Fotó: Gordon Eszter
Az államfő ünnepi beszédében hangsúlyozta, az egyetemet a professzorok teszik egyetemmé. A professzor tudományos és emberi, nevelői teljesítményétől függ, hogy az egyetem betölti-e feladatát - tette hozzá.
Mint kiemelte, minden nagy, legendás professzor példájával, egyéniségével hatott.
A köztársasági elnök harmadik alkalommal adja át az egyetemi tanári kinevezéseket, amely kapcsán úgy fogalmazott, ezalatt a három év alatt is folytatódott az egyetemi világ forrongása: integráció, Bologna, finanszírozási kérdések, felszámoló biztosok és menedzserek, folyamatosan növekvő hallgatói létszám, benne élesen elkülönülve az egyre rosszabb előképzettségű tömeg és az egyre jobb, vékony elitréteg.
A kinevezések átadásának ünnepi volta felment minket az alól, hogy a magyar oktatásügy, művelődés átfogó problémáiról beszéljünk - jegyezte meg.
Azonban feltette a kérdéseket: kell-e, és ha igen, milyen eszközökkel szabad a munkaerő-piachoz igazítani az egyetemi kínálatot, kikből legyenek szakmunkások, hogyan lehetne az egyetemi kutatóhelyek és a gazdaság felhasználóinak kapcsolatát sokkal erősebbé tenni? Ezekben a stratégiai kérdésekben a professzori karnak kell, hogy legyen véleménye - tette hozzá.
A jövőről szólva azt hangoztatta: miközben nő a hallgatói létszám, és ezen belül is az esti, a levelező és a távoktatás aránya, a doktoranduszok száma gyakorlatilag változatlan.
A PhD és kandidátusi fokozattal rendelkezők kétharmada elmúlt hatvan éves, és 88 százaléka ötven év feletti - mutatott rá.
Sólyom László azonban hangsúlyozta: "bármilyen szükség van is a fiatalabb minősített oktatókra, csakis az üzemszerű működés és az akkreditációs követelmények miatt, nem szabad engedni a követelményekből". Márpedig aggasztó az egyes doktori iskolák közötti különbség - tette hozzá.
A köztársasági elnök köszöntője végén eredményes működést és még több örömet kívánt a professzor asszonyoknak és uraknak.
(MTI)