2020. február 26.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A GDP több mint egy százalékát kell a tudományra költeni

2010. június 25.
A bruttó hazai termék, a GDP több mint egy százalékát kell a tudományra költeni a jövőben, a gazdaságot pedig minél jobban képzett emberekre kell építeni – jelentette ki Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrásokért felelős miniszter.
A Kutató- és kiváló egyetemek Magyarországon című konferencián a tárca vezetője rámutatott: a mostani kormány nehéz helyzetet örökölt, első akciótervének 29 pontja viszont garancia arra, hogy "a válsággal küszködő országok között összeszorított fogakkal ugyan, de előre nézhetünk" az oktatás, a kutatás és az innováció területén is.
 
Megemlítette, hogy a kutató- és kiváló egyetemek felelőssége, hogy "jól használható ismereteket és a nemzeti kultúra alapjait adják át", egyúttal azt a kívánalmát is kifejezésre juttatta, hogy "a felsőoktatásban ne kelljen korrepetálni a hallgatókat" azokból a tananyagokból, amiket már korábban meg kellett volna tanulniuk.
 
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke beszédében kiemelte: kiírtak egy pályázatot a kutatóegyetemi címre, ezen maximum 100 pontot lehetett elérni. Ebből az elmúlt időszak tudományos teljesítményéért 85 pontot, az intézmények jövőre vonatkozó programjaira pedig 15 pontot lehetett elérni. Minimum 70 pontot kellett szerezni ahhoz, hogy ezt címet elnyerjék, s az MTA elnöke által vezetett 5 tagú zsűri adta a pontszámokat.
 
Kitért arra, hogy a cím odaítélésében szempont volt a doktori képzés és a publikációs tevékenység intenzitása, a tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott szakemberek száma, illetve súlyoztak a tudományos fokozatok között is. A doktori iskolák, valamint az egyetemi dolgozók publikációinak, hivatkozásainak száma alapján 4-5 egyetem emelkedik ki a többi közül.
 
Megfogalmazta azt az elvárását, hogy a kutatóegyetemek támogatását a későbbiekben növelni kell, illetve azt, hogy több egyetemen kellene növelni a kutatócsoportok számát.
 
Hudecz Ferenc, az ELTE rektora köszöntő beszédében rámutatott: "a tudás és a minőségi felsőoktatás jelentőségét mutatják a kutató- és kiváló egyetemek", emellett azonban az intézményi jellegzetességeket érvényesíteni kell.
 
A kutatóegyetemeken nemzetközileg elismert tudományos kutatások folynak, melynek eredményeként "a tudás a gyakorlatban felhasználható lesz, és ez segíti a gazdaság teljesítményének fejlesztését".
 
Utalt arra: az öt kutatóegyetem létre kívánja hozni a kutatóegyetemek együttműködését, "hogy megbízható partnerek legyenek a tudás szolgálatában".
 
Beszélt arról is, hogy a felsőoktatásban elhibázott a hallgatói létszám alapján való finanszírozás, ezért ki kell alakítani a minőségi alapú költségvetési támogatást. Ennek kivitelezése érdekében azonban a képzés minőségét folyamatosan ellenőrizni kell.
 
Kutatóegyetem címmel rendelkezik a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Kiváló egyetemi címet kapott a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem.
 
A címeket április 16-án adta át a Parlamentben Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök, Hiller István akkori oktatási és kulturális miniszter és Pálinkás József.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok