2020. február 26.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Új eljárási rendek a képzés és az intézményi működés tekintetében a felsőoktatásban a 2006. március 1-je után hatályba lépett jogszabályok alapján

2006. április 7.
A felsőoktatási intézmény működésével kapcsolatos engedélyezési eljárás körébe az intézménylétesítés tartozik.
Minden egyéb, a felsőoktatási intézmény alaptevékenységével összefüggő eljárás intézményi döntésen alapul, amelyhez meg kell kérni az intézménynek a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) szakértői véleményét. 2006. március 1-jét követően a felsőoktatási intézménynek közvetlenül kell megkérnie a MAB véleményét.
Az intézmény működését érintő eljárás lezárásaként az alapító okirat szerinti adatok nyilvántartásba vételét az intézménynek kell kezdeményeznie a Felsőoktatási Regisztrációs Központnál (a továbbiakban: Központ).

Az eljárások jogszabályi hátterét és rendjét az alábbiak tartalmazzák:

I. Engedélyezési eljárások

A felsőoktatásról szóló CXXXIX. törvény (a továbbiakban Ftv.) 164. §-a értelmében a törvényben szabályozott engedélyezési eljárásokat a 2006. augusztus 31-e után benyújtott kérelmek tekintetében kell alkalmazni. A törvényben meghatározott alapítói kör első alkalommal 2006. szeptember 1-jén kezdeményezhet létesítési eljárást. [Ftv. 155. § (1) bek.]

A felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vétele, működésének engedélyezése

A felsőoktatási intézmény a működését akkor kezdheti meg, ha
a) a nyilvántartásba vétele megtörtént, továbbá
b) a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megkapta, és
c) az Országgyűlés döntött az állami elismeréséről.
  • A nyilvántartásba vételt, majd a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt a felsőoktatási intézmény fenntartója kérheti a Központtól.
  • Ha a Központ megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei fennállnak, a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba veszi, és meghatározza, hogy milyen feltételek teljesítése mellett adja meg a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. [Ftv. 15. § (1)-(3) bek.]
A felsőoktatási intézmény működésének megkezdésével kapcsolatos ügyekben első fokon a Központ jár el.
  • Döntése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét.
  • A Központ a MAB szakértői véleményének figyelembevételével hoz határozatot.
  • A Központ határozata ellen benyújtott fellebbezést az oktatási miniszter bírálja el.
  • Az oktatási miniszter döntése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét. (Az oktatási miniszter a szakértői véleményhez kötve van, ha az abban foglaltak az elsőfokú eljárásban készített szakértői véleménnyel megegyeznek.) [Ftv. 106. § (1) bek.]
  • A működési engedély kiadását követően nyújtható be az Országgyűléshez az állami elismerésről szóló előterjesztés, a felsőoktatási törvény módosítása.
A felsőoktatási intézmény az Országgyűlés állami elismerésről szóló döntéséig a "felsőoktatási intézmény" megnevezést kizárólag az "állami elismerése folyamatban" toldattal használhatja. Az "egyetem" vagy "főiskola" elnevezés használatára az állami elismerést követően kerülhet sor. [Ftv. 18. § (6) bek.]

A felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételeiről, a felsőoktatási intézmény felvehető maximális hallgatói létszámának meghatározásáról a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet 1. sz., illetve 4. sz. mellékletei rendelkeznek.

II. A felsőoktatási intézmény működését érintő további eljárások

1. Kar létesítése

A felsőoktatási intézmény kar létesítése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét.
  • Ha a szakértői véleményben foglaltakkal a felsőoktatási intézmény nem ért egyet, a Központnál eljárást kezdeményezhet.
  • A Központ - a MAB újabb szakértői véleményének beszerzése után - első fokon határozatban dönt. (A Központ a MAB szakértői véleményéhez kötve van, ha az abban foglaltak az elsőfokú eljárást megelőző eljárásban készített szakértői véleménnyel megegyeznek.)
  • A Központ határozata ellen benyújtott fellebbezést az oktatási miniszter bírálja el és másodfokon határozatban dönt. [Ftv. 106. § (2) bek.]
A karalapítás tárgyi és személyi feltételeit a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet 5. számú melléklete határozza meg (ld. 2. sz. mellékletben).

2. Külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése
  • A Magyar Köztársaság területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor működhet, illetve akkor adhat ki külföldi oklevelet, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt felsőoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet pedig az ilyen felsőoktatási intézménynek megfelelő oklevélnek jogszerűen elismerik, az elismerést hitelt érdemlően bizonyították, továbbá a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt a Központ kiadta.
  • A külföldi felsőoktatási intézményt a Központ veszi nyilvántartásba és az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában évente közzéteszi az intézmény működésével kapcsolatos jogerős határozatát. Az engedélyezési eljárásban szakértőként működik közre a MAB és a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ.
  • Külföldi oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhet és működhet, ez esetben az intézményt a Központ hivatalból felveszi nyilvántartásába. [Ftv. 116. § (1)-(3)]
3. Doktori iskola létesítése
  • A felsőoktatási intézmény a doktori iskola létesítése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét.
  • Ha a szakértői véleményben foglaltakkal a felsőoktatási intézmény nem ért egyet, az oktatási miniszternél eljárást kezdeményezhet. Az oktatási miniszter a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság újabb szakértői véleményének beszerzése után dönt. Az oktatási miniszter a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményéhez kötve van. [Ftv. 106. § (3) bek.]
III. Szakindítási eljárások

A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről a 289/2005. (XII.22.) Korm.rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezik.

A felsőoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétől az Ftv. szerint elkészített képzési program alapján indíthatják az alapképzés első képzési időszakát, beleértve az egységes, osztatlan képzés első képzési időszakát is. Ettől az időponttól kezdődően nem indítható a régi képzési szerkezet szerinti főiskolai szintű, illetve egyetemi szintű képzésben új évfolyam. A felsőoktatási intézmények olyan képzést indíthatnak, amelyet a képzési program részeként 2006. június 30-ig a szenátus elfogadott.

E rendelkezés alól az oktatási miniszter a MAB kezdeményezésére legfeljebb egy tanévre szóló felmentést adhat, feltéve, hogy jóváhagyott képzési és kimeneti követelmény hiányában a képzési programot nem lehetett elkészíteni. [Ftv. 158. § (1)]

2007 szeptemberétől a művészeti és a művészetközvetítő képzési területen is már csak új képzés indítható.

1. Alapképzési szakszerkezet módosítása
  • A kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakszerkezet az alapképzés szakjainak teljes körű felülvizsgálatát követően módosítható.
  • Új alapképzési szak 1. számú mellékletbe való felvételére a felsőoktatási intézmények vezetőinek konferenciája által létrehozott szakmai bizottságnak - a szakszerkezetre vonatkozó felülvizsgálatot követő - javaslata alapján, a szakmai szervezetek és munkaadók, valamint a képzésben érdekelt ágazati minisztériumok véleményének előzetes megkérésével kerülhet sor. [kormányrendelet 5. § (1)-(2)]
2. Mesterképzési szakszerkezet módosítása
  • Új mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek meghatározását a szakindítási eljárással egyidejűleg felsőoktatási intézmény vagy felsőoktatási intézmények közösen kezdeményezhetik.
  • Az új mesterképzési szaknak a kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti jegyzékbe történő felvételére - a felsőoktatási intézmény, illetve intézmények javaslata alapján - az oktatási miniszter évente legalább egy alkalommal előterjesztést tesz a Kormánynak. [kormányrendelet 6. § (1)-(2)]
3. Új tanári szakképzettség meghatározása

A tanári szakképzettségeket a kormányrendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
Új tanári szakképzettség meghatározására a kormányrendeletben meghatározott szakszerkezet közoktatási igények alapján történő felülvizsgálatát követően kerülhet sor. [kormányrendelet 5. § (3)]

4. Az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeinek kiadására irányuló kérelemhez csatolni kell:
a) a szak képzési és kimeneti követelményeit;
b) a MAB támogató véleményét;
c) a szaklétesítés társadalmi, munkaerő-piaci indoklását - figyelemmel a nemzetközi irányzatokra, a különböző végzettségi szintet nyújtó szakképzések, szakképzettségek szerkezetére, valamint a szakemberigény rövid távú előrejelzését. [kormányrendelet 10. § (1)-(3)]

A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit, a sikeres szakindítási eljárást követően, az oktatási miniszter rendeletben teszi közzé. Új mesterképzési szak indítása esetén a szakot felveszi a kormányrendelet 2.sz. melléklete szerinti jegyzékbe.

A képzési és kimeneti követelményei tartalmát a kormányrendelet 7-9. §-ai határozzák meg (ld. 1. sz. mellékletben).

5. Az alap- és mesterképzési szakok indítási eljárása
  • Az alap- és mesterképzési szak indításával kapcsolatos dokumentációt a rektor küldi meg a MAB-nak. A képzés akkor indítható, ha azt a MAB szakértői véleményében támogatta, továbbá az indítás tényét a felsőoktatási intézmény a Központnak bejelentette.
  • A MAB támogatásának hiányában a képzés akkor indítható, ha ahhoz a felsőoktatási intézmény a 106. §-ban meghatározott eljárásban az engedélyt megkapta. [Ftv. 32. § (10) bek.]
  • A felsőoktatási intézmény az alap- és mesterképzés indítása előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét.
  • Ha a szakértői véleményben foglaltakkal a felsőoktatási intézmény nem ért egyet, a Központnál eljárást kezdeményezhet.
  • A Központ - a MAB újabb szakértői véleményének beszerzése után - első fokon dönt. A Központ a MAB szakértői véleményéhez kötve van, ha az abban foglaltak az elsőfokú eljárást megelőző eljárásban készített szakértői véleménnyel megegyeznek.
  • A Központ határozata ellen benyújtott fellebbezést az oktatási miniszter bírálja el. [Ftv. 106. § (2) bek.]
6. A felsőoktatási intézménynek a szakindítási kérelemhez
"a) mellékelni kell a miniszteri rendeletben kiadott vagy az általa kidolgozott képzési és kimeneti követelményeket;
b) be kell mutatnia, hogy
ba) a képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozta és az intézmény szenátusa a képzési program részeként elfogadta az alap- vagy mesterképzési szak tantervét és a tantárgyi programokat,
bb) kidolgozta azokat az oktatási és az alap- vagy mesterképzési szak szempontjából jellemző értékelési és ellenőrzési módszereket, eljárásokat és szabályokat, valamint tájékoztató kiadványt, amelyek a képzési és kimeneti követelmények eredményes teljesítését biztosítják,
bc) az intézményben a hatályos jogszabályban foglaltak szerint rendelkezésre állnak az alap- vagy mesterképzési szak képzéséhez a személyi és tárgyi feltételek,
bd) tanári szakképzettséget adó mesterszak indítása esetén biztosítottak a tanári képesítés megszerzésének gyakorlati képzési és intézményi szervezeti feltételei az intézményben;
c) az általa kidolgozott képzési és kimeneti követelmény esetén mellékelni kell
ca) a szaklétesítés társadalmi, munkaerő-piaci indoklását - figyelemmel a nemzetközi irányzatokra, a különböző végzettségi szintet nyújtó szakképzések, szakképzettségek szerkezetére -, valamint a szakemberigény rövid távú előrejelzését,
cb) a szak létesítéséről és a képzési és kimeneti követelményekről, ennek keretében a képzésben elsajátítandó kompetenciákról a szakmai szervezetek, munkaadók, a képzésben érdekelt ágazati minisztérium előzetesen megkért véleményét,
cc) a szak képzési területi, alapképzésben továbbá képzési ág szerinti besorolását."[kormányrendelet 11. § (3)]

7. Székhelyen kívüli képzés

A székhelyen kívüli képzés a működés megkezdéséhez szükséges engedélynek a része [Ftv. 15. § (8)]. A felsőoktatási intézmény alapító okiratában a székhelyen kívüli képzést fel kell tüntetni [Ftv. 16. § (1)]. Ha a székhelyen kívüli képzés indítása miatt a felsőoktatási intézmény alapító okiratának tartalmára vonatkozó nyilvántartási módosítás szükséges, a működés megkezdéséhez szükséges engedélyezési eljárást kell lefolytatni [Ftv. 16. § (2)], ezért a szakindítási eljárásnak része a székhelyen kívüli képzés indítási eljárása.

Magyar felsőoktatási intézmény - ha az adott ország jogrendje lehetővé teszi - az oktatási miniszter engedélyével a Magyar Köztársaság területén kívül székhelyen kívüli képzést szervezhet. [Ftv. 117. § (1) bek.]

Az Ftv. 106. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a magyar felsőoktatási intézmény a Magyar Köztársaság területén kívül kíván székhelyen kívüli képzést folytatni. (ld. I.1. pontban)

8. Távoktatás

Az Ftv. 32. §-ának (10) bekezdése szerint a szak indításával kapcsolatos dokumentációt megküldve a szakindításról kéri meg az intézmény a MAB véleményét. A képzés munkarendje (nappali, esti, levelező képzés), illetve a távoktatásos képzési forma indítása oktatásszervezési kérdés.

9. Közös képzések

A felsőoktatási intézmény megállapodhat másik hazai vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel közös képzés folytatására és közös oklevél kiadására [Ftv. 31. § (2) bek.]

"Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel a következő feltételek együttes fennállása esetén folytathat magyar vagy külföldi, illetve közös oklevél kiállításához vezető közös képzést:
a) a felsőoktatási intézmények jogosultak a képzés folytatására,
b) a képzés megszervezésében az érintett felsőoktatási intézmények megállapodtak,
c) az érintett felsőoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek,
d) a kiállított oklevél az érintett országok belső joga szerint felsőoktatásban kiállított oklevélnek minősül,
e) a megállapodásból egyértelműen kiderül, hogy melyik magyar alap-, mesterképzés, doktori képzés vagy szakirányú továbbképzés követelményeinek felel meg a közös képzés." [Ftv. 117. § (4) bek.]

A képzés engedélyezésénél szakértői testületként közreműködik a MAB.

A közös képzések tekintetében az indítási eljárásnál leírtak irányadók, továbbá szükséges az indokláshoz az idézett feltételek együttes meglétének bemutatása.

10. Felsőfokú szakképzés

Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet újraszabályozza a felsőfokú szakképzés indítását az Ftv. 32. §-ának (3) bekezdése szerinti egyszerűsített eljárásban. A szakképzésért felelős miniszter által kiadott szakmai vizsgakövetelmények alapján indítható a szakképzés. A szakképzésért felelős miniszternek nem kell kérnie a MAB véleményét a szakképzésben elsajátított ismeretek kreditértékként történő beszámításáról. A felsőfokú szakképzés rendjét az egységes végrehajtási kormányrendelet 3-5. §-a határozza meg. Az 5. § (2) bekezdése szerint:
"A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási törvény 110. §-ának (1) bekezdése c) pontja szerinti (nyolcévenkénti vizsgálati) eljárás során a vizsgálatot a szakképzési program szakmai és vizsgakövetelményeknek való megfelelése tekintetében is lefolytatja, a szakképzésre vonatkozó követelményekre figyelemmel."

11. Kiegészítő alapképzés és szakirányú továbbképzési szakok

A felsőoktatási intézmények az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján kiadott követelményekre épülő kiegészítő alapképzést mindaddig folytathatnak, ameddig a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett alapképzésre épülve a mesterképzés nem indítható. [Ftv. 159. § (1) bek.]

Az akkreditált szakirányú továbbképzési szakokon a képzés a továbbiakban is az intézményi döntés alapján meghirdethető.

Az Ftv. 32. § (1) és (8) bekezdései alapján az új képzési szerkezet alapképzési és mesterképzési szakjaihoz illeszkedő új szakirányú továbbképzés majd a miniszteri rendelet alapján, illetve annak hatálybalépését követően intézményi hatáskörben indítható. Nyilvántartásba vételt az intézménynek kell kezdeményeznie a Központnál.

Az oktatási miniszter már nem jogosult a képesítési követelmények miniszteri rendeletben történő meghatározására, ehhez kapcsolódóan a MAB véleményét sem kérheti.

III. Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ eljárásai

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságról a 69/2006. (III.28.) Korm.rendelet rendelkezik, amely 2006. július 1-jén lép hatályba. A rendelet alapján a MAB közhasznú szervezetként működik.

2006. július 1-je után a MAB az Ftv. 106. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 109. §-ának (1) bekezdése g) pontjában meghatározott tevékenysége során a 2. számú mellékletben meghatározott feltételek meglétéről ad szakértői véleményt. A 2006. július 1-je előtt megindított eljárások esetében az eljárás megindításakor hatályos követelményrendszert kell alkalmazni. [A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet]

1. A MAB a szakindítási eljárás során arról nyilvánít véleményt, hogy a felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv, tantárgyi program összhangban van-e az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeivel és megvannak-e az intézményben az alap- vagy mesterképzési szak indításához a személyi és tárgyi feltételek.
  • Amennyiben a kérelmező a maga által kidolgozott képzési és kimeneti követelmények alapján kíván új szakot indítani, a MAB véleményt nyilvánít arról is, hogy az alap- vagy mesterképzési szakra meghatározott képzési és kimeneti követelmények - az oklevelek hazai és külföldi megfeleltethetőségét is figyelembe véve - várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e.
  • Az alap- és mesterképzésben az elkülönült szakmai ismeretek szakirányként a szak részét képezik. A szakindítási eljárást olyan új szakirányok indítása esetében kell lefolytatni, amely szakirány oklevélben megjelölt önálló szakképzettséget eredményez.
  • A tanári szak indítási eljárására is e rendelkezéseket kell alkalmazni. [kormányrendelet 11.§ (4)-(6) bek.]
2. A Magyar Köztársaság területén működő külföldi felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésekor
  • a MAB arról foglal állást, hogy a felsőoktatási intézmény által folytatott magyarországi tevékenység megfelel-e a magyar felsőoktatási intézményekkel szemben támasztott követelményeknek, valamint szakvéleményt ad a kiadott szakképzettségek megfeleltethetőségéről,
  • a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ arról foglal állást, hogy az érintett felsőoktatási intézmény származási országában felsőoktatási intézménynek minősül-e és az általa kiadott oklevél végzettségi szintjének és szakképzettségének magyarországi elismerésére lehetőség van-e. [A Felsőoktatási Regisztrációs Központról szóló 51/2006. (III.14.) Korm. rendelet 12.§]
3. Egyetemi tanári kinevezés
  • A felsőoktatási intézmény rektora az egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt beszerzi a MAB szakértői véleményét.
  • A felsőoktatási intézmény rektora a szakértői véleményben foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakértői véleménnyel együtt megküld a felsőoktatási intézmény fenntartójának.
  • A nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a rektor javaslatát a MAB szakértői véleményével és a saját álláspontjának ismertetésével együtt megküldi az oktatási miniszternek.
  • Az oktatási miniszter beszerzi a MAB újabb szakértői véleményét abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény rektorának javaslata nincs összhangban a MAB szakértői véleményében foglaltakkal.
  • Ha a rektor javaslata és a MAB szakértői véleménye összhangban áll, az oktatási miniszter kezdeményezi az egyetemi tanári kinevezést a köztársasági elnöknél.
  • Ha a rektor javaslata és a MAB szakértői véleménye nincs összhangban, az oktatási miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az egyetemi tanári kinevezést. [Ftv. 106. § (4) bek.]
A hitéleti képzéssel összefüggésben egyetemi tanári munkaköri cím megszerzéséhez nem szükséges a MAB előzetes szakértői véleménye. [Ftv. 139. § (8) bek. g) pont]

4. A MAB eljárási díjai

1. A nem közigazgatási hatósági eljárás keretében adott szakértői véleménye alapján
az eljárás kezdeményezésekor érvényes minimálbér kétszerese illeti meg a MAB-ot az alap- és mesterképzés indítása, valamint a doktori iskola létesítése esetén. [A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságról szóló 69/2006. (III.28.) Korm.rendelet melléklete]

2. A felsőoktatási hatósági eljárási díjakat külön miniszteri rendelet fogja meghatározni.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok