2024. április 19.
Főoldal
»
Fórum
»
Felsőoktatás
A Fórum egyes témaköreihez hozzászólni csak regisztrált felhasználó tud. A regisztrációt követően a fórumba belépve bárki hozzászólhat a meglévő témakörök bármelyikéhez az "Új üzenet" link használatával, vagy egy adott üzenetre való reagálással az aktuális üzenet alatt megjelenő " Válasz" link segítségével.
Kérjük, hogy hozzászólásaikban kerüljék a durva, vulgáris kifejezések használatát. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a moderálás jogát fenntartja!
Kérjük, hogy hozzászólásaikban kerüljék a durva, vulgáris kifejezések használatát. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a moderálás jogát fenntartja!
Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
- Közoktatási információs rendszer (KIR),
- Wekerle Sándor Alapkezelő (jogelőd: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága),
- Diákbónusz,
- Diákigazolvány,
- Diákhitel,
- UNESCO,
- Sulinet,
- Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH),
- Nemzeti Kulturális Alap (NKA),
- Hallgatói Információs Központ (HIK),
- Oktatási Jogok Biztosa,
- Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat,
- EISZ.
Fórum
»
Felsőoktatás
Tisztelt Fórumozók!
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
A szerkesztők
Tisztelt "FDToth"!
Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy kérdéseire pontos válasz a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény), a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban rendelet), valamint az ebben a tárgyban hozott intézményi, helyi szabályozás (továbbiakban szabályzat) alapján kapható.
- A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ...”.
Továbbá a törvény 55. § (4) szerint az „adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje”.
- Önre is vonatkozóan a támogatott félévek számát a rendelet az alábbiak szerint pontosítja:
„3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben
da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban.
(2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.”
Nem írta meg pontosan, hogy milyen szakon folytat tanulmányokat, de a főiskola értesítése alapján feltehetően a rendelet 3.§ (1) da) pontja vonatkozik Önre, ami a legkedvezőbb lehetőséget, azaz 11 félévet tartalmazza. Tehát a 12. féléve a jelenleg hatályos jogszabályok alapján már nem lehet államilag támogatott.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy kérdéseire pontos válasz a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény), a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban rendelet), valamint az ebben a tárgyban hozott intézményi, helyi szabályozás (továbbiakban szabályzat) alapján kapható.
- A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ...”.
Továbbá a törvény 55. § (4) szerint az „adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje”.
- Önre is vonatkozóan a támogatott félévek számát a rendelet az alábbiak szerint pontosítja:
„3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben
da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban.
(2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.”
Nem írta meg pontosan, hogy milyen szakon folytat tanulmányokat, de a főiskola értesítése alapján feltehetően a rendelet 3.§ (1) da) pontja vonatkozik Önre, ami a legkedvezőbb lehetőséget, azaz 11 félévet tartalmazza. Tehát a 12. féléve a jelenleg hatályos jogszabályok alapján már nem lehet államilag támogatott.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Előzmény:
2010.01.24. 16:31 :
FDTothTisztelt "memo"!
Tájékoztatom, hogy kérdésére a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ... Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is”.
A fentiek szerint tehát azonos képzési cikluson belül (pl. az FSZ keretében) az első, illetve az első képzés 3. félévéig megkezdett második tanulmány lehet államilag támogatott, s ebben az esetben egy támogatott félévnek számítanak, egyébként a párhuzamosan vagy később folytatott képzés csak költségtérítéses lehet!
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tájékoztatom, hogy kérdésére a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ... Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is”.
A fentiek szerint tehát azonos képzési cikluson belül (pl. az FSZ keretében) az első, illetve az első képzés 3. félévéig megkezdett második tanulmány lehet államilag támogatott, s ebben az esetben egy támogatott félévnek számítanak, egyébként a párhuzamosan vagy később folytatott képzés csak költségtérítéses lehet!
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt "gekkouhime"!
Kérdésére csak azt válaszolhatom, hogy pár hónappal ezelőtt még másként tájékoztattam volna, de a 2009. évi CXXXVIII. törvény decemberben módosította a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény ezzel kapcsolatos rendelkezését, így az 55. (2) bekezdése a 2010 szeptemberétől az első évfolyamon államilag támogatott képzés keretében tanulmányokat kezdőkre már az alábbiak szerint vonatkozik:
„Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok”.
A fentiek szerint tehát azonos képzési cikluson belül (pl. az FSZ keretében) az első képzés 3. félévéig megkezdett második tanulmány lehet államilag támogatott, s ebben az esetben egy támogatott félévnek számít, egyébként a párhuzamosan vagy később folytatott képzés csak költségtérítéses lehet!
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az összes magyar jogszabály hatályos változata, így a jelen levelemben hivatkozott is, a hatálybalépés napjától ingyenesen elérhető az alábbi internet címen: http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Kérdésére csak azt válaszolhatom, hogy pár hónappal ezelőtt még másként tájékoztattam volna, de a 2009. évi CXXXVIII. törvény decemberben módosította a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény ezzel kapcsolatos rendelkezését, így az 55. (2) bekezdése a 2010 szeptemberétől az első évfolyamon államilag támogatott képzés keretében tanulmányokat kezdőkre már az alábbiak szerint vonatkozik:
„Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok”.
A fentiek szerint tehát azonos képzési cikluson belül (pl. az FSZ keretében) az első képzés 3. félévéig megkezdett második tanulmány lehet államilag támogatott, s ebben az esetben egy támogatott félévnek számít, egyébként a párhuzamosan vagy később folytatott képzés csak költségtérítéses lehet!
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az összes magyar jogszabály hatályos változata, így a jelen levelemben hivatkozott is, a hatálybalépés napjától ingyenesen elérhető az alábbi internet címen: http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt Kovács Edina!
Leveléből nem derült ki, hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben vesz részt.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 125. §-ának (1) bekezdése a) pontja szerint az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehető szolgáltatások a következők: a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történő felvétele, a beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, a 68. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
A fentiek alapján államilag támogatott képzésben a vizsgák egy alkalommal történő megismétléséért a felsőoktatási intézmény nem szedhet térítési díjat. A törvény ugyan nem rendelkezik arról, hogy mi az eljárásrend, ha a hallgató nem jelenik meg a vizsgán, azonban általánosságban a vizsga egy alkalommal történő megismétlését biztosítja térítési díj nélkül. Szakmai véleményünk szerint abban az esetben is csak a vizsga második alkalommal történő megismétlését követően szedhető díj, ha a hallgató az első vizsgán nem jelenik meg.
Amennyiben Ön költségtérítéses képzésben vesz részt, akkor az Ftv. 126. §-ának (1) bekezdése az irányadó, mely szerint, ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, a 125. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokért költségtérítést, a (3)-(4) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetnie.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Leveléből nem derült ki, hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben vesz részt.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 125. §-ának (1) bekezdése a) pontja szerint az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehető szolgáltatások a következők: a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történő felvétele, a beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, a 68. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
A fentiek alapján államilag támogatott képzésben a vizsgák egy alkalommal történő megismétléséért a felsőoktatási intézmény nem szedhet térítési díjat. A törvény ugyan nem rendelkezik arról, hogy mi az eljárásrend, ha a hallgató nem jelenik meg a vizsgán, azonban általánosságban a vizsga egy alkalommal történő megismétlését biztosítja térítési díj nélkül. Szakmai véleményünk szerint abban az esetben is csak a vizsga második alkalommal történő megismétlését követően szedhető díj, ha a hallgató az első vizsgán nem jelenik meg.
Amennyiben Ön költségtérítéses képzésben vesz részt, akkor az Ftv. 126. §-ának (1) bekezdése az irányadó, mely szerint, ha a hallgató költségtérítéses képzésben vesz részt, a 125. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokért költségtérítést, a (3)-(4) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetnie.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "teodor"!
Leveléből nem derül ki, hogy mikor létesítette a párhuzamos hallgatói jogviszonyát, valószínűsíthetően azonban 2010. január 1-jét megelőzően.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 2010. január 1-jét megelőzően hatályos 55. §-ának (2) bekezdése kimondta, hogy egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.
Az Ftv. 56. §-ának (3) bekezdése pedig arról rendelkezett, hogy a támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató - az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel -
a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha
b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.
A rendelkezést a 2007 szeptemberében tanulmányaikat első évfolyamon megkezdett hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
A második alapképzésre történő jelentkezésekor alapképzésben Ön még bizonyára nem szerzett végbizonyítványt, így újabb alapképzésre nyerhetett felvételt párhuzamos képzésben. Amennyiben pedig az elsőként megkezdett félévének legkésőbb harmadik félévében létesítette a második alapképzésben a jogviszonyát, akkor a támogatási idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani az államilag támogatott képzésben töltött félévek számát.
Szakmai véleményünk szerint nem kerül át automatikusan költségtérítéses képzésre a másodikként felvett államilag támogatott szakon az utolsó két félévben, hanem az összesen rendelkezésre álló tizenkét félévből kerül levonásra ezen időtartam, az így hátramaradt időt pedig mesterképzésre tudja felhasználni, amennyiben kívánja.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Leveléből nem derül ki, hogy mikor létesítette a párhuzamos hallgatói jogviszonyát, valószínűsíthetően azonban 2010. január 1-jét megelőzően.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 2010. január 1-jét megelőzően hatályos 55. §-ának (2) bekezdése kimondta, hogy egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.
Az Ftv. 56. §-ának (3) bekezdése pedig arról rendelkezett, hogy a támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató - az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel -
a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha
b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.
A rendelkezést a 2007 szeptemberében tanulmányaikat első évfolyamon megkezdett hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
A második alapképzésre történő jelentkezésekor alapképzésben Ön még bizonyára nem szerzett végbizonyítványt, így újabb alapképzésre nyerhetett felvételt párhuzamos képzésben. Amennyiben pedig az elsőként megkezdett félévének legkésőbb harmadik félévében létesítette a második alapképzésben a jogviszonyát, akkor a támogatási idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani az államilag támogatott képzésben töltött félévek számát.
Szakmai véleményünk szerint nem kerül át automatikusan költségtérítéses képzésre a másodikként felvett államilag támogatott szakon az utolsó két félévben, hanem az összesen rendelkezésre álló tizenkét félévből kerül levonásra ezen időtartam, az így hátramaradt időt pedig mesterképzésre tudja felhasználni, amennyiben kívánja.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "fenris"!
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) rendelkezik az átvételről. Az Ftv. 40. §-ának (1) bekezdése b) pontja szerint, a hallgató kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe.
A törvény hivatkozott rendelkezése értelmében a hallgató (új felvételi eljárás nélkül) intézményváltoztatási kérelemmel élhet, amelyet a fogadó intézményhez kell benyújtani. A helyi intézményi szabályzatok általában 2 lezárt félévhez, meghatározott tanulmányi eredmény eléréséhez, valamint a tantervben meglévő, a jelölt által a korábbi intézményben nem teljesített vizsgák letételéhez kötik az átvételt. A tanulmányok beszámítása mellett azonban a fogadó intézmény részéről intézményi döntést igényel az is, hogy a hallgatót államilag finanszírozott képzésre tudja-e átvenni.
Egyik felsőoktatási intézményből a másik felsőoktatási intézménybe történő átvétel lehetséges, az intézményváltás joga minden hallgatónak biztosított. Az Ön esetében arról van szó, hogy intézményen belül „váltott” szakot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakáról került átvételre egy másik szakra. Az intézményen belüli, illetve másik intézménybe történő, (új felvételi eljárás nélküli) átvétel esetén azonban a felsőoktatási intézmény tud kizárólag tájékoztatást adni arról, hogy meddig tudja biztosítani az államilag támogatott féléveket.
Az Ftv. 55. §-áank (2) bekezdése valóban összesen tizenkét támogatott félévről rendelkezik. Adott szakon azonban a támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb a képzési időnél. Ha első évre vették át, akkor a támogatási idő két félévvel lehet hosszabb államilag támogatott képzésben, és figyelembe kell, hogy vegyék a néprajz szakon már igénybe vett két félévet is.
Kérem, szíveskedjen a felsőoktatási intézményhez fordulni, kérdésére kizárólag a felsőoktatási intézmény tud választ adni.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) rendelkezik az átvételről. Az Ftv. 40. §-ának (1) bekezdése b) pontja szerint, a hallgató kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe.
A törvény hivatkozott rendelkezése értelmében a hallgató (új felvételi eljárás nélkül) intézményváltoztatási kérelemmel élhet, amelyet a fogadó intézményhez kell benyújtani. A helyi intézményi szabályzatok általában 2 lezárt félévhez, meghatározott tanulmányi eredmény eléréséhez, valamint a tantervben meglévő, a jelölt által a korábbi intézményben nem teljesített vizsgák letételéhez kötik az átvételt. A tanulmányok beszámítása mellett azonban a fogadó intézmény részéről intézményi döntést igényel az is, hogy a hallgatót államilag finanszírozott képzésre tudja-e átvenni.
Egyik felsőoktatási intézményből a másik felsőoktatási intézménybe történő átvétel lehetséges, az intézményváltás joga minden hallgatónak biztosított. Az Ön esetében arról van szó, hogy intézményen belül „váltott” szakot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakáról került átvételre egy másik szakra. Az intézményen belüli, illetve másik intézménybe történő, (új felvételi eljárás nélküli) átvétel esetén azonban a felsőoktatási intézmény tud kizárólag tájékoztatást adni arról, hogy meddig tudja biztosítani az államilag támogatott féléveket.
Az Ftv. 55. §-áank (2) bekezdése valóban összesen tizenkét támogatott félévről rendelkezik. Adott szakon azonban a támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb a képzési időnél. Ha első évre vették át, akkor a támogatási idő két félévvel lehet hosszabb államilag támogatott képzésben, és figyelembe kell, hogy vegyék a néprajz szakon már igénybe vett két félévet is.
Kérem, szíveskedjen a felsőoktatási intézményhez fordulni, kérdésére kizárólag a felsőoktatási intézmény tud választ adni.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Tisztelt "VBerna"!
Önre a 77/2002. (IV. 13) kormányrendelet 13. számú mellékletének 9. pontja vonatkozik, amely alapfokú C típusú, vagy középfokú A vagy B típusú nyelvvizsgát ír elő.
A záróvizsga letétele és a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása között nincs időhatár.
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Önre a 77/2002. (IV. 13) kormányrendelet 13. számú mellékletének 9. pontja vonatkozik, amely alapfokú C típusú, vagy középfokú A vagy B típusú nyelvvizsgát ír elő.
A záróvizsga letétele és a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása között nincs időhatár.
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "jeva88"!
Az anglisztika alapszakon a záróvizsga letétele egyben a nyelvi követelmények teljesítése is, mivel oklevele felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával egyenértékű lesz.
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Az anglisztika alapszakon a záróvizsga letétele egyben a nyelvi követelmények teljesítése is, mivel oklevele felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával egyenértékű lesz.
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "tantii"!
A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1999-ben tett szigorlata az érdemjegytől függően felső- vagy középfokú komplex nyelvvizsgával egyenértékű, azaz nyelvvizsga-bizonyítvány is egyben. Erről külön nyelvvizsga-bizonyítványt nem kaphat, de a jogszabály (3/1980. (X.25.) MM rendelet) erejénél fogva nyelvvizsgát ér.
Amennyiben erről szeretne hatósági igazolást kapni, úgy forduljon az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz ( www.nyak.hu ).
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1999-ben tett szigorlata az érdemjegytől függően felső- vagy középfokú komplex nyelvvizsgával egyenértékű, azaz nyelvvizsga-bizonyítvány is egyben. Erről külön nyelvvizsga-bizonyítványt nem kaphat, de a jogszabály (3/1980. (X.25.) MM rendelet) erejénél fogva nyelvvizsgát ér.
Amennyiben erről szeretne hatósági igazolást kapni, úgy forduljon az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz ( www.nyak.hu ).
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "patrik"!
A 2006-ban megkezdett tanulmányok követelményeit a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet tartalmazza. Mivel nem írta meg, melyik szakon tanul, ennél pontosabbat nem tudok válaszolni.
A 40 éves kor betöltése esetén vonatkozó nyelvvizsga alóli mentesség csak az általános és nem szaknyelvi vizsgaára vonatkozik. A 2004 szeptemberében és utána beiratkozott hallgatóra akkor vonatkozik, ha a beiratkozás naptári évében betöltötte 40. életévét.
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
A 2006-ban megkezdett tanulmányok követelményeit a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet tartalmazza. Mivel nem írta meg, melyik szakon tanul, ennél pontosabbat nem tudok válaszolni.
A 40 éves kor betöltése esetén vonatkozó nyelvvizsga alóli mentesség csak az általános és nem szaknyelvi vizsgaára vonatkozik. A 2004 szeptemberében és utána beiratkozott hallgatóra akkor vonatkozik, ha a beiratkozás naptári évében betöltötte 40. életévét.
Üdvözlettel:
Dr. Sárvári Judit
idegen nyelvi koordinátor
Tisztelt "wyxw "!
Január 18-án válaszoltunk kérdésére, ajánlom figyelmébe a 1275-ös bejegyzést.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Január 18-án válaszoltunk kérdésére, ajánlom figyelmébe a 1275-ös bejegyzést.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Szia neked is "wyxw"!
Hát köszi a "bíztató" infót, erre már én is rájöttem, de hát végül is mit várunk, napi 4-5 kérdésre nem tudnak válaszolni...szánalmas ez az oldal, igen nekem is jó lett volna még a határidő elött választ kapni, ezért már jóval korábban írtam ide, de mint kiderült, minek?
én csak biztosra akartam menni
Hát köszi a "bíztató" infót, erre már én is rájöttem, de hát végül is mit várunk, napi 4-5 kérdésre nem tudnak válaszolni...szánalmas ez az oldal, igen nekem is jó lett volna még a határidő elött választ kapni, ezért már jóval korábban írtam ide, de mint kiderült, minek?
én csak biztosra akartam menni
Szia "almacsutka" én már 3 hónapja feltettem egy kérdést és nem válaszoltak,már lekéstem a felvételiről is.
Szerintem már nem is fognak választ adni.
Szerintem már nem is fognak választ adni.
Tisztelt Szerkesztőség!
Olyan kérdésem lenne, hogy pontosan hány félév az ,amit az állam támogat tanító szakos nappali tagozatos hallgatónak? Válaszukat előre is köszönöm!
Olyan kérdésem lenne, hogy pontosan hány félév az ,amit az állam támogat tanító szakos nappali tagozatos hallgatónak? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztőség!
Ha jól tudom sikeres államvizsga után nyelvvizsga hiányában a felsőoktatási intézmény igazolást állíthat ki, ami nem igazolja a képzettséget. Így miért indokolt ezt kikérni, talán a munkaügyi központban be kell mutatni? A nyelvvizsga megszerzéséig az igazolással milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Esetleg a munkaügyi központ támogatja vmilyen formában a nyelvvizsga megszerzését?
Valamint ezzel az igazolással szakirányú továbbképzésre lehet jelentkezni?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Sz. Zs.
Ha jól tudom sikeres államvizsga után nyelvvizsga hiányában a felsőoktatási intézmény igazolást állíthat ki, ami nem igazolja a képzettséget. Így miért indokolt ezt kikérni, talán a munkaügyi központban be kell mutatni? A nyelvvizsga megszerzéséig az igazolással milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Esetleg a munkaügyi központ támogatja vmilyen formában a nyelvvizsga megszerzését?
Valamint ezzel az igazolással szakirányú továbbképzésre lehet jelentkezni?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Sz. Zs.
Tisztelt Szerkesztőség!
Ha jól tudom sikeres államvizsga után nyelvvizsga hiányában a felsőoktatási intézmény igazolást állíthat ki, ami nem igazolja a képzettséget. Így miért indokolt ezt kikérni, talán a munkaügyi központban be kell mutatni? A nyelvvizsga megszerzéséig az igazolással milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Esetleg a munkaügyi központ támogatja vmilyen formában a nyelvvizsga megszerzését?
Valamint ezzel az igazolással szakirányú továbbképzésre lehet jelentkezni?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Sz. Zs.
Ha jól tudom sikeres államvizsga után nyelvvizsga hiányában a felsőoktatási intézmény igazolást állíthat ki, ami nem igazolja a képzettséget. Így miért indokolt ezt kikérni, talán a munkaügyi központban be kell mutatni? A nyelvvizsga megszerzéséig az igazolással milyen munkavállalási lehetőségek vannak? Esetleg a munkaügyi központ támogatja vmilyen formában a nyelvvizsga megszerzését?
Valamint ezzel az igazolással szakirányú továbbképzésre lehet jelentkezni?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Sz. Zs.
Kedves "Parazita3"!
Türelmét kérjük, fogunk válaszolni, mindenki sorra kerül. A minél pontosabb válasz érdekében azonban jobb lenne, ha kérdéséhez minél több konkrét adatot adna meg, mert elképzelhető, hogy ennek hiányában csak általános válasz adható.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Türelmét kérjük, fogunk válaszolni, mindenki sorra kerül. A minél pontosabb válasz érdekében azonban jobb lenne, ha kérdéséhez minél több konkrét adatot adna meg, mert elképzelhető, hogy ennek hiányában csak általános válasz adható.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt Minisztérium!
Azért jó lett volna bármilyen választ kapni.
Azért jó lett volna bármilyen választ kapni.
Tisztelt "orsika01"!
A felsőoktatási törvény eltörölte a záróvizsga letétele és a nyelvvizsga megszerzése közötti időhatárt. Megkapja oklevelét, miután a nyelvvizsgát leteszi.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
A felsőoktatási törvény eltörölte a záróvizsga letétele és a nyelvvizsga megszerzése közötti időhatárt. Megkapja oklevelét, miután a nyelvvizsgát leteszi.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt "trish21"!
Tájékoztatom, hogy kérdésére a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény), továbbá a korábbi felsőoktatási törvény alapján lehet választ kapni.
A támogatott félévek számításánál – a párhuzamos képzést illetően – az alábbiakat kell figyelembe vennie:
- A törvény Ön által – nem teljesen pontosan – idézett 56.§ (3) bekezdésének 2006. október 27-től hatályos rendelkezését 2007 szeptemberétől kellett alkalmazni.
- A törvény 2005-ben elfogadott és 2006. szeptember 1-től alkalmazandó rendelkezésében a második képzésnek az első képzés első három félévéhez történő kötése még nem szerepelt.
- A megelőzően hatályos 1993. évi LXXX. törvény 124/E. § t) pontja alapján a hallgatónak csak egy képzése lehetett államilag finanszírozott.
A fentiek alapján látható, hogy a támogatási idő számításakor a párhuzamos képzés figyelembe vételének csupán 2006. szeptember 1. után van jelentősége, ezért ez, az Ön által megadott helyzetre nem vonatkozik.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tájékoztatom, hogy kérdésére a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény), továbbá a korábbi felsőoktatási törvény alapján lehet választ kapni.
A támogatott félévek számításánál – a párhuzamos képzést illetően – az alábbiakat kell figyelembe vennie:
- A törvény Ön által – nem teljesen pontosan – idézett 56.§ (3) bekezdésének 2006. október 27-től hatályos rendelkezését 2007 szeptemberétől kellett alkalmazni.
- A törvény 2005-ben elfogadott és 2006. szeptember 1-től alkalmazandó rendelkezésében a második képzésnek az első képzés első három félévéhez történő kötése még nem szerepelt.
- A megelőzően hatályos 1993. évi LXXX. törvény 124/E. § t) pontja alapján a hallgatónak csak egy képzése lehetett államilag finanszírozott.
A fentiek alapján látható, hogy a támogatási idő számításakor a párhuzamos képzés figyelembe vételének csupán 2006. szeptember 1. után van jelentősége, ezért ez, az Ön által megadott helyzetre nem vonatkozik.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt Habony Kitti!
A leírt körülményeket figyelembe véve Ön természetesen jelentkezhet államilag támogatott képzésre.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
A leírt körülményeket figyelembe véve Ön természetesen jelentkezhet államilag támogatott képzésre.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Tisztelt "MGAndi"!
Egy adott mesterképzési szak akkor hirdethető, ha a felsőoktatási intézmény kezdeményezése alapján a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a létesítését és indítását támogatja, és a szakot az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi, majd az adott intézmény meghirdeti a képzést.
Arról, hogy az Önt érdeklő mesterképzés ebben a folyamatban éppen hol tart, az érintett tanszék tud tájékoztatást adni.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Egy adott mesterképzési szak akkor hirdethető, ha a felsőoktatási intézmény kezdeményezése alapján a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a létesítését és indítását támogatja, és a szakot az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi, majd az adott intézmény meghirdeti a képzést.
Arról, hogy az Önt érdeklő mesterképzés ebben a folyamatban éppen hol tart, az érintett tanszék tud tájékoztatást adni.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Tisztelt "imito021"!
A leírt körülményeket figyelembe véve, Ön természetesen jelentkezhet államilag támogatott képzésre.
A másik kérdésére válaszolva tájékoztatom arról, hogy a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon csak akkor lehet megjelölnie a nyelvvizsgáját, ha a bizonyítványt már megszerezte.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
A leírt körülményeket figyelembe véve, Ön természetesen jelentkezhet államilag támogatott képzésre.
A másik kérdésére válaszolva tájékoztatom arról, hogy a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon csak akkor lehet megjelölnie a nyelvvizsgáját, ha a bizonyítványt már megszerezte.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Tisztelt "zsdora"!
A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezőknek adható kedvezmények, többletpontok megítélése a benyújtott dokumentumok alapján történhet.
Amennyiben Ön megfelel a hátrányos helyzetű jelentkező kritériumainak – erről részletesen olvashat a felvételi tájékoztatóban, illetve a jelentkezési lap kitöltési útmutatójában -, akkor kell mellékelni a gondviselője igazolását arról, hogy tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezőknek adható kedvezmények, többletpontok megítélése a benyújtott dokumentumok alapján történhet.
Amennyiben Ön megfelel a hátrányos helyzetű jelentkező kritériumainak – erről részletesen olvashat a felvételi tájékoztatóban, illetve a jelentkezési lap kitöltési útmutatójában -, akkor kell mellékelni a gondviselője igazolását arról, hogy tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Tisztelt "Zsofi3ka"!
A kérdésében leírt feltételek mellett Ön jelentkezhet államilag támogatott mesterképzésre.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
A kérdésében leírt feltételek mellett Ön jelentkezhet államilag támogatott mesterképzésre.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Tisztelt "butterfly"!
A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési lapjához mellékelt dokumentumok alapján lehet megítélni azt, hogy Önnek jár-e a hátrányos helyzetű jelentkezőket megillető kedvezmény, illetve többletpont.
Általánosságban arról tájékoztatom, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatást a középiskolai tanulmányai alatt kellett kapnia, de nem feltétlenül a teljes 4 vagy 5 éves időszakban.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési lapjához mellékelt dokumentumok alapján lehet megítélni azt, hogy Önnek jár-e a hátrányos helyzetű jelentkezőket megillető kedvezmény, illetve többletpont.
Általánosságban arról tájékoztatom, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatást a középiskolai tanulmányai alatt kellett kapnia, de nem feltétlenül a teljes 4 vagy 5 éves időszakban.
Üdvözlettel:
Dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Tisztelt Ulicska Renáta!
Tájékoztatom, hogy kérdésére a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ...
... aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben ...”
Ha jól számolom, akkor Ön az alapképzésben 7 félév támogatást fog igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy adott a lehetőség a fennmaradó 5 félév mesterképzés során történő igénybe vételének.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tájékoztatom, hogy kérdésére a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ...
... aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben ...”
Ha jól számolom, akkor Ön az alapképzésben 7 félév támogatást fog igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy adott a lehetőség a fennmaradó 5 félév mesterképzés során történő igénybe vételének.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt Horti Kata!
Tájékoztatom, hogy kérdésére a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ...
... aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben ...”
Tehát az Ön esetében fennmaradt 6 félév támogatást az alapképzéstől eltérő képzési ciklusokban veheti igénybe.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tájékoztatom, hogy kérdésére a jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) alapján lehet választ kapni.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ...
... aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben ...”
Tehát az Ön esetében fennmaradt 6 félév támogatást az alapképzéstől eltérő képzési ciklusokban veheti igénybe.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt "Alexszaszi"!
Kérdéseire pontos válasz a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) , a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban rendelet), valamint az ebben a tárgyban hozott intézményi, helyi szabályozás (továbbiakban szabályzat) alapján kapható.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ...
... aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben ...”
Továbbá a törvény 55. § (4) szerint az „adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje”.
A párja esetében a támogatott félévek számát a rendelet az alábbiak szerint pontosítja:
„3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben
da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban.
(2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.”
Mivel a Miskolci Egyetem alapképzésében a gépészmérnöki szakon a képesítési követelményekben előírt képzési idő 7 félév, ezért ezen képzés esetében maximum 9 félév támogatás vehető igénybe.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Kérdéseire pontos válasz a többször módosított, jelenleg hatályos, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban törvény) , a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban rendelet), valamint az ebben a tárgyban hozott intézményi, helyi szabályozás (továbbiakban szabályzat) alapján kapható.
A rendelkezésére álló támogatási idő kiszámításánál alapvetően a törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe vennie: „55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. ...
... aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben ...”
Továbbá a törvény 55. § (4) szerint az „adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje”.
A párja esetében a támogatott félévek számát a rendelet az alábbiak szerint pontosítja:
„3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben
da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
e) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban.
(2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.”
Mivel a Miskolci Egyetem alapképzésében a gépészmérnöki szakon a képesítési követelményekben előírt képzési idő 7 félév, ezért ezen képzés esetében maximum 9 félév támogatás vehető igénybe.
Üdvözlettel:
Dr. Szitás József
Felsőoktatási Főosztály
Tisztelt "katic"!
Leveléből az sejlik, hogy Ön a Web-programozó szakképzést részesítette előnyben (talán ebből van több elismerhető kreditje), s ezért ajánlották azt. Mivel a részleteket mi nem ismerjük, javasoljuk, hogy keresse meg a kar oktatási dékán-helyettesét, és beszélje meg vele a kérdést. Ha reális lehetőség van rá, valószínűleg engedélyezni fogják a számítástechnika főiskolai szintű tanulmányainak befejezését. Államilag támogatott képzésben erre legfeljebb akkor van lehetőség, ha párhuzamosan a szakképzés két félévével egyidőben végzi tanulmányait.
A tanulmányi idejére vonatkozóan az alábbi rendelkezések adják a támpontot:
Az Ön hallgatói jogviszonya a beiratkozással kezdődött a 2004/2005-os tanévben.
A felvétel időszakában az 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról volt érvényben:
27. § (1) A felsőoktatási intézmény hallgatója a felsőfokú szakképzésben, a főiskolai és egyetemi szintű alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
(2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre.
Tanulmányait a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint kezdte meg.
39. § (4) Az, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott felsőoktatási intézménnyel - a felvételi döntés évében - hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsőoktatási intézmény törzslapot állít ki.
E törvény szerint a támogatási időre az alábbi rész vonatkozik:
55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.
(3) Ha a hallgató kimerítette a - (2) bekezdésben meghatározottak szerint - rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.
(4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.
Ide vonatkozik még a 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet „A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről”
3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben
da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy…
(2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.
Mindent összevetve Önnek valóban még 2 félév finanszírozott lehetősége van. A főiskolai szintű tanulmányai alapján viszont már kimerítette az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti lehetőséget.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Leveléből az sejlik, hogy Ön a Web-programozó szakképzést részesítette előnyben (talán ebből van több elismerhető kreditje), s ezért ajánlották azt. Mivel a részleteket mi nem ismerjük, javasoljuk, hogy keresse meg a kar oktatási dékán-helyettesét, és beszélje meg vele a kérdést. Ha reális lehetőség van rá, valószínűleg engedélyezni fogják a számítástechnika főiskolai szintű tanulmányainak befejezését. Államilag támogatott képzésben erre legfeljebb akkor van lehetőség, ha párhuzamosan a szakképzés két félévével egyidőben végzi tanulmányait.
A tanulmányi idejére vonatkozóan az alábbi rendelkezések adják a támpontot:
Az Ön hallgatói jogviszonya a beiratkozással kezdődött a 2004/2005-os tanévben.
A felvétel időszakában az 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról volt érvényben:
27. § (1) A felsőoktatási intézmény hallgatója a felsőfokú szakképzésben, a főiskolai és egyetemi szintű alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
(2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre.
Tanulmányait a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint kezdte meg.
39. § (4) Az, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott felsőoktatási intézménnyel - a felvételi döntés évében - hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsőoktatási intézmény törzslapot állít ki.
E törvény szerint a támogatási időre az alábbi rész vonatkozik:
55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.
(3) Ha a hallgató kimerítette a - (2) bekezdésben meghatározottak szerint - rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.
(4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.
Ide vonatkozik még a 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet „A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről”
3. § (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és
d) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, amennyiben
da) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy…
(2) A felsőoktatási törvény 55. §-ának (2) és (4) bekezdése szerint minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.
Mindent összevetve Önnek valóban még 2 félév finanszírozott lehetősége van. A főiskolai szintű tanulmányai alapján viszont már kimerítette az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti lehetőséget.
Üdvözlettel:
Szövényi Zsolt
főosztályvezető
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.