A felsőoktatás korszerűsítésének meghatározó pontja, hogy a szociális és tanulmányi ösztöndíjak átláthatóbban különváljanak egymástól - mondta az ülés után Hiller István szakminiszter. Hozzátette: azt szeretnék, hogy aki rászorult, szegényebb családból érkezik, jelentősebb szociális támogatásban részesüljön, s ez legyen nyomon követhető. Ugyanakkor az ösztöndíj a tanulmányi eredmények alapján még inkább kifejezné az eredményességet, azt külön premizálnák - közölte.

Szociális helyzete alapján senki ne maradjon ki a felsőoktatásból - összegezte a tárca szándékát a miniszter. Az elkövetkező hetekben szakértői szinten folytatódnak a tárgyalások, s várhatóan novemberben második felében ül össze újra a kerekasztal - fűzte hozzá.

Azt tapasztaltam, hogy a résztvevők döntő többsége a felvázolt koncepcióval egyetért, s számos javaslat hangzott el a részleteket illetően - mondta Hiller István, aki jó esélyt lát arra, hogy a jelenleginél jobb juttatási rendszert dolgozzanak ki. Hangsúlyozta: a hallgatói normatíva nem csökken, az intézmények saját hatáskörben határozzák meg, hogy a fejlesztési részhozzájárulásból (fer) minimum egyharmad, maximum 50 százalékban tanulmányi ösztöndíjat biztosítsanak.

Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott: a szakszervezetek régi kívánsága volt, hogy a tanulmányi és szociális juttatások váljanak ketté forrásoldalról is. Az anyag erre ad lehetőséget - tette hozzá. Egyetlen hallgató sem maradhat ki a felsőoktatásból azért, mert szegények a szülei - jelentette ki.

Az oktatási tárca háttéranyaga szerint a 2005/2006-os tanévben 84.765-en részesültek tanulmányi ösztöndíjban, amelynek átlagos összege 10.627 forint volt havonta. Szociális támogatást 43.831-en kaptak, egy hónapra 5.803 forintot. Lakhatási támogatást 32.205 diáknak utaltak átlagosan 7.651 forintot havonta.

A kerekasztalon nem volt szó a csütörtöki tandíjellenes hallgatói tüntetésről.

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI