Vizi E. Szilveszter, a GSZT társelnöke kiemelte: a tervben pozitívnak tartják, hogy felismerte az ország társadalmi-gazdasági problémáit, ugyanakkor véleménye szerint a szürkeállományra, az innovációra jobban kellene építeni.

Bajnai Gordon az eddigi egyeztetések tapasztalatai kapcsán szólt arról, hogy jó néhány kérdésben a véglegesítéskor dönteni kell.
Köztük arról, hogy arányaiban az emberi tényezőkre, illetve az infrastruktúra lemaradás csökkentésére mekkora összeget fordítani, milyen arányt képviseljen a közúthálózat-fejlesztés, valamint a környezetvédelem, a nagyvárosok és az elmaradott térségek.

A kormánybiztos hangsúlyozta: az Új Magyarország Fejlesztési Terv összhangban van az államreformmal, a konvergenciaprogrammal és a lisszaboni akciótervvel.

Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy megegyezésre van szükség a társadalom különböző rétegei között. Úgy vélekedett, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv olyan integrált elemeket tartalmaz, amelyek biztosítékot adnak arra, hogy a források felhasználhatók. Pozitívumként említette, hogy a dokumentum megjeleníti az államhatalom és az egyén felelősségét egyaránt.

Vizi E. Szilveszter a GSZT véleményeként elmondta, hogy hiányzik az anyagból a nemzeti tőke, a magyar kkv-k szerepe. Szerinte a magyar szürkeállományra, az innovatív tehetségre az eddiginél jobban kell építeni, és az anyagban Kárpát-medencei kitekintésben is gondolkodni kell.

Molnár Lajos egészségügyi miniszter hozzászólásában az egészségügy reformjának fontosságát hangsúlyozta. Meg kell teremteni a valódi, egyenlő hozzáférést az egészségügyi ellátáshoz, biztonságos ellátást kell kialakítani - hangoztatta. Meg kell teremteni a finanszírozható európai színvonalú struktúrát, illetve a munkaerő mobilitását az egészségügyben.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a vitában elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv reális lehetőség az ország jobbá tételére, ugyanakkor a mai magyar politikai, pártélet megosztottsága akadályozza az előrelépést, és szerinte a GSZT-nek szerepe lehet ennek megváltoztatásában.

Hiller István elmondta, hogy a demográfiai determináció adottság. A Kárpát-medencei kitekintésben történő gondolkodásra elhangzott javaslatot haladónak tartotta. Szólt arról, hogy az oktatást komplex rendszerként kell kezelni, és a felsőoktatásban az eddigi mennyiségi szemlélet helyett a minőségre kell helyezni a hangsúlyt.

Demján Sándor, a GSZT társelnökeként úgy vélekedett, hogy meg kell vizsgálni a büntetőjogi felelősség lehetőségét abban az esetben, ha a meghatározott hiány-túllépésre kerül.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdaság szereplőinek képviseletében elmondta: a nemzeti tőke, a kkv-k fejlesztését fontos szempontnak tartják. Hangsúlyt kell helyezni a munkaerő-piaci igényre épülő szakképzésre. A gazdaság szereplői fontosnak tartják a versenyképes adórendszert.

Borsik János, az Autonómok Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy 2007-2008-ban a konvergenciaprogram alapján növekszik a munkanélküliség, az infláció, és csökken a reálbér. Az iránt érdeklődött, hogy a konvergenciaprogram milyen hatással lesz a II. Nemzeti Fejlesztési Terv intézkedéseire.

Bajnai Gábor válaszában elmondta, hogy a konvergenciaprogram nem ellentétes a Nemzeti Fejlesztési Tervvel, mivel annak a rövid távú kihívásokat is kezelnie kell.

A GSZT plenáris ülése foglalkozott a társadalmi szerződés kérdésével, és arra az álláspontra jutottak, hogy megkezdik a dokumentum kidolgozására irányuló munkát.

MTI