2006. február 27-28-án Budapesten a margitszigeti Danubius Thermal Hotelben az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Főigazgatósága és a magyar Oktatási Minisztérium nemzetközi konferenciát tartott az Európai Képesítési Keretrendszer-tervezetről (EKKR). A konferencián az Európai Bizottság által kezdeményezett konzultáció során a keretrendszer-tervezetre érkezett partneri észrevételek megvitatására került sor, annak érdekében, hogy a diskurzus következtetései elősegítsék az EKKR-ről szóló ajánlás kidolgozását.
Miért van szükség Európai Képesítési Keretrendszerre? Egy a tanulási eredményeken alapuló semleges referenciapont egyszerűsíteni fogja a képesítések összehasonlíthatóságát és lehetővé teszi, hogy a tudás, készségek, képességek, kompetenciák tekintetében nagyobb összhang legyen a kereslet és a kínálat között, ezzel is megkönnyítve a munkaerőpiaci mobilitást Európa szerte. Az Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására irányuló tagállami igények megfogalmazása után a Bizottság kidolgozott egy tervezetet, amely mind az alap- és szakképzésre, mind a felsőoktatásra, továbbá a formális, nem-formális és informális tanulásra is kiterjed. Az EKKR célja az egyes állampolgárok képesítései elismerésének és átváltásának megkönnyítése a nemzeti és az ágazati képesítési rendszerek szintjeinek összekapcsolásával és az ezek közötti kapcsolódási pontok és kommunikáció lehetővé tételével.
Ezáltal az EKKR egy fordítási eszközként fog funkcionálni és az egyik olyan fő európai mechanizmus lesz, amely az állampolgárok munkavállalási és tanulási mobilitását megkönnyíteni hivatott, például az Erasmus programmal, az európai kreditátviteli rendszerrel és az Europass-szal együtt. Ki kell emelni, hogy az EKKR illeszkedni fog a nemzeti képesítési rendszerekhez, és semmi esetre sem helyettesíti azokat vagy duplikálja funkcióikat, illetve nem törekszik a harmonizációra. Az országok önkéntesen csatlakozhatnak hozzá.
A Bizottság 2005 július és december között konzultációt tartott az EKKR-ről, amelynek során kikérte a tagállamok, az európai társadalmi partnerek, az európai oktatási szövetségek és az ágazati partnerek véleményét.
A konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy a különböző érintett intézmények, szervezetek találkozhassanak és elemezhessék a konzultáció során beérkezett reakciókat és hozzájárulhassanak az EKKR létrehozásához.
A konferencia
nyitóelőadását Magyar Bálint oktatási miniszter tartotta, amelyet
Ján Figel' biztosnak és Elisabeth Gehrernek, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Ausztria oktatási tudományos és kulturális miniszterének előadása követett. Gordon Clark, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának osztályvezetője ismertette a
nemzetközi konzultáció összegzésének főbb megállapításait. Az összefoglaló kivonata
magyarul itt olvasható. A résztvevők - a tagállamok tisztviselői és szakértői, az európai társadalmi partnerek, az ágazatok európai képviselői, az európai oktatási szövetségek képviselői és egyéni szakértők - eszmecserét folytattak az EKKR tartalmi és alkalmazási kérdéseiről
öt munkacsoportban.
A konferencia eredményeire építve, a Bizottság 2006. harmadik negyedévében fogja véglegesíteni az EKKR-ről szóló ajánlás-tervezetét, amelyet aztán elfogadásra az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt.