Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban megrendezett ülésén elfogadták az Európai Unió stratégiai céljait, amelyek szerint 2010-re az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia. Ebben a folyamatban az oktatásnak kulcsszerepe van. "
Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzései" című jelentésre épülő munkaprogramot az Európai Tanács 2002 márciusában fogadta el.
Az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram
Az Európai Bizottság a
Munkaprogram céljaival összhangban, azok megvalósításához kapcsolódó feladatok kidolgozására kilenc szakértői
munkabizottságot hozott létre, amelyekben Magyarország is részt vesz. Az egyes munkabizottságokban folyó eddigi munka eredményeit az EU Bizottság munkaanyag jellegű beszámolók formájában foglalta össze.
Az EU Oktatási Minisztereinek Tanácsa és az EU Bizottság időközi jelentést készített az európai oktatási és képzési rendszerek célkitűzéseihez kapcsolódó részletes munkaprogram megvalósításáról
Oktatás és Képzés 2010 címmel.
Az
"Oktatás és képzés 2010" program megvalósítása 2004-2006-ban című jelentés bemutatja azt a feladattervet, amely végrehajtása hozzásegíti az európai régiót ahhoz, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő térségévé váljék.
A program magyarországi megvalósításáról az Oktatási Minisztérium 2004 októberében és novemberében két konferenciát szervezett, melyről kiadvány készült
magyar és
angol nyelven.
Az Európai Unió Tanácsa és Bizottsága
Közös Időközi Jelentésében (2004. február) stratégiai keretrendszert dolgozott ki a lisszaboni célok megvalósítása folyamatának felerősítésére az oktatás és képzés területén. Az ezt követő 'Note to the High Level Group of International Affairs Directors, Luxemburg, 2004. december 9-11.' dokumentum a tagországok közvetlen felelősségébe utalja a célok megvalósításához szükséges nemzeti reformok prioritásként történő kezelését, valamint az európai szinten kidolgozásra került közös referenciaértékek, irányelvek és keretrendszerek nemzeti szinten történő alkalmazását.
A 2004-es Közös Időközi Jelentés ajánlásai alapján az "Oktatás és képzés 2010" munkaprogramban megfogalmazott célkitűzések megvalósításának nyomon követése céljából a tagállamok kétévente nemzeti jelentést készítenek. A
magyarországi beszámoló megállapította, hogy az európai uniós oktatás tematika meglehetősen közel áll a hazai szakmapolitikai célokhoz, és ez a stratégiai tervezésben fokozottan kimutatható.
A lisszaboni célok minél gyorsabb és hatékonyabb megvalósítása érdekében a munkamódszerek arzenálja újabb elemekkel bővül, illetve az eddigi szakértői munkabizottsági módszer átalakul. Az egymástól tanulás gyakorlatát (peer learning) az Unió oly módon kívánja megvalósítani, hogy egyrészt létrehozta az Oktatás és Képzés 2010 Koordinációs Csoportot, amely a munkaprogrammal kapcsolatos közösségi és tagállami tevékenységek összehangolásáért felelős és ösztönzi az tagországok és az európai partnerek együttműködéséi a kulcsfontosságú tematikák terén. Másrészt a Bizottság a korábbi munka illetve 2005-ös kísérleti időszak tanulságai alapján a tagországokat egyes témakörök mentén szakmai érdeklődésüknek/érdekeiknek megfelelően csoportokba (
clusterek) rendezi. A csoportok tevékenységében a szakmapolitika alakítói, szakértői és végrehajtói egyaránt részt vesznek.
Az egymástól tanulás gyakorlatának célja az, hogy a csoport tevékenységét a résztvevő tagországok szakmapolitikai érdekei, szükségletei mentén formálják annak érdekében, hogy minél konkrétabb támogatást nyújtsanak egymásnak a nemzeti szakmapolitika lisszaboni célok megvalósítását szolgáló nemzeti intézkedések implementációjához.
A 2006-os közös időközi jelentésben megfogalmazottak szerint tagállamok 2007-ben is el készítették tagállami beszámolójukat az "Oktatás és képzés 2010" munkaprogramban foglalt célok tagállami szintű megvalósításáról. A tagállami beszámolók és a közösségi tevékenységek elemzése alapján készíti el a Tanács és az Európai Bizottság 2008-as közös időközi jelentését az Európai Tanács számára. A 2008-as jelentés stratégiai jelentőségű, hiszen ez a 2010 céldátumot megelőző utolsó jelentés, amelynek következtetései és beavatkozási javaslatai befolyásolhatják a lisszaboni célkitűzések megvalósításának előmozdítását.