2023. január 31.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Az Európai Szociális Alap

2005. június 9.

 
Az Európai Szociális Alap (ESZA) az EU Strukturális Alapjainak egyike, humán beruházásokat finanszírozó pénzügyi eszköz, az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításának legfőbb uniós pénzügy eszköze. Közösségi támogatásokkal segíti elő a tagállamok több és jobb munkahely létrehozására irányuló, közösen elfogadott célkitűzéseinek megvalósítását. Az Alap küldetése, hogy segítséget nyújtson a munkanélküliség megelőzéséhez és leküzdéséhez, hogy az európai munkaerőt és vállalatokat jobb helyzetbe hozva képessé tegye őket arra, hogy meg tudjanak felelni az új kihívásoknak, miközben biztosítja, hogy az emberek ne veszítsék el kapcsolatukat a munkaerőpiaccal.

  • elősegíti az egyének szakmai ismereteinek és készségeinek fejlesztését, megfelelő támogatásban részesítve elsősorban az olyan személyeket, akiknél különösen nagy gondot okoz az elhelyezkedés, a munkahely megtartása, vagy a hosszabb távollét utáni visszatérés a munkába;
  • támogatja a tagországokat abban, hogy a munkanélküliség elleni harcban és a szakképzettség javítása érdekében új, aktív politikákat és rendszereket alkalmazzanak;
  • A támogatást a különleges gondokkal szembesülő régiók sajátos szükségleteinek megfelelően alkalmazza.
Az ESZA 1957 óta a társfinanszírozás elve alapján hozzájárul a tagállamok azon tevékenységeihez, amelyek a dolgozók munkával kapcsolatos kilátásait, valamint a munkájukhoz szükséges szakképzettség megszerzésének lehetőségeit javítják. Működését 2000-2006 között az Európai Parlament és a Tanács 1999. július 12-i 1784/1999/EK rendelete szabályozza.


1. Aktív munkaerő-piaci politikák kidolgozása és támogatása, melyek célja:

  • a munkanélküliség leküzdése és megelőzése;
  • férfiak és nők tartós munkanélküliségének megelőzése;
  • a tartós munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációjának megkönnyítése;
  • a fiatalok és a munkaerőpiacról átmenetileg kivonult, de visszatérő személyek munkába történő beilleszkedésének támogatása.
Az aktív munkaerő-piaci politikák célja részben a munkanélküliség által fenyegetett személyek támogatása, részben a munkanélküliek újbóli elhelyezkedésének elősegítése, még mielőtt tartósan munkanélkülivé válnának. Általában idejekorán igyekeznek beazonosítani azokat, akiket a munkanélküliség veszélye fenyeget, majd a széleskörű segítségnyújtási formák személyre szabott kombinációját alkalmazva támogatják az egyéneket. A segítségnyújtás eszközei lehetnek például helyzetfeltáró interjúk, egyéni akciótervek, illetve a rájuk épülő képzés, pályatanácsadás, az álláskeresés segítése és munkatapasztalat szerzés. A munkanélkülieket képzésben vagy egyéb aktív intézkedésben kell részesíteni, még mielőtt állapotuk tartóssá válna. Az ifjúsági munkanélküliség megelőzésének és leküzdésének egyik kulcsfontosságú követelménye a fiatalok foglalkoztathatóságának elősegítése. Ezért tehát javítani kell a fiatalok technológiai és gazdasági változásokhoz való alkalmazkodóképességét, valamint elő kell segíteni, hogy piacképes szakismeretekre tegyenek szert. Ennek egyik módszere, az iskola és munka közötti távolság szakképzés és tanoncképzés révén történő áthidalása. Ebben igen fontos szerepet játszhatnak a munkaerő-piaci szervezetek. Mivel elsőként kerülnek kapcsolatba az állástalanokkal, érzékelni tudják, hogy hol vannak lényeges eltérések az igényelt és a rendelkezésre álló készségek között, és láthatják, hogy mikor jön el az ideje a munkaerőpiacról való kikerülés megelőzését célzó intézkedések megtételének. Fel kell tárniuk, hogy milyen szakismeretekkel rendelkeznek, és milyen képzési, átképzési szükségleteik vannak a munkaviszonyban lévőknek, illetve az állástalanoknak. A 2000-2006 időszakban az ESZA-támogatásokat a korábbiaknál szélesebb skálán lehet felhasználni. Ezek között említhető az előképzés, a tanácsadás, az új közösségi foglalkoztatási lehetőségek (a non-profit szektor), segítségnyújtás az álláskereséshez, a bértámogatás és foglalkoztatási támogatások.
 
2. A munkaerőpiacra való belépés egyenlő esélyeinek támogatása, különös tekintettel a társadalmi kirekesztéssel fenyegetett személyekre.
 
Ez különleges figyelmet igényel a fogyatékosok, az etnikai kisebbségek és más különleges nehézségekkel szembesülő csoportok és egyének esetében. Munkaerőpiacra jutásuk elősegítése érdekében a megelőző és az aktív eszközök megfelelő kombinációját kell kidolgozni számukra. Azok a problémák azonban, amelyekkel az egyének szembesülnek, gyakran csak tünetei a szélesebb körben érvényesülő társadalmi kirekesztésnek, így bármely stratégiának integrált és átfogó megközelítésre kell épülnie. A civil szféra, valamint a helyi csoportok és projektek lehetőségeit a lehető leghatékonyabban ki kell használni, hogy azok eljuthassanak a valóban szükséget szenvedőkhöz.
 
3. Az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként a szakképzés, az oktatás és a tanácsadás támogatása és fejlesztése az alábbi célok érdekében:
  • a munkaerőpiacra jutás és a munkaerő-piaci integráció megkönnyítése, feltételeinek javítása;
  • a foglalkoztathatóság fenntartása és javítása, a munkahelyi mobilitás támogatása;
  • az oktatási illetve szakképzési intézmények és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok erősítése.
Olyan politikát és stratégiát kell érvényesíteni, amely a jelenleginél több ember számára teszi lehetővé a szükséges készségek megszerzését. Amennyiben olyan jól képzett munkaerőre van szükségünk, amely követni tudja a munka világának változásait, akkor javítanunk kell a képzési rendszereken, különösen pedig az országosan elismert képesítést nyújtó rendszereken. Az oktatási és képzési rendszereknek jobban kell igazodniuk a munkaerőpiac igényeihez, és jobban fel kell készíteniük az embereket a munka világára. Mindenki számára biztosítaniuk kell az alapfokú ismereteket (írás-olvasás, számolás), különös figyelmet fordítva a tanulási nehézségekkel küszködő fiatalokra. A múltban a kevésbé fejlett régiók oktatási rendszereibe történő befektetés létfontosságúnak bizonyult e régiók versenyképessége szempontjából.
 
4. A szakmailag jól képzett, gyakorlott és alkalmazkodóképes munkaerő, valamint a munkaszervezetek innovációs és alkalmazkodó képességének támogatása, a vállalkozói készségeket és a munkahelyteremtést elősegítő feltételek kialakítása, továbbá a tudomány, a kutatás és a technológia terén az ismeretek és a humán potenciál erősítése.
 
Az ESZA segíthet a munkaadóknak és a szakszervezeteknek a hatóságokkal való együttműködés korszerűsítésében, új munkamódszerek és formák bevezetésében, és segítséget nyújthat a munkaerő-állomány alkalmazkodóképességének növeléséhez. A vállalkozási kedv ösztönzése és a képzési lehetőségek bővítése szintén több és jobb munkahely megteremtését segítheti elő. Az egyéneknek nyújtott támogatásoknak az új technológiákhoz és piaci körülményekhez való jobb alkalmazkodást kell elősegítenie. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a munkavállalók, s különösen a kis- és középvállalkozások alkalmazottai képesek legyenek alkalmazkodni a változásokhoz. Az ilyen vállalatoknak gyakran van szükségük tanácsadási és képzési szolgáltatásokra. Emellett a munka és a családi élet összehangolásának érdekében is többet kell tenni. A képzési és átképzési tevékenységeknek szorosan kell kapcsolódniuk a gazdaságfejlesztési tervekhez, attól függetlenül, hogy ezek vállalati vagy helyi, regionális fejlesztési tervek-e, illetve olyan tervek, amelyek egy ígéretes szektor (pl. K + F) fejlődésének alapfeltételeit biztosíthatják. A vállalkozási kedvet az új vállalkozók számára nyújtott anyagi vagy más jellegű támogatásokkal, valamint tájékoztatással, képzéssel és mentori tevékenységekkel lehet ösztönözni. A vállalkozási lehetőségeket emellett még bizonyos szektorok (pl. helyi/szociális gazdaság, új munkaterületek) által nyújtott lehetőségek maximális kihasználása is elősegítheti.
 
5. A nők munkaerőpiacra történő belépését és munkaerő-piaci részvételét javító konkrét intézkedések, ideértve szakmai érvényesülésüket, új álláslehetőségekhez jutásukat, új üzleti vállalkozás beindításának lehetőségeit megteremtő, illetve a nemek szerinti vertikális vagy horizontális munkaerő-piaci szegregáció mérséklését szolgáló intézkedéseket.
 
Bár a nők és férfiak esélyegyenlősége minden ESZA tevékenységnek a lelke, emellett azonban konkrét pozitív akciókra is szükség van. Ezeknek világos helyzetelemzésre kell épülniük, és az egyenlőtlenségek kiküszöbölését kell megcélozniuk. A diszkriminációt - bizonyos szinteken vagy egyes szektorokban - a nők részvételének minimális szintjére vonatkozó előírásokkal vagy kvótákkal, valamint speciálisan a nőknek szánt programokkal (pl. vállalkozói készségek fejlesztése) lehet kezelni. A nők megfelelő képviseletéhez nyújtott támogatás nem korlátozódhat csupán a képzési intézkedésekre, hanem az aktív munkaerő-piaci politika teljes eszköztárát is be kell vetni a speciális női gondok kezeléséhez. Ilyen problémák lehetnek például az önfoglalkoztatóvá válással vagy a saját vállalkozás beindításával kapcsolatos nehézségek. Biztosítani kell azt is, hogy az új, rugalmas munkaszervezési formák előnyeit a nők is maximálisan kihasználhassák.
 
Az előbbiekben meghatározott öt területen belül az Alapnak az alábbi három igen fontos célkitűzést is figyelembe kell vennie:
  • a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, különös tekintettel a helyi és regionális foglalkoztatási paktumokra;
  • az információs társadalom szociális és munkaerő-piaci vetületei a munkahely-potenciál hasznosítása céljából, és hogy mindenki számára biztosítani lehessen az ebből származó előnyöket és lehetőségeket;
  • a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség minden területen történő érvényesítése.
 
Az ESZA-rendeletben szerepel a támogatható tevékenységek jegyzéke.

Humánerőforrások fejlesztése
  1. oktatás és szakképzés:
    • tanoncképzés,
    • előképzés, különösen az alapismeretek,
    • foglalkoztatási rehabilitáció (pl. fogyatékosok számára),
    • foglalkoztathatóságot javító munkaerőpiaci intézkedések,
    • pályaorientáció,
    • tanácsadás,
    • folyamatos továbbképzés.
  2. foglakoztatási támogatások és önfoglalkoztatók támogatása
  3. a tudomány, a kutatás és a technológiai fejlesztés területén posztgraduális képzések, a kutatóhelyek és a vállalatok vezetőinek, illetve műszaki személyzetének képzése
  4. a foglalkoztatás új lehetőségeinek fejlesztése, ideértve a szociális gazdaságot is.
Struktúrák és rendszerek
  • a szakképzés, az oktatás és a szakmai készségek elsajátításának fejlesztése és tökéletesítése, ideértve a tanárok, a szakoktatók és a személyzet képzését, valamint a dolgozóknak a képzési lehetőségekhez és a szakképesítés megszerzési lehetőségekhez való hozzájutásának javítását;
  • a munkaerő-piaci szolgáltatások korszerűsítése és hatékonyságuk növelése;
  • a munka világa, az oktatási, szakképzési és kutatási intézmények közötti kapcsolatok fejlesztése;
  • a munka világában és a foglalkoztatás terén várható változások előrejelzésére szolgáló rendszerek kifejlesztése, különös tekintettel a munkavégzés új jellemzőire és a munkaszervezet új formáira.
Kísérő intézkedések
  • a kedvezményezetteknek biztosított szolgáltatások támogatása, beleértve az eltartott hozzátartozók gondozását biztosító szolgáltatásokat is;
  • a munkaerő-piaci integráció érdekében alkalmazandó egyénre szabott módszerek, az egyéni bánásmód (pathway approach) elterjesztéséhez nyújtott támogatás;
  • a közvélemény figyelmének felkeltése, tudatosítása, tájékoztatása és a nyilvánosság biztosítása.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok