175 milliárd forintos felsőoktatás-fejlesztési program magántőke bevonásával

Magyarország - csatlakozva a bolognai folyamathoz - vállalta, hogy 2010-ig kialakítja az Európai Felsőoktatási Térség feltételeit. Ehhez azonban égető szükség van intézményfejlesztési beruházásokra.

A magyar felsőoktatásnak a megnövekedett hallgatói létszámok, és a képzés korszerűsítése miatt új fejlesztési pályára kell kerülnie, ellenkező esetben nem lesz versenyképes az Európai Unió országainak fejlettebb felsőoktatási intézményhálózatával.

A magántőke bevonása az állami szolgáltatások ellátásába az elmúlt tíz esztendőben Nyugat-Európában sikeresnek bizonyult. Különösen az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Németországban éltek az intézmények ezekkel a lehetőségekkel, és igen kedvező tapasztalatokat szereztek.

A felsőoktatási intézményeknek nincs lehetőségük állami hitel felvételére. Az intézmények rendelkeznek ugyan folyamatosan növekvő saját forrásokkal, de egyedül nem képesek összegyűjteni a fejlesztő beruházásokhoz szükséges induló tőkét. A felsőoktatás fejlesztése kizárólag állami, költségvetési forrásból a közeljövőben egyáltalán nem, vagy csak évtizedek alatt, nagyon lassan valósulhatna meg és a szféra infrastrukturális lemaradása a meglévő állomány romlásával és a fejlesztés elmaradásával konzerválódna, vagy fokozatosan nőne.

A magyar felsőoktatás legnagyobb mértékű infrastrukturális minőségi fejlesztése indul 2005 és 2008 között mintegy 175 milliárd forintos - éves átlagban mintegy 44 Mrd forintos - beruházási összeggel.

A 2000-2004. között a Felsőoktatási Fejlesztési Program keretében zajló hagyományos fejlesztési konstrukcióval 35 Mrd Ft összegű beruházásra került sor.

A következő évek infrastrukturális fejlesztései négy területen jelentkeznek:

Összefoglaló táblázat (PDF, 101 kB)