Az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági ernyőszervezet immár ötödik alkalommal szervezi meg nyári akadémiáját. Az idén a szervezők arra kérték fel a meghívott szakembereket és politikusokat, hogy előadásaikban az erdélyi magyarság demográfiai statisztikáit, a kivándorlás problémáját taglalják.

Az RMDSZ közleménye szerint a szervezet elnöke megállapította: az Európai Unióban az önkormányzati választásokon való részvétel nincs állampolgársághoz kötve. Ezért a kettős állampolgárság kérdésének sok vetülete elveszíti majd jelentőségét, hiszen az erdélyi magyarok is az európai közösség tagjai lesznek - mondta, majd hozzáfűzte, hogy ez a végleges eltávozásra való késztetést csökkenti körükben.

Antal Árpád Kovászna megyei RMDSZ-képviselő előadásában az erdélyi magyarság Nyugat, de főleg Magyarország irányába zajló kivándorlására helyezte a hangsúlyt. Hozzátette: a kitelepedést jelentős mértékben gerjesztik a magyarországi politikusok is, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarokkal pótolnák.

Arató Gergely, a magyar Oktatási Minisztérium államtitkára ugyan egyetértett az RMDSZ-képviselővel, miszerint a magyarországi népességcsökkenésre jó ellenszer a határon túli magyarság, viszont megemlítette, hogy a szülőföldön való maradás is prioritásként jelenik meg a magyar politikai gondolkodásban.

Arató az oktatási források megerősítését hangsúlyozta, hiszen - mint mondta - fontos, hogy az erdélyi magyar fiatalok anyanyelvükön szerezhessék meg diplomájukat. Hozzátette: igaz, hogy így az erdélyi diplomások számára a magyarországi munkaerőpiac is nyitott, ezért az anyanyelvű oktatás megteremtése és a migráció elkerülése a részképzések rendszerének kiszélesítésével oldható meg.

Úgy vélte, a migráció csökkenéséhez elengedhetetlen a versenyképes szülőföld. Ez azt jelentené - tette hozzá -, hogy a határon túli magyaroknak a szülőföldön maradás nem jelent hátrányt - mondta a magyar államtitkár.

Veres Valér szociológus, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója szerint a romániai magyarság létszáma 1993-2002 között évente majdnem 10 ezer fővel csökkent.

Csata Zsombor, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékének munkatársa az erdélyi magyar fiatalok beiskolázási esélyeiről, munkaerőpiaci lehetőségeiről beszélt. A bemutatott adatokból kiderül, hogy egyre több az érettségizett, egyetemet végzett erdélyi magyar fiatal, a munkaerőpiacon való elhelyezkedésük azonban nehezebb román anyanyelvű társaikhoz képest. A szociológus szerint ezt okozhatja az intézményes diszkrimináció és a nyelvi hátrány is.

MTI