2017. december 15.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Felsőoktatási Mentorprogram

2009. február 25.
Mentorprogram

Az oktatási tárca esélyegyenlőségi stratégiájának részeként 2005 óta működik a hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő esélyegyenlőségi program.

A program célja az érintett fiatalok felsőfokú tanintézménybe való bekerülési esélyeinek növelése, a követelmények sikeres teljesítése és a későbbiekben a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségének bővítése. A program több elemet tartalmaz:
  • a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanintézményekbe a felvételi eljárás során kedvezményekkel való bejutásának biztosítása
  • az érintettek számára a Mentorprogram segítségével a felsőoktatási intézménybe történő beilleszkedés megkönnyítése, a lemorzsolódás lehetőségének csökkentése
A Mentorprogram szakmai szolgáltatásai (feladatai):
  • a programban részt venni szándékozók teljes körű tájékoztatása az előnyben részesítés lehetőségéről, annak feltételeiről
  • a felvett fiatalok felsőoktatásba történő beilleszkedésének megkönnyítése a mentorhálózat (mentorok) segítségével
    A programba bekerült első éves fiatalokat - a lemorzsolódás veszélyének elkerülése érdekében - a hátrányos helyzetű fiatallal azonos szakon és karon tanuló felsőbbéves hallgató segíti, aki két fél éven keresztül végzi munkáját. Mentorként az a feladata, hogy a mentorált hallgatót tanulmányi, adminisztrációs ügyeiben segítse, naprakészen informálja az igénybe vehető szakmai és ösztöndíj-lehetőségekről, felkészítse az önálló egyetemi/főiskolai létre.
  • a munkaerőpiaci esélyek növelése a programban igénybe vehető képzések által.
 
Ki jogosult az előnyben részesítésre?

A felvételi eljárás során alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre, felsőfokú szakképzésre, mesterképzésre történő jelentkezésedkor "előnyben részesítéssel" többletpontokban részesülhet a felvételiző fiatal, ha:
  • hátrányos helyzetű felvételiző (25 pont);
  • halmozottan hátrányos helyzetű felvételiző (50 pont);
  • fogyatékkal élő felvételiző (50 pont);
  • illetve gyermekgondozás esetén (50 pont)
Hátrányos helyzet:

A felvételi eljárás során hátrányos helyzetűnek minősül az, aki a - felvétel esetén, a beiratkozás időpontjában - még nem töltötte be 25. életévedet és középfokú tanulmányai alatt, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesült, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult, illetve szociális és anyagi körülményei figyelembevételével a jegyző védelembe vett, vagy állami gondozott volt azaz a gyámhatóság ideiglenes hatállyal családba, intézetbe utalt, illetve akit a gyámhatóság átmeneti nevelésbe vett.

Halmozottan hátrányos helyzet:

A felvételi eljárás során halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül az, akinél a hátrányos helyzet valamely tényezője fennáll, továbbá a törvényes felügyeletet ellátó szülő(k) a beiskolázáskor, azaz általános iskolai tanulmányok megkezdésekor legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányai(ka)t fejezte/fejezték be sikeresen, illetve, akit tartós nevelésbe vettek.

Fogyatékosság:

A lentebb felsorolt fogyatékossággal élő felvételizők minden esetben 50 többletpontra jogosultak.

Hallássérültek:
Hallássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek hallásküszöb értéke mindkét oldalon a beszédfrekvenciákon 40 dB felett van, és ezt audiológiai állomás igazolta. A hallássérültek lehetnek nagyothallók és siketek. A féloldali halláscsökkenéssel rendelkezők nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. Féloldali halláscsökkenésük az irányhallás terén okozhat problémát, de ettől eltekintve ép hallók, nem minősülnek érzékszervi fogyatékosnak.

Látássérültek:
Látássérültnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek látássérülése legalább 67%-os. Súlyosabb formája a vakság, enyhébb formája a gyengénlátás. A meghatározás minden esetben a kétszemes látásteljesítményre vonatkozik, tehát ha a vizsgált egyén egyik szeme teljesen ép, akkor nem számít látássérültnek.

Mozgássérültek:
A mozgássérülés lehet veleszületett, esetleg a születés folyamán, akár a későbbi életszakaszban vagy baleset következtében létrejött károsodás, melyek gyakori jellemzője a bénulás, a görcsös túlmozgás, a végtaghiány, beszédzavar, melyeket egyéb sérülések is kísérhetnek.

Beszédfogyatékosság:
A beszédakadályozottság egyik legjellemzőbb jele, ha hiányzik vagy torzul a hangzó beszéd, zavart lesz a kiejtés, megváltozhat a beszédhangok színezete is. Jelentősen változhat a beszéd ritmusa, ami maga után vonja a dadogás-hadarást. Később ezek a nyelvi problémák leggyakrabban a nyelv írásbeliségében fordulnak elő, mint diszlexia, diszgráfia. Ugyancsak súlyos beszédfogyatékosság a motoros diszfázia, szenzoros diszfázia.

Autizmus:
Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg

Megismerés és viselkedésfejlődési rendellenességgel élők:

A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb és ismertebb részterület kiemelhető: olvasási zavarok (diszlexia), írási zavarok (diszgráfia), helyesírási zavarok (diszortográfia), számolási zavarok (diszkalkúlia), viselkedési zavarok (pl. hiperaktivitás, figyelemzavarok stb.). (forrás: www.felvi.hu)

Gyermekgondozás:

Aki gyermeke gondozása céljából 2009. február 15. és 2008. július 23. közötti időszakban fizetés nélküli szabadságon van, terhességi-gyermekágyi segélyben-, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, 50 többletpontra jogosult. A kedvezményre való jogosultságot 2008. július 9-ig igazolni kell.

Mesterképzés:

Aki az előnyben részesítés alapján plusz pontra jogosult, az adott felsőoktatási intézmény által meghatározott mértékű, de ezen a jogcímen legfeljebb 10 többletpontot kaphat.

A mesterképzésen és kiegészítő alapképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül a többlet-teljesítményekért adható, illetve az előnyben részesítés okán adott pontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét az intézmények határozzák meg. A mesterképzésben való felvételi és pontszámítási feltételeket a 2009. szeptemberben induló képzések - diplomásoknak című hivatalos kiadvány tartalmazza, illetve elérhető a www.felvi.hu weboldalon.

A jelentkezés menete:
  1. Az idei felvételi eljárásnál a Tájékoztatóhoz csatoltan, illetve az Oktatási Hivatal és az Educatio Kht. Ügyfélszolgálatain lehet beszerezni a jelentkezési lapot.
  2. Be kell jelölni az egyetemi/főiskolai kar (az intézmény, kar betűkódja) és szak megnevezése után, ha államilag támogatott képzésre kíván a felvételiző jelentkezni.
  3. Be kell jelölni az egyetem/főiskola karának és szakának megnevezése után, ha ugyanitt költségtérítéses képzésre is kíván jelentkezni.
  4. Amennyiben mindkét képzési formát megjelöli, figyelembe kell venni, hogy ezeknek nem feltétlenül kell egymást követő sorrendben szerepelniük! A felvételiző döntésétől függ, hogy hogyan rangsorolja azokat
  5. A többletpontokra (jelentkezési lap 11/b.pont) vonatkozó résznél be kell jelölni az előnyben részesítési kötelezettség alcím alatt, hogy melyik kritérium áll fenn a felvételizőnél, illetve családja esetében.
  6. A csatolt dokumentumokra (jelentkezési lap 11/b pont) vonatkozó fejezetben be kell jelölni, hogy mely kritérium alapján jogosult a felvételiző többletpontra (hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzet, fogyatékosság, illetve gyermekgondozás esetén külön-külön mezőben).
  7. A jelentkezési lap mellé csatolni szükséges a többletpontra való jogosultságot igazoló, A4-es formátumú dokumentumok másolatát, illetve a szükséges nyilatkozatokat is.
Csatolandó dokumentumok:

Hátrányos helyzet esetén:
  • a védelembe vétel elrendelése a lakóhelyed szerint illetékes jegyző hatáskörébe tartozik, azt igazolni kizárólag a jegyző határozatával, vagy az általa kiállított igazolással tudod;
  • a rendszeres gyermekvédelmi támogatás - 2006. július 1-je után rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megítélése a települési önkormányzat hatáskörébe tartozik, amelyről - kérelemre - a települési önkormányzat jegyzője dönt;
  • állami gondozottság igazolására az illetékes gyámhatóság határozata, illetve az általuk erre vonatkozóan kiállított igazolás fogadható el.
A jegyző által kiállított határozatot csak akkor fogadják el, ha az tartalmazza:
  • a jelentkező nevét és természetes személyazonosító adatait ( anyja neve, születési hely-idő, lakcím)
  • a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra/rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság tényét, idejét, a kiállító önkormányzat megnevezését és az elrendelő határozat számát.
Halmozottan hátrányos helyzet esetén:
  • amennyiben a törvényes felügyeletet ellátó szülő(k) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte(ék) be sikeresen, akkor a fent leírtakon kívül, csatolni kell még a szülő(k), törvényes képviselő(k) 2 tanú előtt megtett írásbeli nyilatkozatát is.
  • Önmagában a szülői nyilatkozat nem jogosít többletpontra, szükséges hozzá a hátrányos helyzet fennállásának igazolása is!
  • akit tartós nevelésbe vettek, arról a területileg illetékes gyámhivatal ad igazolást.

Fogyatékosság esetén csatolandó dokumentum:
  • Közoktatási tanulmányok során fennálló fogyatékosság igazolása
  • Amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, abban az esetben, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott bizottság jogosult szakvélemény kiállítására:
Érzékszervi fogyatékosság esetén:
  • hallássérült - Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
  • látássérült - Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Testi fogyatékosság esetén:
  • mozgássérült - Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Beszédfogyatékosság esetén:
  • Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Autizmus esetén
  • A fővárosi és megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok
  • Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport
  • Vadaskert Kórház és Szakambulancia
  • Budapesti Korai Fejlesztő Központ
Megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességgel élők esetében:
  • A fővárosi és megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok
Az a szakértői vélemény fogadható el a felvételi eljárás során, melyben ismertetik az előzményeket, a vizsgálati eredményeket, BNO kóddal jelölik a fogyatékosság típusát és fokát. Az összegzésben szövegesen leírják a fogyatékosság megállapítását, típusának és fokának megnevezésével. Szerepeltetni kell továbbá személyes adataidat (születési név, születési hely, dátum, anyja születési neve, lakcím), a kiállító szakértői bizottság adatait (megnevezés, cím valamint aláírással és bélyegzővel kell ellátni.
A középiskolai tanulmányok során fennálló fogyatékosság igazolható azzal is, ha a jelentkező rendelkezik a középiskola határozatával, amely bizonyítja, hogy az érettségi vizsga során kedvezményekben részesülhet/részesült.

A közoktatási tanulmányok alatt nem diagnosztizált, illetve azt követően keletkezett fogyatékosság igazolása:
  • Amennyiben a fogyatékosság tényét később - nem a közoktatási tanulmányok alatt - állapították meg, a fogyatékosság igazolására az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogosult.
  • A beszédfogyatékosság, hallássérültség, látássérültség, mozgássérültség utólagosan akkor tekinthető fogyatékosságnak, ha valamilyen rendkívüli baleset vagy betegség következtében történt.
    Amennyiben fogyatékossággal élő, külföldi állampolgárként jelentkezik magyarországi felsőoktatási intézménybe, a fent ismertetett jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a fogyatékosságot igazoló Magyarországon kiállított igazolást, szakvéleményt kell beszerezni!
  • Amennyiben erre nincs lehetőség, a külföldön kiállított igazolások, szakvélemények csak hiteles fordítással együtt fogadhatók el.
Gyermekgondozás esetén csatolandó dokumentum:

Gyermekgondozásért járó többletpontra való jogosultságot fizetés nélküli szabadság esetén a munkáltató által kiadott gyermeknevelési segély (GYES), gyermeknevelési díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) esetén a támogatást folyósító szerv (munkáltató, Országos Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltségei, Magyar Államkincstár kirendeltségei) által kiállított igazolással vagy határozattal kell igazolni.

A munkáltatói igazolás akkor fogadható el, ha az tartalmazza:
  • a felvételiző nevét és személyazonosító adataidat (anyja születési neve, születési idő, hely, lakcím),
  • valamint azt a tényt, hogy a felvételiző a 2009. február 15. és 2009. július 23. közötti időszakban gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon vagy, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül.
  • Minden esetben elegendő az igazolás másolatát csatolni a jogosultság igazolásaként.
A felvételi eljárás díja:

A felvételi eljárás során a jelentkezőnek alapdíjat, valamint - a jelentkezési helyek számától függően - kiegészítő díjat kell fizetnie.
A hátrányos helyzetű jelentkezők 50%, a halmozottan hátrányos helyzetűek pedig 100% kedvezményre jogosultak a felvételi eljárás alap és kiegészítő díjából is, amennyiben a fenti jogcímeket jelentkezési határidőig (tehát 2009. február 16-ig) a megfelelő dokumentummal igazolják. A benyújtott dokumentumok vizsgálatát követően a felvételiző számára az Oktatási Hivatal, a regisztrációs levéllel együtt megfelelő összeggel kitöltött csekket küld a hátrányos helyzetű jelentkező számára.
  • Amennyiben a felvételiző halmozottan hátrányos helyzetű, s bejelölte azt a felvételi jelentkezési lapon, valamint a jelentkezéshez csatolt dokumentumok vizsgálata is ezt igazolja, akkor nem kap csekket, hiszen 100%-os díjkedvezményben részesül.
  • Amennyiben a felvételiző hátrányos helyzetű, s bejelölte azt a felvételi jelentkezési lapon és jelentkezéshez csatolt dokumentumok vizsgálata is ezt igazolja, akkor a jelentkezési helyeknek megfelelő alap és kiegészítő díjak teljes összegének 50%-os díjkedvezményére jogosult, így a megfelelő összegre kiállított csekket küldik meg számára.
  • Amennyiben az előnyben részesítés kapcsán a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetet a csatolt dokumentumok nem támasztják alá, nem lehet díjkedvezményben részesülni.
A kedvezmény igénybevételének feltételei:
  • A felvételi jelentkezési lap 11/b pontjánál, előnyben részesítés kapcsán igénybe vehető többletpontot be kell jelölni.
  • a jelentkezési laphoz csatolni kell az igazoló dokumentumokat.
  • A kedvezményt a fogyatékkal élő, valamint a gyermekgondozáson levő jelentkezők nem vehetik igénybe.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok