
A beruházás célja: Új tanítóképző oktatási épület és könyvtár

Szintterület: 6600 m
2

A beruházás becsült költsége: 2,2 Mrd Ft

A befejezés várható időpontja: 2006. IX.
A kilencvenes évek folyamán a Magyarország legnagyobb megyéjének székhelyén működő felsőoktatási intézmények szintén az integráció mellett döntöttek. Így 2000. január elsejétől a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara, a Gépipari és Automatizálási Főiskola (GAMF) és a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola részvételével megalakult a Kecskeméti Főiskola.

A legrégebbi hagyományokkal a tanítóképző büszkélkedhet, hiszen az első ilyen jellegű intézményt 1910-ben nyitották meg a városban. A Mezőgazdasági Szaktanítóképző Intézet 1944-ig tartó működése során a tanítónői végzettséggel rendelkezőknek biztosított kétéves továbbképzési lehetőséget. Ezzel párhuzamosan Kecskeméten még két felekezeti intézetben is folyt tanítóképzés. A háború után az államosítások és átszervezések következtében hosszú ideig csak középfokú oktatás zajlott a városban, de 1958-ban megalapították a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézetet, amely a következő húsz évben az óvóképzés legfontosabb központjává vált. A nyolcvanas évek elején az intézet egyre szorosabban összehangolta munkáját a Bajai Tanítóképző Főiskolával, majd 1986-tól a képzés átalakítását követően Kecskeméti Tanítóképző Főiskolaként működött tovább.
Az immár Tanítóképző Főiskolai Kar létesítményei mintegy másfél hektárnyi területen helyezkednek el. Az 1930-ban Boskó Géza tervei alapján elkészült főépület hatvan méter hosszú, ehhez árkádsorral még két, harmincméteres pavilon is csatlakozik. Így nem csoda, ha a Tanítóképző Főiskola Kar összesen hét épülete három utca felől is megközelíthető.

A műszaki főiskola elődjét, a Felsőfokú Gépipari Technikumot 1964-ben hozták létre, ám alig öt év alatt már elnyerte a főiskolai rangot. Újabb négy év elteltével Fülöp Imre elképzelései szerint építették meg a négyszintes, üvegfüggönyös homlokzatú főépületet, és ekkor kapott a főiskola sportpályákat is. A technológusképzést a fejlesztések segítségével fokozatosan felváltotta a több szakon folyó gépészmérnök- és menedzserképzés. A tanterv modulárissá való átszervezése következtében az áthallgatási és kiegészítő képzést magába foglaló oktatás lehetőségét is megteremtették.
A Kertészeti Egyetem Főiskolai Karát, amely 1973-ban kezdte meg működését, eredetileg Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumnak építették, de már az oktatás megkezdése előtt "átminősítették". A hatalmas előkert mögött elhelyezkedő intézményben a folyamatos fejlődésnek köszönhetően a három szakon folyó üzemmérnök-képzés mellett agrárgazdaságoknak is szolgálnak tanácsadással.

A 2000. január elejétől működő főiskola vezetői azt remélik, hogy az összeolvadás révén az okatás színvonala és rugalmassága tovább javulhat. Szeretnék, ha a környék mérnökeit és tanárait az elkövetkezendő években itt képeznék, illetve, ha a szakmai projektek révén az intézmény további belföldi és külföldi kapcsolatokra tenne szert. A színvonalas oktatási és kutatási tevékenységhez azonban elengedhetetlenné vált a főiskola fejlesztése.
A fejlesztéseknek köszönhetően a hallgatók jobb körülmények között vehetnek majd részt az oktatásban. Az új termek és kollégiumi helyek létrehozásával pedig tovább emelkedhet a Kecskeméti Főiskolán a diákok létszáma.
Kapcsolódó anyag: