2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
A Szerkesztők üzenete
2010.06.30. 15:26
Tisztelt szerencs2010!
 
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 39. §-a. a közalkalmazott tartósan magas színvonalú munkájának, illetve kiemelkedő munkateljesítményének elismerése érdekében lehetőséget biztosít a munkáltatónak, hogy az egyes közalkalmazotti osztályoktól függően főtanácsosi, tanácsosi, főmunkatársi, vagy munkatársi címet adományozzon.
 
Annak ellenére, hogy a törvény csak négy elismerő címet nevesít, a jogalkotó figyelembe vette a már több területen meglévő hagyományokat is. Így a Kjt. lehetőséget biztosít az ágazati minisztereknek arra, hogy a törvényben foglaltakon kívül egyéb címeket is alapíthassanak, illetve tartsanak továbbra is fenn, és az adományozás feltételeit megállapíthassák.
 
A közoktatás területén a végrehajtási szabályokat rendező 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet további szabályokat nem fogalmaz meg, így a Kjt. főszabályai érvényesülnek.
 
A címek visszavonására vonatkozóan a Kjt. a fegyelmi felelősség kérdésénél tér ki a 45. § (2) bekezdés c) pontjában, mely szerint a fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
  • többek között - a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás.
Más szabályozás erre vonatkozóan nem található a Kjt.-ben.
 
Fentiek figyelembevételével, tehát a jogszabály alapján adományozott cím visszavonására csak a jogszabályban meghatározott esetben, nevezetesen fegyelmi felelősség megállapítását követően kiszabható fegyelmi büntetésként van lehetőség.
 
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy mivel a cím adományozása nem kötelező, a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, ezért amennyiben a közalkalmazott másik munkáltatóval létesít közalkalmazotti jogviszonyt, az új munkáltatót már nem terheli kötelezettség, az adományozott cím figyelembe vétele tekintetében.
 
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2010.06.30. 10:42
Tisztelt titiv!
 
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57. § (3) bekezdése értelmében a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.
 
A hivatkozott végrehajtási rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, amelynek 8. §-a értelmében az oktatói, nevelői munkát végzők pótszabadságára jogosult – többek között - a bölcsődei és a 0-3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthoni gondozói és szakgondozói munkát végző közalkalmazott.
 
Leveléből nem derül ki, hogy egységes óvoda-bölcsődében foglalkoztatott közalkalmazottról van-e szó. Amennyiben igen, felhívom figyelmét a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/M. §-ára, amely a bölcsődei gondozónők alkalmazásával kapcsolatos további előírásokat rögzíti.
 
Üdvözlettel,
Dr. Farkas Ildikó
vezető-tanácsos
A Szerkesztők üzenete
2010.06.30. 10:01
Tisztelt karnismari!
 
Kérdéséből nem derül ki egyértelműen, hogy a pedagógus-szakvizsga alatt ezt a fogalmat vagy a hét évenként kötelező pedagógus-továbbképzést érti-e. Miután a jogszabály csak a hétévenkénti, minden pedagógus számára előírt továbbképzéssel kapcsolatosan állít fel életkori korlátot, kérdésére ilyen értelmezésben válaszolunk.
 
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben.
 
Üdvözlettel,
Dr. Farkas Ildikó
vezető-tanácsos
A Szerkesztők üzenete
2010.06.21. 09:35
Tisztelt kisokos4172!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) határozza meg a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben történő alkalmazás végzettségi és szakképzettségi követelményeit. A különleges gondozásra jogosult, sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása tekintetében ezt a kérdést a Kt. 30. §-ának (11) bekezdése szabályozza a következők szerint:
 
"(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
  1. ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz; valamint, ha az értelmi fogyatékos tanuló iskolai nevelése, oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - történik, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség,
  2. ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség."
A fenti jogszabályi rendelkezés alapján megállapítható, hogy nem csak gyógypedagógiai végzettségű és szakképzettségű személyek taníthatnak sajátos nevelési igényű tanulókat. Amennyiben a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, akkor az általános szabályok szerinti (Kt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott) végzettség és szakképzettség is megfelelő a pedagógus-munkakör betöltéséhez. A Kt. 17. §-ának (1) bekezdése a tanítói és a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettségeket és szakképzettségeket sorolja fel az egyes iskolai évfolyamokon történő tanítás feltételeként. Tehát taníthat pl. történelem szakos tanár történelmet "SNI-osztályban" is. Arra viszont természetesen nincs lehetőség, hogy a történelem szakos tanár földrajzot tanítson, mert ehhez földrajz szakos tanári végzettség és szakképzettség szükséges. Idézem a Kt. 17. § (1) bekezdésének vonatkozó pontjait:
  1. az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán
    • valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor),
    • a testnevelés tantárgyhoz a tantárgynak megfelelő tanári,
    • feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakhoz a tantárgynak megfelelő tanári;
  2. az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;
  3. az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári;"
A Kt. 128. § (5) bekezdés d) pontja alapján azok foglalkoztathatók tovább gyógypedagógus-munkakörben óvónői, tanítói, illetve tanári oklevéllel, akik már a törvény 1993. évi hatálybalépésekor is ebben a munkakörben dolgoztak a jelzett végzettséggel és szakképzettséggel.
 
A másik kérdésére a válasz attól függ, hogy önkormányzati vagy nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó (közoktatási humánszolgáltató) által fenntartott intézményben foglalkoztatottal kapcsolatos a kérdése. A Munka Törvénykönyve szabályai értelmében ugyanis:
 
"(5) A határozott időre szóló munkaviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg. Ettől eltérően, a (3) bekezdésben meghatározott esetben az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony időtartama - a korábban létesített munkaviszony időtartamával együtt - az öt évet meghaladhatja." (A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 79. § (5) bekezdés)
 
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 24. § (2) bekezdés a) pontja szerint a fenti szabály közalkalmazotti jogviszony esetében nem alkalmazható. Közalkalmazottal tehát öt éven túl is létesíthető határozott idejű jogviszony. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy a közalkalmazotti jogviszony határozott időre csak
  1. helyettesítés céljából, vagy
  2. meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására
létesíthető. (Kjt. 21. § (2) bekezdés)
 
(A helyi önkormányzati fenntartású intézményekben a Kjt.-t a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményekben a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni.
 
A kérdésében jelzett egy-egy tanévre szóló kinevezések esetében vizsgálandó, hogy valóban helyettesítésre létesülnek-e, és ha igen, akkor a helyettesítési igény valóban csak a tanév hosszára merül-e fel. A több évig folyamatosan távol levő - pl. GYES-en lévő - közalkalmazott helyettesítésére ugyanis nem lehet jogszerűen a jelzett módon, tanévekre határozott idejű jogviszonyt létesíteni. Ebben az esetben a távollevő név szerinti megnevezésével, a távolléte idejére (a nyári szünetre is kiterjedően) lehet közalkalmazotti jogviszonyt határozott időre létesíteni.
 
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Üdvözlettel,
Dr. Madarász Hedvig s. k.
vezető-tanácsos
A Szerkesztők üzenete
2010.06.21. 09:28
Tisztelt Misi372!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. § (8) bekezdésének utolsó mondata szerint nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. Tehát amennyiben Ön 2005-ben szerezte meg a pedagógus-szakvizsgát, akkor 2012-ig nem kellene pedagógus-továbbképzésben részt vennie. 2012-ben azonban ismételten elkezdődik a következő továbbképzési ciklusa, függetlenül attól, hogy Ön abban az időszakban, amikor nem volt továbbképzésre kötelezett, mégis elvégzett egy 120 órás továbbképzést.
 
A pedagógusra megállapított hétéves ciklus ugyanis nem módosul akkor sem, ha a továbbképzés követelményeit a pedagógus többször teljesítette egy ciklusban. A továbbképzési cikluson belül a 120 órán felül (illetve az azt kiváltó képzések elvégzésén felül) teljesített továbbképzéseket nem lehet a következő továbbképzési ciklusba "átvinni" beszámítani, mert a rendelet legalább 120 órát ír elő, ami azt jelenti, hogy ennél több lehet, de kevesebb nem.
 
Megjegyzem, hogy a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján addig az évig kell részt vennie pedagógus-továbbképzésben, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig.
 
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Üdvözlettel,
Dr. Madarász Hedvig s. k.
vezető-tanácsos
A Szerkesztők üzenete
2010.06.18. 10:51
Tisztelt egervarigabi!
 
A levélben nem egyértelműen eldönthető, a fogalmak keveredése miatt, hogy a kérdező közalkalmazott vagy munkavállaló. Tekintettel azonban az egyházi intézményre utalásra, a válaszban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény ( a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit ismertetem.
 
1) A nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények alkalmazottai tekintetében főszabályként a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) - mint speciális törvény - azonban megfogalmazza azokat a kogens szabályokat, amelyeket fenntartótól függetlenül minden közoktatási intézményben foglalkoztatott tekintetében alkalmazni kell.
Kiemelendő pl. a Kt. 122. § (1) bekezdése, mely szerint a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.
A levelében leírtak alapján vélelmezhető tehát, hogy Ön a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonnyal rendelkezik - tekintettel arra, hogy a fenntartó nem tartozik a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben meghatározott munkáltatói körbe.
Fentiekből következően a munkavállalóknak a rájuk vonatkozó jogszabályokba foglaltakon kívül azok a juttatások, járandóságok járnak, amelyekről a munkaszerződésük vagy a munkáltatónál hatályos belső szabályzatok, pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, stb. rendelkeznek.
Vélelmezhetően az Ön vezetői megbízásának lejárta után pedagógus-munkakörben történhet a továbbfoglalkoztatása, de természetesen ebben a kérdésben a konkrét választ a munkaszerződése adhatja meg.
 
2) A nyugdíjazással kapcsolatban az irányadó jogforrás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) melyet legutoljára a 2010. január elsejétől hatályos 2009. évi XL. törvény módosított.
A hatályos szabályok szerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött 1952-ben vagy 1953-ban született nőnek állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll meghatározott biztosítással járó jogviszonyban. (Tehát aki 2009. január 1-jét követően - 2012. december 31-ig éri el a jogszabályban meghatározott életkort.)
 
3) A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint az öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalókat, kvázi felmondási védettség illeti meg, mivel a munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül.
 
4) A jubileumi jutalomra jogosultság tekintetében fontos kiemelni, hogy a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazottak esetében rendelkezik a jogszabály arról, hogy a közalkalmazottnak a jubileumi jutalom alanyi jogon jár.
 
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Üdvözlettel,
Béresné dr. Dunai Gyöngyi
A Szerkesztők üzenete
2010.06.16. 16:21
Tisztelt tata0101!
 
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 14/A. § (2) bekezdésének a) pontjában és (4) bekezdésében foglaltak szerint csak a magasabb vezetői vagy vezetői megbízással rendelkező pedagógusoknak jár a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés a szakirányú továbbképzésben szerzett közoktatás vezetői szakképzettség (és egyben pedagógus-szakvizsga) után. Vagyis, amennyiben Ön nem rendelkezik magasabb vezetői vagy vezetői megbízással, akkor – a levelében közöltek alapján – csupán 5 % illetménynövekedésre jogosult, mert egy további szakképzettsége van, amelyet hasznosít is (Kjt. vhr. 14/A. § (1) bekezdés). A népművelés szakos tanári végzettsége és szakképzettsége alapján azért nem jogosult illetménynövekedésre, mert ezt a szakképzettségét nem hasznosítja a Kjt. vhr. 14/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt módon, idézem:
 
„14/A. § (1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.”
 
Az illetménynövekedés mértékére vonatkozó válasz a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon alapul.
 
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta s. k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2010.06.15. 15:30
Tisztelt beethoven39!
 
Tekintettel arra, hogy a kérdés megválaszolása csak a tényállás teljes körű ismeretében lehetséges, csak az irányadó általános szabályokról tudunk tájékoztatást adni, továbbá mivel a kérdés nem speciálisan a közoktatási szakterületet érinti, mindenképpen fontosnak tartjuk az illetékes Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság személyes megkeresését.
 
Irányadó jogforrás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) melyet legutoljára a 2010. január elsejétől hatályos 2009. évi XL. törvény módosított.
 
A hatályos szabályok szerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött 1952-ben vagy 1953-ban született nőnek állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll meghatározott biztosítással járó jogviszonyban. (Tehát aki 2009. január 1-jét követően - 2012. december 31-ig éri el a jogszabályban meghatározott életkort.)
 
2008. január 1-jétől a 2007. évi CLXXIX. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ( a továbbiakban: Kjt.) 30. § (1) bekezdését új e) ponttal egészítette ki. A közalkalmazott kérheti a felmentését, ha az előrehozott (csökkentett előrehozott) öregségi nyugdíj életkori, valamint szolgálati időre vonatkozó feltételeivel rendelkezik (de a nyugdíjhatóság még nem állapította meg számára e nyugdíjat).
 
2009. január 1-jétől a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései ismét módosultak, lehetővé vált, hogy a felmentési idő véget érjen addigra, amikortól a nyugdíj folyósítása megkezdődhet.
 
A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi.
 
A nyugdíjazással összefüggő felmentési okra vonatkozó szabály módosításának indoka az, hogy a közalkalmazott ne essen el nyugdíja meghatározott részétől. Mivel az új nyugdíjszabályok szerint csak az jogosult nyugdíjra, akinek nem áll fenn biztosítással járó jogviszonya, emellett a Kjt. korábbi rendelkezései csak akkor tették lehetővé a nyugdíjazás miatti felmentést, amikor a nyugdíj életkorral és szolgálati idővel összefüggő feltételei már teljesültek, a felmentési idő arra az időszakra esett, amikor az érintett már a nyugdíját is felvehette volna. Előzőek miatt azonban a felmentési idő alatt a közalkalmazott a nyugdíját még nem vehette igénybe. Az új szabály lehetővé teszi, hogy a felmentési idő véget érjen addigra, amikortól a nyugdíj folyósítása megkezdődhet.
 
Fentiek alapján tehát Ön írásban kérheti munkáltatóját, hogy közalkalmazotti jogviszonyát az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító feltételek meglétére tekintettel 2011. december 21-i hatállyal felmentéssel szüntesse meg. Amennyiben a munkáltató elfogadja kérelmét a jogviszony alapján számított felmentési időt előzőekben megjelölt időponttól kell visszaszámolni.
 
A jogszabály szerint a felmentési idő felére a közalkalmazottat mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól.
 
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jogszabály szerint a munkáltató nem köteles felmentéssel megszüntetni a közalkalmazott jogviszonyát, így ebben az esetben a közalkalmazott kérheti a közös megegyezést, illetve lemondással szüntetheti meg közalkalmazotti jogviszonyát.
 
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.
 
Üdvözlettel,
Béresné dr. Dunai Gyöngyi
A Szerkesztők üzenete
2010.06.11. 13:10
Tisztelt egervarigabi!
 
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra speciális szabályok vonatkoznak abban a tekintetben, hogy a pedagógus heti teljes munkaideje ( mely heti 40 óra) két részből áll, a kötelező órából, valamint a nevelő és oktató munkával, a gyermekekkel, tanulókkal a pedagógus szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből.
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) példálózó jelleggel sorolja fel, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a kötelező órák teljesítésébe illetve a kötelező órák teljesítésén túl beszámíthatók, amelyeket a pedagógusnak munkaköri feladatként el kell látnia.
 
A pedagógus kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra, az iskolában és a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás), kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek, kollégiumban a szabadidő eltöltését szolgáló és az egyéni törődést biztosító foglalkozások megtartása.
 
A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész A vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma cím 15. pont szerint a nevelési-oktatási intézmény vezetője a kötelező óraszám és a teljes munkaidő közötti időben látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat.
 
Szakmai véleményünk szerint, tekintettel arra, hogy - a kérdésben adott információk alapján - egy többcélú intézményről van szó, az ügyviteli feladatokat az iskola és az óvoda vonatkozásában is elláthatja egy fő. Ebben a kérdésben azonban természetesen az intézmény vezetője jogosult dönteni.
 
A rendkívüli munkaidőben végzett túlmunkával kapcsolatban pedig figyelmébe ajánlom, hogy a közalkalmazottat a havi illetménye a rendes munkaidőben végzett munkájáért illeti meg.
Ha a munkakörébe tartozó feladatok ellátása érdekében, a munkáltató tudtával túlmunkát végez, ez a munkavégzés a munkáltató érdekét szolgálja, ezért a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés ellenértékére jogosult [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 126. § (1) bekezdés, 147. § (1)-(2) bekezdés].
 
A rendkívüli munkaidőben a munkavállaló a munkáltató utasítására végez munkát. A utasítás történhet szóban és írásban egyaránt, de az írásba foglalás kötelező, ha a munkavállaló kéri, vagy a kollektív szerződés elrendeli. Túlmunkavégzésre sor kerülhet úgy is, hogy a munkavállaló önként végez túlmunkát. Ha a munkáltató ezt nem kifogásolja, a többlet munkavégzést pedig elismeri, a munkavállaló igényt tarthat a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazásra.
 
Fentiek alapján tehát a munkáltató jogosult eldönteni, hogy szükséges-e a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés, szükséges-e ennek elrendelésre, illetve a rendkívüli munkaidőben végzett túlmunka elismerhető-e.
 
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Üdvözlettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2010.06.11. 13:07
Tisztelt Scourge7!
 
Valóban van tudomásunk a Legfelsőbb Bíróság olyan ítéletéről, ahol az Ön által vázolt érvelés alapján a közalkalmazotti jogviszonyoknak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése címén történő megszűnését törvénysértőnek ítélte meg a Legfelsőbb Bíróság. A konkrét esetben a megszűnő községi általános iskola közalkalmazottainak jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének jogcímén szűnt meg (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. § (1) bekezdés c) pont), miközben az intézmény tanulóit - az Ön által jelzett módon - "átvette" egy másik intézmény, amellyel a kötelező közoktatási feladatát a továbbiakban ellátta a községi önkormányzat.
 
A közalkalmazotti jogviszonyok megszűnése azért minősült jogellenesnek, mert a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás - a kérdésben vázolt érvelés alapján - megtörtént a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, ezért a közalkalmazottak jogviszonyát legfeljebb felmentéssel (Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pont) lehetett volna megszüntetni (vagy esetleg nyugdíjasnak minősülés, illetve más egyéb jogcímen). A munkáltató jogutód nélküli megszűnése és a felmentés a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének két különböző jogcíme, amelyhez ráadásul eltérő jogkövetkezmények kapcsolódnak. Míg a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére alapozott közalkalmazotti jogviszony megszűnésnél a közalkalmazott csak végkielégítésre jogosult, addig a felmentés esetében ezen kívül még a felmentési idő is megilleti a közalkalmazottat. Tehát a közalkalmazott számára a felmentés - mint a jogviszony megszüntetésének jogcíme - nyilvánvalóan kedvezőbb, mint a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére alapozott jogviszony megszűnés.
 
Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnik a végkielégítéseket a megszűnő munkáltatónak kell kifizetni. Amennyiben a munkáltató személyében jogutódlás következik be, akkor a közalkalmazottakat természetesen át kell vennie a jogutódnak, és ezt követően kerülhet sor, az esetleges létszámtöbblet miatt felmentésekre (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 85/A.-85/B. §).
 
Ismeretei tehát helytállóak, azonban a kérdésében jelzett konkrét esetet csak egy munkaügyi perben a bíróság jogosult az összes körülmény mérlegelésével mindkét félre kötelező érvénnyel eldönteni.
 
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Üdvözlettel,
Dr. Madarász Hedvig s. k.
vezető-tanácsos
A Szerkesztők üzenete
2010.06.10. 08:15
Tisztelt ksai!
 
Tekintettel arra, hogy a kérdés megválaszolása csak a tényállás teljes körű ismeretében lehetséges, továbbá mivel a kérdésben felvetettek nem ágazat specifikusak, csak az irányadó általános, közalkalmazottakra vonatkozó szabályokról tudunk tájékoztatást adni, és mindenképpen fontosnak tartjuk az illetékes szakigazgatási szerv megkeresését.
A közszférában foglalkoztatottak esetében a programba belépés határideje 2010. december 31.
 
A prémiumévek program lényege, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból történő felmentéssel szemben alternatívát mutasson a hosszú jogviszonnyal rendelkező és a nyugdíjkorhatárhoz közel álló, a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező alkalmazottaknak.
 
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) alapján a prémiumévek programban való részvétel feltétele, hogy
  1. a programban részt vevő legfeljebb 5 éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultság életkori és szolgálati idővel kapcsolatos feltételeit megszerzi, feltéve, hogy előrehozott öregségi nyugdíjra nem jogosult, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban nem részesül,
  2. a programban részt vevő rendelkezik legalább huszonöt év közszférában jogviszonyban töltött idővel,
  3. a programban részt vevő további foglalkoztatására a munkáltató működésével összefüggő okból nincs lehetőség, és
  4. a határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező programban részt vevő hozzájárul határozatlan idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának határozott idejű jogviszonnyá történő módosításához, és elfogadja foglalkoztatásra irányuló jogviszonya tekintetében a prémiumévek programban történő részvétellel összefüggésben a jogszabályban meghatározott, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat.
A prémiumévek programban való részvétel feltételeivel rendelkező közalkalmazott részére csak akkor kell felajánlani a prémiumévek programban való részvételt, ha nem kívánja igénybe venni az állásfelajánlást, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét, vagy az nem vezetett eredményre. Ezt követően a munkáltató köteles a prémiumévek programban való részvétel lehetőségét a törvényben foglaltak szerint felajánlani.
 
A hatályos szabályozás alapján az 1954. II. félévében született nő esetében az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 63 év és 183 nap. Az előrehozott öregségi nyugdíj életkori feltétele: 60 év és 183 nap. Az előrehozott öregségi nyugdíj életkori feltétele 2015. I. félévében teljesül. Ekkor minimálisan 37 év szolgálati idővel kell rendelkeznie a közalkalmazottnak.
 
A jogszabályok értelmezése alapján tehát, előzőekben felsorolt feltételek együttes megléte esetén vehet részt a közalkalmazott a prémiumévek programban.
 
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2010.06.10. 08:10
Tisztelt Zsu70!
 
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti fizetési osztályok megállapításánál a törvény a közalkalmazott által betöltött munkakör képesítési követelménye szerinti képzettséget veszi alapul. A fizetési osztályokba történő besorolásra kizárólag az adott munkakörre előírt iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség alapján kerülhet sor.
 
A Kjt. szerint tehát a közalkalmazottat minden esetben a munkakörhöz jogszabályban előírt iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés alapján kell besorolni. A munkáltatónak azt kell vizsgálnia, hogy a közalkalmazott által betöltött munkakörhöz a jogszabály milyen követelményt határozott meg.
 
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) melléklete szerint a dajka munkakör a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök között szerepel.
A dajka munkakör betöltéséhez négy fizetési osztály tartozik, „A” – „D”, és tekintettel arra, hogy a jogszabály nem írja elő, hogy a dajka munkakör betöltéséhez milyen képesítésre van szükség, az e munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott besorolását a Kjt. vhr. Melléklet III. 9. pont szerint, a közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése alapján kell elvégezni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a besorolás csak a munkakörhöz megállapított fizetési osztályokon belül történhet.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Üdvözlettel,
Béresné dr. Dunai Gyöngyi
A Szerkesztők üzenete
2010.06.09. 15:18

Tisztelt „gyula8”!

 

Összevont osztályban történő tanítás után járó óradíjjal, illetve pótlékkal kapcsolatosan érdeklődő levelére az alábbiakban válaszolok.

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) nem kötelező, hanem adható pótlékot határoz meg az összevont osztályban tanító pedagógus számára a 15. § (6) bekezdés e) pontjában a következők szerint:

„(6) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok adhatók:

e) összevont osztályban, csoportban nevelő és oktató pótlék annak, aki állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában összevont iskolai osztályban, illetőleg eredetileg nem vegyes korcsoportúként szervezett óvodában összevont óvodai csoportban végez nevelő és oktatómunkát;”

Az összevont osztály fogalmát ugyanakkor a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) definiálja, és ennek a definíciónak az Ön által leírtak – úgy következtetünk – nem felelnek meg. A Kt. 3. számú melléklet II/4. pontja szerint:

„4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb négy egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet.”

Összevont osztályról tehát akkor beszélhetünk, ha több, egymást követő évfolyam tanulóit vonják össze egy osztályba, és többnyire a tantárgyak mindegyike, vagy túlnyomó többsége tekintetében, de nem csupán egyetlen tantárgy tanítása erejéig. Arról nem is szólva, hogy a több osztály testnevelés órán történő rendszeres összevonása felveti a maximális osztálylétszámra vonatkozó szabályok megsértésének gyanúját is. (Feltéve, hogy az eredeti osztályok létszáma eléri vagy meghaladja az átlaglétszámot.)

Pótlékra vonatkozó kérdésére tehát csak annak ismeretében lehet választ adni, hogy az osztályok összevonása hogyan történik az intézményben, és beszélhetünk-e a Kt. definiáló rendelkezésének megfelelő osztályösszevonásról.

A Kjt. vhr. óradíjat (a többlettanításért járó óradíj 50 %-át) állapít meg arra az esetre, ha a pedagógus a saját osztályát (foglalkozási csoportját) más pedagógus osztályával (csoportjával) együtt tanítja. Amennyiben pedig ez a tanítási óra többlettanításként, a heti kötelező óraszám felett jelentkezik, akkor emelt összegű óradíj jár (Kjt. vhr. 16. § (4) és (6) bekezdés). Kérdéséből az sem derül ki egyértelműen, hogy ezen esetek egyikéről lenne szó, mert úgy tűnik, hogy nem más pedagógus osztályát tanítja helyettesítve a kollégát. Tájékoztatásul idézzük a jelzett óradíjakra vonatkozó jogi szabályozást:

„(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti elrendelés alapján a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni.”

(…)

„(6) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - a munkakörére előírt kötelező óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka. Az óradíj ötven százalékának megfelelő helyettesítési díj jár a rendes munkaidőben végzett munka legfeljebb napi kettő órájára az óvodapedagógusnak, ha az átfedési időben egyedül látja el az óvodai csoporttal kapcsolatos feladatokat. E rendelkezések alkalmazásában átfedési idő az az idő, amikor az óvodapedagógusok a napi munkarend szerint egymást váltják, azonban a Kt. 1. számú mellékletében meghatározottak szerint az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat kettő órán keresztül közösen kell ellátniuk.”

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.

 

Üdvözlettel:

 

Dr. Madarász Hedvig s.k.

vezető-tanácsos

A Szerkesztők üzenete
2010.06.09. 15:15

Tisztelt „marcsi003”!

 

Közalkalmazotti illetményének jogszabályszerű megállapításával kapcsolatos kérdésére az alábbiakban válaszolok.

Ön jól ismeri és értelmezi a minimálbérre vonatkozó jogi szabályozást. Vagyis amennyiben Ön középfokú végzettséggel rendelkezik, akkor a besorolási illetményét ki kell egészíteni 89 500 forintra, ha ezt az összeget a fizetési osztály és fizetési fokozat szerinti illetménye nem éri el. Amennyiben ez nem történt meg, illetve a tavalyi évben is elmaradt a kiegészítés, visszamenőleg követelheti a tényleges illetménye és a minimálbér közti különbözetet, mivel a Munka Törvénykönyve szerinti elévülési idő három év, tehát akár három évre visszamenőleg is követelhető a bérkülönbözet.

Amennyiben igényének megfelelően munkáltatója nem fizeti meg az Önnek visszamenőleg járó bérkülönbözetet, illetve nem egészíti ki illetményét a minimálbérre, munkaügyi bírósághoz fordulhat a jogvita eldöntése érdekében.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.

 

Üdvözlettel:


Dr. Varga Mária Beáta s. k.

főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.06.08. 17:44

Tisztelt „uerzsebet”!

Iskolatitkár besorolásával kapcsolatos kérdésére az alábbiakban válaszolok.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. §-a szabályozza a közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását. E szerint a munkakörre jogszabályban előírt végzettség és szakképzettség alapján kell besorolni a közalkalmazottat. A Kjt. 63. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. Tehát csak olyan végzettség és szakképzettség alapján lehet a közalkalmazottakat besorolni, amelyet az általuk betöltött munkakörhöz a vonatkozó ágazati jogszabály, közoktatási ágazat esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kt.), illetve ezzel összhangban amilyen osztályba történő besorolást a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) előír.

Az iskolatitkár munkakörben foglalkoztatottak esetében a Kt. nem tartalmaz speciális végzettségi és szakképzettségi előírást. Ebben az esetben a Kjt. vhr. mellékletének II/9. pontjában foglaltak szerint kell eljárni. Az idézett joghely értelmében:

„9. Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátáshoz szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget és

a) nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni, a munkakörre megállapított osztályok közül;

b) van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít és

- a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az a) pontban foglaltak szerint,

- a közalkalmazott rendelkezik azzal, a szakképesítése alapján, vagy, ha az kedvezőbb, az a) pontban foglaltak szerint

kell besorolni.”

A fenti jogszabályi rendelkezés értelmében tehát, amennyiben egy adott közalkalmazotti munkakör betöltéséhez külön jogszabály nem ír elő végzettségi és szakképzettségi követelményt, akkor lényegében a legmagasabb iskolai végzettsége alapján kell besorolni a közalkalmazottat, feltéve, hogy az ennek megfelelő fizetési osztályba történő besorolást az ágazati jogszabály, jelen esetben a Kjt. vhr. lehetővé teszi.

A Kjt. vhr. melléklete az iskolatitkár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat „F” fizetési osztályig engedi meg besorolni. Tehát, ha az iskolatitkár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott főiskolai szintű végzettséget szerzett, a fentiekben jelzett Kjt. vhr. mellékletének III/9. pontjában foglaltakat is figyelembe véve, „F” fizetési osztályba kell besorolni.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.

 

Üdvözlettel:

 

Dr. Madarász Hedvig s. k.

vezető-tanácsos

A Szerkesztők üzenete
2010.06.08. 17:41

Tisztelt „kiskacsa”!

Közoktatási intézményben történő tanítás (pedagógus-munkakör betöltése) feltételeivel kapcsolatos kérdésére az alábbiakban válaszolok.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a határozza meg a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket. A felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget az oklevél (diploma) igazolja. Oklevél hiányában Ön nem rendelkezik pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképzettséggel.

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmében „ha a pedagógus nem rendelkezik a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(4) bekezdésében és 30. §-ának (11) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, alkalmazására, foglalkoztatására és besorolására a közoktatásról szóló törvény 127-128. §-aiban meghatározottak szerint kerülhet sor.” A Kt. 127. §-ának (10) bekezdésében foglaltak értelmében: ”Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.”

A fenti szabály olyan személy esetében, aki a diplomáját nyelvvizsga hiányában még nem kapta meg, legfeljebb akkor alkalmazható, amennyiben a felsőoktatási intézménnyel a hallgatói jogviszonyát fenn tudja tartani, tehát hallgatói jogviszonyban áll. Ebben az esetben lehet határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatni, mégpedig egy évre szólóan, abban a munkakörben, amelynek betöltésére a majdan megszerzendő oklevele fel fogja jogosítani. Ha a hallgatói jogviszony már nem áll fenn, akkor a pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás valóban jogszabálysértő.

 

A fentiekben foglaltak szerinti jogszerű határozott idejű kinevezés esetén a besorolást - véleményünk szerint - az adott munkakörre előírt felsőfokú iskolai végzettség alapján kell elvégezni. Nincs ugyan olyan jogszabályhely, amely tételesen kimondaná, hogy az utolsó éves egyetemi (főiskolai) hallgatót milyen fizetési osztályba kell besorolni. Tekintettel azonban arra, hogy a szükséges végzettség és szakképzettség hiányában be sem tölthetné az adott munkakört, ezért a besorolását is csak „megelőlegezni” tudjuk. Hiszen a főszabály szerint még pedagógus-munkakört sem tölthetne be középiskolai végzettséggel a leendő pedagógus. Mivel ezt mégis megengedi a Kt., a besorolási osztályt is úgy kell megállapítani, mintha a szükséges végzettséggel és szakképzettséggel már rendelkezne a pályakezdő. Álláspontunkat alátámasztja a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 63. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés is, amely szerint a közalkalmazottak besorolásának alapja a munkakörükre előírt iskolai végzettség és szakképzettség. Következik továbbá abból is, hogy a Kjt. vhr. melléklete szerint, amely meghatározza, hogy az egyes pedagógus-munkakörökben milyen fizetési osztályba kell besorolni a közalkalmazottakat, a tanár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat az „F” osztály alatt nem engedi meg besorolni.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.

 

Üdvözlettel:

 

Dr. Madarász Hedvig s. k.

vezető-tanácsos

A Szerkesztők üzenete
2010.06.08. 16:32

Tisztelt "Vladislaw"!

Közoktatási intézményben történő tanítás (pedagógus-munkakör betöltése) feltételeivel kapcsolatos kérdésére az alábbiakban válaszolok.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a határozza meg a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket. A felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget az oklevél (diploma) igazolja. Oklevél hiányában Ön nem rendelkezik pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképzettséggel.

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmében „ha a pedagógus nem rendelkezik a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(4) bekezdésében és 30. §-ának (11) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, alkalmazására, foglalkoztatására és besorolására a közoktatásról szóló törvény 127-128. §-aiban meghatározottak szerint kerülhet sor.” A Kt. 127. §-ának (10) bekezdésében foglaltak értelmében: ”Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.”

A fenti szabály olyan személy esetében, aki a diplomáját nyelvvizsga hiányában még nem kapta meg, legfeljebb akkor alkalmazható, amennyiben a felsőoktatási intézménnyel a hallgatói jogviszonyát fenn tudja tartani, tehát hallgatói jogviszonyban áll. Ebben az esetben lehet határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatni, mégpedig egy évre szólóan, abban a munkakörben, amelynek betöltésére a majdan megszerzendő oklevele fel fogja jogosítani.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.


Üdvözlettel:


Dr. Madarász Hedvig s.k.

vezető-tanácsos

A Szerkesztők üzenete
2010.06.03. 12:31

Tisztelt "rakóczi"!

Az a nő, aki 1952. első félévében született, 59. életév betöltésével és 40 éves szolgálati idővel veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat csökkentés nélkül.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi. Amennyiben a felmentési kérelmet a munkáltató elfogadja, a felmentési idő legkorábban úgy kezdődhet el, hogy az az érintett 59. születésnapjának betöltésekor lejárjon.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.06.03. 12:29

Tisztelt "Lili7"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (12) bekezdése szabályozza a közoktatási intézményben folyó minőségfejlesztő munka alapdokumentumának kötelező tartalmi elemeit.
A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 4. §-a a minőségfejlesztés célját határozza meg, a 9. §-a pedig garanciális szabályként rögzíti a közoktatási intézményben folyó minőségfejlesztő munka elismerésének rendjét. Azt, hogy az intézményben a minőségfejlesztő szervezet, csoport munkájában hány főnek kell részt vennie, jogszabály nem határozza meg. Erről az intézményvezető a helyi sajátságok figyelembevételével jogosult dönteni.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.06.03. 12:26

Tisztelt "Rakovszky"!

A Magyar Közlöny 78. számában jelent meg az informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló a 21/2010. (V. 13.) OKM rendelet. Ha az általános műveltséget megalapozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma legalább 110 fő, akkor a fenntartó támogatási igényt nyújthat be. Ha a közoktatási intézmény 2009. október 1-jén 96 fővel állt tanulói jogviszonyban, akkor az intézmény fenntartója nem jogosult támogatási igényt benyújtani. 2005-től a tanulók esetében alapfeltétel volt, hogy ők nappali rendszerű iskolai oktatásban vegyenek részt. A támogatás összege nem teszi lehetővé, hogy valamennyi közoktatási feladatot ellátó intézmény fenntartója támogatási igényt nyújthasson be.

Üdvözlettel,
Simon Henrietta

A Szerkesztők üzenete
2010.06.03. 12:16

Tisztelt "famonic"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. §-a alatt meghatározott óvodás korú gyermek részére függetlenül attól, hogy szülője/gondviselője/törvényes képviselője munkanélküli, Gyes-en, Gyed-en, vagy főállású anyaként, stb. van „státusban”, nem korlátozható a óvodai ellátás ideje.
Jelenti ez azt, hogy az óvoda vezetője nem rendelkezik olyan hatáskörrel, hatósági jogkörrel, amely feljogosítaná őt arra, hogy a gyermek napközbeni ellátásra való jogosultsága tárgyában vizsgálja a gyermeknevelési támogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény és a 233/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt kritériumoknak való megfelelést, vagy feltételekhez kösse az óvodai jogviszony létesítését, adott esetben korlátozza a teljes óvodai nevelési éven belül meghatározott óvodai nevelési időben az óvodai ellátás idejét. (Az óvodában a nevelési év a közoktatási törvény 121.§ 24. pontjában meghatározottak szerint szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszakra terjed ki. Az óvoda nyitvatartási rendjét a fenntartó jogosult meghatározni nevelési évenként is - közoktatási törvény 102. § (2) a) pont - .)
Szeretnénk felhívni a figyelmet továbbá arra is, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 23. § és 24. §-ának rendelkezése, amely előírta, hogy a főállású anyák gyermekei mindösszesen napi négy órában vehetik igénybe a napközbeni (pl.: az óvodai-) ellátást, 2009. január 1-től hatályon kívül helyezte, a 2008. évi LIX. törvény 1. § -a.
A fentiekre való tekintettel, az Ön gyermekének a többi gyermekkel azonos módon jár a teljes óvodai nevelési időre, így a nyári nyitvatartási rendben meghatározott időre is az óvodai ellátás.

Üdvözlettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.06.03. 12:11

Tisztelt "singlish"!

A közoktatás területén a „tanácsadói titulus” kifejezés nem ismert. Amennyiben részletesebben megfogalmazza kérdését, készséggel adunk tájékoztatást.

Üdvözlettel,
Béresné dr. Dunai Gyöngyi

A Szerkesztők üzenete
2010.06.03. 12:05

Tisztelt "vakriz"!

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés). A továbbképzési ciklus a pályakezdő pedagógusok esetében csak a hét év elteltével kezdődik.
A pedagógus továbbképzési kötelezettség 1998-ban lépett életbe, ezért azoknak a kollégáknak, akik ezt megelőzően hét évvel, vagy hét évnél régebben szereztek pedagógus diplomát az első továbbképzési ciklusuk 1998-2005. között volt.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 14. §-a szerint a közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.
A második továbbképzési ciklusban, 2005-2012 között teljesített továbbképzés alapján a fizetési fokozatban a várakozási idő csökkentése, álláspontom szerint a 2009-ben szerzett újabb szakképesítése alapján megilleti.
Tekintettel arra, hogy már nem tölt be vezetői munkakört, ezért az óvodavezetői szakképesítése már nem számít bele a százalékos illetménynövekedésbe, a differenciáló szakpedagógus szakképesítését pedig csak akkor lehet figyelembe venni a százalékos illetménynövekedésnél, ha legalább 10%-ban használja a kötelező tanóra keretében.
Ugyanis a Vhr. 14/A. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani. A 14/A. § (2) bekezdése sorolja fel azokat a kinevezésben feltüntetett további szakképesítéseket, amelyek hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedésre jogosítanak. A differenciáló szakpedagógus szakképzettség nem tartozik e körbe, így azt a hasznosítás mértékétől függetlenül nem lehet figyelembe venni.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.06.03. 12:02

Tisztelt "Ewi"!

Pedagógus-munkakörben a jelenléti ív vezetésének kötelezettségével kapcsolatos kérdés többször is felvetődött. Legutóbb 2006-ban, amikor rövid ideig a 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 7. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata egyrészt előírta azt, hogy a nevelési-oktatási intézményekben vezetett munkaidő-nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve a nevelési-oktatási intézményben és a nevelési-oktatási intézményen kívül ellátott feladatokat, másrészt a munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai meghatározását a szervezeti és működési szabályzatba utalta. E rendelkezéseket a 290/2006. (XII. 23.) Korm. r. hatályon kívül helyezte.
A kormányrendelet hivatkozott 7. §-a (1) bekezdésének hatályos szövege a következő:
„A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal (a továbbiakban együtt: tanítás) le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie.
A munkaidő nyilvántartás vezetésére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 140/A. §-a kötelezi a munkáltatókat a következők szerint:
140/A. § (1) A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók
a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével,
b) szabadságának kiadásával,
c) egyéb munkaidő-kedvezményével
kapcsolatos adatokat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt szabályt nem kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának.

Az Mt. hivatkozott rendelkezésével kapcsolatban korábbi megkeresésünkre az ágazati szakminisztérium - és egy konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság is - kifejtette, hogy a törvény a munkaidő nyilvántartását nem köti egyfajta nevesített nyilvántartáshoz, és amennyiben munkáltató által rendszeresített nyilvántartásból vagy a nyilvántartások összességéből a ténylegesen ledolgozott munkaidő, rendkívüli munkavégzés és a műszakpótlékra jogosultság mértéke pontosan megállapítható, a munkáltató a munkaidő nyilvántartására vonatkozó kötelezettségének eleget tesz. Például az iskolákban a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kötelező órájának teljesítése, a kötelező óraszám, illetve a tanítási időkereten felül megtartott tanítási órák megállapítása az iskolai naplók alapján történik. A napló tehát olyan dokumentum, amely alapját képezi a pedagógus többletórája megállapításának és az óradíj elszámolásának. Az óvodában a heti 32 kötelező foglalkozási óra teljesítése tekintetében az intézmény által rendszeresített nyilvántartást kell vezetni.
A munkaidő kötelező foglalkozási idővel le nem kötött részében az óvodában végzendő feladatokra fordított idő nyilvántartását az intézménynek kell megoldani. Az értekezleteken töltött idő nyilvántartására szolgálhat - véleményünk szerint – az értekezletről készült olyan jegyzőkönyv is, amely tartalmazza annak kezdetét és befejezését, valamint amelyhez jelenléti ív csatlakozik.
Azokra a feladatokra fordított munkaidőt, amelyeket nem szükséges az intézményben végezni, az Mt. 140/A. §-ának (2) bekezdése értelmében nem kell nyilvántartani.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.06.03. 11:50

Tisztelt Szatmári Andrásné Igazgatóhelyettes asszony!

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú mellékletének 7. a) pontja szerint: A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A bizonyítványban, záradék formájában, fel kell tüntetni az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és záróvizsga letételét.
A rendelet tehát lehetővé teszi, sőt előírja, hogy több szakképesítés megszerzésére felkészítő szakképzési évfolyamról kiállított bizonyítványt egy bizonyítvány könyvbe vezessék be.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.06.03. 11:46

Tisztelt "jevka"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ának (3) bekezdése szerint „(3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus-munkakörben - a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva - az alkalmazható, aki
a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanítói oklevéllel rendelkezik,
b) az (1) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint az iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik,…….”
Tehát a törvény szerint nemzetiségi oktatást folytató iskolában tanítói diplomával és német műveltségterület (tanítói) szakképzettséggel rendelkező tanító is alkalmazható pedagógus munkakörben.
Véleményünk szerint szakmailag ez esetben jó megoldás lehet, ha a tanító részt vesz egy olyan továbbképzésen, melyen elsajátíthatja a népismeret oktatásához szükséges ismereteket, tekintettel arra, hogy a nyelvoktató oktatási formában a népismeretet általában a tantárgyakba – elsősorban a német nyelvbe - integráltan tanítják.

Üdvözlettel,
Simon Istvánné
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2010.06.03. 11:41

Tisztelt "BOTAKALMAN"!


A 2011. évi felsőoktatási felvételi eljárás során a C1 szintű komplex nyelvvizsgáért 40 többletpont jár.

Az OKTV 24. helyezéséért a jelentkező 20 többletpontot kaphat, de csak abban az esetben, ha olyan érettségi vizsgatárgyból érte el az eredményét, amely vizsgatárgyból az adott szakon az érettségi pontjait számolják.

Üdvözlettel,
dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó

A Szerkesztők üzenete
2010.06.02. 11:49
Tisztelt szha!
 
A kémia tantárgy szakközépiskolában történő tanításához szükséges végzettséggel és szakképzettséggel kapcsolatosan érdeklődő levelére az alábbiakban válaszolok.
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben történő alkalmazáshoz milyen felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel kell rendelkezni.
 
A Kt. 17. § (1) bekezdés e) pontja értelmében "a középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári végzettség és szakképzettség" szükséges a pedagógus-munkakör betöltéséhez.
 
A kémia tantárgy tanításához tehát első tanári szakképesítésként kémia tanár végzettség és szakképzettség szükséges.
 
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2010.06.01. 16:21
Tisztelt minvez!
 
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 40. §-a rendelkezik a közalkalmazottak minősítéséről. A Kjt. 40. § (12) bekezdése értelmében azonban:
 
"(12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit."
 
A közoktatási intézményekben foglalkoztatottak tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) teljesítményértékelési kötelezettséget ír elő. A teljesítményértékelés a közoktatási intézmény minden alkalmazottjára (nem csak a pedagógusokra) kiterjed, és kiváltja a Kjt. szerinti minősítést. Vagyis a közoktatási intézményekben nem kell minősíteni a pedagógusokat, hanem teljesítményértékelést kell végezni, de nem csak a pedagógusok, hanem minden alkalmazott esetében. Mindez abban az esetben igaz, ha a teljesítményértékelési rendszer átdolgozásra került, az egyenértékűsítés szabályainak megfelelően. Erről a Kjt. közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a következőképpen rendelkezik:
 
"8. § (1) A Kt. 40. §-ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint:
  1. kiemelkedő minősítés három pont,
  2. megfelelő minősítés kettő pont,
  3. kevéssé megfelelő minősítés egy pont,
  4. nem megfelelő minősítés nulla pont.
(2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni:
  1. nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,
  2. hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,
  3. harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,
  4. harminc százalék alatt alkalmatlan
minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.
 
(3) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni."
 
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2010.06.01. 15:53
Tisztelt Margittai Edit Igazgatóhelyettes Asszony!
 
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. § (3) bekezdése szerint A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsga a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga). A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A (9) bekezdés szerint javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.
 
Amennyiben a tanuló az osztályozó vizsgán nem jelenik meg, akkor az Ön által leírt záradékok szerepeltethetőek. Amennyiben a tanuló igazolatlanul hiányzott, a "nem osztályozható" záradékot javasoljuk, a fenti jogszabály alapján pedig "javítóvizsgát tehet."
 
Amennyiben a tanuló előrehozott érettségi vizsgája miatt a több évfolyamra megállapított követelményeket rövidebb idő alatt teljesíti, az eljárás a következő:
 
A fenti jogszabály 24. § (3) bekezdése szerint: Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. A rendelet 4. sz. melléklete egyes záradékokról eligazítást ad. - a tantárgy osztályozó vizsgáit tehát a törzslapon és az év végi bizonyítványokban kell szerepeltetni.
 
Üdvözlettel,
Dr. Kozma László
főtanácsos
  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok