2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  
  
A Szerkesztők üzenete
2010.02.02. 14:20
Tisztelt „ugyfel”!

Az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet melléklete szerint közművelődési szakember II. munkakörbe F besorolással az kerülhet, aki megszerezte a művelődésszervezői főiskolai oklevelet. Az abszolutórium megszerzését és az eredményes záróvizsga letételét igazoló tanúsítvány nem igazol főiskolai szakképzettséget. A munkáltató csak akkor sorolhatja be közalkalmazottat az F kategóriába, ha a szükséges nyelvvizsga letétele után megkapott oklevelet a munkavállaló be tudja mutatni. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről című 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet 2009. január 11-től már nem biztosít jogosultságot a munkáltató számára, hogy – akárcsak átmeneti időre is – felmentést adjon az előírt képesítés megszerzése alól.

Üdvözlettel:
Közművelődési Főosztály

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.02. 14:17
Tisztelt „mszelster”!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban. Kt.) fejlesztőpedagógus alkalmazását – mint ajánlott munkakört – az integrációs felkészítésben részt vevő iskolában írja meghatározott tanulólétszám felett. A nevelési-oktatási intézményekben azonban - a feladatoktól függően – a Kt. 1. számú mellékletének Első részében ajánlott foglalkoztatásokon túl
a) további vezetői megbízások adhatók,
b) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma megnövelhető,
c) speciális végzettségű szakemberek [például orvos, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens, iskolatitkár (óvodatitkár), szabadidő-szervező, pedagógiai asszisztens, oktatástechnikus, számítógép-kezelő, számítógép rendszerprogramozó, laboráns, ügyviteli-gépkezelő, munkaügyi, személyzeti és oktatási előadó] foglalkoztathatók,
(…)
Óvodában a fejlesztő pedagógus munkakör a fenti c) kategóriába tartozik, tehát a munkáltató – fenntartóval egyeztetett – döntésén múlik, hogy alkalmaz-e ilyen munkakörben szakembert az óvodában.
A Kt. 1. számú melléklete Harmadik részének II/19. pontja értelmében a Kt. 1. számú mellékletének Első részében nem szabályozott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén a pedagógus heti kötelező órája óvodában megegyezik az óvodapedagógus kötelező órájával, iskolában és kollégiumban pedig a szociálpedagógus heti kötelező órájával.
Tehát, ha óvodában fejlesztő pedagógust alkalmaznak, akkor heti kötelező óraszáma 32 (gyakorló óvodában 24, fogyatékos gyermekek óvodájában 21) lesz.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.02.02. 14:15
Tisztelt „aszisztens”!

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 75. § (2) bekezdése rendelkezik a pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatásáról.
E szerint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ( a továbbiakban: Kt.) 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2010. évben 4000 forint/fő/év összeget kell a közoktatási intézményfenntartóknak biztosítani a kormány által meghatározott feltételek szerint.
A feltételeket a Kt. végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet 4.§ - 7.§ határozza meg.
A pótlékok tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezései az irányadók.
A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a közalkalmazotti törvényben és a Munka Törvénykönyvében meghatározottak mellett a Vhr.-ben szabályozott illetménypótlék jár, illetve illetménypótlék adható.
A gyógypedagógiai pótlék, mint kötelező pótlék annak a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak jár, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégium nevelését vagy közoktatási intézményben a gyermekek fejlesztő felkészítését - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - végzi.
A különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék szintén kötelező pótlékként megilleti a pedagógiai szakszolgálat feladatai ellátására pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat.
Szakmai véleményünk szerint tehát, mivel ezek kötelezően adandó pótlékok, amennyiben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, fenti pótlékok megilletik.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

dbook üzenete
2010.02.02. 08:54
Tisztelt Szerkesztők !

Kérem szíves tájékoztatásukat arról, hogy milyen milyen eszközöket lehet alkalmazni (jogszabályi háttérrel) a tanórát rendszeresen zavaró tanulókkal szemben akik ráadásul semmilyen feladatot nem hajlandók elvégezni, ráadásul akik miatt természetesen a többi tanuló sem tud figyelni az órán.

István
dbook üzenete
2010.02.02. 08:42
Az alábbi kérdésemre még nem kaptam választ !!!!

Tisztelt Hölgyem !
Tisztelt Uram !

Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy mennyi munkaidőt lehet figyelembe figyelembe venni abban az esetben, ha iskolánkat összevonták egy másik általános iskolával és át kell járni a másik iskolába órát tartani.

Az oda és visszautazás ideje kb. két tanóra, továbbá az esetleges előkészületek is több időt igényelnek, mintha ezeket az órákat egy iskolában tartanám meg.

Válaszukat megköszönve :

István
dbook üzenete
2010.02.02. 08:41
Az alábbi kérdésemre még nem kaptam választ !!!!

Tisztelt Hölgyem !
Tisztelt Uram !

Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy mennyi munkaidőt lehet figyelembe figyelembe venni abban az esetben, ha iskolánkat összevonták egy másik általános iskolával és át kell járni a másik iskolába órát tartani.

Az oda és visszautazás ideje kb. két tanóra, továbbá az esetleges előkészületek is több időt igényelnek, mintha ezeket az órákat egy iskolában tartanám meg.

Válaszukat megköszönve :

István
opika üzenete
2010.02.01. 10:22
T.Szerkesztőség!

Lányom jelenleg középiskolai tanuló és a 2010.május-juniusi időszakban szeretne előrehozott középszintű érettségi vizsgát tenni angol nyelvből.Látássérült,amiről szakértői papírral (2009-es) rendelkezik.Az írásbeli és szóbeli érettséginél a felkészülési idő hosszabbítását és az írásbeli feladatokat Arial betűtípusban és 14-es betűméretben síkírásos formában szeretné megkapni.Ezt az igényt kérvényben továbbítottuk az iskola igazgatójához is.Szeretném megtudni,hogy ahhoz hogy az írásbeli feladatokat a kért betűtípussal és mérettel kapja az érettségin mit kell még tennem,illetve az iskola hogyan tudja ezt "megrendelni" neki.
Várom válaszukat.Köszönöm.
Anna71 üzenete
2010.01.30. 19:59
Tisztelt Szerkesztőség!

Gyermekem 3. osztályos. Jövőre idegen nyelvet fog tanulni. Az iskolában több nyelvet is oktatnak, de én mindenképpen angolra szeretném beiratni, mivel rokonaink élnek ezen a nyelvterületen és két testvére is rendkívűl jól kamatoztatja ezt a lehetőséget. Az iskola viszont- bár megkérdezi a szülőket- mégis egyszerűen beosztja a gyerekeket és nem tudni, vajon a kért nyelv fog-e jutni nekünk! Mérlegelve a helyzetet van-e bármilyen " jogunk" ragaszkodni a kért nyelvhez, vagy végsőmegoldásként csak az iskolaváltás maradhat- amit egyébként nagyon sajnálnánk, mert az iskolával meg vagyunk elégedve.

Válaszukat előre is köszönöm: Dávid Anna
A Szerkesztők üzenete
2010.01.29. 12:51
Tisztelt "hanna2009"!

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 26. § (10) bekezdése alapján 2010. január 1-jétől a pedagógiai szakszolgálat intézményében, pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra új közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony azzal létesíthető, aki rendelkezik szakvizsgával.
Ahol a jogszabály pedagógus-szakvizsgáról rendelkezik, azon érteni kell a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű szakképzettséget és tudományos fokozatot is.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. § (8) bekezdésében foglaltak szerint a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett - jogszabályban meghatározott - szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.
A kérdező által hivatkozott 3. § a vezetői megbízás feltételeiről szól nem a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges feltételekről. Meg kell azonban jegyezni, hogy az átmeneti rendelkezések szerint 2010. január1-étől mind a vezetői megbízás, mind a pedagógus- munkakör esetében feltétel a pedagógus szakvizsga megléte.
Felhívom figyelmét a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendeletre, mely a jogszabályban meghatározott kivételekkel 2010. augusztus 1-jén lép hatályba. Fenti kérdésben az alábbi rendelkezést tartalmazza:
„Az alkalmazottak köre, az alkalmazás feltételei és az intézményvezetői megbízás
2. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzik.
(6) Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy az alkalmazásnál a munkáltató előírja a szakvizsga öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét.”

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.01.29. 12:48
Tisztelt "Takácsné"!

A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (Péptv.) 4. § (5) bek., valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól rendelkező 1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (2) bek. a)-b) pontjai és 48. § (2) bek. értelmében a prémiumévek programban résztvevőt táppénz nem illeti meg, keresőképtelensége idejére is korábbi illetménye 70%-ának megfelelő díjazásra jogosult.
Betegszabadság csak azokra a napokra jár, amelyen munkavégzési kötelezettség áll fenn. [Péptv. 4. § (7) bek. b) pont.]
A keresőképtelenség idején a programban résztvevőt munkavégzési kötelezettség nem terheli, így – véleményünk szerint – a „hiányzások pótlására” nem kötelezhető, figyelemmel arra is, hogy a hiányzás pótlása meghaladná a lehetséges foglalkoztatási keretet.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Benyiczki Ágota üzenete
2010.01.28. 15:50
Tisztelt Szerkesztőség!

Az óvodai nevelés alapprogramját a 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet 2009. november 20-i hatállyal módosította. Az előírás szerint a 2010/2011.-es óvodai nevelési évben már a módosított nevelési program szerint kell folytatni a nevelőmunkát.
Kérdésem az, hogy ez azt jelenti-e, hogy az ország összes óvodájában a helyi programot felül kell vizsgálni,
és az országos módosításoknak megfelelően a helyi dokumentumokat is módosítani kell.
Ha nem,kell minden programot módosítani, kire vonatkozik a módosítás kötelező jelleggel?
A programmódosítás után a programot újra szakértővel kell-e véleményeztetni?

Várom válaszukat!
Tisztelettel: Benyiczki Ágota
Aptyuka üzenete
2010.01.28. 02:36
Tisztelt Szerkesztőség!

Kérdésem egy - országos területen működő - kiemelkedően közhasznú alapítvány egyik vidéki óvodája normatíva elszámolásával kapcsolatos.
A problémánk a következő.
A 2009. évi CXXX. Törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről 3. számú melléklet a 2009. évi CXXX. Törvényhez 15. Közoktatási alap-hozzájárulás fajlagos összege 2 350 000 forint/teljesítmény-mutató/év. A 2009. évi Kvtv. 3. számú melléklete Kiegészítő szabályok 10. f) pontja Teh = 1,62.
A Közoktatási tv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok
Átlaglétszám Maximális létszám
Óvoda 20 25
A Tm = (T/O1) x Teh képletben a (két csoportban összesen) harminc gyermeket írattak be és az átlagos létszám a két csoportra vonatkoztatva 16,5 fő.
Kérdésem tehát, hogy átlaglétszámként számolhatunk-e 17 fővel (ahogyan ezt tavaly tehettük), vagy pedig a ktv. 3. számú melléklete I. Létszámhatárok Átlaglétszám 20 fővel kell számolni.
Ezzel 7 395 000 - 5 640 000 = 1 755 000 Ft-al kevesebb jut az óvodának, ami a megszűnést jelenti.
Nagyon köszönöm a válasszal való segítségüket.

Tisztelettel: Aptyuka
fefi üzenete
2010.01.27. 22:45
Tisztelt SZerkesztőség!
Az iránt érdeklődöm, hogy óraközi szünetben két alsó tagozatos gyermek összeszólalkozásán(szidta szülőjét) az egyik tanuló kapott egy jobbegyenest. Az akkor ott lévő ighelyettes, mert ő volt velük matek órán- lerendezte a dolgot, beírta az ekkor szokásos figyelmeztetőt és lerendezte velük a dolgot. (Én, mint osztályfőnök nem tartózkodtam az iskolában). Őt hívták fel a szülők, hogy a gyermekkel este az ügyeletre mentek. Miután a gyermek 3 napot hiányzott, igy csak ezután volt módom, megkérdezni az esetet a gyermektől, hogy valójában mi is történt. (Ugyanazt mondta, amit a többiek) S mivel arcán sem szemén sem voltak látható sérülések, még örültem is, hogy nagyobb baj nem lett. A szülői értekezleten azonban felelősségre vontak, hogy milyen alapon kértem számon agyerektől a történteket, és a látleletet ne akarjam, látni, mert az már jó helyen van, mert feljelentést tesznek.(Hogy kinek, és hová küldik ez nem igazán derült ki). Sőt negatívumként említették meg azt is, hogy nem hívtam őket fel telefonon,, pedig ez a kötelességem lett volna és nem érdeklődtem a gyermek hogyléte felől. (Ők engem semmilyen formában nem értesítettek)
Kérdés:1. Kötelességem-e, előirás-e, hogy a gyermek hiányzása, betegsége alatt a tanító érdeklődik, vagy ezt a szülönek kell megtennie?
2. Ilyen esetben jegyzőkönyvet kell-e felvennem , szükséges-e hozzá a látlelet- van-e jogom látni a látleletet-?

Várom válaszukat
Tisztelettel
southwind üzenete
2010.01.27. 20:50
A szegedi SZEFI, Családpedagógiai képzésre jelentkeztem a 2009/2010 tanévre.
Mind a SZEFI honlapján, mind a tájékoztatón az hangzott el, hogy a képzés ingyenes, nincs regisztrációs díj, sem vizsgadíj, amennyiben az ingyenes képzés feltételeinek megfelelek, azaz, nem rendelkezem semmilyen OKJ-s szakvizsgával.

Mint derült égből a villámcsapás kaptuk a hírt, a vizsgára jelentkezéskor (2010. január 21), hogy fizessünk be 5000 Ft vizsgaregisztrációs díjat január 31-i határidővel, különben semmisnek veszik a vizsgajelentkezésünket.

Amennyiben igaz a honlapra kitett alapítványi szöveg -
„Az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány 2002-ben kezdte meg működését. Az alapítvány általános célja a társadalom perifériájára szorult, hátrányos helyzetű emberek integrációjának segítése, az esélyegyenlőség megteremtése a felvállalt programok során.” …-,
úgy e barátságtalan lépést egyszerűen etikátlannak lehetne minősíteni, hiszen pld. egy munkanélküli hallgató nem tud előteremteni ennyi pénzt, mivel a munkanélküli segélyeket is csak 5-dike után utalják, ahogy a munkabéreket is.

Kérdésükre, egészen pontosan egy levélváltásunkra, az osztályfőnökünk felolvasott egy válaszlevelet, melynek írója nem tudom ki, s melyben szó volt inflációról (bár ez nem köthető a 2010 január 21-diki dátumhoz), szó volt csökkenő normatívákról, illetve, hogy sokan jelentkeznek vizsgára, de kevesen mennek el, és ez olyan anyagi teher az iskolának, melyet nem tud vállalni.

Több dolgot nehezményezek:
1. Nincs az iskolának a hierachiája feltüntetve a honlapon, így a hallgatók nem nagyon tudnak közvetlen párbeszédet folytatni az iskola vezetőségével. Fogalmunk sincs kik azok, akik az iskolát vezetik. Ezért üzengetünk.
2. Az iskola honlapján sem tájékoztatták a hallgatókat a hirtelen bevezetett regisztrációs vizsgadíjról. A honlapon továbbra is az szerepel, hogy a képzés ingyenes, a gyakran ismételt kérdésekben pedig egyértelműen kijelentik, nincs sem regisztrációs, sem vizsgadíj.
3. http://szefi.hu/index.php?page=sokt_csame&varos=szeged
4. http://szefi.hu/index.php?page=s_szakkepzes
5. http://szefi.hu/index.php?page=gyik
Kérdésem az, hogy az iskola évközben változtathat-e a képzés feltételein előzetes tájékoztatás nélkül? Illetve , a tájékoztatást az osztályfőnök egy közös emailunkra tette föl, amelyet sok hallgató (főként a tantárgy-felmentett hallgatók) nem feltétlenül olvasnak.
degado üzenete
2010.01.27. 20:40
Tisztelt Szerkesztők!
Egy olyan faluban élek, ahol nincs óvoda, és a szomszédos községbe járnak a gyerekek. Kérdésem az, hogy én, mint ott dolgozó óvónő, köteles vagyok-e reggel vagy délután a gyermekek kíséretéről gondoskodni a Volán-busz járatain, munkaidőmön túl? Tehát ezért sem munkaidő kedvezményt, sem plusz bért nem kapok, délután a munkaidőm letelte után öltöztetem fel a gyerekeket, kísérem a buszhoz, felügyelem utazás közben, és adom át a szülőnek, aki a buszmegállóban várja (vagy nem...). A főnököm azt mondja, belefér a heti 32 kötelező órán felüli 8 órámba. De kérdem én: csak nekem, a többi óvónőnek nem? Azért, mert én ebben a faluban lakom, kizárólag az én feladatom ez? Kötelező vagyok munkaidő után hazafelé venni az irányt a gyerekekkel, akkor is, ha máshová sietnék? Köteles vagyok busszal járni, és csak az óvoda meg a buszmegálló viszonylatában közlekedni 10 gyerekkel, akkor is, ha így számos hátrány ér? Emiatt még bevásárolni sem tudok, mert mire hazaérek, a helyi üzlet rég bezárt. Az óvoda településének boltjába meg nem mehetek el munka után, hiszen gyerekeket kísérek. Ha bármi dolgom van a városban, akkor is hazafelé kell mennem a gyerekek miatt, és utána autóval bemenni, ami nekem 1 órás veszteséget jelent. Ahelyett, hogy autóval mennék dolgozni, és onnan egyből bemehetnék a városba... Vagy ha valami program van az óvodában, ami 10 órakor kezdődik, nem mehetek el autóval kezdésre, hanem busszal kell mennem, 10 óra helyett 8-kor (mert a következő járat fél 11-kor megy), hiszen délután busszal kell hazafelé utaznom a gyerekekkel! Ráadásul a kísérés alatt teljes felelősséggel tartozom a gyermekek testi épségéért. És ha a buszon történik valami? Még büntethető is vagyok olyasmiért, amit rám kényszerítenek? Állandó stresszhelyzetként élem meg ezt az egészet! Még olyan is előfordult, hogy a saját költségemen telefonáltam végig reggel a szülőket, hogy aznap nem tudom lekísérni a gyerekeket, mert az én kisfiam belázasodott éjjel. Mindazokat, amiket leírtam, teljes mértékben a személyi szabadságom korlátozásának érzem! Jogos ez a rám ruházott feladat? A munkaköri leírásomban szerepel, de nem tudom, milyen törvényi háttere van.
Elnézést a hosszú levélért, de csak így tudtam leírni, mennyire hátrányosnak érzem ezt az egyszemélyes felelősséget. (Mi lenne, ha nem itt laknék?...) Előre is köszönöm válaszukat, tisztelettel:
Degado
A Szerkesztők üzenete
2010.01.27. 15:28
Tisztelt Asztalosné Pál Katalin!

Amennyiben egy adott vizsgatárgyból az iskola nem szervez érettségi vizsgát, a tanuló személyesen vagy postai úton jelentkezhet az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) területileg illetékes regionális igazgatóságánál. A 2010. évi május-júniusi vizsgaidőszak esetében a jelentkezési határidő 2010. február 15.
Az OH-nál történő jelentkezés esetében az érettségi vizsgáját az OH szervezi meg, természetesen a lakóhelyének a figyelembevételével. (Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról is az OH értesíti a vizsgázókat. Az emelt szintű érettségi vizsgák esetében az OH szervezi meg az érettségi vizsgákat, a vizsgahelyszínként szereplő intézmény csak a helyszínt biztosítja.) Az OH területileg illetékes regionális igazgatóságainak elérhetősége megtalálható a http://www.oh.gov.hu/main.php?folderID=1075&objectID=5004282 honlapon.
A postai út esetében a jelentkezési lap letölthető az OH honlapjáról, ezt kell a kitöltés után a szükséges mellékletekkel együtt postán megküldeni az OH területileg illetékes regionális igazgatóságának. (A mellékletek listája a kitöltési útmutatóban szerepel.)
Ha személyesen jelentkezik az érettségi vizsgára, az OH területileg illetékes regionális igazgatóságán fog jelentkezési lapot kapni.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.01.27. 15:25
Tisztelt Hrtyan Ákos!

Felnőttképzéssel a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet foglalkozik. A díszműkovács szakképesítésre vonatkozó információkat megtalálja honlapukon, további segítséget az alábbi elérhetőségek valamelyikén kérhet:

Cím: 1085 Budapest, Baross u. 52.
Tel.szám: (1) 434-5700; (1) 431-6500
Honlap: www.nive.hu

Üdvözlettel:
Szilágyi Judit
osztályvezető
Ügyfélszolgálati Iroda

 

A Szerkesztők üzenete
2010.01.27. 15:03
Tisztelt "Vitike1"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 18. §-ának (7) bekezdése értelmében többcélú intézményben vezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike egyetemi végzettséget ír elő, a vezetői megbízáshoz erre van szükség. Az Ön által jelzett közös igazgatású közoktatási intézményben óvoda, könyvtár, művelődési központ és általános iskola működik. Ez azt jelenti, hogy akár az óvoda vezetéséhez megfelelő óvodapedagógusi, akár az általános iskola vezetéséhez megfelelő tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy megbízható a többcélú intézmény vezetésével, mivel a vonatkozó ágazati jogszabályok a könyvtár és a művelődési központ vezetéséhez sem írnak elő kizárólag egyetemi szintű végzettséget.
A tagintézmény-vezetői megbízáshoz nincs szükség pedagógus-szakvizsgára, mivel a Kt. a pedagógus-szakvizsgát csak az intézményvezető és az intézményegység-vezető számára írja elő kötelező feltételként (Kt. 18. § (1) bekezdés és 33. § (6) bekezdés). Megjegyzem továbbá, hogy tagintézmény-vezető esetében a pályázat mellőzhető a következő esetekben:
a) 90 napon belül már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására,
b) ha a vezetői megbízás haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók,
c) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.01.27. 14:59
Tisztelt "hollka"!

Amennyiben Ön egy többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény bölcsődei intézményegységében dolgozik, akkor kérdésére a gyermekjóléti ágazat jogszabályi rendelkezései adnak választ. Tekintettel arra, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium feladat- és hatáskörébe a gyermekjóléti ágazat irányítása és szabályozása nem tartozik, javasolom, hogy kérdésével keresse meg a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.01.27. 14:53
Tisztelt "t.eszter"!

Az, hogy a megszerzett másoddiploma birtokában a pedagógus milyen besorolásra jogosult, azt a diploma ismeretében lehet meghatározni. A konkrét kérdésekre az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztálya a hozzá felterjesztett diploma, illetve annak fotó-másolata alapján ad választ.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.01.27. 14:30
Tisztelt "Dukar"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. melléklete Harmadik rész I/B Pedagógus és szakvizsgázott pedagógus-munkakörök című fejezetében foglaltak szerint a kollégiumi nevelőnek 24, a kollégiumi nevelőnek gyakorló kollégiumban és a fogyatékos tanulók kollégiumában 22 a heti kötelező órája. Ez 24x60, illetve 22x60 percet jelent. Megjegyezzük, hogy az egyéb munkakört ellátó pedagógusok kötelező tanítási óráinak időtartama is 60 perc, amiből csupán a tanulókkal való közvetlen tanítási foglalkozás időtartama 45 perc.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 16. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint „A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.”
A törvény 1. sz. melléklete Harmadik rész II. fejezet 6. pontjának rendelkezése szerint a pedagógus kötelező óráját a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, egyéni foglalkozásra, kollégiumi foglalkozásra kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik kollégiumban a szabadidő eltöltését szolgáló és az egyéni törődést biztosító foglalkozások [53. § (7) bekezdés] megtartása.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.01.27. 14:27
Tisztelt "gysz"!

Üzenetében ugyan nem említi, de feltételezzük, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben alkalmazandó szabályokra vonatkozik a kérdése.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 42. §-a értelmében a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. A kérdésben jelzett esetben nem a rendszergazda munkaköri feladataira létesítenének újabb munkavégzésre irányuló jogviszonyt, hanem egy másik munkakörre. Ez pedig nem ütközik a jogszabályba. Tehát a teljes munkaidőben rendszergazda munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottal a saját munkáltatója is létesíthet további jogviszonyt tanári munkakörre. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 121. §-a (1) bekezdésének 30. pontja értelmében óraadó tanár az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb, mint negyven százalékára alkalmaztak. A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész I/B) pontjában foglaltak szerint a tanár heti kötelező óraszáma középiskolában 22 óra. A heti hat óra tehát a kérdésben jelzett esetben megfelelő az óraadói tanári megbízáshoz.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.01.27. 14:25
Tisztelt "Milcsi"!

Nem kötelező szakmai véleményünk szerint a középiskolai felvételi eljárásban a szombati napra (pihenőnapra) eső írásbeli vizsgán felügyelő tanári feladatokat ellátó pedagógusok díjazására a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) szabályait kell alkalmazni, abban az esetben, ha a feladat ellátása munkáltatói elrendelés alapján történik.
Rendkívüli munkavégzésnek minősül az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkaidő-beosztástól elérő, a b) pontja alapján a munkaidőkereten felüli munkavégzés.
A díjazással kapcsolatban az Mt. 147. §-a rendelkezik, amelyből idézem az (1)-(4) bekezdését:
147. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg.
(2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
(3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
(4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.


A Kjt. végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 16. § (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó, Mt. szerinti rendkívül munkavégzésnél nem a rendelet 16. § (2) bekezdése szerinti óradíjjal kell számolni, hanem az Mt. 144/A. §-át kell alkalmazni, amely szerint az egy órára jutó személyi alapbért úgy kell kiszámítani, hogy a havi személyi alapbér összegét osztani kell 174-gyel teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. A személyi alapbér alatt a kinevezés szerinti illetményt kell érteni, ami magában foglalja a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, valamint a további szakképzettségért járó illetménynövekedést.

Abban az esetben, ha az írásbeli vizsga feladatlapjainak kiértékelését végző pedagógus a feladatot munkaköri kötelezettségként látja el, akkor az Mt. – fent idézett – 147. §-ának (2) bekezdése szerint jár díjazás, amennyiben a feladat ellátása meghaladja a heti 40 órás munkaidőt. Ha a munkáltató a pihenőnapon történő munkavégzést is elrendeli, akkor a 147. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

Végül lehetséges az a megoldás is, hogy az igazgató az írásbeli felvételi vizsgán való közreműködést nem tekinti munkaköri kötelezettségnek, ezért mind a felügyelő tanároknak, mind az értékelő tanároknak megbízást ad a feladat ellátására. A megbízási díj összegében a megbízónak és a megbízottnak kell megállapodni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 

 

A Szerkesztők üzenete
2010.01.27. 14:15
Tisztelt "SMSZ"!

A gyermek tanulmányainak ismertetett módon szervezett folytatása aggályos. A vizsgakötelezettség meghatározásához az alábbiakat szükséges figyelembe venni.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt) 7. §-ában foglaltak szerint a tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. A szüleivel külföldre távozó tanuló esetében is biztosított ez a választási lehetőség. A tanulmányait külföldön folytató magántanuló tankötelesnek félévkor és év végén haza kell utaznia és valamennyi tantárgyból osztályozóvizsgát kell tennie. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 21. §-ának (5) bekezdése értelmében a magántanulónak a magatartását és a szorgalmát nem kell minősíteni.
A szüleivel külföldre távozó tanulónak nem kell magántanulóként teljesíteni a tanulmányi kötelezettségét. A Kt. 109. § (1) bekezdésében foglaltak szerint magyar tanköteles engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön, külföldi iskolában is. A tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya. Osztályozó vizsgára nem kell hazautaznia. Hazatérése után - ha a szülő nem él az iskolaválasztás, iskolaváltoztatás jogával –, a tanuló abban az iskolában folytathatja a tanulmányait, amelyből a külföldi intézménybe távozott. A külföldön megkezdett és befejezetlen iskolai tanulmányok, illetve az erről szóló igazolások, bizonyítványok a hazai tanulmányok folytatásakor beszámíthatók. A tanulmányok beszámításáról az iskola igazgatója dönt. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 62. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint „az oktatási intézmény a résztanulmányok beszámításának feltételéül különbözeti vizsgák teljesítését szabhatja meg”.
Javasoljuk, hogy a részletek megbeszélése céljából keresse fel az iskola igazgatóját.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Chris67 üzenete
2010.01.27. 11:50
Tisztelt hivatal!
Csatlakozva az elöttem szólókhoz én is jelezném, hoyg mind a 6. évfolyamos, mind a 8. évfolyamos matematika felvételi nagyon nehéz volt.
Minkét esetben érintett vagyok. A gyermekeim 5-ös tanulók matekból, közelítőleg 25-30 pontosra tudták megírni. A nagyobbik kifejezetten el van keseredve, mert fél, hogy nem veszik fel.
Remélem valamilyen megoldást találnak a problémára.
Mellesleg az is érdekelne, hogy ki állítja össze a feladatokat, mert szerintem életszerűtlenek.
Tisztelettel Chris67
sziszi23 üzenete
2010.01.26. 15:34
Tisztelt Hivatal!
Lányom a hétvégén írta meg a felvételit. A matematikával igen csak volt gondja. Nagyon kevés volt az idő. Teljesen letörve jött ki a vizsgáról. 4,6 - 4,8 tanuló, elkeseredett, megkapta élete első igazi nagy " pofonját ".Járt előkészítőre, itthon megcsináltuk az előző évek anyagát. Nem mondom, hogy hibátlanul, de 45. perc alatt jóval több jó feladata volt, mint az ideiben. Régen az általános iskolai bizonyítvány alapján lehetett jelentkezni. Szerintem reálisabb képet adott a gyerek tudásáról ötödiktől nyolcadik első félévi eredényekig. /stabil tanuló, vagy változó / mint ezek az írásbelik. Jó lenne valami korrekciós megoldást kitalálni erre az évre.Köszönöm, hogy elolvaták a véleményemet.
Tisztelettel: Kozma Sz.
hunfi üzenete
2010.01.25. 16:36
Tisztelt Hivatal!
Fiam 8.osztályos,szombaton írták meg a központi felvételit,mint már biztos értesültek róla,nagyon nehéz volt a matematika,nem csak a fiam szerint,hanem több helyen is olvastam,hogy ez valóban így volt.Korábban a gyakorlások során és az előkészítőn sem fordult elő olyan,hogy ne lett volna ideje a gyereknek megcsinálni a feladatot.Ellenben,most nagyon kevésnek bizonyult az idő rá,és nehéz is volt.Ha elolvassák az ezzel kapcsolatos írásokat,látják ,hogy tanárok ,szülők,nagyobb diákokat is kiakasztott.Nagy elkeseredés volt a gyerekek között is.Van-e ilyenkor valami megoldás?esetleg kompenzálás a diákok felé.Mert ez így igazságtalan szerintem.Ha emiatt nem veszek fel a fiamat egy kinézett iskolába,az nagyon elkeserítő lenne,és nem csak én gondolom így.Köszönöm,és várom válaszukat:egy aggódó anyuka
hunfi üzenete
2010.01.25. 16:25
Tisztelt Hivatal!
Fiam 8.osztályos,szombaton írták meg a központi felvételit,mint már biztos értesültek róla,nagyon nehéz volt a matematika,nem csak a fiam szerint,hanem több helyen is olvastam,hogy ez valóban így volt.Korábban a gyakorlások során és az előkészítőn sem fordult elő olyan,hogy ne lett volna ideje a gyereknek megcsinálni a feladatot.Ellenben,most nagyon kevésnek bizonyult az idő rá,és nehéz is volt.Ha elolvassák az ezzel kapcsolatos írásokat,látják ,hogy tanárok ,szülők,nagyobb diákokat is kiakasztott.Nagy elkeseredés volt a gyerekek között is.Van-e ilyenkor valami megoldás?esetleg kompenzálás a diákok felé.Mert ez így igazságtalan szerintem.Ha emiatt nem veszek fel a fiamat egy kinézett iskolába,az nagyon elkeserítő lenne,és nem csak én gondolom így.Köszönöm,és várom válaszukat:egy aggódó anyuka
bfedit üzenete
2010.01.25. 16:20
T. Szerkesztők!Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a Kereskedő- boltvezető szakképesítés vizsga írásbeli része alól - mely a forgalom/árbevétel és a költségek alakulásának hatása az eredményre, készlet, létszám, bér gazdálkodás....stb. felmentést lehet-e kapni, mérlegképes könyvelői végzettségem van- vállalkozási szakon.
A tanfolyamszervező szerint csak az OKJ-s vizsgán derül ki, hogy kaphatok-e felmentést, hogy figyelembe veszik e ezt a végzettségemet, de ez akkor már késő!Hová lehet fordulni, mi a teendő.
Előre is köszönöm válaszukat.
dinó üzenete
2010.01.23. 16:36
Tisztelt Szerkesztők!
Délutáni időszakban kötelező e a GYES-en, lévő szülő gyermekének óvodai elhelyezése, vagy csak lehetőség, hiszen a Kt. feltételes módban fogalmaz.
Kérdésem, kötelező-e az egész napos óvodai elhelyezés azon gyermekek számára, akiknek a felügyeletét a szülő el tudja látni? (Az intézmény kötelezettségére vagyok kíváncsi, nem a szülők lehetőségére)
Üdvölettel
  
 6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok