A felsőoktatás rendszerváltás utáni mennyiségi növekedése társadalmilag fontos és szükséges változás volt. Ez az expanzív szakasz lezárult, egyre határozottabban a minőségi fejlesztésre kell összpontosítani. Ez nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy felsőoktatási intézmények a nemzetközi versenyben helytálljanak, az általuk kiadott diplomák munkaerő-piaci értéke, kutatási teljesítményük javuljon, és így eredményesen járuljanak hozzá a magyar társadalom fejlődéséhez.
A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács és a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke 2009 szeptemberében kiadott közös állásfoglalásában a testületek nevében vállalták a kutatóegyetem minősítés feltételeinek kidolgozását.
A Kormány, minősítés alapján, "kutatóegyetem" minősítést adományoz 3 évre azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek az egyetemmé válás jogszabályban rögzített feltételein túlmenően további minőségi kritériumoknak is megfelelnek. A "kutatóegyetem" minősítést pályázat útján azok az egyetemek nyerhetik el, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek:
- a folyamatos, stratégiai jellegű (alap)kutatás a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységei működésének meghatározó részét képezi;
- jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végeznek, amelynek eredményeit az oktatásba közvetítik;
- a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a doktori képzés területén;
- mind a kutatás, mind a képzés területén széleskörű nemzetközi együttműködésekkel rendelkeznek.
A minősítési eljárás lefolytatására, a minősítés részletes követelményrendszerének kidolgozására az oktatásért felelős miniszter Kutatóegyetemmé Minősítő Bizottságot hoz létre. A Bizottság öt tagból áll. A Bizottság tagjai a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, és a Nemzeti Bologna Bizottság elnökei vagy az általuk kijelölt személyek. A Bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a Bizottság által felkért tudományos fokozattal rendelkező külső szakértők, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Vállalkozók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által delegált egy-egy személy. A Bizottság ügyrendjét maga alakítja ki és közzéteszi az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján. A Bizottság a rendeletben meghatározott értékelési szempontok alapján részletesen kidolgozza a minősítés követelményrendszerét, a pályázók körét, és az értékelés módszerét, amit előterjeszt a miniszter számára jóváhagyás céljából. A pályázati kiírást a miniszter teszi közzé az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján. A pályázatokat a Bizottság által felkért szakértők szakmai szempontból pontozzák, és szövegesen értékelik. A Bizottság összegezi, a pontszámok alapján rangsorolja az értékelt pályázatokat, és javaslatot tesz a díjazottakra, a "kutatóegyetem" minősítés odaítéléséről a javaslat alapján a miniszter dönt. A "kutatóegyetem" minősítéshez külön eljárás alapján többlettámogatás adható.
A Magyar Közlönyben 2009. december 4-én megjelent rendelet december 12-én lépett hatályba.
December 14-én megtartotta alakuló ülését a Kutatóegyetemmé Minősítő Bizottság.
A Bizottság tagjai: Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, Mang Béla, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke és Orosz Magdolna, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke által javasolt professzor asszony.
A Bizottság alakuló ülésén tagjai közül elnöknek Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, társelnöknek Szabó Gábort, a Magyar Rektori Konferencia elnökét választotta meg. A Bizottság megkezdte saját ügyrendjének és a kutatóegyetemmé minősítés követelményrendszerének, valamint a pályázat értékelési módszerének kidolgozását.