A bolognai folyamatban résztvevő országok felsőoktatásért felelős miniszterei 2003-as berlini találkozójukon határozták el, hogy a 2010-re létrehozandó Európai Felsőoktatási Térség (EFT) számára képesítési keretrendszert dolgoznak ki, az oklevélmelléklet, a kreditrendszer és a lineáris képzési rendszer bevezetésén túl ezzel is segítve az egyes országok felsőoktatási rendszereinek átláthatóságát, végzettségeinek összehasonlíthatóságát. E feladat elvégzésére munkacsoport alakult, mely javaslatot tett a 2005-ben Bergenben ismét összegyűlt miniszterek elé, akik el is fogadták azt, majd 2007-es londoni találkozójuk alkalmával a 46 miniszter újra megerősítette elkötelezettségét az EFT keretrendszerének megfelelő nemzeti képesítési keretrendszerek létrehozása mellett. A munka minden tagországban megkezdődött (néhányan már végeztek is a feladattal), s ebben a nemzetközi
Bologna Titkárság honlapján található információk nagyban segítik a szakembereket. Az EFT keretrendszere a felsőoktatás három szintjét (alapképzés/Bachelor, mesterképzés/Master, doktori képzés/PhD) foglalja magában.
Ezzel párhuzamosan az Európai Unióban a tagállamok szakértőinek aktív részvételével megindultak "Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere" (EKKR, angolul European Qualifications Framework for Lifelong Learning, EQF) kidolgozásának munkálatai. Az EKKR létrehozásáról - a Bizottság javaslatára - az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2008 áprilisában fogadott el ajánlást. Az Európai Parlament ajánlása felszólítja a tagállamokat, hogy önkéntességi alapon legkésőbb 2012 végéig saját nemzeti képesítési rendszereiket viszonyítsák az EKKR-hez.
Az EKKR (EQF) tulajdonképpen egy ún. meta-keretrendszer, amely tanulási eredmény alapú kimenetek alapján összesen nyolc hierarchikus szintbe sorolja be az oktatási és képzési rendszer teljes vertikumában a formális és nem-formális tanulás keretei között megszerezhető képesítéseket. Az EKKR létrehozásának egyik legfontosabb célja, hogy az EU tagállamok saját oktatási-képzési rendszereik EKKR-hez történő viszonyítása révén összehasonlíthatóvá tegyék képesítési rendszereiket, s ezáltal az Unión belül a nemzeti keretek között keletkezett képesítések jobb "hordozhatóságának, összehasonlíthatóságának, és átválthatóságának" köszönhetően növekedjék a mobilitás, s mind az egyén, mind az ún. felhasználók (pl. munkáltatók) európai kontextusba ágyazottan világos képet kapjanak megszerzett képesítésük értékéről és használhatóságáról.
Az ajánlás összhangban van a bolognai folyamat keretében 45 európai ország felsőoktatásért felelős miniszterei által 2005. május 19-20-i bergeni ülésükön az Európai Felsőoktatási Térség számára elfogadott keretrendszerrel és szintleírásokkal. Ezáltal az EKKR gyakorlatilag integrálja az EFT-t, és a felsőoktatásban szerzett képesítéseket a 6., 7. és 8.-ik szintekbe sorolja.
Magyarország a bolognai folyamatból eredő vállalásokból eredően, illetve az Európai Képesítési Keretrendszerhez való csatlakozásról és az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról szóló 2069/2008. (VI. 6.) Korm. határozat alapján 2012 végéig egységes nemzeti képesítési keretrendszert (Országos Képesítési Keretrendszer, OKKR) épít, mely mindkét nemzetközi keretrendszerrel kompatibilis lesz, és szintjeit az EKKR szintjeinek megfeleltetjük.
Magyar nyelvű dokumentumok
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről
Angol nyelvű dokumentumok