyenek többek között a kis- és középvállalatok kutatási tevékenységének ösztönzése; a nemzetközi együttműködés erősítése az EU tagállamokon és a keretprogramhoz társult országokon kívüli harmadik országokkal; az innováció előmozdítása; a kutatási infrastruktúrák támogatása; a tudomány és társadalom közti kapcsolatok erősítése; a kutatási, innovációs politikák fejlesztése. Kiemelt figyelmet kap a 6. Keretprogramban a kutatói humán erőforrás fejlesztés témaköre, PhD hallgatók és tapasztalt kutatók számára kedvező ösztöndíj-lehetőségeket kínál a program, Európán belül és kívül is.
Mekkora és milyen típusú támogatásokhoz juthatnak hozzá a magyar kutatók és intézmények az EU Keretprogramban való pályázás révén?
A 6. Keretprogram összköltségvetése 17,5 milliárd euró, ez oszlik meg az egyes kutatási területek között. Nemzetközi projektkonzorciumok tagjaiként természetesen magyar kutatók és intézmények is pályázhatnak és részesedhetnek a keretprogram során elnyerhető támogatásokból - a konzorciumban vállalt feladataik, szerepük arányában.
A támogatás mértéke számos tényezőtől függ, de általánosságban elmondható, hogy kutatási és technológiafejlesztési projektek esetén a támogatás mértéke max. 50%, demonstrációs projektek esetében max. 35% lehet, de kutató-képzési ösztöndíjaknál, képzéseknél, koordinációs tevékenységeknél a 100%-ot is elérheti.
A menedzsment költségek 100%-a számolható el, de maximum az Európai Bizottság által nyújtott támogatás 7%-ig terjedhet.
Hogyan ismerkedhetnek meg az EU6 Keretprogrammal a hazai szakemberek?
Elsődleges információforrást jelentenek az Európai Bizottság keretprogramhoz kapcsolódó internetes oldalai, ahol rendkívül részletes, angol nyelvű információt talál az érdeklődő a keretprogram felépítéséről, a támogatott kutatási témákról, az egyes projekttípusokról, a projektek finanszírozásáról. Ugyancsak itt találhatóak az aktuális pályázati felhívások, innen tölthetők le a pályázat elkészítéséhez szükséges egyéb dokumentumok, adatlapok is.
http://www.cordis.lu/fp6/whatisfp6.htm
http://fp6.cordis.lu/fp6/calls.cfm
A hazai információforrások közül elsősorban az ún. Nemzeti Kapcsolattartók (angol elnevezés, National Contact Point, NCP) rendszerére támaszkodhatnak az érdeklődők, pályázók. A keretprogram minden egyes részéhez kapcsolódóan működik egy-egy NCP Magyarországon is, akinek fő feladata a keretprogrammal kapcsolatos információk terítése, a potenciális pályázók (kutatók, kutatóintézetek, vállalatok) támogatása a pályázatírásban, projektek menedzselésében. Pillanatnyilag az Oktatási Minisztérium munkatársai látják el az NCP feladatokat (elérhetőségeik: /kutatas)
