2024. március 30.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Összefoglaló a 2005. második felében a Bizottság EKKR-ről szóló konzultációjára érkezett visszajelzésekről

2006. március 7.
Az EKKR konzultációs folyamat során érkezett visszajelzéseket összefoglaló jelentés
  • a Pôle Universitaire Européen de Lorraine által a Bizottság számára készített előzetes jelentésre (1) valamint
  • a Cedefop által készített elemzésre (2)
támaszkodik.
 
A Bizottság konzultált az Education & Training 2010 munkaprogramban részt vevő 32 országgal, az európai szociális partnerszervezetekkel (munkaadókkal és szakszervezetekkel), az oktatás és képzés terén működő társulásokkal és civil szervezetekkel, az európai ipari ágazat képviselőivel valamint az Oktatás és Kultúra Főigazgatóság bizottságaival és hálózataival (pl.: Euroguidance, NARIC). A Bologna folyamatban részt vevő további 13 országot szintén tájékoztatták.
 
A Bizottsághoz hozzávetőleg 120 visszajelzés érkezett a 31 európai országból (a visszajelzések a következő honlapon érhetők el: http://europa.eu.int/comm/education/policies/educ/eqf/resultsconsult_en.html). A válaszok legnagyobb csoportja (35%-a) a nemzeti és regionális hatóságoktól érkezett, ezt követik az oktatási és civil szervezetek (23%), a szektorok (14%) és a szociális partnerek (8% a munkáltatók, 4% a szakszervezetek részéről).
 
Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb visszajelzés széleskörű nemzeti és európai konzultációs folyamatok alapján született. Következésképpen, a konzultációs folyamatban részt vevő érintettek száma jelentősen magasabb a fent említett közel 120-nál.
 
Konszenzusos területek
 
Általánosságban elmondható, hogy az EKKR-re úgy tekintenek, mint konstruktív kezdeményezésre, amely képes nagymértékben hozzájárulni az európai munkaerőpiaci képesítések átláthatósághoz, átválthatóságához és elismeréséhez. Emellett olyan kezdeményezésnek tekintik, ami elősegíti a nemzeti és szektorális reformfolyamatokat. A konzultációra érkező visszajelzések alapján széleskörű konszenzus mutatkozik a következő kérdésekben:
  • az EKKR megteremtése szükséges és fontos;
  • megvalósítása és alkalmazása önkéntes;
  • az EKKR egy európai szinten, összehasonlítási eszközként működő közös referencia- illetve meta-keretrendszer kell, hogy maradjon;
  • az EKKR-t a tanulási kimenetekre kell alapozni;
  • a javasolt 8-szintű struktúra széleskörben elfogadott;
  • az EKKR-t minőségbiztosítási elveknek kell alátámasztaniuk;
  • egy működőképes EKKR-hez szükség lesz az érintettek teljes elkötelezettségére nemzeti szinten és - az országok túlnyomó többségében - Nemzeti Képesítési Keretrendszerek kialakítását eredményezheti.
Ez a visszajelzés az EKKR továbbfejlesztésére és megvalósítására tett felhatalmazásnak és jóváhagyásnak tekinthető.
 
 
A tartalmi tisztázás, egyszerűsítés és továbbfejlesztés szükségessége
 
Az EKKR fent vázolt széleskörű támogatását a továbbfejlesztéstől és tökéletesítéstől tették függővé. Számos válaszadó összetettnek és elvontnak találja a javaslatot, és hangsúlyozza a tartalmi tisztázás, egyszerűsítés és a tesztelés szükségességét.
 
A tartalom tisztázása
 
Komoly aggályok merültek fel az EKKR-ről szóló javaslat alapját képező fogalmak átláthatóságát illetően Ez különösen az olyan fogalmak meghatározására vonatkozik, mint a képesítés, a kompetencia és a szektor. Számos válaszadó hangsúlyozta hogy a gyakorlati együttműködés feltétele a fogalmak tartalmában való megegyezés. A (nemzeti és meta) képesítési keretrendszerek meghatározását láthatólag elfogadták, ami hozzájárult a válaszok közérthetőségéhez.
 
Egyszerűsítés és az alapvető célok és funkciók
 
Számos visszajelzésben megfogalmazódott az aggodalom, hogy a javaslat túl összetett és túl sok célt és funkciót igyekszik felölelni egyszerre. A siker feltétele sokak szerint az alapvető fontosságú közvetítő szerepre való koncentrálás.
 
Tesztelés
 
Az egyszerűsítés mellett sok esetben hangsúlyozták egy próbaidőszak és tesztelés szükségességét (pl. Szlovákia, Németország, Luxemburg, Finnország, UNICE, stb.). Ez azt a közös meglátást tükrözi, mely szerint az EKKR gyakorlati tapasztalatokra alapozott, hosszú távú fejlesztést igényel.
 
A továbbfejlesztés kulcsterületei
 
A tartalmi tisztázás, egyszerűsítés és a tesztelés mellett a visszajelzések a következő kulcs-területekre koncentráltak:
  • deszkriptorok
  • kapcsolódás a felsőoktatási keretrendszerhez és a Bologna folyamathoz
  • nemzeti képesítési rendszerek és kapcsolódásuk az EKKR-hez
  • a szektorok szerepe
Deszkriptorok
 
A visszajelzések 27%-a megegyezik abban, hogy a javasolt deszkriptorok jól megragadják az egész életen át tartó tanulás összetettségét, 44%-uk bizonyos fokig egyetértett, míg 5,5%-uk nem értett egyet ezzel az állítással. Ez indokolttá teszi a deszkriptorok felülvizsgálatát és tökéletesítését.
 
Különösen a deszkriptorok harmadik "széleskörű szakmai és egyéni kompetenciák" elnevezésű csoportját érte bírálat. Elismerték ugyan, hogy ez a csoport számos lényeges tanulási kimenetet lefed, ugyanakkor (a négy alkategóriával) túlzottan összetettnek és a gyakorlatban nehezen alkalmazhatónak találták azt (hogyan lehet felmérni az egyéni kompetenciákat?). Mindezek megnehezítik a nemzeti képesítések EKKR-rel való összehangolását és csökkenthetik az EKKR gyakorlati együttműködést szolgáló szerepét.
 
Más hozzászólók (mint például a párizsi Kereskedelmi és Iparkamara) úgy vélik, hogy a Bizottság megközelítése túlságosan hierarchikus és lineáris, és mesterségesen a deszkriptoroknak ugyanarra a tudás-, készség- és kompetenciaszintjére helyezi az egyént, aki a valóságban különböző szinten helyezkedik el a három területen. Néhány érintett olyan hiányosságokra és egyensúlytalanságokra hívta fel a figyelmet, mint például hogy nincs kellő hangsúly a nem-formális tanuláson illetve a szakmai kompetenciákon.
 
A 6. és 8. szinthez tartozó deszkriptorok különösen sok figyelmet kaptak. Néhányan (Ausztria, Málta) úgy vélik, hogy túlzottan a felsőoktatás területére koncentrál a szakmai képesítések rovására. Mások azon a véleményen vannak, hogy a 6-8. szintnek kizárólag a felsőoktatásért és a Bologna folyamatért kellene felelősnek lennie.
 
Az EKKR és a Bologna folyamat kapcsolata
 
A visszajelzések egy része egyértelműbbé tenné a kapcsolatot az EKKR és a Bologna folyamat között (azaz az Európai Felsőoktatási Terület kialakítását). Az érintettek egy része úgy vélte, hogy az EKKR párhuzamosan működne vagy nem lenne összhangban a Bologna folyamattal, sőt esetleg ki is szorítaná azt. Számos ország mellett - beleértve Hollandiát, Írországot, Dániát és Horvátországot - különösen az egyetemek fejezték ki ezirányú aggodalmukat. Ugyanakkor mások azt emelték ki, hogy a magasszintű képesítéseket az oktatás és képzés valamennyi - mind szakmai mind általános - területén támogatni kell. Ezért a 6-8. szinteknek a felsőoktatás területén kívül eső képesítések esetében is érvényesíthetőnek lenni.
 
Nemzeti Képesítési Rendszerek
 
Egyes országok jelezték, hogy nem áll szándékukban nemzeti képesítési keretrendszer felállítása, ami nem is feltétele az EKKR-hez való csatlakozásnak. Az országok túlnyomó többségének szándéka ugyanakkor az, hogy saját nemzeti képesítési rendszerükön keresztül kapcsolódjanak a jövőbeni EKKR-hez. Ez azt jelenti, hogy egy adott képesítés elhelyezése vagy megfeleltetése az EKKR-ben az adott ország - már meglévő vagy kialakítandó - Nemzeti Képesítési Keretrendszerén keresztül történik majd. Bár a hangsúlyokban és a részletekben eltérnek, a konzultációs visszajelzések nagy vonalakban megegyeznek abban, hogy a NKK kialakításakor a következő alapkövetelményeknek kell megfelelni:
  • Tanulási kimenetekre kell alapozni.
  • Az egységesség és kölcsönös bizalom érdekében "önigazolási folyamatot" igényel.
  • Minden érintett bevonására és elfogadására szükség van, nem csupán az oktatás és képzés, hanem a munkaerőpiac területén is.
  • Integrált rendszerekre les szükség a nem-formális és informális tanulás elismeréséhez.
  • Erőteljes, világos és megbízható minőségbiztosítási mechanizmusokat igényel.
Szektorok
 
Az országok tartanak attól, hogy a nemzetközi szektorális "képesítések" kialakítása és támogatása csökkentheti az átláthatóságot, veszélyeztetheti a minőséget és alááshatja a nemzeti oktatási és képzési hatóságok hatáskörébe tartozó, általánosan elismert képesítések iránt tanúsított kölcsönös bizalmat.
 
Számos szektorális szervezet épp az ellenkező véleményen van, s azzal érvel, hogy a piacok és a technológia gyors változása szükségessé teszi az európai vagy nemzetközi képesítések megteremtését.
 
Egyéb kérdések
 
A fent kifejtett, a legtöbb visszajelzésben szereplő kérdések mellett a következőknek kevesebb figyelmet szenteltek:
  • A Szakmai Képesítések Elismeréséről szóló irányelv: az a néhány érintett, aki említést tett az EKKR és az irányelv közti kapcsolatról, hangsúlyozta e két eszköz egymást kiegészítő szerepének szükségességét.
  • Kreditátvitel és -elismerés: a visszajelzők többsége szerint egy működőképes EKKR-hez szükség van kreditrendszerre.
  • Europass: a visszajelzések többsége szerint, a Europass-hoz kellene kapcsolni az EKKR-t. Különösen a minisztériumok és a regionális hatóságok támogatják a gondolatot.

(1) A Pôle Universitaire előzetes jelentésének kivonata megtalálható a mellékletben.
(2) A Cedefop elemzése a konferencia munkacsoportjainak összefoglaló anyagaiban is visszatükröződik.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok