A felsőoktatási reformról szóló országos programsorozat keretében rendezett vitafórumon az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) felsőoktatási szakállamtitkára emlékeztetett rá, hogy a reform akkor indult, amikor Magyarország csatlakozott a bolognai folyamathoz és az európai felsőoktatási térséghez.
Elismerte ugyanakkor, hogy Magyarország egyedüliként egyszerre vezette be az új formát a tagállamok közül.
A reform első eredménye az idén elfogadott felsőoktatási törvény, s az annak nyomán megszületett kormányrendeletek, amelyek szabályozzák a jövő évi felvételi keretszámokat, a felvételi pont számítás 2008-as átalakítását és a Felsőoktatási Minőségi Díj létrehozását.
Elmondta azt is, hogy a tárca vezetője felsőoktatási kerekasztalt hozott létre, amely havonta tekinti át az időszerű feladatokat.
Ezek közül kiemelte az új juttatási rendszer kidolgozását. Példaként említette, hogy a felsőoktatási hozzájárulás bevezetését követően a hallgatói normatíva 50 ezer forinttal fog emelkedni.
Manherz Károly szólt arról is, hogy bizonyos területeken túlképzés van ma Magyarországon. Véleménye szerint nagyobb tudatosság kell a pályaválasztásban, s figyelembe kell venni a piac igényeit.
Utóbbi azonban csak halvány előrejelzéseket és nem konkrétumokat ad, például azt, hogy több műszaki végzettségű hallgatóra lenne szükség.
Elmondta még, hogy a kormány kiemelten támogatja a felsőfokú szakképzést.
Megemlítette, hogy az 56 ezer államilag támogatott helyből 12,5 ezer a felsőfokú szakképzésre felvehetők keretszáma.
Manherz Károly szerint egyfajta öntisztulási folyamat indul be a magyar felsőoktatásban, s csak a minőségi intézmények fognak megmaradni.
"A nagyok megerősödhetnek, a kicsik specializálódhatnak vagy megszűnnek" - tette hozzá.
Végezetül Manherz Károly arról beszélt, hogy készül a mesterképzésre való jelentkezést szabályozó rendelet is.
MTI