Manherz Károly a rendezvénysorozat utolsó, szegedi állomásán az MTI-nek elmondta: összességében nagyobb volt az oktatók érdeklődése, mint a hallgatóké, akik elsősorban egzisztenciális kérdéseket tettek fel, hogy mennyit ér a diplomájuk, hogyan tudnak továbbtanulni, illetve később elhelyezkedni, és természetesen a fer fizetési módszere is napirendre került.
A roadshow során két probléma merült fel: az, hogy mennyire készült fel a munkaerőpiac a bolognai rendszerre, és az, hogy mi lesz az abból két év múlva kikerülő első évfolyammal, és itt egyfajta bizonytalanság érezhető mindenkiben - közölte.
Hozzátette: szakállamtitkárként benne is van bizonytalanság, hiszen nagyon sokat kell tenni azért, hogy a munkavállalói oldalt tájékoztassák, és akkor sem biztos benne, hogy "simán lehet biztosítani a munkahelyeket a végzős hallgatóknak".
Szavai szerint sokszor felmerült, hogy a fer bevezetését a felsőoktatási reform első elemeként értelmezték, és a hallgatók nem vették észre a többi elemet: hogy beindul az új felvételi, illetve pontozási rend, hogy differenciáltabb legyen a hallgatók elhelyezése.
A 144 pontos határ nem megnyugtató, mert nem ad lehetőséget a finom megkülönböztetésre. Példaként említette, hogy tavaly egy fővárosi intézmény kommunikáció szakára 20 helyet hirdettek meg és 75 diákot kellett felvenni emiatt, és "kellemetlen, ha az intézmény nincs felkészülve a fogadásukra" - mutatott rá.
Véleménye szerint túl sok felsőoktatási intézmény van, a végzetteket a munkaerőpiac nem tudja felvenni, és nő a diplomás munkanélküliek száma. Míg 2002-ben a számuk 2,2 százalék volt, két évvel később már 5,2 százalékos, idén pedig 7,2-7,3 százalékra emelkedett.
A helyzetet nem lehet intézmények megszüntetésével orvosolni. A diákok jelentkezése dönti majd el, hogy mely intézmény lesz működőképes, és mely nem - fogalmazott a szakállamtitkár.
MTI