Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt „gyula8”!
Összevont osztályban történő tanítás után járó óradíjjal, illetve pótlékkal kapcsolatosan érdeklődő levelére az alábbiakban válaszolok.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) nem kötelező, hanem adható pótlékot határoz meg az összevont osztályban tanító pedagógus számára a 15. § (6) bekezdés e) pontjában a következők szerint:
„(6) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok adhatók:
e) összevont osztályban, csoportban nevelő és oktató pótlék annak, aki állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában összevont iskolai osztályban, illetőleg eredetileg nem vegyes korcsoportúként szervezett óvodában összevont óvodai csoportban végez nevelő és oktatómunkát;”
Az összevont osztály fogalmát ugyanakkor a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) definiálja, és ennek a definíciónak az Ön által leírtak – úgy következtetünk – nem felelnek meg. A Kt. 3. számú melléklet II/4. pontja szerint:
„4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb négy egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet.”
Összevont osztályról tehát akkor beszélhetünk, ha több, egymást követő évfolyam tanulóit vonják össze egy osztályba, és többnyire a tantárgyak mindegyike, vagy túlnyomó többsége tekintetében, de nem csupán egyetlen tantárgy tanítása erejéig. Arról nem is szólva, hogy a több osztály testnevelés órán történő rendszeres összevonása felveti a maximális osztálylétszámra vonatkozó szabályok megsértésének gyanúját is. (Feltéve, hogy az eredeti osztályok létszáma eléri vagy meghaladja az átlaglétszámot.)
Pótlékra vonatkozó kérdésére tehát csak annak ismeretében lehet választ adni, hogy az osztályok összevonása hogyan történik az intézményben, és beszélhetünk-e a Kt. definiáló rendelkezésének megfelelő osztályösszevonásról.
A Kjt. vhr. óradíjat (a többlettanításért járó óradíj 50 %-át) állapít meg arra az esetre, ha a pedagógus a saját osztályát (foglalkozási csoportját) más pedagógus osztályával (csoportjával) együtt tanítja. Amennyiben pedig ez a tanítási óra többlettanításként, a heti kötelező óraszám felett jelentkezik, akkor emelt összegű óradíj jár (Kjt. vhr. 16. § (4) és (6) bekezdés). Kérdéséből az sem derül ki egyértelműen, hogy ezen esetek egyikéről lenne szó, mert úgy tűnik, hogy nem más pedagógus osztályát tanítja helyettesítve a kollégát. Tájékoztatásul idézzük a jelzett óradíjakra vonatkozó jogi szabályozást:
„(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti elrendelés alapján a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni.”
(…)
„(6) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - a munkakörére előírt kötelező óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka. Az óradíj ötven százalékának megfelelő helyettesítési díj jár a rendes munkaidőben végzett munka legfeljebb napi kettő órájára az óvodapedagógusnak, ha az átfedési időben egyedül látja el az óvodai csoporttal kapcsolatos feladatokat. E rendelkezések alkalmazásában átfedési idő az az idő, amikor az óvodapedagógusok a napi munkarend szerint egymást váltják, azonban a Kt. 1. számú mellékletében meghatározottak szerint az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat kettő órán keresztül közösen kell ellátniuk.”
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
Üdvözlettel:
Dr. Madarász Hedvig s.k.
vezető-tanácsos
Tisztelt „marcsi003”!
Közalkalmazotti illetményének jogszabályszerű megállapításával kapcsolatos kérdésére az alábbiakban válaszolok.
Ön jól ismeri és értelmezi a minimálbérre vonatkozó jogi szabályozást. Vagyis amennyiben Ön középfokú végzettséggel rendelkezik, akkor a besorolási illetményét ki kell egészíteni 89 500 forintra, ha ezt az összeget a fizetési osztály és fizetési fokozat szerinti illetménye nem éri el. Amennyiben ez nem történt meg, illetve a tavalyi évben is elmaradt a kiegészítés, visszamenőleg követelheti a tényleges illetménye és a minimálbér közti különbözetet, mivel a Munka Törvénykönyve szerinti elévülési idő három év, tehát akár három évre visszamenőleg is követelhető a bérkülönbözet.
Amennyiben igényének megfelelően munkáltatója nem fizeti meg az Önnek visszamenőleg járó bérkülönbözetet, illetve nem egészíti ki illetményét a minimálbérre, munkaügyi bírósághoz fordulhat a jogvita eldöntése érdekében.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s. k.
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „uerzsebet”!
Iskolatitkár besorolásával kapcsolatos kérdésére az alábbiakban válaszolok.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. §-a szabályozza a közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását. E szerint a munkakörre jogszabályban előírt végzettség és szakképzettség alapján kell besorolni a közalkalmazottat. A Kjt. 63. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. Tehát csak olyan végzettség és szakképzettség alapján lehet a közalkalmazottakat besorolni, amelyet az általuk betöltött munkakörhöz a vonatkozó ágazati jogszabály, közoktatási ágazat esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kt.), illetve ezzel összhangban amilyen osztályba történő besorolást a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) előír.
Az iskolatitkár munkakörben foglalkoztatottak esetében a Kt. nem tartalmaz speciális végzettségi és szakképzettségi előírást. Ebben az esetben a Kjt. vhr. mellékletének II/9. pontjában foglaltak szerint kell eljárni. Az idézett joghely értelmében:
„9. Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátáshoz szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget és
a) nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni, a munkakörre megállapított osztályok közül;
b) van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít és
- a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az a) pontban foglaltak szerint,
- a közalkalmazott rendelkezik azzal, a szakképesítése alapján, vagy, ha az kedvezőbb, az a) pontban foglaltak szerint
kell besorolni.”
A fenti jogszabályi rendelkezés értelmében tehát, amennyiben egy adott közalkalmazotti munkakör betöltéséhez külön jogszabály nem ír elő végzettségi és szakképzettségi követelményt, akkor lényegében a legmagasabb iskolai végzettsége alapján kell besorolni a közalkalmazottat, feltéve, hogy az ennek megfelelő fizetési osztályba történő besorolást az ágazati jogszabály, jelen esetben a Kjt. vhr. lehetővé teszi.
A Kjt. vhr. melléklete az iskolatitkár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat „F” fizetési osztályig engedi meg besorolni. Tehát, ha az iskolatitkár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott főiskolai szintű végzettséget szerzett, a fentiekben jelzett Kjt. vhr. mellékletének III/9. pontjában foglaltakat is figyelembe véve, „F” fizetési osztályba kell besorolni.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
Üdvözlettel:
Dr. Madarász Hedvig s. k.
vezető-tanácsos
Tisztelt „kiskacsa”!
Közoktatási intézményben történő tanítás (pedagógus-munkakör betöltése) feltételeivel kapcsolatos kérdésére az alábbiakban válaszolok.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a határozza meg a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket. A felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget az oklevél (diploma) igazolja. Oklevél hiányában Ön nem rendelkezik pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképzettséggel.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmében „ha a pedagógus nem rendelkezik a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(4) bekezdésében és 30. §-ának (11) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, alkalmazására, foglalkoztatására és besorolására a közoktatásról szóló törvény 127-128. §-aiban meghatározottak szerint kerülhet sor.” A Kt. 127. §-ának (10) bekezdésében foglaltak értelmében: ”Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.”
A fenti szabály olyan személy esetében, aki a diplomáját nyelvvizsga hiányában még nem kapta meg, legfeljebb akkor alkalmazható, amennyiben a felsőoktatási intézménnyel a hallgatói jogviszonyát fenn tudja tartani, tehát hallgatói jogviszonyban áll. Ebben az esetben lehet határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatni, mégpedig egy évre szólóan, abban a munkakörben, amelynek betöltésére a majdan megszerzendő oklevele fel fogja jogosítani. Ha a hallgatói jogviszony már nem áll fenn, akkor a pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás valóban jogszabálysértő.
A fentiekben foglaltak szerinti jogszerű határozott idejű kinevezés esetén a besorolást - véleményünk szerint - az adott munkakörre előírt felsőfokú iskolai végzettség alapján kell elvégezni. Nincs ugyan olyan jogszabályhely, amely tételesen kimondaná, hogy az utolsó éves egyetemi (főiskolai) hallgatót milyen fizetési osztályba kell besorolni. Tekintettel azonban arra, hogy a szükséges végzettség és szakképzettség hiányában be sem tölthetné az adott munkakört, ezért a besorolását is csak „megelőlegezni” tudjuk. Hiszen a főszabály szerint még pedagógus-munkakört sem tölthetne be középiskolai végzettséggel a leendő pedagógus. Mivel ezt mégis megengedi a Kt., a besorolási osztályt is úgy kell megállapítani, mintha a szükséges végzettséggel és szakképzettséggel már rendelkezne a pályakezdő. Álláspontunkat alátámasztja a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 63. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés is, amely szerint a közalkalmazottak besorolásának alapja a munkakörükre előírt iskolai végzettség és szakképzettség. Következik továbbá abból is, hogy a Kjt. vhr. melléklete szerint, amely meghatározza, hogy az egyes pedagógus-munkakörökben milyen fizetési osztályba kell besorolni a közalkalmazottakat, a tanár munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat az „F” osztály alatt nem engedi meg besorolni.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
Üdvözlettel:
Dr. Madarász Hedvig s. k.
vezető-tanácsos
Tisztelt "Vladislaw"!
Közoktatási intézményben történő tanítás (pedagógus-munkakör betöltése) feltételeivel kapcsolatos kérdésére az alábbiakban válaszolok.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-a határozza meg a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket. A felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget az oklevél (diploma) igazolja. Oklevél hiányában Ön nem rendelkezik pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképzettséggel.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmében „ha a pedagógus nem rendelkezik a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(4) bekezdésében és 30. §-ának (11) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, alkalmazására, foglalkoztatására és besorolására a közoktatásról szóló törvény 127-128. §-aiban meghatározottak szerint kerülhet sor.” A Kt. 127. §-ának (10) bekezdésében foglaltak értelmében: ”Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.”
A fenti szabály olyan személy esetében, aki a diplomáját nyelvvizsga hiányában még nem kapta meg, legfeljebb akkor alkalmazható, amennyiben a felsőoktatási intézménnyel a hallgatói jogviszonyát fenn tudja tartani, tehát hallgatói jogviszonyban áll. Ebben az esetben lehet határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatni, mégpedig egy évre szólóan, abban a munkakörben, amelynek betöltésére a majdan megszerzendő oklevele fel fogja jogosítani.
Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumoktól és egyéb központi szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
Üdvözlettel:
vezető-tanácsos
Tisztelt "rakóczi"!
Az a nő, aki 1952. első félévében született, 59. életév betöltésével és 40 éves szolgálati idővel veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat csökkentés nélkül.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi. Amennyiben a felmentési kérelmet a munkáltató elfogadja, a felmentési idő legkorábban úgy kezdődhet el, hogy az az érintett 59. születésnapjának betöltésekor lejárjon.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Lili7"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (12) bekezdése szabályozza a közoktatási intézményben folyó minőségfejlesztő munka alapdokumentumának kötelező tartalmi elemeit.
A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 4. §-a a minőségfejlesztés célját határozza meg, a 9. §-a pedig garanciális szabályként rögzíti a közoktatási intézményben folyó minőségfejlesztő munka elismerésének rendjét. Azt, hogy az intézményben a minőségfejlesztő szervezet, csoport munkájában hány főnek kell részt vennie, jogszabály nem határozza meg. Erről az intézményvezető a helyi sajátságok figyelembevételével jogosult dönteni.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Rakovszky"!
A Magyar Közlöny 78. számában jelent meg az informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló a 21/2010. (V. 13.) OKM rendelet. Ha az általános műveltséget megalapozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma legalább 110 fő, akkor a fenntartó támogatási igényt nyújthat be. Ha a közoktatási intézmény 2009. október 1-jén 96 fővel állt tanulói jogviszonyban, akkor az intézmény fenntartója nem jogosult támogatási igényt benyújtani. 2005-től a tanulók esetében alapfeltétel volt, hogy ők nappali rendszerű iskolai oktatásban vegyenek részt. A támogatás összege nem teszi lehetővé, hogy valamennyi közoktatási feladatot ellátó intézmény fenntartója támogatási igényt nyújthasson be.
Üdvözlettel,
Simon Henrietta
Tisztelt "famonic"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. §-a alatt meghatározott óvodás korú gyermek részére függetlenül attól, hogy szülője/gondviselője/törvényes képviselője munkanélküli, Gyes-en, Gyed-en, vagy főállású anyaként, stb. van „státusban”, nem korlátozható a óvodai ellátás ideje.
Jelenti ez azt, hogy az óvoda vezetője nem rendelkezik olyan hatáskörrel, hatósági jogkörrel, amely feljogosítaná őt arra, hogy a gyermek napközbeni ellátásra való jogosultsága tárgyában vizsgálja a gyermeknevelési támogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény és a 233/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt kritériumoknak való megfelelést, vagy feltételekhez kösse az óvodai jogviszony létesítését, adott esetben korlátozza a teljes óvodai nevelési éven belül meghatározott óvodai nevelési időben az óvodai ellátás idejét. (Az óvodában a nevelési év a közoktatási törvény 121.§ 24. pontjában meghatározottak szerint szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszakra terjed ki. Az óvoda nyitvatartási rendjét a fenntartó jogosult meghatározni nevelési évenként is - közoktatási törvény 102. § (2) a) pont - .)
Szeretnénk felhívni a figyelmet továbbá arra is, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 23. § és 24. §-ának rendelkezése, amely előírta, hogy a főállású anyák gyermekei mindösszesen napi négy órában vehetik igénybe a napközbeni (pl.: az óvodai-) ellátást, 2009. január 1-től hatályon kívül helyezte, a 2008. évi LIX. törvény 1. § -a.
A fentiekre való tekintettel, az Ön gyermekének a többi gyermekkel azonos módon jár a teljes óvodai nevelési időre, így a nyári nyitvatartási rendben meghatározott időre is az óvodai ellátás.
Üdvözlettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "singlish"!
A közoktatás területén a „tanácsadói titulus” kifejezés nem ismert. Amennyiben részletesebben megfogalmazza kérdését, készséggel adunk tájékoztatást.
Üdvözlettel,
Béresné dr. Dunai Gyöngyi
Tisztelt "vakriz"!
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés). A továbbképzési ciklus a pályakezdő pedagógusok esetében csak a hét év elteltével kezdődik.
A pedagógus továbbképzési kötelezettség 1998-ban lépett életbe, ezért azoknak a kollégáknak, akik ezt megelőzően hét évvel, vagy hét évnél régebben szereztek pedagógus diplomát az első továbbképzési ciklusuk 1998-2005. között volt.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 14. §-a szerint a közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.
A második továbbképzési ciklusban, 2005-2012 között teljesített továbbképzés alapján a fizetési fokozatban a várakozási idő csökkentése, álláspontom szerint a 2009-ben szerzett újabb szakképesítése alapján megilleti.
Tekintettel arra, hogy már nem tölt be vezetői munkakört, ezért az óvodavezetői szakképesítése már nem számít bele a százalékos illetménynövekedésbe, a differenciáló szakpedagógus szakképesítését pedig csak akkor lehet figyelembe venni a százalékos illetménynövekedésnél, ha legalább 10%-ban használja a kötelező tanóra keretében.
Ugyanis a Vhr. 14/A. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani. A 14/A. § (2) bekezdése sorolja fel azokat a kinevezésben feltüntetett további szakképesítéseket, amelyek hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedésre jogosítanak. A differenciáló szakpedagógus szakképzettség nem tartozik e körbe, így azt a hasznosítás mértékétől függetlenül nem lehet figyelembe venni.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Ewi"!
Pedagógus-munkakörben a jelenléti ív vezetésének kötelezettségével kapcsolatos kérdés többször is felvetődött. Legutóbb 2006-ban, amikor rövid ideig a 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 7. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata egyrészt előírta azt, hogy a nevelési-oktatási intézményekben vezetett munkaidő-nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve a nevelési-oktatási intézményben és a nevelési-oktatási intézményen kívül ellátott feladatokat, másrészt a munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai meghatározását a szervezeti és működési szabályzatba utalta. E rendelkezéseket a 290/2006. (XII. 23.) Korm. r. hatályon kívül helyezte.
A kormányrendelet hivatkozott 7. §-a (1) bekezdésének hatályos szövege a következő:
„A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal (a továbbiakban együtt: tanítás) le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie.”
A munkaidő nyilvántartás vezetésére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 140/A. §-a kötelezi a munkáltatókat a következők szerint:
„140/A. § (1) A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók
a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével,
b) szabadságának kiadásával,
c) egyéb munkaidő-kedvezményével
kapcsolatos adatokat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt szabályt nem kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának.”
Az Mt. hivatkozott rendelkezésével kapcsolatban korábbi megkeresésünkre az ágazati szakminisztérium - és egy konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság is - kifejtette, hogy a törvény a munkaidő nyilvántartását nem köti egyfajta nevesített nyilvántartáshoz, és amennyiben munkáltató által rendszeresített nyilvántartásból vagy a nyilvántartások összességéből a ténylegesen ledolgozott munkaidő, rendkívüli munkavégzés és a műszakpótlékra jogosultság mértéke pontosan megállapítható, a munkáltató a munkaidő nyilvántartására vonatkozó kötelezettségének eleget tesz. Például az iskolákban a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kötelező órájának teljesítése, a kötelező óraszám, illetve a tanítási időkereten felül megtartott tanítási órák megállapítása az iskolai naplók alapján történik. A napló tehát olyan dokumentum, amely alapját képezi a pedagógus többletórája megállapításának és az óradíj elszámolásának. Az óvodában a heti 32 kötelező foglalkozási óra teljesítése tekintetében az intézmény által rendszeresített nyilvántartást kell vezetni.
A munkaidő kötelező foglalkozási idővel le nem kötött részében az óvodában végzendő feladatokra fordított idő nyilvántartását az intézménynek kell megoldani. Az értekezleteken töltött idő nyilvántartására szolgálhat - véleményünk szerint – az értekezletről készült olyan jegyzőkönyv is, amely tartalmazza annak kezdetét és befejezését, valamint amelyhez jelenléti ív csatlakozik.
Azokra a feladatokra fordított munkaidőt, amelyeket nem szükséges az intézményben végezni, az Mt. 140/A. §-ának (2) bekezdése értelmében nem kell nyilvántartani.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Szatmári Andrásné Igazgatóhelyettes asszony!
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú mellékletének 7. a) pontja szerint: A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola OM azonosítóját és a tanuló azonosító számát. A bizonyítványban, záradék formájában, fel kell tüntetni az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és záróvizsga letételét.
A rendelet tehát lehetővé teszi, sőt előírja, hogy több szakképesítés megszerzésére felkészítő szakképzési évfolyamról kiállított bizonyítványt egy bizonyítvány könyvbe vezessék be.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "jevka"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ának (3) bekezdése szerint „(3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus-munkakörben - a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva - az alkalmazható, aki
a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanítói oklevéllel rendelkezik,
b) az (1) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint az iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik,…….”
Tehát a törvény szerint nemzetiségi oktatást folytató iskolában tanítói diplomával és német műveltségterület (tanítói) szakképzettséggel rendelkező tanító is alkalmazható pedagógus munkakörben.
Véleményünk szerint szakmailag ez esetben jó megoldás lehet, ha a tanító részt vesz egy olyan továbbképzésen, melyen elsajátíthatja a népismeret oktatásához szükséges ismereteket, tekintettel arra, hogy a nyelvoktató oktatási formában a népismeretet általában a tantárgyakba – elsősorban a német nyelvbe - integráltan tanítják.
Üdvözlettel,
Simon Istvánné
főosztályvezető
Tisztelt "BOTAKALMAN"!
A 2011. évi felsőoktatási felvételi eljárás során a C1 szintű komplex nyelvvizsgáért 40 többletpont jár.
Az OKTV 24. helyezéséért a jelentkező 20 többletpontot kaphat, de csak abban az esetben, ha olyan érettségi vizsgatárgyból érte el az eredményét, amely vizsgatárgyból az adott szakon az érettségi pontjait számolják.
Üdvözlettel,
dr. Bakos Károly
szakmai főtanácsadó
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.