Nyíregyházi Főiskola

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyén - több más felsőoktatási központhoz hasonlóan - a kilencvenes évek második felére megindult a közeledés a főiskolák között. A négy városi intézmény közül végül kettő, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának részvételével alakult meg a Nyíregyházi Főiskola.

A Bessenyei György Tanárképző Főiskolát 1962-ben azzal a céllal alapították, hogy itt képezzék a később a környék általános iskoláiban tanító pedagógusokat. Az oktatás egy átmenetileg használt létesítményben indult meg, amelyet az alapítást követő évek látványos fejlődésének hatására egy, a mai napig is használt főépülettel váltottak ki. 1965-ben kezdődött meg az építkezés az akkor még külterületnek számító Sóstói úton, ahol hét év alatt alakították ki az "egyetemi városrészt".

1970-ben a Tanárképző Főiskola a helyi Felsőfokú Tanítóképző része lett, két évvel később pedig a nevét adta az új intézménynek. Jelentős eredmény, hogy Beregszászon, Ukrajnában 1994-ben kihelyezett tagozatot hoztak létre, ahol négy szakon folyik magyar nyelvű képzés. Az egyetem illetékesei ettől a kezdeményezéstől remélik, hogy nemsokára létrejön észak-keleti szomszédunknál az első magyar főiskola.

A mezőgazdasági képzés több mint hatvan éve folyik a Nyírség fővárosában. 1939-ben kezdte meg működését a kertészeti iskola, amelyből azonban csak 1961-re lett felsőfokú mezőgazdasági intézmény. Tíz éven belül viszont további három szakkal bővült az oktatás, majd 1971-ben megalakult a Mezőgazdasági Főiskola, ahol már két karon folyt a képzés. A nyolcvanas években folyamatosan fejlődő intézmény 1990-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kihelyezett karaként működött, és a mezőgazdasággal foglalkozó szakirányok mellett 1995-től a gazdálkodási szak keretében a közgazdászképzés megkezdődött.

A két intézmény célja az összeolvadással az volt, hogy egy színvonalas kelet-magyarországi oktatási-kutatási központot teremtsenek meg, ahol a régióhoz kötődő szakembereket képezheznek. Véleményük szerint az itt felnevelkedő értelmiség lehet a perifériára szorult határmenti területek gazdasági felzárkózásának záloga. Szeretnék továbbá elérni, hogy a Nyíregyházi Főiskola vezető szerepet töltsön be a határon túli magyar felsőoktatás és szakemberképzés szervezésében és irányításában.

Az Oktatási Minisztérium pályázatán elnyert forrásból szándékoznak megépíteni a nem rég alakult Műszaki És Agrártudományi Kar új épületegyüttesét a volt Bessenyei György Tanérképző Főiskola területén. A létesítmény a tervek szerint három emelet magas lesz, és több mint tízezer négyzetméter területtel növeli az intézmény oktatási kapacitását. Az elképzelések szerint itt kapnának helyet a kar oktatói munkájához nélkülözhetetlen helyiségek: tantermek, előadók, irodák és informatikai laborok.

Előrejelzések szerint a következő években másfélezer hallgatóval többet fognak oktatni a főiskolán, ezért elengedhetetlen, hogy növekedjen a kollégiumi férőhelyek száma is. Ennek érdekében a diákok elhelyezését eddig szolgáló épületekre tetőtérbeépítést terveztek, ahol további kétszázhatvanan kaphatnának szálláslehetőséget.

Az új szakirányok és a növekvő hallgatói létszám következtében a főiskola oktatási kapacitásai is szűkössé váltak. Ennek enyhítésére az egykori Bessenyei György Tanárképző Főiskola területén egy új, sok funkciót ellátó Hallgatói Központ létesítését határozták el. A háromemeletes épületben olyan aulát alakítanak majd ki, amelyben a nagy közönség előtt tartott rendezvényeket (évnyitót, konferenciákat, stb.) megfelelő körülmények tarthatják meg. A földszinten rendezik be majd a hallgatói számítógépes és multimédiás tantermeket, a könyvtárat és a képzéssel foglalkozó irodákat. Az első emeleten kap helyet a Nyíregyházi Főiskola vezetősége és a gazdasági hivatalok, míg felsőbb szinteken Gazdasági És Társadalomtudományi Kar tanszékeit és tantermeit helyezik el.

A program megvalósulása után a hallgatók jobb körülmények között vehetnének részt a képzésben, és kollégiumi elhelyzésük révén több, távol lakó diák kap lehetőséget a továbbtanlásra. A felszerelések és tantermek felújítása révén pedig a kutató munka is továbbfejlődhet.