Manherz Károly úgy számolt, hogy a demográfiai csökkenés miatt az elkövetkező három-négy évben a korábbinál kevesebben, mintegy 82 ezren tesznek érettségit, s feltehetően 60-70 százalékuk nyújt majd be felvételi kérelmet. Így várhatóan 50-60 ezer diák jelentkezésére lehet számítani.

A felsőoktatási intézményeknek a "túlélés", a magas színvonal, és a szellemi rang megőrzése okán is "keményen" be kell majd kapcsolódniuk az élethosszig tartó tanulás folyamatába - mondta.

Manherz Károly a 2008-as évet vízválasztónak nevezte a felsőoktatás életében a mesterszakok tömeges indulása miatt.

Jövő évben mintegy 3.500 mesterszakos helyet biztosítanak a hallgatóknak, ugyanakkor az igazi robbanás 2009-től várható, amikor belépnek a rendszerbe az új tanárszakok. Emlékeztetett arra, hogy mesterképzésben az alapképzést elvégzők 33-35 százaléka vehet majd részt, a felvételi követelményeket az intézményeknek kell meghatározniuk.

A szakállamtitkár szólt arról is, hogy 2009-ben, a három évvel korábban felvett 62 ezer felsőoktatási hallgató közül mintegy 35 ezren kapják kézhez diplomájukat, s nekik el kell helyezkedniük a munkaerőpiacon. Meg kell tehát nézni, hogy az alapfokú végzettséggel kilépő vegyész, vagy bölcsész tényleg talál-e fogadókészséget a piacon - mondta Manherz Károly, hozzátéve: tárgyalássorozat indult a Felsőoktatási Tudományos Tanács segítségével a piaci szükségletekről a munkáltatókkal, illetve a gyáriparosok szövetségével. Az ugyanakkor már most biztos, hogy nem lesz szükség annyi pedagógusra, illetve társadalomtudományi területen sem kell, hogy annyi egyetem képezzen, mint eddig - tette hozzá.

Az államtitkár szerint egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló közös képzésekre is. Példaként a pécsi orvosi egyetemet hozta, itt a gyakorlati képzéseket külföldi országokban abszolválják a hallgatók.

Köpeczi-Bócz Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főigazgatója arról beszélt, hogy az elkövetkező két évben a hallgatói intézményi szolgáltatások fejlesztésére 4,4 milliárdot, a tananyagok fejlesztésére 3,2 milliárdot, míg a pedagógusképzés átalakítására 2 milliárd forintot terveznek elkülöníteni az Új Magyarország Fejlesztési Tervben.

MTI