A Szegedi Tudományegyetem

Szeged már a XIX. században szeretett volna egyetemet nyitni, de erre csak 1921-ben nyílt lehetősége, amikor a határrendezést követően a Románia területére eső Kolozsvár felsőoktatási intézményét telepítették át a Tisza partjára.

A jogelőd egyetemet Báthori István alapította 1581-ben Kolozsváron, de a térség állandóan változó hatalmi viszonyai miatt többször is hosszú időre szünetelt az oktatás. Az intézmény helyzete 1863-ban kezdett javulni, amikor ide telepítették a királyi jogakadémiát, majd kilenc évvel később Trefort Ágoston indítványára itt alapították meg Magyarország második tudományegyetemét, amely az uralkodó, Ferenc József nevét vette fel. Ebben az időszakban négy, a jog- és államtudományi, a bölcsész, az orvosi és a matematikai-természettudományi karon indult meg a képzés. A gyors hallgatói létszámnövekedésre való tekintettel több épületet bocsátottak a diákok és a tanárok rendelkezésére, 1895-ben pedig már az új főépületben indulhatott meg a tanév. Mindeközben az oktatás színvonala folyamatosan emelkedett, a fejlődést csak az első világháború törte meg.

A harcok és a határrendezést követően az oktatók és a hallgatók nagy része Magyarországra menekült, és szűk egy év alatt az ő részvételükkel újjászervezték a képzést Budapesten. Újabb egy év múlva, 1921-ben a nemzetgyűlés döntése értelmében Szeged városa fogadhatta be az egyetemet.

A Dél-Alföld legnagyobb városában nagy örömmel fogadták az új intézmény alapítását. Ennek megfelelően rövid idő alatt biztosították a szükséges létesítményeket: a főépület mellett az egyetem rendelkezésére bocsátották az állami gimnázium, a felső fémipari szakiskola és több klinika épületét, illetve a Magyar Államvasutak Leszámítoló Palotáját. A háborút követő gazdasági nehézségek ellenére a város lemondott mintegy harminchektárnyi területről is, ahol az univerzitas építkezéseit beindították: 1930-ban készültek el a Fogadalmi templom terén az egyetem épületei, továbbá botanikus kertet és sportpályákat is kialakítottak. Részben a beruházásoknak köszönhetően az oktatási és kutatási tevékenység lendületes fejlődésnek indult, ahol a legfényesebb siker Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik: 1937-ben itt fedezte fel a C-vitamint, amiért később orvosi Nobel-díjban is részesült.

A második világháború csak kis mértékben érintette az akkor már Horthy Miklós nevét viselő egyetem sorsát, és nem sokkal a hadi cselekmények után már újra megindult a képzés. A legjelentősebb változás 1951-ben következett be, amikor az orvosi kar önállósodott, és felvette Szent-Györgyi Albert nevét. Az "anyaintézmény" eközben Szegedi, majd 1963-tól József Attila Tudományegyetemként működött tovább.

A hallgatói létszám a háború után újra növekedésnek indult, ezért az egyetem újabb épületeket kapott: az ötvenes években költözött új helyre a természettudományi kar, 1964-ben pedig a jogi kar székhelyét bővítették ki. Tíz évvel később a hallgatói életszínvonal emelése céljából diákszállásokat és diákmenzát is nyitottak.

A kilencvenes évek elejétől kezdve megindult az integráció a Szegeden működő felsőoktatási intézmények körében is. Az egyre szorosabb együttműködés oda vezetett, hogy 1998-ban a József Attila Tudományegyetem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola részvételével megalakult a Szegedi Felsőoktatási Szövetség. 1999-ben csatlakozott az egyesüléshez a Debreceni Agrártudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi kara is, és 2000-ben ezen hat intézmény részvételével alakult meg a már formálisan is egyesített Szegedi Tudományegyetem.

A célként megjelölt rugalmas és sokrétű oktatás megvalósításához azonban szűknek bizonyultak a jelenlegi keretek, ezért az egyetem vezetősége egy új épület létrehozása mellett kötelezte el magát. Az Ady téren huszonkétezer négyzetméter alapterületű, mintegy hétmilliárd forintos költségvetésből elkészülő új létesítményben könyvtárat és nagy előadókat alakítanának ki. Utóbbiak nem csak a képzésben játszanának fontos szerepet, hanem konferenciák és összejövetelek helyszínéül is szolgálhatnak. A beruházási terv szerint az épületben helyet kapnak egyéb, szolgáltató egységek is, például kávézó, könyvesbolt, kiállító tér, vagy multimédiás stúdió.

Az új épület segítségével tehát rugalmasabbá válhat az egyetemi képzés, a hallgatók és az oktatók képzési körülményei pedig javulni fognak. Az egyetemvezetősége azt is reméli, hogy a korszerű új épületben, az integrációban részt vevő intézmények együttműködésével végzett kutatások is eredményesebbek lesznek.