A felsőoktatási ágazati minőségpolitikával szemben a felsőoktatási törvény 108. § (1) bekezdésében támasztott követelményekhez alkalmazkodva a minőségpolitikai dokumentumban az ágazati minőségpolitika célját, a minőségpolitika nemzetközi és hazai hátterét, tartalmát és fejlesztési irányait határoztuk meg.
I. A felsőoktatási ágazati minőségpolitika jogszabályi háttere
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény a következő ágazati és intézményi minőségfejlesztési feladatokat fogalmazta meg:
Ágazati feladatok:
- az oktatási miniszter meghatározza az ágazati minőségpolitika elveit [103. § (1) d)];
- az ágazati minőségpolitika ajánlást tartalmaz a felsőoktatás várható fejlesztési irányaira, céljaira, az azok megvalósításához szükséges eszközökre, az intézményi minőségfejlesztési programok elkészítésére [108. § (2)];
- az oktatási miniszter feladata az ágazati minőségpolitika kidolgozása [104. § (1) b)];
- az ágazati minőségfejlesztési rendszer magában foglalja az ágazati minőségpolitikát, a minőséghitelesítést, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszereket [108. § (1)];
- a Kormány a felsőoktatási intézmények tevékenységének elismerése céljából felsőoktatási minőségi díjat alapít [108. § (4)], a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza a minőségi díj alapítását [153. § (1). Ez a Kormány 221/2006.(XI.15.) számú rendelete a Felsőoktatási Minőségi Díjról
Intézményi feladatok:
- a felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít, amelyben meghatározza a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, benne a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását [21. § (6)];
- a Szenátus hatáskörébe tartozik a felsőoktatási minőségfejlesztési program elfogadása és értékelése [27. § (6) b); (9) d)]
II. A felsőoktatási ágazati minőségpolitikát megalapozó nemzetközi háttér
- Az 1988-ban Bolognában aláírt Európai Egyetemek Magna Chartája a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó alapelvek közé sorolta az intézmények együttműködését a minőségfejlesztésben.
- Az 1999-es Bolognai Nyilatkozat aláírói elkötelezték magukat amellett, hogy elősegítik az európai együttműködést a minőségfejlesztésben.
- A 2005-ös Bergeni Nyilatkozat legfontosabb minőségfejlesztési ajánlása, hogy minden felsőoktatási intézmény alakítsa ki saját minőségfejlesztési rendszerét, vagy a meglévőt fejlessze. Ehhez az ENQA (a felsőoktatási minőségfejlesztés európai szervezete) kidolgozta a Minőségfejlesztési Alapelvek és Útmutatások az Európai Felsőoktatási Térségben című dokumentumot.
- A 2007-es Londoni Miniszteri Megállapodás kimondta, hogy a felsőoktatási intézményeknek folytatniuk kell minőségfejlesztési rendszereik kiépítését, továbbá ki kell szélesíteni a minőségbiztosítási ügynökségek nemzetközi együttműködését.
III. A felsőoktatás ágazati minőségpolitikájának elvei
Az oktatáspolitika felsőoktatási ágazatának célja annak elősegítése, hogy a magyar felsőoktatási intézmények a lehető legmagasabb színvonalon kielégítsék elsődleges partnereiknek, a hallgatóknak, valamint külső partnereiknek - a munkaerő-piac szereplőinek - igényeit, elvárásait, elnyerjék és megtartsák azok elégedettségét.
Ezt szolgálja a felsőoktatási intézmények teljesítménye, szolgáltatásai (oktatási, nevelési, kutatási, kulturális, rekreációs, társadalmi, ügyviteli és gazdasági tevékenységei) folyamatos javításának, tudatos és tervszerű fejlesztésének, az Európai Felsőoktatási Térségbe és az Európai Kutatási Térségbe való aktív, harmonikus beilleszkedésének ösztönzése.
IV. A felsőoktatás ágazati minőségpolitikájának végrehajtása
A felsőoktatási ágazat irányítása biztosítja a minőségfejlesztés felsőoktatási törvényben foglalt feladatainak elvégzését és fejlesztését, a kiválóság ösztönzését és elismerését. Ennek érdekében: az ágazati irányítás
- az állami költségvetés mindenkori lehetőségei szerint támogatja, hogy a magyar felsőoktatási intézmények - szervezetük és tevékenységeik folyamatközpontú irányítása, értékelése, szabályozása és innovatív fejlesztése érdekében - kialakítsák, bevezessék és működtessék saját minőségirányítási rendszerüket;
- az intézményi minőségfejlesztési rendszereket, a külső értékelést végző szervezetek működését összehangolja a felsőoktatási minőségbiztosítás európai útmutatásaival és alapelveivel;
-
tájékoztatást nyújt a minőségfejlesztési kutatások eredményeiről, valamint az európai és hazai intézményi együttműködések tapasztalatairól;
- minőségpolitikája végrehajtása során érvényesíti a fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, a fogyasztóvédelem, az információbiztonság követelményeit;
- a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási tevékenységének ösztönzése és elismerése érdekében működteti a Felsőoktatási Minőségi Díj rendszerét, amelynek célja, hogy az önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszert minél több felsőoktatási intézményben vezessék be és alkalmazzák a versenyképesség fokozása, az intézménnyel való elégedettség növelésére.
A minőségfejlesztés felsőoktatási rendszere az elkövetkező időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében alakul ki.
V. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szerepe a felsőoktatási ágazati minőségpolitika végrehajtásában
A felsőoktatási ágazat irányítása az ÚMFT tervezése során fő célként határozza meg az ágazati és az intézményi minőségfejlesztési rendszerek bevezetését és fejlesztését. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében két minőségfejlesztést célzó program indul:
- a "4.1.1. Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban" című nyílt pályázati program, amely a minőségfejlesztési rendszerek kialakítását is magában foglalja,
- a "4.1.6. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban" című kiemelt program, amelynek elsődleges célja a minőségbiztosítás ágazati-szakmai koordinációját ellátó Programiroda felállítása a Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) keretében; regionális minőségfejlesztési központok koordinálása; a felsőoktatási minőségbiztosítás európai alapelveinek és útmutatásainak adaptációja; a felsőoktatási minőségi díj kritériumrendszerének továbbfejlesztése; professzionális központi tanácsadási szolgáltatás; szakmai-felkészítő képzések szervezése; szakmai disszeminációs tevékenységek lebonyolítása.