A konferencián részt vett és felszólalt Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Bogyay Katalin, az OKM nemzetközi szakállamtitkára (fotó: Gordon Eszter)

"A magyar felsőoktatásban a mennyiségi változások kora befejeződött, a színvonal, a minőség áll törekvéseink középpontjában. Új pályára kellett állítani a felsőoktatást" - hangoztatta a Hiller István, aki ezt a váltást az elmúlt év legnagyobb eredményeként értékelte.

A mennyiségi változások érzékeltetéseként emlékeztetett arra, hogy másfél évtizeddel korábban még csak 100-110 ezer hallgató tanult az egyetemeken és a főiskolákon, de az a szám mára négyszeresére emelkedett.

Hiller István arról beszélt, hogy a program elsődleges célja az, hogy a hallgatók a nemzetközi munkaerőpiacon is értékes diplomát és tudást kapjanak.

Az oktatási miniszter szerint ma már egy pécsi hallgatónak nemcsak egy szegedi, egy debreceninek pedig nemcsak egy budapesti a vetélytársa, hanem például egy nápolyi, egy kölni, egy montreali, egy sydney-i vagy egy hongkongi diák is. Mint mondta, "ez a mai világ", és örülni kell annak, hogy Magyarország ehhez a szabad világhoz tartozhat.

A szaktárca vezetője szerint az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be a tudásalapú társadalom létrehozásában.

Hiller István arról is beszélt, hogy a tudásért folyó globális versenyben összekapcsolódik a felsőoktatás világa a felnőttképzéssel, és "természetes kapcsolatban" áll a közoktatással is, amelynek "szilárd alapjaira" kell építenie.

A most elinduló európai uniós program a 2007 és 2013 közötti időszakra hétmilliárd euró támogatási keretet biztosít a résztvevő 31 tagállam számára.

Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter előadását három számadattal kezdte. A munkaerőpiaci aktivitás a diplomával rendelkezők esetében 80%, a szakképzéssel rendelkezőknél 70%, a szakképzettséggel nem rendelkezőknél pedig csupán 24-27%. Hozzátette, hogy a hazai vállalkozások körében végzett reprezentatív felmérések azt mutatják, a befektetők tizede nem talál a magyar piacon az igényeinek megfelelő munkavállalót. Ha találnának, a foglalkoztatás 7% ponttal növekedne. A megfelelő képzési rendszer, az egész életen át tartó tanulás mindezeken a mutatókon egyszerre képes javítani.

Az Európai Bizottságot képviselő Sinkovits Henriettától megtudtuk, a korábbi évek sokak által ismert oktatási és képzési programjait egy egységes program váltja fel. Támogatás adható az iskolai oktatásra, a formális és nem formális felsőfokú szakoktatása, szakképzésre valamint a felnőttoktatásra. Pályázni a 27 EU tagállamból, Izlandból, Lichtensteinből és Norvégiából lehet. Várhatóan a közeljövőben Svájc és a Nyugat-balkáni országok is csatlakozhatnak.

A rendezvényhez kapcsolódó sajtótájékoztatón Bogyay Katalin, az OKM nemzetközi szakállamtitkára bejelentette, hogy a tárca a közeljövőben három pályázatot ír ki az egész életen át tartó tanulás és a 2008-as Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve kapcsán. Az első egy fotópályázat, amelyben az elmúlt év sikeres pályázói vehetnek részt, a második pályázat az oktatás és kultúra összehangolása tárgyában jelenik majd meg, a harmadik pedig egy Erasmus nívódíj lesz, amellyel az 1997 óta sikeres hazai megvalósítók munkáját szeretnék elismerni.

Az Európai Unió azt várja a Socrates és a Leonardo programokat felváltó, most induló programtól, hogy elősegítse: az Európai Unió fenntartható gazdasági fejlődéssel, több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval jellemezhető, versenyképes, tudásalapú gazdaság legyen.

A program alapfilozófiája, hogy egységben ragadja meg a tanulás folyamatát, amely összefüggő ívet rajzol az óvodai neveléstől az időskori tanulásig.

A program az oktatás és képzés minden szereplője számára nyitott, elérhető, és eszköze lehet annak, hogy a magyar oktatási és képzési intézmények európai és globális viszonylatban is "helyzetbe kerüljenek".

mti/OKM