2017. szeptember 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Kell-e számítani közös EU nyelvre? Mi most a magyar nyelv státusza az EU-ban?

Az Európai Unió létrejötte óta fontos céljának tekinti Európa nyelvi és kulturális sokszínűségének megőrzését. Ennek megfelelően minden tagállam hivatalos nyelve(i) egyben az EU hivatalos, kivéve az illető állam e lehetőségről lemond. Jelenleg 20 hivatalos van az Uniónak, azaz a csatlakozás után az új tagállamok mindegyikének nyelve hivatalos vált. A hivatalos nyelv azt jelenti, hogy minden EU-s jogszabályt és dokumentumot minden nyelven közzé kell tenni, illetve az EU testületeiben a tagállamok küldöttei anyanyelvüket használhatják. Közös EU-s nyelvre tehát nem kell számítani. Megjegyzendő, hogy szakértői értekezleteken általában két munkanyelvet - angolt és franciát - használnak. A magyar nyelv tehát hivatalos nyelv az Európai Unióban, státusza tehát erősödik. Máris sokan készülnek az Unió tagállamaiban arra, hogy olyan szinten sajátítsák el a magyar nyelvet, hogy fordítóként, tolmácsként használni tudják. Elsősorban rajtunk múlik, hogy nyelvünket ápoljuk, annak értékeit felmutassuk az Unió polgárainak. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar állampolgárok több nyelvet tanuljanak, ismerjenek, legalább részleges kompetenciákkal rendelkezzenek - és ne csak a leghasználatosabb nyelvekből. Igyekezzünk megismerni például a szomszéd országok nyelveit, illetve a kevésbé használatos nyelveket is, hiszen csak ekkor várhatjuk el ugyanezt másoktól a mi nyelvünk esetében is.

Hol (melyik weblapon) találhatom meg a az Európa Tanács alábbi két dokumentumát: "A nyelvtanulás, nyelvtanítás és nyelvi értékelés közös európai referenciakerete" és "Európai nyelvtanulási napló"?

A kért két Európa tanácsi dokumentum elérhető ugyan az Interneten, de mindkettő létezik magyarul is: A Közös európai referenciakeretet a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ adta ki, náluk megrendelhető.   Kontaktszemély: Madarász Ágnes, a PTMIK munkatársa Telefon: 06 26 537-526, e-mail: agnes.madarasz@ptmik.hu   Az Európai nyelvtanulási napló kisiskolás, középiskolás és felnőtt - az ET által akkreditált - magyar változata a veszprémi NODUS Kiadónál rendelhető meg. Címük: NODUS Kiadó Pf. 201 8201 VESZPRÉM Tel/Fax: 06 88 421 080 E-mail: oktker@sednet.hu   Az Európai nyelvtanulási napló nem dokumentum, hanem a nyelvtanulók számára készült eszköz, amely segíti nyelvi és interkulturális kompetenciáinak önértékelését, tanulási céljainak meghatározását, s részét képezi a nyelvi útlevél. Az EU nyelvoktatással kapcsolatos legújabb anyagaiban oly módon hivatkozik a naplóra, mint a nyelvtanulás- nyelvoktatás fejlesztéséhez nélkülözhetetlen alapanyagokra. Javasoljuk, hogy a magyar változatot ismerje meg az Oktatási Minisztérium honlapján (www.om.hu, Főoldal/Nemzetközi/Többoldalú kapcsolatok). Az idegen nyelvű változat webes elérhetősége: http://culture2.coe.int/portfolio   Továbbá érdemes megtekinteni az Oktatási Minisztérium honlapján a nemzetközi területnél található további, nyelvoktatással kapcsolatos Európai Uniós dokumentumokat is.

Hogyan alakul az EU nyelvoktatási stratégiája?

Az Európai Unió a nyelvoktatás támogatását elsősorban az ún. közösségi programokon (Socrates, Leonardo) keresztül valósítja meg. 1998-ban a tagállamok kezdeményezésére megalapították az Európai Nyelvi Díjat, melynek célja, hogy hivatalos elismerésben részesítse az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, példaértékűnek tekinthető innovatív programokat az oktatás bármely szintjén. Magyarország 2002-ben kapcsolódott be a programba A programokról és a támogatott tevékenységekről a Tempus Közalapítvány honlapján lehet részletes információkhoz jutni: www.tka.hu Az Európai Unió a nyelvoktatás/ nyelvtudás fejlesztésének fontosságát oktatáspolitikai dokumentumokban is hangsúlyozta. Így az 1995-ben kiadott Fehér könyvben az Európai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy az EU minden állampolgára két nyelvet tudjon beszélni az anyanyelvén kívül. Ezt a célkitűzést a 2002. márciusi Barcelonai Európai Tanács is megerősítette. Meg kell említeni az Európai Tanács legfontosabb állásfoglalásait a nyelvoktatás fejlesztése terén: 1995: határozat a nyelvtanulás és -tanítás fejlesztéséről és változatosabbá tételéről 1997: Az Európai Unió nyelveinek korai tanításáról 2002: A nyelvi sokszínűség és a nyelvtanulás támogatásáról A tagállamok Az oktatási és képzési rendszerek jövőbeni konkrét célkitűzései c. stratégiai dokumentumban közös célokat határoztak meg az oktatás fejlesztése terén. Ebben a dokumentumban az idegen nyelvi készségek fejlesztését fontos prioritásnak jelölték meg. A nyelvoktatás, nyelvtanulás előmozdítása terén fontos lépés volt a 2001-es Nyelvek Európai Éve megrendezése, amelyben nemcsak az EU tagállamai, hanem összesen 45 európai ország vett részt. Az Európai Bizottság a 2001-ben elért eredményeinek fenntartása és folytatása érdekében 2003-ban egy nyelvoktatásról és nyelvi sokszínűségről szóló széleskörű szakmai és társadalmi körben egyeztett akciótervet készített,, "A nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség támogatása: Akcióterv a 2004-2006. évre címmel Az említett dokumentum az Oktatási Minisztérium honlapján olvasható: www.om.hu (innen: Nemzetközi/ Dokumentumok)

Elismerik-e az Európai Unióban a TIT-nél letett ELC nyelvvizsgát?

Jelenleg nem létezik az Európai Unió által elismert (EU-konform) nyelvvizsga, nincs az EU-ban elismert nemzetközi nyelvvizsga sem, ebben az értelemben az ELC sem válhat elismertté. Vannak nemzetközileg ismert és kevésbé ismert nyelvvizsgák, az ELC az ismertek közé tartozik. Az Európa Tanács tervezi egy központi nyelvtudás mérési szabályozás létrehozását, de ez ma még csak munkaanyag formájában létezik.

Melyik tolmácsképző iskolát válasszam, ha az EU-ban tolmácsként szeretnék elhelyezkedni?

Ma Magyarországon három felsőoktatási intézményben folyik EU-specializációs, vagy ilyen természetű posztgraduális konszekutív-tolmács, konferencia-tolmács és szakfordító képzés: ELTE BTK Fordító és Tolmácsképző Központ, BME Nemzetközi Fordító és Tolmácsképző és SZTE BTK Szakfordító és Tolmácsképző Tanszékközi Program. Más szakirányú szakfordítók képzésével több hazai felsőoktatási intézmény is foglalkozik.

Szeretném megtudni, hogy az EU-ban mely törvényi rendelkezések foglalkoznak a szakképzés, a diploma és a nyelvvizsga elismerésével?

Az oklevelek és a bizonyítványok elismerését szabályozó európai közösségi jog az Európai Unió Tanácsa és a Parlament által kibocsátott irányelveken nyugszik, amelyeket az egyes tagállamok átültettek a saját belső jogukba. Ezek az irányelvek az alábbiak: a) a Tanács 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves felsőoktatási képzésben szerzett oklevelek kölcsönös elismerésének általános rendszeréről, b) a Tanács 92/51/EGK irányelve a szakmai képzés elismerésének második, a 89/48/EGK irányelvet kiegészítő általános rendszeréről, c) a Tanács 99/42/EK irányelve a liberalizált és az átmeneti irányelvek szabályozása alá eső foglalkozásokhoz kapcsolódó, szakmai képzésben megszerezhető bizonyítványok elismerésének szabályairól, d) a Tanács 77/452/EGK irányelve az általános ápolók bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 77/453/EGK irányelve a tagállamok az ápolók tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról, e) a Tanács 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásáról és az oklevelek kölcsönös elismeréséről, f) a Tanács 78/686/EGK irányelve a fogszakorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 78/687/EGK irányelve a tagállamok a fogorvosok tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról, g) a Tanács 80/154/EGK irányelve a szülésznői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 80/155/EGK irányelve a tagállamok a szülésznők tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról, h) a Tanács 85/432/EGK irányelve a tagállamok meghatározott gyógyszerészi tevékenységekre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról; valamint a Tanács 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a gyógyszerészeti tevékenység gyakorlása céljából történő letelepedést elősegítő intézkedéseket, i) a Tanács 85/384/EGK irányelve az építészek okleveleinek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket, j) a Tanács 78/1026/EGK irányelve az állatorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket, k) a Tanács 81/1057/EGK irányelve az orvosok, általános ápolók, fogorvosok és állatorvosok okleveleinek, végbizonyítványainak és bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről szóló 75/362/EGK, 77/452/EGK, 78/686/EGK és 78/1026/EGK irányelvek kiegészítéséről. Magyarországon a bizonyítványok és oklevelek elismerését a 2001. évi C. törvény szabályozza, amelynek III. része foglalkozik az európai közösségi joggal.

Az úgynevezett szocialista országok egyikében szereztem diplomámat, mellyel együtt - az akkori szabályoknak megfelelően - elismerték az adott nyelv felsőfokú ismeretét is. Ezen országok egy része hazánkkal együtt csatlakozott az EU-hoz, míg mások ebből kimaradtak /például Oroszország, Ukrajna, Románia, Bulgária/. Érvényesek-e az egyik és másik országcsoportban kiállított egyetemi /főiskolai/ oklevelek az EU tagállamaiban, illetve elfogadják-e a fenti módon dokumentált nyelvtudást?

Az Európai Unióhoz 2004-ben Magyarországgal együtt csatlakozott államok a Közösség tagállamaivá váltak. Ebből adódóan, rájuk ugyanúgy vonatkozik a közösségi joganyag, a csatlakozás e köréből kimaradó országokra viszont nem. Ezért az új tagállamok állampolgárai a bizonyítványok, oklevelek és fokozatok elismerése kapcsán könnyített eljárásra számíthatnak, a kimaradókra pedig az eddig is érvényben lévő, tagállamonként eltérő szabályok vonatkoznak ezentúl is. A nyelvtudás, illetve nyelvvizsga elismerése nem tartozik a közösségi joganyag hatálya alá, ezért erről valamennyi ország saját hatáskörben hozhat döntést.

Igaz-e az, hogy mivel EU tagállam lettünk, az állam támogatni fogja a nyelvtanulást? Ha igen, bővebb felvilágosítást kérnék arról, hogyan lehet ezt a támogatást igénybe venni?

A Kormány és az Oktatási Minisztérium álláspontja szerint az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból fakadó előnyök kihasználásához nagymértékben hozzájárulhat az, ha a magyar lakosság megfelelő szintű nyelvtudással rendelkezik. Ennek elősegítésére az Oktatási Minisztérium 2003-ban elindította a Világ - Nyelv programot, melynek célja, hogy elősegítse hazánk felzárkózását az idegen nyelveket beszélő európai országok sorába, vagyis minden, az iskolapadot elhagyó fiatal rendelkezzen legalább két idegen nyelv ismeretével, legyen képes nyelvtudását fenntartani, továbbfejleszteni és más idegen nyelveken is megtanulni. A program támogatásának előterében a közoktatás áll, mint az ismeretszerzés első színtere az állampolgárok életében, emellett azonban az általános iskolai nyelvoktatás, a szakképzés illetve a felsőoktatás és a felnőttoktatásban megvalósuló nyelvoktatás fejlesztéséhez is hozzájárul. A Világ - Nyelv program két kiemelten fontos eleme a nyelvi előkészítő évfolyamok elindítása a közoktatási intézményekben, és a Világ - Nyelv pályázati programcsomag. A nyelvi előkészítő évfolyam, melynek bevezetésére 2004. szept. 1-től került sor a gimnáziumok és szakközépiskolák egy-egy osztályában, lehetővé teszi az intenzív nyelvtanulás révén a tanulók nyelvtudásának gyors, jelentős emelkedését. 2004-ben 404 intézmény vezette be a nyelvi előkészítő évfolyamot, ahol a kötelező tanórai foglalkozások legalább 40%-ában idegen (illetve nemzetiségi vagy kisebbségi) nyelvi képzésben részesülnek a diákok. A 2005/2006-os tanévben a nyelvi előkészítő osztályokat már 431 közoktatási intézmény indította el, ez mintegy 12 000 diákot érint. A nyelvi előkészítő osztályokban folyó nyelvoktatás szintjének megismerésére kutatást végeztünk az itt tanuló diákok bemeneti és kimeneti tudásszintjének felmérésével. A kutatás eredményei illetve a nyelvi előkészítő osztályokban folyó nyelvtanítás segítéséhez egyéb ajánlások, tantervi segédletek megtalálhatók az Oktatási Minisztérium Világ - Nyelv honlapján. A Világ - Nyelv pályázati programcsomag az általános iskolától a felnőttképzésig a nyelvtanulás minden szintjét lefedi. A 2003 óta minden évben meghirdetett pályázati csomag többek között nagymértékben segíti új módszerek bevezetését, a tanárképzést, kevésbé oktatott nyelvek előtérbe kerülését, hátrányos helyzetű tanulók nyelvoktatását és az esélyegyenlőséget. A pályázati csomag keretében meghirdetendő pályázati lehetőségekről a Tempus Közalapítványnál lehet érdeklődni (honlap: www.tka.hu, telefon: 237-1300). A közoktatásban az új nyelvi érettségi bevezetése, a sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése, nyelvi vetélkedők szervezése, a felnőttek számára igénybe vehető adókedvezmény akkreditált nyelvi képzésben való részvétel esetén, szintén a Világ - Nyelv program részét képezik. A Világ - Nyelv programon belül fontos elem a számítógépes nyelvoktatás támogatása is. Ezzel kapcsolatban számos ötlet, tipp és ajánlás is megtalálható a honlapon. A Világ - Nyelv programmal kapcsolatban további információért kérem, forduljon az Oktatási Minisztérium Idegen Nyelvi Csoportjához (tel: 473-7016), illetve látogassa meg a www.vilag-nyelv.hu honlapot.

Milyen nyelvtanulási lehetőségek nyíltak meg 2004. május 1-től az általános iskolás korú magyar gyermekek részére?

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk a magyar közoktatásban nem hozott rendszerszerű változásokat, tudatosítja azonban a nyelvtudás szükségességét és ennek megfelelően felerősíti a megfelelő nyelvtanulás iránti igényt. Az Oktatási Minisztérium 2003-ban útjára indította nagyszabású idegennyelv-tudás fejlesztési programját (Világ-Nyelv Program), melynek számos eleme között található az általános iskolai nyelvoktatás színvonalának javítása, vagy a nyelvi előkészítő évfolyam, mely lehetőséget kínál arra, hogy az általános iskolából kikerülő tanulók egy évig intenzíven nyelveket tanulhassanak. A csatlakozás természetesen hozzájárul a lakosság mobilitásának erősödéséhez is, így a diákok külföldi tanulásával nyelvtudásuk tökéletesítéséhez is.

Az EU-csatlakozás óta feltétel-e az intézményvezetői megbízáshoz a nyelvvizsga megléte, s ha igen, akkor milyen nyelvekről lehet szó?

A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 18. §-a szabályozza. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra tekintettel nem tervezzük a 18. § olyan kiegészítését, amely a magasabb vezetői megbízást nyelvvizsga meglétéhez kötné. A pályázatot meghirdető fenntartó azonban többletkövetelményként előírhatja a nyelvvizsga meglétét is az általa meghatározott bármely idegen nyelvből. Ekkor azonban kötve van a szigorúbb pályázati kiírásához. Az előzőkhöz természetesen nem tartozik a nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven tanító iskolák vezetőinek megbízása. A megbízás általános feltételeit esetükben a 18. § (3) bekezdése egészíti ki, figyelemmel még a törvény 128. § (3) bek. b) pontjára.

Elfogadják a nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványokat a diploma megszerzéséhez? Ugyanis ezen nemzetközi nyelvvizsgák az EU-ban elismertek, és lényegesen hatékonyabb tudást tudnak a hátuk mögött, mint a hierarchikus Rigó utcai nyelvvizsgák. Várható ezen kérdéskörrel kapcsolatos jogszabály módosítása, vagy továbbra is csak az állami nyelvvizsga lesz az elismert nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez?

Az EU-ban nincs elfogadott nyelvvizsga, mert az Európai Tanács nyelvoktatással és méréssel foglalkozó bizottságai most dolgoznak egy rendszeren - ez egyelőre még csak javaslat szintjén van - ami megfeleltetné az EU-ban meglévő különböző nyelvvizsgákat. Sok tagállamban nincs is a miénkhez hasonló államilag elismert rendszer. Jelenleg azok a nyelvvizsgák, amelyek ismertek Európában (pl. Cambridge) elfogadottak például egyetemi felvételnél, de nem azért, mert rá bármilyen egyenértékűség vonatkozna, hanem mert már évtizedek óta ismert vizsgáknak számítanak világszerte. Minden ország a saját jogrendjében dönt arról, hogy milyen külföldi idegen nyelvi vizsgát fogad el államilag elismert vizsgaként, ha van ilyen rendszere. Magyarországon az a gyakorlat, hogy a külföldi fejlesztésű vizsgarendszert be kell nyújtania a külföldi vizsgaközpontnak akkreditálásra, amennyiben magyar államilag elismert státuszt akar a vizsgájának biztosítani. A nem akkreditált, de ismert rendszerekkel kapcsolatban a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület döntése az, hogy azokat kiegészítő vizsgával lehet kétnyelvűre honosítani, és így államilag elismert státuszú vizsgát tenni.

Kérem, tájékoztassanak arról, hogy milyen külföldi nyelvi programokban vehetek részt, amit aztán - mint pedagógus - továbbképzésként elszámolhatok (7 év alatti 120 óra)!

"A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről" c. 277/1997. (XII. 22.Korm. rendelet 5. § alapján a hétévenkénti pedagógus-továbbképzés a következőképpen teljesíthető:   5. § (1) A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc.   (2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető   a) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél, a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megszerzése után további főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzésben, kiegészítő alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben második vagy további oklevél, a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett az első pedagógus oklevél, a közoktatásról szóló törvény 127. és 128. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett, a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű és a felsőfokú szakképesítés megszerzésével; b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén nevelő, tanító pedagógus, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelve szerinti országban, két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben, nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus az anyaországban népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben, héber nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben, az Európa Tanács tanár-továbbképzési programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Socrates programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben való részvétellel. (3) A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe. Tájékozódásképpen javaslom, hogy látogasson el az alábbi honlapokra, ahol bővebb tájékoztatást kaphat az egyes kurzusokról: Az Európa Tanács tanár-továbbképzési programjai keretében szervezett kurzusokról részletes információt, és a pályázás feltételeit megtalálja a Tempus Közalapítvány honlapján: www.tka.hu Szintén a Tempus Közalapítvány honlapján találhat információt a Comenius 2.2 C program keretében meghirdetett programokról. Ezek általában 1-4 hetes módszertani továbbképzési kurzust jelentenek valamely európai országban. A következő pályázati határidő 2006. február 1. A honlapon megtalálható kurzuskatalógus 2005 ajánlataiból választhatja ki az Ön által megpályázni kívánt továbbképzési kurzust.

Van-e lehetőség a nyelvtanárok célnyelvi országokban történő továbbképzésére?

A közoktatásban tanító nyelvtanárok célnyelvi országban történő továbbképzésére jelenleg egyrészt a Socrates program Comenius 2.2. alprogram keretein belül van lehetőség. Az akció célja az oktatók készségeinek fejlesztése, a szakmai kompetenciák javítása nemzetközi környezetben. Az akció 2-4 hetes, az Európai Unió valamely tagállamában tartott intenzív kurzusokon vagy szakmai és módszertani továbbképzési programokon való részvételhez nyújt egyéni ösztöndíjas támogatást pedagógusoknak. Másrészt az Európa Tanács Tanár-továbbképzési szemináriumai esetében rövid külföldi szakmai továbbképzésre lehet pályázni. Az Európa Tanács tanár-továbbképzési szemináriumain való részvétel a 185/1999. (XII. 13.) Kormányrendelet 3.§ (2) bekezdés b) pontja alapján beszámít a pedagógusok számára kötelező, hétévenkénti továbbképzésbe. A felnőttképzésben oktató tanárok számára a Grundtvig keretében nyílik lehetőség a pályázásra. A tanulmányutak legfeljebb 4 hétig tartanak. Az ösztöndíj a tanulmányút utazási és megélhetési költségeihez járul hozzá. A támogatás maximális összege 1.500 euró, amelyből a tanfolyami díj nem haladhatja meg a 750 eurót. Végül, a szaknyelvi oktatók számára a Leonardo da Vinci program keretében nyílik 1-6 hetes külföldi továbbképzésre pályázati lehetőség. További pályázati lehetőségeket az Oktatási Minisztérium Világ - Nyelv pályázati csomagja jelenthet. Az egyes programokról további információ érhető el a Tempus Közalapítvány honlapján: http://www.tka.hu/
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok