2024. március 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Általános tudnivalók

2009. március 3.
Tudnivalók nyelvvizsgákról, felsőoktatási képzések nyelvi követelményeiről, mentességekről, fogyatékosok jogairól stb.
A magyarok idegennyelv-tudása közismerten és statisztikailag kimutatva igen alacsony. Az államilag elismert nyelvvizsga, a hozzá kapcsolódó jogosultságokkal (felvételi többletpont, nyelvpótlék) a nyelvtanulási motiváció erősítése révén, a fenti tény megváltoztatását hivatott elősegíteni. 2006. szeptember 1-je óta a nyelvvizsga-bizonyítványokban meg kell jelentetni az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret hatfokozatú skálájának megfelelő szintet is: alapfok - B1, középfok - B2, felsőfok - C1. Ezzel a magyar államilag elismert nyelvvizsga szintje határainkon túl is értelmezhetővé vált.

Az államilag elismert nyelvvizsgáztatást első fokon az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ felügyeli a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület, mint szakmai tanácsadó grémium közreműködésével. Az akkreditált vizsgaközpontok, vizsgahelyeik, vizsgarendszerek, nyelvek folyamatosan bővülő listája a nyelvvizsgákkal, vizsgabizonyítványok honosításával kapcsolatos információkkal együtt a www.nyak.hu honlapon megtalálható.

Az államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű okiratokról az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) kormányrendelet 14.§ rendelkezik, ezek listája a cikk végén megtalálható.

Az idegennyelv-tudás hiánya a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára megnehezíti az idegen nyelvű szakirodalom tanulmányozását, a nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódásukat, a munkaerő-piacon való érvényesülésüket.

A fenti okok miatt döntöttek úgy a szakcsoportok képviselői, hogy a képzési és kimeneti követelményeknek legyen nyelvi előírása, mégpedig az adott szakma számára fontos nyelvtudás szintjének meghatározásával. A szakok képzési és kimeneti követelményeit ugyanis a szakma képviselői határozzák meg. A nyelvi követelmények előírásait - az idegen nyelv(ek) megválasztását, a nyelvtudás elvárt szintjének és a nyelvvizsga típusának meghatározását - az a koncepció motiválja, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők idegen nyelvtudással is rendelkezzenek, amely elengedhetetlen a tanulmányok során az idegen nyelvű szakirodalom tanulmányozása szempontjából, később pedig piacképesebb végzettséget jelent a hallgatónak.

A felsőoktatási intézményekben folyó képzések nyelvi követelményét a hagyományos képzésben a képesítési követelményeket szabályozó 77/2002. (IV. 13.) kormányrendelet, a kétciklusú képzésben - azaz 2006. szeptemberében beiratkozott hallgatók esetében - a képzési és kimeneti követelményeket szabályozó 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet írja elő (lásd itt: http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso).

A 2005. évi CXXXIX. törvény 150.§-a értelmében a nyelvi követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik - első évfolyamon történő - megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/16. tanévben tesznek záróvizsgát. Az oklevél megszerzésének feltételéül szabott nyelvvizsga-követelmény alól mentesülnek azok a hallgatók is, akik 2003. július 1-jén hallgatói jogviszonyban álltak, illetve 2003. szeptemberében kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat, és a szakra vonatkozó képzési idő alatt betöltik 40. életévüket. A felmentés azonban csak azokon a szakokon alkalmazható a fenti feltételek mellett, melyeken a nyelvi követelmény általános és nem szaknyelvi.

A halláskárosult, diszlexiás és más tanulási problémával küzdő hallgatók érdekében született meg a 79/2006. (IV. 5.) kormányrendelet, amely szabályozza a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányinak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket.

A fenti rendelet előírja, hogy az intézményi szabályzatban rendelkezni kell a fogyatékossággal élők számára részben eltérő képzési, tanulmányi és vizsgakövetelményekről. Továbbá külön e célra létrehozott bizottság hatáskörébe utalja a felmentési kérelmek elbírálását is. A felsőoktatási intézmények vezetőinek jogköre a nyelvvizsga-kötelezettség alóli felmentések elbírálása, illetve a teljes, vagy részleges felmentés eldöntése. A kérelem benyújtásának feltételei a fenti kormányrendeletben megtalálhatók, amely kérelmet a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

A nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratok

14. § (1) Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány, illetve államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél, az oktatás nyelve szempontjából, államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A külföldi oklevél az elismert vagy honosított szakképzettség alapján, illetve az a külföldi bizonyítvány, amely olyan szakképesítést tanúsít, amely Magyarországon megszerezhető, érettségi vizsgához kötött szakképesítésként ismertek el, államilag elismert szaknyelvi, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézményben élő, vagy holt idegen nyelv szakon szerzett bölcsész, valamint élő vagy holt idegen nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakos mesterfokozattal rendelkező tanári, továbbá tanító szakon idegen nyelv műveltségterületen szerzett tanítói oklevél, kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, általános, Magyarországon szerzett oklevél esetén általános, kétnyelvű, külföldön szerzett oklevél esetén általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának. Az idegennyelv-alapszakos bölcsész idegen nyelv szakképzettséget igazoló oklevél, a szakképzettségben jelölt nyelv szempontjából felel meg államilag elismert, Magyarországon szerzett oklevél esetén általános, kétnyelvű, külföldön szerzett oklevél esetén általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának. Az alapszakos bölcsész idegen nyelv szakirányt jelölő oklevél, a szakirányban tanult nyelv szempontjából, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvi kimeneti szintnek megfelelő szintű, Magyarországon szerzett oklevél esetén általános, kétnyelvű, külföldön szerzett oklevél esetén általános, egynyelvű, komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.
(3) Magyarországon felsőoktatási intézményben nemzetiségi tanári, nemzetiségi tanítói, nemzetiségi óvodapedagógusi szakon megkezdett és ott befejezett tanulmányokat igazoló bizonyítvány, oklevél, az oktatási intézmény oktatási nyelve szempontjából államilag elismert, általános, kétnyelvű komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
(4) A külföldön vagy Magyarországon szerzett nemzetközi érettségi bizonyítvány az oktatás nyelvén, államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
(5) Nem magyar állampolgárok esetében, magyar közoktatási, illetve felsőoktatási intézményben, magyar nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló érettségi bizonyítvány, illetve oklevél, államilag elismert magyar mint idegen nyelv egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
(6) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményben idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló oklevél - az oktatás nyelve szempontjából - államilag elismert, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
(7) Sikeresen befejezett érettségi vizsga esetén az idegennyelvi érettségi vizsga, az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti vizsgaeredménye az államilag elismert nyelvvizsgával, az elért vizsgaeredményt igazoló érettségi bizonyítvány pedig az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.
(8) A szakfordító és tolmácsképesítés megszerzésének feltételeiről szóló 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet, illetve a szakirányú továbbképzési rendeletek előírásai szerint, valamint miniszteri engedély alapján folytatott, és befejezett szakfordító vagy szakfordító és tolmácsképzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány - a tanult nyelv szempontjából - államilag elismert, szaknyelvi, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A fordító és tolmács mesterszakos oklevél - a tanult nyelv szempontjából - államilag elismert, általános, kétnyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok