Magyarország uniós csatlakozásával jelentős vissza nem térítendő fejlesztési források nyíltak meg hazánk számára is a Strukturális Alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz való hozzáférés által, melyek az EU kohéziós politikája megvalósításának, a regionális kiegyenlítődés támogatásának legfőbb pénzügyi eszközei. Az oktatási ágazat számára is nagy lehetőséget jelentenek az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásai: az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) keretében a 2004-2006 közötti időszakban - a kötelező magyar költségvetési hozzájárulással együtt - mintegy 85 milliárd forintot fordíthat az ország oktatással, képzéssel kapcsolatos fejlesztésekre.

Az ágazat fejlesztései a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) öt és a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) két oktatási témájú intézkedése keretében jelennek meg az alábbiak szerint:

 

A HEFOP végrehajtásáért felelős Irányító Hatóságot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium állította föl, az oktatási intézkedésekhez kapcsolódó pályáztatási tevékenységet végző közreműködő szervezet az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága. A pályázatok jelenlegi állása itt olvasható.

 

A ROP irányító hatósága a Országos Területfejlesztési Hivatalban került fölállításra, a közreműködő szervezeti teendőket a regionális fejlesztési ügynökségek látják el.

 

Az oktatási ágazat az EU 2007-2013 közötti programozási időszakában is igen jelentős forrásokra számíthat a Strukturális Alapokból. Az unió támogatáspolitikájának következő periódusra szóló elvei és szakmapolitikai keretei, továbbá a Magyarország részére előreláthatóan rendelkezésre álló közösségi fejlesztési források nagyságrendje meghatározó hatást gyakorolnak a magyar oktatásügy közép- és hosszú távú fejlesztésére, korszerűsítésére.

A 2007-2013-as tervezés alapelveit tartalmazó Harmadik Kohéziós Jelentés önálló prioritásként jelöli meg általában az oktatási rendszerek, specifikusan a formális (iskolarendszerű) alapoktatás és képzés fejlesztését. Mindebből egyértelműen következik, hogy noha az oktatási, képzési rendszerek fejlesztésének fő forrása változatlanul az Európai Szociális Alap lesz, az oktatás szerepe a strukturális politikában felértékelődik, s immáron nem szűkíthető le a foglalkoztatáspolitika puszta kiszolgálására.

2005 tavaszán az Európai Bizottság elfogadta a Közösségi Stratégiai Irányvonalak (Community Strategic Guidelines) hivatalos munkaváltozatát, mely kijelöli a 2007-2013-as időszak programozásának tartalmi kereteit. A dokumentumban a három prioritás egyike több és jobb munkahely megteremtésére irányul, melyen belül önállóan jelenik meg az humánerőforrásokba történő befektetések növelése az oktatás és képzés fejlesztésén keresztül.

2004 nyarán a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) koordinációja mellett megkezdődött az EU következő költségvetési, tervezési időszakához és Magyarország középtávú fejlesztési koncepciójának kidolgozásához kapcsolódó tárcaközi fejlesztéspolitikai tervezőmunka. Ez magában foglalja

Az Oktatásfejlesztési Program (2007-2013) az oktatás területén érintett társadalmi szervezetekkel való egyeztetés alapján készült. Tartalmazza mindazokat az oktatási-képzési célú fejlesztési programokat, amelyek megvalósítását az Oktatási Minisztérium a 2007-2013 közötti időszakban a társadalmi, területi hátrányok felszámolása, a gazdaság versenyképességének a javítása, az ország innovációs potenciáljának az erősítése érdekében szükségesnek ítél.

A II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program - amely a 2007-2013-as időszakra szóló, az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozandó fő fejlesztési célokat, konkrét ágazati fejlesztési terveket tartalmazza -, valamint a Humán Infrastruktúra Operatív Program oktatási irányú fejlesztési terveinek az Oktatásfejlesztési Program az alapja.

 

Tájékoztató az Európai uniós pályázati lehetőségekről az oktatás területén (PPT, 472 kB)