A magyar felsőoktatás méltón büszke a hosszú múltra visszatekintő szakkollégiumi tehetséggondozás hagyományaira.   A szakkollégium mind a legigényesebb képzésnek és művelődésnek, mind a demokráciára való nevelésnek, a közéleti szerepvállalás megtanulásának, mind pedig a civil társadalom szerveződésének kitűnő terepe. A szakkollégium fontos szerepet játszik továbbá a tehetségre épülő társadalmi mobilitás erősítésében.

 Az egyetemi autonómia elve alapján a felsőoktatási intézmények elitképző műhelyeiket saját szervezetükbe illesztve szabályozzák; ám tény, hogy a szakkollégiumi cím elnyerésének/viselésének nincs kidolgozott feltételrendszere, ugyanakkor az utóbbi években jelentős források létesültek ezek támogatására. Az országban jelenleg működő 25-30 szakkollégium egy része megfogalmazta a „szakkollégiumiság” kritériumait, és megalkotta a 16 pontból álló Szakkollégiumi Chartát.   Ennek figyelembevételével mindenképpen szükséges lenne a cím viselésére jogosító akkreditációs eljárás kidolgozása, majd erre alapozva önálló pályázati rendszer indítására. Az így juttatott támogatás nemcsak pótlólagos forrást biztosítana a kollégiumokban zajló képzési-nevelési programoknak, hanem versenyre késztetve garanciát és rangot is jelentene az ott folyó munkának.

 Előzmények

Az 1990 előtt is működő szakkollégiumok az egyetemektől kapták a kollégiumi férőhelyeket, melyek működésük egyetlen támogatási formája volt. Az oktatás társadalmi munkában zajlott, minden szükséges feltételt a diákok teremtettek elő. Saját könyvtár nemigen volt, az egyetemi könyvtári állományok egy-egy kisebb részét esetenként kihelyezték szakkollégiumokhoz, melynek összetételébe, bővítésébe minimális beleszólás volt.

 A professzionalizálódás felgyorsult amikor a Soros Alapítvány felismerte az alulról szerveződő közösségekben rejlő energiát, és lehetőséget biztosított számukra hogy tevékenységüket magasabb színvonalon folytathassák. Erre egyre inkább szükség volt, hiszen a rendszerváltást követően nehezebben lehetett társadalmi munkában oktató kurzusvezetőket találni – ennek finanszírozása tette ki a költségek jelentős részét. Az utolsó néhány évben az alapítvány kisebb (néhány milliós) támogatási keretből bátorította új alakuló szakkollégiumok létrejöttét is.

 A 90-es évek elején létrehozott szakkollégiumok mellett működő alapítványok némi bevételre tudtak szert tenni, de ezek elsősorban végzett illetve még aktuális kollégisták egyéni felajánlásai voltak, és éves szinten igen keveset jelentettek. Később az 1 százalékos törvény valamelyest javított a helyzeten, de egy-egy kollégium éves költségvetésének csak 5-15 százalékát tudták biztosítani ezek a felajánlások.

 Az évtized végén a Soros Alapítvány fokozatosan kivonult, az utolsó tanévben (2001/2002) már csak 15 milliós támogatást osztva szét. A kialakult helyzeten némileg segített, hogy az 1999/2000-es tanévtől a Miniszterelnöki Hivatal írt ki a szakkollégiumok támogatására évi 35-40 millió forint összegben meghívásos pályázatot, az összeg kb. 10 százalékára közös szakkollégiumi programokhoz lehetett megpályázni. Az összeg nem változott a 3 év során (utoljára 2001/2002-ben volt ilyen pályázat) a meghívottak köre viszont bővült, mintegy 25-30, közte sok új szakkollégium pályázhatott a támogatásra. Mivel a MEH támogatása sem volt állandó, a szakkollégiumok kezdeményezték egy önálló intézmény felállítását saját finanszírozásukra, az Oktatási Minisztériumon belül. Ez ebben a formában nem jött létre, a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány írt ki olyan pályázatot, melyben mindenféle felsőoktatási kollégium pályázhatott szakmai programjainak támogatására, ebből részesülhettek szakkollégiumok is. Ez először 2001/2002-ben történt meg, a teljes támogatási keret 70 millió forint körüli volt, melyből a szakkollégiumok 26-27 millió forintot kaptak.

 A kormányváltás után a szakkollégiumok finanszírozására egyetlen szervezet sem maradt, a 2002/2003-as tanévet a kollégiumok a vésztartalékaiból finanszírozták, amely azonban erre nem elegendő, többen igen nagy tartozásokat halmoztak fel.

  Gyors segítség: szakkollégiumi pályázat

A fenti helyzet orvoslására az Oktatási Minisztérium a 2003. évre támogatási programot indít a magyarországi felsőoktatásban működő szakkollégiumok részére, a kollégiumi diákvezetés által kezdeményezett és szervezett oktatási, tudományos és kulturális tevékenységek komplex támogatására, és ezen keresztül a szakkollégiumok értelmiségképző, a felsőoktatást segítő és közösségszervező szerepének erősítésére. A program az ismertetett célok megvalósítása érdekében a szakkollégiumok működését kívánja elősegíteni tevékenységük fenntartása, bővítése, valamint az egyenletesen magas színvonal biztosítása mellett. A program idei, első lépéseként az OM 2003. májusában pályázatot hirdet szakkollégiumok számára.   A beérkezett pályázatokat az OM által felkért szakértői zsűri bírálja el (a tagok a szféra elismert szakértői, támogatói, például volt szakkollégisták.) A minisztérium azon szakkollégiumokat kívánja támogatni, amelyek a szakkollégiumi mozgalom által megfogalmazott feltételrendszer szerint működnek, az elmúlt három évben lebonyolított állami pályázatokkal kapcsolatban elmaradásuk nincs, és szakmai működésük legalább három évre visszavezethető.

 A pályázat támogatási keret összege 30 millió Ft, melyet vissza nem térítendő támogatás formájában bocsát az Oktatási Minisztérium az egyes szakkollégiumok rendelkezésére. Az egy szakkollégium által igényelhető támogatás felső határa 3 millió Ft. A pályázatban olyan költségek támogatására is lehet pályázni, amelyeket már saját forrásokból kifizettek a szakkollégiumok, 2003. január 1-től kezdődően. A pályázati felhívás május utolsó napjaiban megtalálható az OM honlapján.

 Források:

14 m Ft – felsőoktatási terület költségvetése

16 m Ft – miniszteri keret terhére







Végleges megoldás: kiszámíthatóság és politikamentesség

A szakkollégiumi mozgalom képviselőivel történt konzultáció alapján az idei pályázat tapasztalatait is mérlegelve az OM a programot a következőképpen kívánja folytatni.   Ahhoz, hogy a szakkollégiumi programok folyamatos támogatása, valamint a minőségi kiválasztódás a jövőben is biztosítva legyen, az OM közalapítvány létrehozását kezdeményezi.   A jövő évtől működő Szakkollégiumi Közalapítvány a továbbiakban meghatározott szempontrendszer szerint pályázati úton támogatja a minőségi követelményeknek megfelelő kollégiumi programokat. A közalapítvány működésének azonban egyik alapvető feltétele, hogy további bevételek szerzésével segítse a kollégiumok munkáját.

 A program megvalósítása

1.       2003 május-június: OM rendelet a szakkollégiumok támogatására – a rendelet a tehetséggondozást, mint az OM kiemelt célkitűzését határozza meg, ennek egyik legfontosabb eszköze a szakkollégiumi mozgalom. A szakkollégium meghatározásához irányadó a Szakkollégiumi Charta. A célkitűzéseknek megfelelően a rendelet a szakkollégiumi programokban résztvevő (jelenleg kb.1000-1200 fő) hallgatók támogatását irányozza elő normatív alapon. A szakkollégiumi normatíva összege 2004-ben hallgatónként megegyezik az előirányzott kollégiumi támogatás összegével (kb. évi 50 ezer Ft/hallgató).   A támogatás mértékét indokolja, hogy kiemelten kívánjuk segíteni az ezen intézményekben folyó oktatási, képzési programokat, illetve azok anyagai háttér feltételeinek megteremtését, fenntartását.   Az OM ezt az összeget a megalakuló közalapítvány rendelkezésére bocsátja.

2.       2004 január-február:   Kormányrendelet: Szakkollégiumi Közalapítvány létrehozására

Költségek 2004-ben:     Alapítványi vagyon: kb. 30 millió

                                                  Támogatás: kb. 70 millió

                                                    Összesen: 100 millió Ft

 



Szakkollégiumok támogatása az elmúlt években

Szakkollégiumok listája