2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  
  
A Szerkesztők üzenete
2009.12.09. 16:04

Tisztelt "komikami"!

A tárgyra vonatkozó 6/2009. (I. 20.) Korm. rendelet 2. §-ának (2)-(4) bekezdése alapján a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak (így az önkormányzati fenntartású iskolákban foglalkoztatott közalkalmazottak) a 2009. év második félévének hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg az alábbiak szerint jogosultak havi kereset-kiegészítésre:
„(2) A havi kereset-kiegészítés összege a tárgyhónapot követő bérfizetési napon kifizetésre kerülő bruttó illetmény egytizenketted része, ha a foglalkoztatott tárgyhónapra járó teljes havi illetménye nem haladja meg a 131 000 forintot.
(3) Ha a foglalkoztatott tárgyhónapra járó teljes havi illetménye meghaladja a 131 000 forintot, de nem éri el a 149 000 forintot, akkor a havi kereset-kiegészítés a 10 917 forintnak az a része, ami meghaladja a foglalkoztatott tárgyhónapra járó teljes havi illetménye 131 000 forinttal csökkentett összegének a 60,65%-át. Amennyiben a foglalkoztatott a tárgyhónapban a beosztása szerinti nem mindegyik munkanapra volt jogosult illetményre, akkor a havi kereset-kiegészítés így számolt összegét a díjazott munkanapok és a tárgyhónap munkanapjainak arányában kell figyelembe venni.
(4) Nem fizethető havi kereset-kiegészítés, ha a foglalkoztatott tárgyhónapra járó teljes havi illetménye eléri vagy meghaladja a 149 000 forintot.”

A fentiekből látható, hogy 149 000 forint bruttó havi illetmény felett nem jár ez év szeptembertől a kereset-kiegészítés.

Üdvözlettel:
Dr. Madarász Hedvig

A Szerkesztők üzenete
2009.12.09. 16:01

Tisztelt "gorita"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet 11. pontjának rendelkezése szerint „A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a kötelező óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül - munkaköri feladatként - látják el a szakértői véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz.”
A leírtakkal kapcsolatban tájékoztatjuk még arról, hogy „kisegítő iskola” 1995-től nincs a közoktatási intézmények körében. Vélhetően az Önt is foglalkoztató intézmény fenntartója közös igazgatású közoktatási intézmény létesítéséről döntött, mely intézménynek két – szakmailag és szervezetileg önálló – intézményegysége van: az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskola és a nevelési tanácsadó.
Amennyiben Önök a nevelési tanácsadás feladatai közül csak a gyermekek, tanulók vizsgálatát látják el, úgy mielőbb szükséges munkatervük, tevékenységük, és szervezeti és működési szabályzatuk felülvizsgálata annak érdekében, hogy az intézményegység a nevelési tanácsadás feladatait megfelelően ellássa.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.12.09. 15:58

Tisztelt "jancsi"!

A szakirányú továbbképzésben szerzett fejlesztőpedagógus szakképzettséggel a fejlesztőpedagógus munkakör betölthető.
A szakirányú továbbképzés keretében szerzett végzettségek kompetenciáit a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, melyeket az Oktatási Hivatal honlapján (http://www.oh.gov.hu/felsooktatas/szakiranyu/felsooktatasi) közzétettünk.
A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény (Kt.) l. számú melléklete Első részében foglaltak szerint fejlesztő-pedagógust az integrációs felkészítésben részt vevő iskolában kötelező alkalmazni. Az az iskola, amelyik nem vesz részt az integrációs oktatásban, fejlesztőpedagógust a speciális végzettségű szakemberek foglalkoztatására vonatkozó szabályok alapján alkalmazhat, amelyek lehetővé teszik - a feladatoktól függően - a kötelező, illetve ajánlott létszámon túli foglalkoztatást.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.12.09. 15:56

Tisztelt "moniso"!

Általános iskola nem működtet pedagógiai szakszolgálatot. Közös igazgatású közoktatási intézmény létesítésére az intézmény fenntartója jogosult. A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el, a közös igazgatású közoktatási intézményben egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet.
Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben ellátható feladatokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 33. §-ának (11) bekezdése a következők szerint határozza meg:
„Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény - a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével - részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is..”
A fenntartó dönt arról, hogy a fenti feladatok közül melyek ellátására létesíti az intézményt, a személyi, tárgyi feltételeket az ellátott feladatok alapján kell meghatározni és biztosítani.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.12.09. 15:50

Tisztelt "anna92"!

Aki a Magyar Köztársaságban, magyar közoktatási intézményben, középiskolában tanul, annak a magyar oktatási jogszabályok alapján kell érettségi vizsgát tennie. Magyarországon a matematika kötelező érettségi vizsgatárgy.

Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal

A Szerkesztők üzenete
2009.12.09. 14:49

Tisztelt "b1118"!

A Munka Törvénykönyvéről szóló, 1992. évi XXII. törvény 117/B § (1) pontja szerint a teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra, ez a pedagógusokra is vonatkozik. A közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. melléklet harmadik rész II./9. pontja szerint a pedagógus a teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítéssel is elismerhető. A pedagógus ilyen tevékenysége elismerésének lehetőségét az 1992. évi XXXIII. tv. közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet is megerősíti: 11/B. § (4) A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapításakor a munkáltató előnyben részesíti azt a pedagógust, aki a közoktatási törvény. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontjában meghatározott feladatok ellátásában heti rendszerességgel közreműködik, és ezáltal tevékenysége meghaladja az átlagos teljesítményt.

A kormányrendelet 7. § (1) pontja szerint a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkaidő óvodai foglalkozásokkal, tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal le nem kötött részében melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket a nevelési-oktatási intézményen kívül lehet teljesítenie.
A levelében jelzett, reggel 8-tól du. 14 óráig tartó időszakban történő tanulókísérés a fenti rendelkezések szerint munkaköri feladatnak minősül.

Külön kérdés, hogy ezeket az órákat milyen módon lehet a tanítási időkeretbe beszámítani? A közoktatási tv. 1. sz. melléklet harmadik rész II./6. pontja rendelkezik a tanítási időkeret kiszámításának módjáról. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapulvételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg.
Amennyiben tehát a pedagógus kéthavi időkeretbe beszámító kötelező órája a tanulókísérés idejére esik, a fenntartó egyetértésével ezeket az órákat a kísérő tanárra vonatkozóan teljesítettnek lehet elfogadni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2009.12.09. 14:34

Tisztelt Pint Klára!

Az érettségi eredmények nem évülnek el, nem vesznek el, tehát a meglévő érettségi eredményei megmaradnak, nem kell újra beiratkoznia egy középiskolába, hanem csak be kell fejeznie az érettségi vizsgát, és megkaphatja az érettségi bizonyítványát.

Levelében nem tesz említést arról, mely érettségi vizsgatárgyakból van eredménye, ezért csak általánosságban tudom Önt tájékoztatni. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes jogszabályok szerint kell letenni, tehát Ön a kétszintű érettségi vizsga követelményei alapján tehet érettségi vizsgát. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 41. § (6) bekezdése alapján a vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból (tehát összesen 5 vizsgatárgyból) kell legalább elégséges osztályzatot szereznie.

A kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv.

Viszont a vizsgaszabályzat 60/B. § (2) bekezdése alapján idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Ekkor az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tennie. Tehát abban az esetben, ha Önnek nem volt kötelező idegen nyelvből is érettségi vizsgát tennie, az érettségi bizonyítványának megszerzéséhez jelenleg sem kötelező (természetesen tehet idegen nyelvből is, csak nem kötelező).

Tervezés vizsgatárgy a jelenlegi érettségi vizsgarendszerben nincs, helyette másik vizsgatárgyat kell választania.

Érettségi vizsgát legközelebb a 2010. május-júniusi vizsgaidőszakban lehet tenni. A május-júniusi vizsgaidőszakban érettségi vizsgára (január közepétől) február 15-éig személyesen vagy postai úton lehet jelentkezni az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságánál, valamint személyesen egy vizsgát szervező intézményben. (Azt tudnia kell, hogy a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázók jelentkezését.)

Ha az Oktatási Hivatalnál nyújtja be a jelentkezését, a postai út esetében a jelentkezési lap letölthető lesz a www.oh.gov.hu honlapról, ezt kell a kitöltés után a szükséges mellékletekkel együtt postán megküldeni az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságának. (A mellékletek listája a kitöltési útmutatóban fog szerepelni.)

Ha személyesen jelentkezik az érettségi vizsgára, az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságán fog jelentkezési lapot kapni. Ha az Oktatási Hivatalnál jelentkezik érettségi vizsgára, az érettségi vizsgáját az Oktatási Hivatal szervezi meg, természetesen a lakóhelyének a figyelembe vételével. (Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról is az Oktatási Hivatal értesíti a vizsgázókat.) Az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságainak elérhetősége megtalálható a www.oh.gov.hu honlapon.

Felhívom a figyelmét a jelentkezési határidők betartására, a határidőn túl benyújtott vizsgajelentkezéseket nem lehet elfogadni.

Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal

Schosche üzenete
2009.12.08. 20:00
Tisztelt Szerkesztő!
Arra a kérdésemre szeretnék teljes választ kapni, hogyha tanítóként dolgozom,s jelenleg mint szakvizsgázott tanító a G fizetési osztályba vagyok besorolva és ha a pedagógia mestertanári szakot elvégzem, úgy kötelező-e engem az igazgatónak magasabb fizetési kategóriába átsorolnia vagy sem? S ha igen akkor melyikbe?
Tisztelettel várom válaszát.
SMSZ üzenete
2009.12.08. 16:07
Tisztelt Szerkesztők!
Családommal tavaly szeptemberben Németországba költöztünk. Kisfiam a nyelv elsajátítása végett újból a 3. osztályt kezdte. Magyarországon magántanulóként félév és év végén kitűnő vizsgákat tett valamennyi 4. osztályos tárgyból.
Idén Németo-ban 4. Magyarországon 5. osztályos.
Valóban minden tantárgyból kell vizsgát tennie gyermekemnek? Létezik-e olyan megoldás, hogy csak az 5-es magyar nyelv és irodalomból tesz vizsgát idén és jövőre - beszámítva az akkori német 5. oszt. eredményeket - kapja meg az 5-es bizonyítványát?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel:
SMSZ
intermezzo012 üzenete
2009.12.08. 15:44
Tisztelt Szerkesztők!
Megismétlem 1476-os kérdésemet, amire nem kaptam választ: mikor derül ki, hogy milyen feltételekkel fogunk érettségiztetni? Csak nem arra játszik a miniaztérium, hogy úgyis elég nagy a hivatástudatunk, és nem fogjuk veszélyeztetni a vizsgát?
Szerintem a vizsgák előtt időben tudni kell, hogy hogyan változik a vizsgák díjazása.
mahua üzenete
2009.12.07. 18:38
Tisztelt Szerkesztők!

A gyermekeim iskolájában évkezdettől a helyi kistérségi szakszolgálat gyógytestnevelés foglalkozásokat tart.
A foglalkozások csoportonként heti 1 alkalommal, tanítási idő után (délután) vannak. Az iskola tanulói közül majdnem mindenkit (!!!) köteleztek ezek látogatására, felmentést csak ortopéd orvos vagy más intézmény adhat ahol a gyereket "gyógytestnevelik".
A lehetőség mint olyan nagyon pozitív, de nemet mondani rá írásban sem sikerült, a gyermekeimet folyamatosan igazolatlan órák beírásával fenyegeti a szakszolgálat gyógytestnevelője, aki ezt a mai napon írásban is megküldte nekem. Úgy vélem a retorziókkal való fenyegetés miatt az egésznek amolyan kényszergyógykezelés érzete van. A gyermekeimnél (a gyógytestnevelő által felállított) diagnózis egyébként túlsúly, így az ortopéd szakorvos írásos véleményét sem fogadják el.
Kérdésem tehát; kötelezhető e ilyen (vagy bármilyen) formán a heti egy (így bizonyára nagy hatással bíró)foglalkozásra a gyermek és -a feje felett átnyúlva- a szülő?
Válaszukat előre is köszönöm
Dukar üzenete
2009.12.07. 16:11
Tisztelt Illetékes!
Szeretném megtudni, hogy a nevelőtanárok kötelező heti 30 óráját hogyan számolják. 45 perccel vagy 60 perccel.
Köszönettel
Dukar
Óvónő üzenete
2009.12.06. 23:09
Valahol én is olvastam,hogy a családok magánélethez való jogát sértjük a családlátogatással. Valóban van ilyen?

Tiszelettel: Óvónő
Óvónő üzenete
2009.12.06. 23:08
Tisztelt Szerkesztők!
Újra felteszem a kérdést, és kérem, legyenek szívesek, válaszoljanak! Legalább annyit, hogy van erre nézve valamilyen szabályozás, vagy nincs.
1472.
Óvónő üzenete
2009.11.15 23:02:07
Tisztel szakértők!
A "1448.ovi üzenete"-re a válasz engem is érdekelne. Kötelezhetnek-e bennünket, óvónőket a családlátogatásra? Nagyon sokszor érzem, hogy nem szívesen fogadnak. Nem is látom sok értelmét. Kérem, válaszoljanak a héten, fontos lenne! Üdv: óvónő
fungiiiii üzenete
2009.12.05. 23:25
Tisztelt Szerkesztők!

Harmadéves, államilag támogatott andragógia szakos hallgató vagyok, azonban nem vagyok benne biztos, hogy be szeretném fejezni.
Ha nem diplomáznék le ezen a szakon, elvégezhetnék egy másik BA képzést államin?
Tudom, hogy 12 félévet támogat az állam, és hogy 2 BA szintű diplomát nem csinálhatok államilag támogatott képzésben, de ha nem szereznék diplomát andragógiából, akkor lehetséges lenne, hogy az új BA szakomat még végig államilag támogatott képzésben végezzem el?

köszönettel:
Sz. vera
mszelster üzenete
2009.12.03. 10:02
Tisztelt Szerkesztők!
Érdeklődöm, hogy meg tudják-e mondani, hogy az óvodai fejlesztő pedagógusnak mennyi a kötelező óraszáma, ha csak fejlesztőpedagógusként van foglalkoztatva?
Milcsi üzenete
2009.12.03. 07:17
Tisztelt Szerkesztők!
Milyen díjazás illeti meg a január 23-án és 30-án (szombaton)a középiskolai felvételin ügyelő tanárokat, valamint azokat, akik a dolgozatokat javítják, értékelik?
Válaszukat előre köszönöm
tore üzenete
2009.12.02. 19:04
Tisztelt Szerkesztők!

Műszaki szakoktató (informatika) főiskolai végzettséggel rendelkezem. Pályakezdőként szakiskolásoknak és szakközépiskolásoknak tanítok informatikát. A kérdésem az lenne, hogy milyen végzettséget kell szereznem, hogy érettségiztethessek informatikából? Csak egyetemi végzettséggel lehet? Ezen kívül esetleg van-e más lehetőség? Olyan információt kaptam, hogy ezzel a végzettséggel nem jelentkezhetek tanár-mérnöktanár (mérnök-informatikus) MA szakra, sem tanár-informatikatanár MA szakra. Milyen mesterképzés jöhetne még szóba ehhez?
ilem üzenete
2009.12.02. 16:27
A 1491-es kérdésre még nem kaptam választ, pedig elég sürgős lenne , mivel kisfiamról a szakszolgálati vizsgálaton kiderült, nem bírja az egész napos kötöttséget.Igyekezetüket előre is köszönöm!
koltai2003 üzenete
2009.12.01. 18:34
Tisztelt Szerkesztők!
Idén megyek nyugdíjba több mint 35 éves közalkalmazotti jogviszony után. Az intézményünkben kollégiumvezető voltam, mint vezetőhelyettes. Az öt hónapra járó jubileumi jutalmamról igazgatom tájékoztatott írásban. Itt a garantált illetménnyel számolták ki a kérdése3s összeget. A 2009. november 27-i köznevelés jogi rovatában viszont azt olvastam, hogy a pedagógus munkakörben járó pótlkékok összegét is hozzá kell venni. Így tehát a vezetői pótlékot is. Kinek van igaza? Kérem legyenekszívesek erről minél gyorsabban tájékoztatni.Tisztelettel: K. Attila
Molnarnecsiri üzenete
2009.12.01. 16:53
Tisztelt cím!
Közben találtam egy cikket az archivumban, mely szabályozza az általam felvetett problémát.
Másoknak, akiket érdekel:

Tájékoztató a 2009. decemberi 19-ei munkanapról a nevelési-oktatási intézményekben
anna92 üzenete
2009.12.01. 16:07
Az előző üzenetben elírás történt, nem matekatikából, hanem matematikából.
anna92 üzenete
2009.12.01. 16:06
Tisztelt Szerkesztők!

Magyarországon tanuló Szlovák állampolgárnak, kötelező a magyar törvények szerint érettségiznie, akkor is ha tanulmányait Szlovákiában szándékozik folytatni? Egy budapesti gimnáziumban azt mondják szlovákiai állampolgárnak nem kötelező matekatikából érettségiznie, mert az Szlovákiában nem kötelező. Az én iskolámban nem tudtak mit mondani. Várom segítségüket!
Köszönettel J.D
hipanka üzenete
2009.12.01. 15:34
Tisztelt Szerkesztő!
Kollégium havidíjas portása éves munkaidőkeretben, folyamatos munkarendben dolgozik. November 1-jén fizetett ünnepen (vasárnap) beosztás szerint ledolgozott óráira havidíjon felüli bér helyett dupla szabadidő juttatás jogszerű-e, egyoldalú munkáltatói intézkedéssel? Kérem sürgős válaszát! Köszönettel !
A Szerkesztők üzenete
2009.12.01. 15:10

Tisztelt "tekilla12"!

A tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosításáról, illetőleg annak mértékéről a Munka Törvénykönyvéről szóló (a továbbiakban: Mt.) 1992. évi XXII. tv. 115. §-a rendelkezik, melynek (1) bekezdése szerint az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani.

Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése alapján a szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
A hivatkozott (2) bekezdésben foglaltakon túl az Mt. 115. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A (4) bekezdés kimondja, hogy a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.

A (3)-(4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani.

A BH 1999. 276. számú bírósági határozat értelmében az iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállaló részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt a munkáltató akkor is biztosítja, ha nem kötött tanulmányi szerződést, illetőleg a tanulmányok elvégzésére nem a munkáltató kötelezte. Azt is kimondja ezen határozat, hogy a szabadidő mentességet jelent a munkavégzés alól, amire munkabér (távolléti díj) csak a 116. §-ban megjelölt esetben illeti meg a munkavállalót, vagyis ha általános iskolai tanulmányokat folytat.

Az Mt. 115.§-ához fűződő magyarázat a következőket tartalmazza „Tanulmányi szerződés nélkül is, a munkáltató köteles az iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállalójának legalább az e szakaszban előírt mértékű szabadidőt biztosítani.
Az iskolarendszerű képzés esetén, - mely lehet például állami, magán, egyházi, - a munkáltató a Munka tv. alapján köteles elengedni a munkavállalóját a kötelező képzésre, szakmai gyakorlat idejére, a vizsgára való felkészülésre és a vizsga letétele napjára, a diplomamunka elkészítésére. A törvény csak a szabadidő biztosításáról rendelkezik, az már a felek megállapodásának (tanulmányi szerződésnek a tárgyköre lehet), hogy a képzéssel kapcsolatban kiesett időtartamokra állapít-e a meg díjazást a munkáltató, vagy sem (pl. távolléti díjat vagy a munkaszerződés szerinti személyi alapbért fizeti stb.)
A szabadidő kiadása érdekében - a munkavállaló együttműködési kötelezettségéből adódóan - köteles a munkáltatót előzetesen tájékoztatni arról, mely napokon lesz oktatás, és erre vonatkozóan becsatolni az oktatási intézmény igazolását. A vizsgákra való tekintettel járó munkaidő-kedvezmény tervezett igénybevételét is előzetesen kell a munkavállalónak a munkáltatóval egyeztetnie. A munkáltató a munkaidő-kedvezmény biztosítását, annak más időpontban történő kiadását nem határozhatja meg, a kiadása időpontja tekintetében köti a munkavállaló kérése. Természetesen, ha a munkavállaló az adott vizsgákhoz kötődően nem vette igénybe a törvény alapján járó pl. vizsgánkénti 4 munkanap szabadidő-kedvezményt, akkor a megmaradt napok kiadására a vizsgaidőszak leteltét követően nem tarthat igényt.
E szabadidőkre a Munka tv. alapján díjazás nem jár, a felek azonban a tanulmányi szerződésben (esetleg kollektív szerződésben) a munkáltató fizetési kötelezettségét megállapíthatják.

Üdvözlettel,
Szövényi Zsolt
főosztályvezető

A Szerkesztők üzenete
2009.12.01. 14:41

Tisztelt "buksi1"!

Kérem, kérdésével közvetlenül a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez forduljon. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet elérhetőségei:
Cím: 1085 Budapest, Baross utca 52.
Telefon: 06-1/434-57-00, 431-65-00, 477-56-00, 210-10-65
Fax: 06-1/210-10-63, 477-56-25
Honlap: www.nive.hu

Üdvözlettel:
Pongrácz László
főosztályvezető
Oktatási Hivatal

A Szerkesztők üzenete
2009.12.01. 14:39

Tisztelt "Zoltán1987"!

Az érdemi válasz érdekében kérem, hogy nevezze meg az iskolát, írja meg azt hogy hányadik osztályba jár, hány éves, és mikor létesített tanulói jogviszonyt, ugyanis ezen adatok ismerete szükséges a válaszhoz.

Üdvözlettel
Szilágyi Judit
OKM Ügyfélszolgálati iroda

pakatyus üzenete
2009.12.01. 09:47
T.CíM!
Kislányom 2010 tavaszán szeretne érettségizni testnevelésből, de sajnos az iskolájában nincs erre lehetősége. Kérdéseim: nekümk kell gimnáziumot keresnünk, ahol érettségizhet, vagy kp-lag jelölik ki? (jelenleg Budaőrsre jár). Mikor van 2010 tavaszán a testnevelés érettségi időpontja(így nevesítve nem találtuk meg).
Köszönettel: Asztalosné Pál Katalin
janika üzenete
2009.12.01. 08:21
Tisztelt Cím! Az előző kérdezőhöz csatlakozva kérdezném, hogy a középiskolákban is le kell-e dolgozni a dec.24.-ét? Mi a tantestület több tagja vitatjuk azt a döntést hogy igen.Szerintünk a 24.-e már számunkra a tanév rendje szerint szünet, így azt már nekünk nem kell ledolgozni.Ez úgy nézne ki,hogy a szabadságot ledolgozzuk előre. Várom megtisztelő válaszukat kollégáim nevében is: Janika
Molnarnecsiri üzenete
2009.12.01. 06:52
Tisztelt Cím!
Azzal a kérdéssel fordulnék önökhöz, hogy a dec.24.-ei munkanapot az általános iskoláknak is le kell-e dolgozni december 19-én, hiszen a téli szünet december 22.-én megkezdődik, tehát az már a szünethez tartozna. Erről nem egyértelmű számunkra az iskolavezetés véleménye,szerintük ez om utasításra munkanap, viszont nem találunk erről az önök honlapján semmit sem. Előre is köszönettel: Molnár Gáborné
  
 10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok