2017. december 15.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A bolognai folyamat

2010. július 28.
A bolognai folyamat: az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását célzó európai reform-folyamat
 
A bolognai folyamat célja egy nemzetközi együttműködésen és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatokon alapuló, mind az európai, mind a világ más részeiből származó hallgatók és a felsőoktatásban dolgozók számára vonzó Európai Felsőoktatási Térség (EFT) létrehozása.
 
A létrehozandó Európai Felsőoktatási Térség elé tűzött célok:
  • megkönnyíteni a jelenlegi és a végzett hallgatók, valamint a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók mobilitását;
  • felkészíteni a hallgatókat későbbi szakmai pályafutásukra, a demokratikus társadalmi életben aktív állampolgárként való részvételre, támogatni személyes fejlődésüket;
  • széles hozzáférést biztosítani magas színvonalú, demokratikus alapelveken és a tudomány szabadságán alapuló felsőoktatáshoz.
Honnan ered a "bolognai folyamat" elnevezés, és kik vesznek részt a folyamatban?
 
A bolognai folyamat a Bolognai Nyilatkozatról kapta a nevét, amelyet huszonkilenc európai ország felsőoktatásért felelős minisztere írt alá az olaszországi Bologna városában, 1999. június 19-én. Mára a bolognai folyamathoz negyvenhét ország csatlakozott, melyek mindegyike aláírója az Európa Tanács Európai Kulturális Egyezményének is, és elkötelezett az Európai Felsőoktatási Térség céljai mellett. A bolognai folyamat fontos jellemzője és sikerének kulcsa, hogy az egyes országok kormányzatai mellett részt vesz benne az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az UNESCO CEPES (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezetének Európai Felsőoktatási Központja), valamint a felsőoktatási intézmények, a hallgatók, a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók, a munkaadók és a minőségbiztosítási ügynökségek képviselői.
 
A bolognai folyamatban részt vevő országok, betűrendben:
 
Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Kazahsztán, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxembourg, Macedónia, Magyarország, Málta, Moldova, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szentszék, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna
 
Miről szólnak a bolognai folyamat keretében megvalósuló reformok?
A bolognai folyamat keretében olyan, a szélesebb társadalom szempontjából jelentős területeken is folyik munka, mint a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés/innováció közötti kapcsolatok, az igazságos részvétel a felsőoktatásban és az egész életen át tartó tanulás.
 
A jelenleg zajló reformok nagy hatással lesznek a jövőben az Európa és a világ más részeinek felsőoktatása közötti kapcsolatokra. Erre való tekintettel fogadták el a részt vevő országok felsőoktatásért felelős miniszterei Az Európai Felsőoktatási Térség globális környezetben című stratégiai dokumentumot.
 
Hogyan működik a bolognai folyamat?
 
A Bolognai Nyilatkozat nem nemzetközi jogi szerződés, hanem az aláírók önkéntes politikai kötelezettségvállalása, miszerint összehangolják, összehasonlíthatóvá és átjárhatóvá teszik felsőoktatási rendszereiket: létrehozzák az Európai Felsőoktatási Térséget. Az önkéntes vállalás a kulcsszó, ez határozza meg a munkamódszert és a döntési mechanizmusokat is.
 
A bolognai folyamat olyan munkaprogram mentén halad előre, melynek irányát a részt vevő országok felsőoktatásért felelős minisztereinek kétévente tartott találkozói határozzák meg. A miniszteri találkozókat a Nemzetközi Bologna Csoport (Bologna Follow-up Group, BFUG) készíti elő. A BFUG munkája során merít a bolognai folyamat munkacsoportjai és a Bologna-szemináriumok munkájának eredményeiből.
 
Miniszteri találkozók
 
 
A Nemzetközi Bologna Csoport
 
A Nemzetközi Bologna Csoport koordinálja a bolognai folyamatot a miniszteri találkozók között.
 
A Nemzetközi Bologna Csoport tagjai:
  • Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásának folyamatában részt vevő negyvenhét ország képviselői,
  • szavazati joggal rendelkező tagként az Európai Bizottság,
valamint tanácskozási joggal rendelkező tagként:
 
 
A BFUG legalább egyszer ülésezik félévente, elnöki tisztjét az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország illetve egy nem EU-tag Biologna-ország tölti be. A BFUG munkáját hivatott segíteni a Nemzetközi Bologna Titkárság, melyet mindig az adott kétéves munkaprogramot lezáró, soron következő miniszteri találkozót szervező ország működtet. E feladatot a 2010-2012 közötti periódusban a 2012. április 26-27-i, bukaresti találkozót rendező Románia látja el.
 
Munkacsoportok
 
A bolognai folyamat nemzetközi munkacsoportjait a BFUG hozza létre a miniszteri találkozókat követően azzal a céllal, hogy a találkozók közötti időszak munkaprogramjának keretében vizsgálják a miniszteri nyilatkozatban megjelölt egyes területeket, és ezekre vonatkozóan jelentéseket, illetve ajánlásokat fogalmazzanak meg a bolognai folyamat számára, a következő miniszteri találkozóra. A munkacsoportokban egyes országok képviselői (minden ország minden munkacsoportban nincsen egyszerre jelen) és a bolognai folyamatban szerepet vállaló nemzetközi szervezetek delegáltjai vesznek részt. A 2009-2012-es időszakban munkacsoport működik a következő területeken: mobilitás (Working Group on Mobility), az EFT globális környezetben (The European Higher Education Area in a Global Context), szociális dimenzió (Social Dimension), átláthatósági mechanizmusok (Transparency mechanisms), elismerés (Working Group on Recognition), képesítési keretrendszerek (Working Group on Qualifications Frameworks) valamint helyzetértékelés és adatgyűjtés (Reporting on the Implementation of the Bologna Process).
 
Bologna-szemináriumok
 
A munkacsoportok, a Nemzetközi Bologna Csoport és a miniszteri találkozók számára is értékes információ-forrást jelentenek az ún. Bologna-szemináriumok, melyekre számos témában kerül sor Európa-szerte. A Bologna-szemináriumok jellemzően kettős célt szolgálnak: egyrészt a szakpolitikák kialakításához, másrészt azok terjesztéséhez járulnak hozzá, nyitottan a felsőoktatásban és a felsőoktatás-politikában érintett résztvevők széles köre előtt.
 
A már lezajlott és a jövőben megvalósuló Bologna-szemináriumok folyamatosan frissített listája elérhető a Nemzetközi Bologna Titkárság honlapján.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok