Arató Gergely kifejtette: a több orgánumban napvilágot látott dokumentumra fontos vitaanyagként tekintenek, de a tárca és a kormány ahhoz a közösen kialakított reformtervezethez tartja magát, amelyről a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein a felek megegyeztek és amely bírja a rektorok, az oktatók, a szakszervezet és a hallgatók támogatását is.

Hangsúlyozta: az állam nem kíván kivonulni a hallgatók után járó normatív finanszírozásból.

Az államtitkár a reform öt sarkalatos pontja közül kiemelte a felsőoktatás minőségének fejlesztését. A tervek szerint az egyetemek teljesítményének mérése alapján összeállított rangsorokat nyilvánosságra hozzák, hogy a felvételizők pontos képet kapjanak a kiválasztott intézmény színvonaláról.

Átalakítják továbbá a képzés szerkezetét. Ez a folyamat már elindult azzal, hogy csökkent az államilag finanszírozott országos keretszám, s ezen belül kevesebb hallgatót lehet felvenni a bölcsész- és jogászképzésbe, szinten maradt az egészségügyi képzés keretszáma, míg kismértékben emelkedett a természettudományi és informatikai képzésben tanulmányaikat kezdők aránya.

Megváltoztatáják a finanszírozási rendszert is, ennek jegyében már bevezették a fejlesztési részhozzájárulást, s a felsőoktatási törvény tervezett módosításával kiszámítható, többéves megállapodást kötne az állam a felsőoktatási intézményekkel azok finanszírozásáról. Átalakítják továbbá a hallgatói juttatások rendszerét, s tovább folytatódik az oktatási épületek és a kollégiumok fejlesztése.

A hét felsőoktatási intézmény gazdasági tanácsainak képviselőiből álló informális testület vitaanyagában többi között az szerepel, hogy be kell zárni azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyeknek fizikai és humán infrastruktúrája nem éri el a minimálisan kívánt szintet. A vitaanyagban ezentúl a felsőoktatási intézmények jelenlegi számának alapos megrostálását, a fejkvóta (normatíva) alapú finanszírozási rendszer megszüntetését, az államilag támogatott és az önköltséges felsőoktatás közötti bármiféle különbségtétel felszámolását is javasolja a pénzügyi szakember.

A reform lépései között szerepelne még, hogy az állami tulajdonú felsőoktatási intézményeknél a központi költségvetés a jövőben a fizikai infrastruktúra (például: tanterem, laboratórium, könyvtár, diákszálló, étterem) létrehozását és fenntartását biztosítja. Az oktató személyzet bérének jelentős részét a tandíjakból kell fedezni, az oktatók közalkalmazotti jogállását meg kell szüntetni.

MTI