2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  
  
evicsek üzenete
2010.03.06. 15:56
Tisztelt Hölgyem / Uram !
Gyermekem 11 éves és kérvényeztük az általános iskolában a magántanulói státuszát pszichés problémáira való tekintettel. A kérelem megadása( vagy meg nem adása ? ) folyamatban van.A kérdésem a következő : Létezik-e olyan lehetőség, hogy a magántanulói státuszt az iskola átmeneti időre ( 2-3 hónapra )adja meg. Jelen eseteben ez megoldást jelentene a problémánkra , mert a gyermek kezelése folyamatban van és mindenképpen vissza akarjuk vezetni az általános iskolába Köszönöm válaszukat .
evicsek üzenete
2010.03.06. 15:55
Tisztelt Hölgyem / Uram !
Gyermekem 11 éves és kérvényeztük az általános iskolában a magántanulói státuszát pszichés problémáira való tekintettel. A kérelem megadása( vagy meg nem adása ? ) folyamatban van.A kérdésem a következő : Létezik-e olyan lehetőség, hogy a magántanulói státuszt az iskola átmeneti időre ( 2-3 hónapra )adja meg. Jelen eseteben ez megoldást jelentene a problémánkra , mert a gyermek kezelése folyamatban van és mindenképpen vissza akarjuk vezetni az általános iskolába Köszönöm válaszukat .
waldm üzenete
2010.03.06. 15:15
Tisztelt Uram/ Hölgyem!

A miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskolával kapcsolatos ügyben kérnék tanácsot. Szeptemberben lesz a gyermekem első osztályos és ebbe az iskolába szeretném vinni. Sajnos az elmúlt évben igazgató váltás történt, az új igazgató nem politikamentes...
Az intézménynek van egy tagiskolája, ahonnan az új igazgató érkezett ( betették). Őt sem a tantestület, sem a szülői szervezet nem támogatta. Persze tudjuk, hogy a döntés a fenntartó kezében van.
A két intézmény együtt 5 első osztályt indíthat. A pedagógiai programban ( amit a fenntartó 2009 őszén elfogadott) rögzítve van, hogy a Szabó Lőrinc Általános iskolában 3 osztály: német kéttannyelvű, angol-rajz tagozatú és angol-német nyelvi orientált osztályok indulnak. A tagintézményben két általános tantervű osztály indul. Az igazgatónő ennek ellenére a nyelvi orientációs osztályt a tagiskolába hirdette meg. A szülők részéről nagy felháborodást keltett ez, mert az igény a székhelyintézményben nagyobb. A nyílt napon ennek hangot is adtak. Tavaly is többszörös volt a jelentkezők száma, mint a három osztály.
A szülőket szándékosan félretájékoztatja az igazgatónő. Azzal érvel, hogy majd ősszel megváltoztatja a pedagógiai programot. Mivel én is pedagógus vagyok, tudom, hogy ez nem lehetséges, mert a pedagógiai program módosítása egy hosszadalmas procedúra, erre nincs már ideje a beiratkozásig. A pedagógiai program pedig kötelező érvényű, a betartását törvény írja elő.
Nem szeretnénk, ha egy nívós, sok eredménnyel büszkélkedő iskola, melyben a lelkiismeretes pedagógusok több évtizedes munkája van, lassan leépülne az igazgató személye miatt. Ráadásul törvénytelen módon.
Kérem segítsenek abban, hogy ki az illetékes ilyen ügyben, hová fordulhatnak a szülők jogorvoslatért?

Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: egy aggódó szülő
A Szerkesztők üzenete
2010.03.04. 15:51
Tisztelt "southwind"!

A levelében jelzett Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola a közoktatási információs rendszerben (KIR) fellelhető adatai szerint felnőttoktatást folytató nem állami, nem önkormányzati fenntartású többcélú közoktatási intézmény. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 81. § (1) bekezdés d) pontja szerint, ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn, akkor a tanulói jogviszony - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthető. Nem ütközik tehát jogszabályi rendelkezésbe, ha a nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény vizsgadíjat szed a felnőttoktatásban az első szakképesítésre megszerzésére való felkészítéskor.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.04. 14:59
Tisztelt Faragó Krisztina!

A minisztérium honlapján megjelent tájékoztatóban szereplő véleményünket továbbra is fenntartjuk, vagyis megítélésünk szerint a sztrájk miatt az iskolából távol maradó tanulók hiányzását – általános szabályként - igazolt hiányzásként kell elfogadni. Felhívom azonban a figyelmét arra, hogy az egy általános tájékoztató. Abban az esetben, ha az intézményben nem került sor tanítási szünet elrendelésére, és a tanuló pl. 500 méterre lakik az iskolától, ténylegesen vitatható a hiányzás igazoltként történő elfogadása.
Tájékoztatom, hogy a minisztériumnak nincs hatásköre az Ön által leírt egyedi ügyek kivizsgálásához, arra az intézmény fenntartója jogosult.
Ezért csak azt tudom javasolni, hogy küldje meg levelét közvetlenül a fenntartónak, vagy amennyiben azt írásban vagy e-mailben igényli, levelének másolatát - kivizsgálás céljából - megküldjük az intézmény fenntartójának.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.04. 14:50
Tisztelt "agáma"!

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 39/M. §-ának (6) bekezdése valóban úgy rendelkezik, hogy:
„(6) Az egységes óvoda-bölcsődében az óvodapedagógusi munkakör betöltésének feltétele, hogy az óvodapedagógus rendelkezzen a közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint
a) legalább hatvan órás felkészítésben elsajátította a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges alapismereteket, vagy
b) rendelkezik a bölcsődei gondozói, bölcsődei szakgondozói munkakör betöltéséhez szükséges, külön jogszabály szerinti szakképzettséggel.”

A szabályozás nem véletlenül került a jelzett formában megfogalmazásra, hiszen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény már hatálybalépésekor (1993-ban) az óvodapedagógusi végzettséget és szakképzettséget követelte meg az óvodában pedagógus-munkakör betöltésének feltételeként, és csupán átmeneti/kivételi szabályként tartja fenn a középfokú végzettségű óvónői szakközépiskolai szakon végzettek alkalmazásának lehetőségét. Egy 2009-ben elfogadott jogszabály (az R. módosítása) nem rendelkezhetett úgy, hogy a már 1993-ban is átmeneti helyzetként szabályozott középfokú végzettségű óvodapedagógusok foglalkoztatására utal. Nincs tehát lehetőség arra, hogy egységes óvoda-bölcsődében középfokú végzettségű személyt foglalkoztassanak pedagógus-munkakörben. Önálló óvodában ez a lehetőség továbbra is fennáll.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.04. 14:48
Tisztelt "V. Andrea"!

A tanuló kötelező és szabadon választott tanórai foglalkozásának napi, illetve heti mennyiségét a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény a következőképpen szabályozza:
52. § (3) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása - a (4) és (6) bekezdés kivételével - nem lehet több
a) az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;
b) a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;
c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
d) a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;
e) középiskolában - az f)-g) pontban meghatározott kivétellel - a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál;
f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél;
g) szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a művészeti szakmai vizsgára, a tanítási év átlagában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma nem lehet kevesebb - a (3) bekezdés b)-e) pontjában - az évfolyamra meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál.
(4) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelező tanórai foglalkozások időtartama tíz százalékkal megemelkedik.
A szakasz (6) bekezdése a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő tanulók heti tanítási óráinak mennyiségét szabályozza.

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet szerint:
4. § (1) A tanórai foglalkozások alapján kell megszervezni az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, az osztályokon belüli csoportok, illetve a tanulók tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is.
(2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra.
(3) A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.
5. § (1) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.
(2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.
(3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.
(4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni.
(5) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.
6. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több
a) öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon,
b) hat tanítási óránál az ötödik-hatodik évfolyamon,
c) hét tanítási óránál a hetedik-tizedik évfolyamon,
d) nyolc tanítási óránál a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon.
7. § (1) A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak összege - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási héten, a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott időkeretet
c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,
db) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt
tanítási órával haladhatja meg.
8. § (1) A tanuló napi és heti terhelésére vonatkozó, az e rendelet 6-7. §-ában meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni:
a) a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás tantárgy,
b) a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (6) bekezdése alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások,
c) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott testnevelési órán felül tartott többlet testnevelési órát, valamint az 52. §-ának (9) bekezdése alapján a mindennapi testedzés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
d) közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (11) bekezdés c) pontja alapján szervezett egyéni foglalkozások,
e) a közoktatásról szóló törvény 53. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján szervezett tanórán kívüli foglalkozások,
f) a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (9) bekezdése alapján szervezett alapfokú művészetoktatás
óraszámait.

A tanuló napi, illetve heti óraszámát a fenti rendelkezésnek megfelelően kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programját a fenntartó hagyja jóvá. Azt javasoljuk, hogy panaszával kapcsolatosan az iskola fenntartójától kérjen felvilágosítást, illetve annak vizsgálatát, hogy az iskola által alkalmazott órarend összhangban van-e a törvényes előírásokkal.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 

 

Totun üzenete
2010.03.03. 20:09
Tisztelt Szerkesztők!

Ki a felelős azért a tanulóért, aki a tanítási idő alatt elhagyja az iskola területét.
Milyen rendelet vagy törvény vonatkozik erre az esetre?

Válaszukat köszönve: T. Márta
A Szerkesztők üzenete
2010.03.03. 13:24

Tisztelt Barney Stinson!

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 24. § (5) bekezdése értelmében:
„(5) Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett valamely vizsgatantárgyból, ezáltal e tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén ezt a tantárgyat nem köteles tanulni.”

A tanulót a középiskolának nyilatkoztatnia kell, hogy járni kíván-e az érettségi vizsgán sikeresen teljesített tantárgy óráira, vagy nem. Ha igen, akkor ezek a tanórák a számára szabadon választott órák lesznek, amelyre vonatkozóan a megjelenés, a részvétel szabályai ugyanazok, mint a kötelező tanóráknál. Tekintettel azonban arra, hogy a tantárgyak tanulmányi követelményeit a tanuló teljesítette, a középiskolának nem kell a tanuló teljesítményét ismételten osztályzattal értékelni, minősíteni.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.03.03. 12:19
Tisztelt „dinó”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban közoktatási törvény) 24. § (3) bekezdése értelmében a gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.
A közoktatási törvény 14. § (2) bekezdés b) pont alapján a szülő kötelessége különösen, hogy biztosítsa gyermeke - e törvény 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti - óvodai nevelésben való részvételét.
Tudni szükséges, hogy a közoktatási törvény 91. § (7) bekezdésének felhatalmazásával, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző a napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermekekről nyilvántartást vezet, amelyet megküld a gyermek lakóhelye szerinti körzetes óvoda vezetője részére és egyben figyelemmel kíséri a közoktatási törvény 14. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szülői kötelezettségek teljesülését. A jegyző a nem teljesülés esetén bejelentésre vagy hivatalból jogosult elrendelni napi négy órában, az óvodai nevelésben való kötelező részvételt. A jegyzői határozatban foglaltak nem teljesítése szabálysértési eljárást vonhat maga után, amelyről az eljárásban természetesen a szülőt tájékoztatni kell (218/1999. (XII.28.) Korm. Rendelet 141.§).
A fentiekre való hivatkozással, a közoktatási törvény előírása nem teszi kötelezővé a szülő részére, hogy gyermeke az óvoda teljes nyitvatartási idejében igénybe vegye az óvodai ellátást.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.03.03. 12:16
Tisztelt „Hiil”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-a rendelkezik a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak kötelező képesítési feltételeiről. Az óvodában főiskolai végzettségű óvodapedagógus alkalmazható óvónői munkakörben.
E főszabály alól kivételt enged a Kt. 128. § (5) bekezdése, amely szerint, ha a törvény rendelkezéseinek hatályba lépésekor (1997.) már rendelkezett legalább hét éves óvodapedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal, akkor középfokú végzettséggel alkalmazható óvodapedagógus munkakörre.
Javaslom Önnek, hogy törekedjen a felsőfokú óvodapedagógus végzettség és szakképzettség megszerzésére, mert nemcsak a vezetői megbízáshoz szükséges feltétellel nem rendelkezik, de az alkalmazási feltételnek sem felel meg.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

ekorodi üzenete
2010.03.02. 17:42
Tisztelt Szerkesztők!

Általános Igazgatóhelyettesként dolgozom, két szakos egyetemi alapdiplomám van, és egy közoktatásvezetői oklevelem, amely szakvizsgának felel meg. További szakképesítésért hány százalékos illetménynövekedés illet meg: 7 vagy 10?

Tisztelettel: egy igazgatóhelyettes
Gergely üzenete
2010.03.02. 15:52
Tisztelt Szerkesztők!

Olyan történt a fiammal hogy félévkor meg bukott egy tantárgyból.
A kérdésem az lenne hogy kötelezővé teheti-e az iskola, hogy plusz órára járjon a gyerekem hogy úgymond felzárkózzon a többiekhez ?
Másik kérdésem, hogyha lehetséges hogy kötelezővé tegye, arról a szülőket nem kellene hivatalos levélben értesíteni, és esetleg meg kérdezni hogy járhat-e a gyermeke ilyen plusz órára ?
Előre is köszönöm válaszukat!

Tisztelettel: Gajdics Gergely
detonator üzenete
2010.03.02. 08:25
Megdöbbenéssel vegyes felháborodással olvastam a Petőfi Népe szombati cikkét arról, hogy a fogyatékos gyermek dühöngőbe zárása milyen eredményes és hatásos (személyiségfejlesztő) módszer napjainkban.
"a felfokozott érzelmi állapotban lévő gyermek károsan befolyásolta társait vagy saját érzelmi és indulati állapotának megnyugtatása érdekében vált szükségessé az izolálása ......... a gyermekvédelmi törvény nem szabályozza „elkülönítő” szoba létesítését. A gyakorlatban azonban szükség volt annak alkalmazására, olyan esetekben, amikor a gyermek magatartása, állapota még nem indokolt kórházi ellátást, pszichiátriai gyógykezelést, de az elkülönítés hatására, megnyugtatását követően gond nélkül térhetett vissza a gyermek társai körébe – tudtuk meg dr. Gömöriné dr. Iványi Margittól"
A baon.hu oldalon január 23.-a óta folyamatosan hozzászóló szakemberek álláspontja szögesen ellentétes a hivatalos nyilatkozatokkal, így a http://detonator.ingyenblog.hu oldalon közzétett izolációs módszernek nemcsak jogszerűségében, de "hasznosságában" is kételkedni vagyok kénytelen.
Valóban itt tartana a gyógypedagógia a XXI. században? Valóban elég lenne a dühöngő a pedagógus helyett?
Hajlandó-e megvédeni hivatalosan is valaki a szakma becsületét?
emeseamalia üzenete
2010.03.01. 15:24
Tisztelt Szerkesztők!

Az óvodában ahova gyermekeim járnak az óvodavezetés úgy döntött, hogy könyveket és játékokat árusítanak, méghozzá a gyermekek számára jól hozzáférhető, gyakorlatilag számukra ki sem kerülhető helyen, a bejárattal szemben egy alacsony asztalkát megpakolva a portékával. Mióta ez megtörtént szinte lehetetlen a gyermeket úgy hazahozni az óvodából, hogy ne lenne alkudozás, hogy ő az asztalról mit is szeretne megvásároltatni velem. Szóvátettem az óvónőknél, hogy nem érzem etikusnak a szülöknek ezt a fajta presszionálását a vásárlásra, mire válaszként azt kaptam, hogy a bevételből az óvoda is részesül, illetve, hogy az árusítást a kedves óvónők a szabadidejükben végzik, ezért köszönet illeti őket. Biztos vagyok benne, hogy az árusításnak ez a fajtája törvénysértő, hiszen az ajánlatukkal maximum a szülöt kereshetnék meg, és mint ahogy elvárják az ügynököktől is, hogy őket a munkában ne zavarják, úgy a gyermeket is megilleti ez a jog az óvodai tartózkodásuk ideje alatt. Sajnos az oktatási törvény átnézése során nem tatáltam kifejezetten ide vonatkozó részt, aminek segítségével hathatósabban érvelhetnék amellett, hogy legalább egy olyan magas polcra tegyék az árut, mely a gyermekek számára nem hozzáférhető, ha az árusítás beszüntetését nem is várhatom el tőlük. Kérem segítsenek nekem, Önök milyen jogszabályokra hivatkoznának, hogy megszüntessék ezt az állapotot az intézményben.
Köszönettel: Emese
Technika üzenete
2010.02.28. 12:01
Tisztelt Szerkesztők!

Normál általános iskolában egy összevonás és igazgatóváltást követően megszüntették a technika és a mozgókép- és médiaismeret tantárgyakat. Nem találtam olyan elfogadott kerettantervet, amely ezt lehetővé teszi. Ugyanis ezen tantárgyak sosem voltak modulok, beolvasztásra nem kerülhettek, óraszámukat más tantárgy nem kaphatta volna meg (gondolom én). A szabálytalanságra utalhat az is, hogy év végén a nem tanított tantárgyhoz a bizonyítványban érdemjegy kerül (holott a tantágyfelosztásnál a tantárgyhoz nincs óraszám rendelve, illetve más tantárgyak sem vették át a speciális tantárgyi feladatokat).
Amennyiben ez szabályos, úgy arra bíztatom ezen fórum olvasóit, hogy bíztassák saját iskoláikat, nyugodtan tegyék meg ezt a lépést! Az átjárhatóságnak csak jót tesz.

Felmerül azoban néhány kérdés:
1. Lesz-e értelme az ilyen irányú képzésnek?
2. Mit vesztenek a gyerekek?
3. A pályaválasztás milen alapokon és milyen irányba tolódik el? (Szakképzés)
tibispori üzenete
2010.02.27. 17:33
Teljesen egyetértek az előző hozzászólóval.
De én kérdést is tennék fel: hol jelezzük, hogy hasonló visszásságokat tapasztalunk, úgy, hogy
foglalkozzon is vele valaki?
A fél felső tagozat alsós tanárból áll, de nem csak 5-6. osztályban, hanem
végig ők tanítanak. Egy élelmiszeripari mérnök+mérnöktanár (főiskola) tanít
matematikát, fizikát, biológiát és kémiát is, holott lenne szakos tanár is.
Matematikából például megtanulta vele a fiam, hogy 3-mal való oszthatóságnál csak
az utolsó két jegyet kell nézni, szerinte a dobókockán van 7-es és 8-cas,
mert 8 lapja van stb. A gyerek már egy tárgyára sem tanul, mert úgyis hülyeségeket beszél.
A kérdéses szakokra nincs kiírva pályázat, soha nem is volt.
Aki jóban van az igazgató úrral, az kap órákat, túlórákat.
A jegyzőnek hiába szóltam, nem csinált semmit, mert ha büntetést kapna az iskola, úgyis nekik
kellene kifizetni, amire viszont nincs fedezet.
A gyerek az osztálytársak és a korai kelés miatt nem szeretne másik iskolába menni.
Kétségbeesett üzenete
2010.02.27. 15:57
Nem feltétlenül kérek választ, de fontosnak tartom közzétenni. Minden egyes tanári álláspályázat feltételei közé tartozik a megfelel tanári végzettség. Vagy megfelel az ember vagy nem. Beadtam nyáron egy pályázatot, minden feltételnek megfeleltem és közölték velem, hogy megoldják inkább belső emberrel, szó szerint azért, mert így olcsóbb. Ez így rendben van?
Ahol én laktam, ott is egy tanító végzettségű, matek szakterületű tanító tanít felső tagozaton (7-8. oszt) matek, kémia, fizika tantárgyat.Nem kell aztán tovább menni, a szintén ugyanolyan végzettségű kolléga biológiát, természetismeretet. Minek tanuljon akkor az ember különböző szakokat. Úgyis mindenki azt tanít, amire az iskolának szüksége van. Minek vegyenek fel új tanárt?Majd valakire kiosztják. Majd lassan a matek tanár fog történelmet is tanítani. Igen, és ez mellett, neki mennyi órára kell felkészülni?Milyen sok időt vesz el.Még sajnálni fogjuk! Talán magába kéne néznie és lehetne egy kicsivel több kötelességtudata. Süllyedne el, miközben a fenti tanár is azt mondja kémia órán, hogy a szén-monoxid nem mérgező.
És, hogy mi a felháborító. Szülői levél lett elküldve a megyei pedagógiai szolgálatnak, oktatási minisztériumnak és semmi válasz, semmi következmény.Hagyjuk, hogy a gyereket olyan oktassa, aki nem ért a saját dolgához. Akkor ennyi erővel pl. egy nővér is végig hajthatna egy agyműtétet, mert mindketten egészségügyi dolgozók! A tanító is tanítson biológiát, ugyanúgy pedagógus, nem?
Szégyen!
zsuzsoka üzenete
2010.02.26. 08:11
Tisztelt Szerkesztők!


a közoktatásról szóló törvény 44. §-a szerint a nevelési, pedagógiai program jóváhagyása előtt a fenntartó köteles az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen eljárni jogosult közoktatási szakértő véleményét beszerezni,

a 46/2001. (XII. 22) OM rendelet( a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról) 5/A §. (1) bekezdése alapján a kollégiumok az 1. 2. 3. számú melléklet figyelembevételével 2010 március 31. napjáig vizsgálják felül pedagógiai programjukat,
a kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy a kollégiumok pedagógiai programjához, annak jóváhagyásához szakértő igénybevétele kötelező-e?

Válaszukat köszönöm: Zsuzsa
dorjan üzenete
2010.02.25. 19:17
Tisztelt Szerkesztő!
30 éve a közoktatásban dolgozó általános iskolai tanár vagyok.Egyre többször kellene szakorvosi vizsgálatra mennem, de a délelőtti órákra eső rendelési időben a megjelenés egyre bonyolultabb. A tanítási óráim délelőtt és délután is vannak. 1-1 lyukasóra nem elegendő, hogy az orvostól megforduljak. Úgy tudom, hogy 1 napos táppénz nincs .
Ilyen helyzetben mi a megoldás?
Elegendő-e az orvostól hozott igazolás?
Le kell-e dolgoznom az elmaradt órákat?
Milyen törvény, vagy rendelet szabályozza az ilyen eseteket?
Válaszukat köszönöm.
Éva
Kise üzenete
2010.02.25. 06:48
Tisztelt Szerkesztők!
Az új óvodai Alapprogrammal kapcsolatban kérdeznék. Az OKM egyik kiadványában (Brassói Sándor úr és Paszkoszné Kulcsár Andrea prezentácója) az alábbi szövegrész olvasható:

" Ez azt jelenti, hogy az óvoda-a fenntartója által meghatározott teljes nyitvatartási időben-,a fenntartó által jóváhagyott nevelési programja alapján tehet eleget a szakmai kötelezettségének, mégpedig ezen időn belül, a közoktatási törvényben előírt végzettségű, szakképzettségű szakemberekkel."

Ez konkrétan azt jelenti, hogy például a délutáni időszakban, az óvoda helyiségében szervezett fizetett szolgáltatást - játékos torna, angol - nem tarthatja olyan felnőtt, aki nem óvodapedagógus végzettségű? Vagy tarthatja, csak jelen kell lennie egy óvódapedagógusnak is?
A rendszeresen tartott fizetett szolgáltatásoknak benne kell lennie a nevelési programban?

Várható-e ezzel kapcsolatban a ellenőrzés? (mert ha nem, minden marad a régiben! - a leírt nevelési program és a hétköznapi gyakorlat nem egyezik)

Tisztelettel: Kiss Erzsébet
szakoktato üzenete
2010.02.23. 21:08
Tisztelt Szerkesztők!

Kettő kérdésem volna:
1. Érdeklődni szeretnék, hogy milyen iskolai végzettség szükséges ahhoz, hogy egy szakiskolában (szakközép és szakmunkásképző) osztályfőnöki megbízást jogszerűen ellásson egy tanár?
2. Mit kell abban az esetben tennem, ha tudomást szereztem arról, hogy a nevemben egy általam nem tanított osztály esetében, egy felsőfokú végzettséggel nem rendelkező kolléga (szakoktató) az én nevemben aláírta a naplót? Az említett kolléga, érettségivel rendelkezik, szakoktatóként tudomásom szerint csak gyakorlati tantárgyak oktatásában (gyakorlati okatatás) vehetne részt. Azonban az iskola vezetőségének tudtával az én aláírásomat meghamisítva elméletet is tanít.

Válaszukat ezúton is köszönöm.

Tiszteletettel: Attila
fenyves üzenete
2010.02.23. 15:28
Tisztelt Szerkesztők!
Utolsó éves gyógypedagógus hallgató és utolsó éves nyelv-és beszédfejlesztő tanár szakos hallgató vagyok. Kérdezni szeretném, hogy szakvéleményben meghatározott logopédiai ellátást végezhetem-e általános iskolás gyermekeknél?
Köszönöm: Éva
anrola üzenete
2010.02.23. 11:49
Tisztelt Szerkesztők!


Egy magán óvodát szeretnék nyítni Dunaharaszti városában, lehetséges - e és ha igen hol kell elkezdeném az ügyintézést?


Tisztelettel Egyed Laura
palyazat üzenete
2010.02.22. 14:46
Tisztelt Szerkesztők!
Többcélú közoktatási intézmény - Általános művelődési központ - Nevelési tanácsadó intézményegységében határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban, nevelő-oktató munkát segítő gyermekpszichiáter munkakörben foglalkoztatott gyermekpszichiáter kolléga évi 10 munkanap tanulmányi szabadság jogosultságát kérelmezi a munkáltatótól kötelező orvostovábbképzése okán. Az intézmény nem lát el semminemű egészségügyi tevékenységet alapfeladatként (alapító okirat szerint), a dolgozó közoktatási szakterületen és nem egészségügyi szakterületen közalkalmazott. Jogos-e a 10 nap tanulmányi szabadság kérelme és ha igen, mely joghely alapján? Ha nem jogos a kérelem, akkor a munkáltató a dolgozó évi rendes szabadsága terhére - majd fizetés nélküli szabadsága terhére - biztosítja a képzésen a részvételt?
Köszönöm fáradozásukat. Várom válaszukat.
Tisztelettel.
palyazat
gucii üzenete
2010.02.21. 11:07
Tisztelt Szerkesztők!
Faipari szakoktatóként dolgozom egy szakközépiskolában. Faipari mérnöki főiskolai diplomám van. A kérdésem az lenne, hogy ezzel a végzettséggel "F", vagy "G" fizetési osztályba tartozom? Ha "F" kategória, akkor milyen szakvizsga szükséges a "G" kategóriához?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel:
gucii
morgolodo üzenete
2010.02.20. 14:10
Tisztelt Szerkesztők!
Köszönöm a válaszukat.
ilona713 üzenete
2010.02.20. 05:36
Tisztelt Szerkesztők!

Gimnáziumban tanítok, az iskola nyert TÁMOP pedagógus továbbképzés pályázaton, amiből hármunkat küldenek mentortanár képzésre. Nekem az a problémám, hogy csak egyéves képzésre pályáztak és ez nem készít fel pedagógus szakvizsgára. Én úgy tudom, hogy a szakvizsga megléte szükséges lesz 2015 után a vezető tanároknak is. Kérem, hogy tájékoztassanak arról, hogy ez tényleg így van-e, illetve arról, hogy a támogatás felhasználása mennyire kötött, mehetek-e kétéves pedagógiai szakvizsgát is adó tanfolyamra másik intézménybe, mint ahová az iskolavezetés tervezte.
Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelettel
A Szerkesztők üzenete
2010.02.18. 16:45

Tisztelt "zstothagi"!

A helyettesítéssel kapcsolatban jelzett kérdések tekintetében a következőkből kell kiindulni:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretében – többek között – az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit.
A helyi tantervből következően tanítási órákat a meghatározott óraszám szerint meg kell tartani, ha pedig az óra valamilyen okból elmarad, az órát be kell pótolni.
Az intézmény igazgatója felelős azért, hogy a helyi tantervben megállapított óraszámokat teljesítsék, valamint, hogy a helyettesítés ellátására olyan pedagógust jelöljön ki, aki az adott órát meg tudja tartani.
A Kt. 121. §-a (1) bekezdésnek 40. pontjának meghatározása szerint a tanórai foglalkozás keretében a tananyag feldolgozása folyik. A tananyag feldolgozása magában foglalhatja a gyakorlási óra megtartását is.
Álláspontunk szerint a helyettesítő óra megtartását általános érvénnyel nem lehet megtiltani.
A munkáltató azonban felügyeletnek minősítheti a távollévő pedagógust helyettesítő, de a Kt. hivatkozott rendelkezése szerinti tanítási órát nem tartó pedagógus munkáját. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II/9 pontja szerint a felügyelet a pedagógus munkaidejének tanítással, foglalkozással le nem kötött részébe tartozik Ezt a típusú tevékenységet (felügyeletet) a tanítási időkeret teljesítésekor nem lehet figyelembe venni, és a Vhr. 16. §-a szerinti díjazás egyike sem jár.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.02.18. 16:37

Tisztelt "morgolodo"!

1. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (2) bekezdése értelmében a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. § (8) bekezdésének utolsó mondata szerint nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. Tehát amennyiben Ön 2006-ban szerezte meg a pedagógus-szakvizsgát, akkor 2013-ig nem kell pedagógus-továbbképzésben részt vennie, de a harmadik továbbképzési ciklusa elkezdődik 2012-ben.
A pedagógusra megállapított hétéves ciklus nem módosul akkor sem, ha a továbbképzés követelményeit pedagógus többször teljesítette egy ciklusban. A továbbképzési cikluson belül a 120 órán felül teljesített továbbképzéseket nem lehet a következő továbbképzési ciklusba „átvinni” beszámítani, mert a rendelet legalább 120 órát ír elő, ami azt jelenti, hogy ennél több lehet, de kevesebb nem.
A szakvizsga teljesítésével eleget tett a második továbbképzési ciklusban a kötelezettségének, de nem teljesítette az első továbbképzési kötelezettségét.

2. A Kt. 17. § (1) bekezdés c) pontja szerint az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettség és szakképzettség szükséges. Az előbbiekben említett b) pont felsorolja a tanítót is, tehát tanítói végzettséggel és szakképzettséggel Ön taníthat a nem szakrendszerű oktatásban az 5-6. évfolyamon. Tekintettel arra, hogy rendelkezik szakkollégiummal nincs szükség arra sem, hogy a Kt. 17. § (8) bekezdése szerinti százhúsz órás pedagógus-továbbképzést vagy szakirányú továbbképzést elvégezze.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

  
 3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok