Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta Főosztályvezető helyettes Asszony!

Iskolánkban 1 fő pedagógust prémium éves program keretében alkalmazunk.
Szeretnénk megtudni, hogy az októberi statisztikában kell e szerepeltetni, illetve a pedagógus át- és továbbképzés igénylésénél bele kell e számítani a létszámba. Köszönettel!

Tisztelt "mihail"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ának (2) bekezdése szerint: „Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.” Nincs tudomásunk olyan jogszabály-módosítási szándékról, amely ezt a rendelkezést meg kívánná változtatni.
Tehát Ön angol nyelv és irodalom szakos nyelvtanári diplomával gimnáziumban is taníthatja az angol nyelv tantárgyat, és nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely ennek alkalmazására vonatkozóan bármilyen záros határidőt írna elő.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztők!

A következőkben leírtak azt jelentik, hogy a magasabb vezető 2009-ben nem kaphat többet 2008-as illetményénél? Mi van akkor, ha soros előrelépő, ha több túlórát teljesít?

"13.) A 66/A. §-a egyértelmű rendelkezést tartalmaz a kinevezett vezetők illetményének meghatározásához. Ehhez kapcsolódik a Kjtm. 41. §-ának - a 2008. évi CX. törvény 12. §-a (15) bekezdésével megállapított - (7) bekezdése, mely szerint 2009-ben a kinevezett vezető garantált illetménye a 66/A. § és a 3. számú melléklet alapján kiszámított illetmény 90%-a lehet. Kimondja azonban ez a bekezdés azt, hogy magasabb vezető vagy vezető munkakört betöltő közalkalmazott illetményként legalább a 2008. december 31-én irányadó illetményének, valamint rendszeres illetménypótlékainak együttes összegére, jogosult, ha ez magasabb."
Válaszukat köszönöm: jujiabf1

Tisztelt "Rianna"!

A sajátos nevelési igényű tanulók idegen-nyelv oktatásával kapcsolatos kérdéseket, feladatokat intézményük pedagógiai programjának kell tartalmaznia.
A 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott, „A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve” című dokumentum a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság  valamennyi típusára tartalmazza, hogy az egyes műveltségi területek esetében mire kell figyelemmel lenni a helyi tanterv készítésénél.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető helyettes

Tisztelt "Baby60"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ának (9) bekezdésében foglaltak alapján:
„(9) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.”
A két intézmény közötti munkamegosztást az dönti el, hogy a tanuló sajátos nevelési igényű körbe tartozik-e, vagy tanulási nehézséggel küzd. Az előbbit csak a szakértői és rehabilitációs bizottság, az utóbbit a nevelési tanácsadó állapíthatja meg.
A Meixner Alapítvány által készített szakvélemény sem az alapfokú, sem a középfokú oktatásban nem alapozza meg az értékelés, minősítés alóli mentesítés tárgyában hozott igazgatói döntést.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető helyettes

 

Tisztelt "Anasz"!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 9. § (3) bekezdése értelmében
„(3) Előrehozott érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga.”
A vizsgaszabályzat 6. § (4) és (9) bekezdése értelmében
„(4) Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatárgyból kötelező vizsgát tenni:
a) magyar nyelv és irodalom,
b) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek az idegen nyelv helyett,
c) történelem,
d) matematika,
e) idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével.”
„(9) A kötelezően és szabadon választható vizsgatárgy lehet
a) a központi vizsgakövetelményekre épülő, a kötelező vizsgatárgyak közé nem tartozó vizsgatárgy, beleértve a második idegen nyelvet,
b) a pedagógiai programban, helyi tantervben meghatározott követelményekre épülő és akkreditált vizsgatárgy (a továbbiakban: akkreditált vizsgatárgy).”
A leírtak alapján tehát a tanulmányi követelmények teljesítése után tehet angol nyelvből előrehozott érettségi vizsgát, majd német nyelvből rendes érettségi vizsgát, és a felvételi eljárása során az Önnek kedvezőbb kerül beszámításra.
Tájékoztatom, hogy a 2009. évi május-júniusi vizsgaidőszak esetében az érettségi vizsgára történő jelentkezési határidő 2009. február 15. (Mivel ez munkaszüneti napra esik, ezért a következő munkanap, február 16. a határidő.)
Felhívom szíves figyelmét a jelentkezési határidők betartására, a határidőn túl benyújtott vizsgajelentkezéseket nem lehet elfogadni.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Sztupa Eszter!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 6. § (4) bekezdése értelmében
„(4) Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatárgyból kötelező vizsgát tenni:
a) magyar nyelv és irodalom,
b) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek az idegen nyelv helyett,
c) történelem,
d) matematika,
e) idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével.”
A „ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik” kifejezés leginkább a 6. § (6)-(8) bekezdésében szabályozott mentességekre vonatkozik (magyarból, mint idegen nyelvből történő érettségi vizsgára, sajátos nevelési igényű tanulókra és tanulmányi versenyen elért eredményre vonatkozó mentességek).
Az orvosi egyetemre jelentkezők számára nem létezik idegen nyelv letételi kötelezettsége alól mentesség, számukra hatodik vizsgatárgy teljesítése is szükséges a felvételi eljárásban.
Tájékoztatom, hogy a 2009. évi május-júniusi vizsgaidőszak esetében az érettségi vizsgára történő jelentkezési határidő 2009. február 15. (Mivel ez munkaszüneti napra esik, ezért a következő munkanap, február 16. a határidő.)
Felhívom szíves figyelmét a jelentkezési határidők betartására, a határidőn túl benyújtott vizsgajelentkezéseket nem lehet elfogadni.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztők!

Tudom, hogy az átsorolások január 1-én aktuálisak, de mi a helyzet akkor, ha egy magasabb vezető (tagiskola vezető vagy igazgatóhelyettes) nyáron szakvizsgázik.
Az ő esetében is meg kell várni a következő év januárját vagy már hamarabb kötelező átsorolni, hiszen ő aktívan használja a szakvizsgával megszerzett tudást. (vezetői feladatokra felkészítő pedagógus szakvizsga)

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel: egy érdeklődő igh.

Tisztelt Szerkesztők!

A Kjt. végrehajtási rendelete, vagyis a 138/1992. Korm. rendelet 5. § (16) bekezdése - amely bizonyos feltételek mellett - felmentést ad az intézményvezetői pályázat kiírása alól, megváltozott. A módosítás a korábban "magasabb vezetői" beosztást cserélte intézményvezetői feladatellátásra cserélte. Az utolsó mondatban azonban a magasabb vezetői beosztást változatlanul hagyta.(miközben már magasabb vezetőnek minősül az intézményvezető-helyettes is) Ennek kapcsán szeretném megkérdezni, hogy valójában milyen képesítési feltételeknek kell megfelelnie annak, aki 1 éves vezetői megbízást kap? Itt a Kt. 18. §-ára kell gondolni, vagy ez a megfelelőség másra vonatkozik? Válaszukat előre is köszönettel veszem: Barka-Borka

@szanda:
Igazad van. Diszkriminácó. POZITÍV diszkrimináció. Gondolj bele, azok az emberek, akiknek az egyetemi évek alatt/előtt nem születik gyermeke, mikor fognak gyermeket vállalni? Hidd el, jó pár évet kitolódik a gyermekvállalás ügye. Karrirer, lekás, autó, utazás, élet élvezete, stb. Mind-mind a babázás "ellen" szól. Pedig a gyermekeink a jövőnk letéteményesei.

A jegyek meg nem számítanak, a motiváció, érdeklődés, hozzáállás sokkal fontosabb a felsőoktatásban, mint addig is valaha. Sok diák a felsőoktatásban szembesül azzal az érzéssel, hogy van 5-ösnél rosszabb jegy is. Hogy elsősorban magadra számíthatsz, és a társaiddal NEKED kell olyan kapcsolatot kialakítanod, hogy eggyüt tudjatok készülni a következő ZH-ra, a tételeket kidolgozását megosszátok, stb.

Szerintem igenis kell a pozitív diszkrimináció, mert ha nem lenne, akkor SEMMI sem szólna a tanulás ÉS gyermekvállalás mellett.

A másik ügy: legkésőbb egy év múlva már járni fog neked a +50 pont. És ha belegondolsz, az első év a legkritikusabb a gyermek szempontjából, az én párom például egy egész félévet kihagyott az egyetemen, és a következő félévben sem vett fel túl sok tárgyat. Ha szükséged lenne az 50 pluszpontra a felvételhez, akkor talán jobb is hogy egy évvel később vesznek fel, mert akkor az egy erős suli lehet és nem biztos, hogy bírni fogod a karonülő csöppség mellet a tanulást is.

Tisztelt Szerkesztők!
Január 28.-án tettem fel a kérdést lányommal kapcsolatban. Szeretném, ha fel tudnának világosítani, mert fontos lenne. Várom mielőbbi válaszukat!

Tisztelettel: Baby60

Azt nem értem, hogy aki otthon van gyerekkel gyesen, vagy gyeden miért jár többlet pont, aki egyedül neveli a gyerekét annak miért nem. Illetve az hogyan van, hogy aki július-ig megszül szintén beírhatja az 50 többlet pontot, mert tudja majd igazolni, hogy jár neki,én július 20-ra vagyok kiírva nekem nem jár. A másiknak miért ér annyival többet a tanulmányi eredménye. Mert végül is ehhez adnak 50 pontot, ami által lehet nagyobb esélye van bejutni, attól függetlenül, hogy lehetséges rosszabb jegyei voltak. Ez nem egyfajta diszkrimináció a többiekkel szemben?

Tisztelt Szerkesztő!

Vietnami állampolgár vagyok és magyarból, mint idegen nyelvből szerettem volna érettségizni. A tanárom azt mondta,hogy nem érettségizhetek, mert magyar anyanyelvűnek számítok, mivel már az általános iskola első osztálytól fogva magyarul tanulok és tanítanak. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez így van-e?

Tisztelt Szerkesztő!

a felvi.hu. oldalon jelentkeztem egyetemre, de már 2 napja nem tudok belépni az oldalra, hogy hitelesítsem a jelentkezést(az ottani forum alapján másoknak sem sikerült) már közeleg a határidő és kezdünk aggódni. Esetleg tudnának valami tájákoztatást adni a problémáról.(Esetleg a felvi .hu főlapján is.)
Köszönöm

Tisztelt Szerkesztő!

A következő kérdéssel fordulok Önhöz:

2006-ban szereztem meg két diplomámat. Az egyik földrajz tanár szakos, a másik pedig geográfus diploma. Jelenleg a második diplomámmal helyezkedtem el, vagyis nem tanárként. Kérdésem a következő lenne: attól függetlenül, hogy nem tanítok, a földrajz tanári diplomámra is vonatkozik-e a kötelező továbbképzés? És ha igen, akkor mettől meddig terjed a 7 éves intervallum, és hány pontot kell teljesíteni? Pontosan melyik rendeletben tudok erről bővebb információt szerezni? Továbbá hol tudok utánanézni, milyen típusú továbbképzést kell teljesítenem a geográfus diplomámhoz. Gondolok arra, hogy amit földrajzos továbbképzésként végzek, elfogadható-e a geográfushoz, vagy fordítva. Vagy teljesen eltérő képzést kell elvégezni a kétféle szakhoz?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt "kabe96"!

A középiskolai felvételi eljárás rendjéről a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet ad eligazítást.
17/A. § (1) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről vagy a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményei alapján dönthet.
(2) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, az egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgán való részvételhez akkor kötheti a felvételi kérelem elbírálását, ha ahhoz a fenntartó hozzájárult, továbbá azt az adott tanulmányi területen a jelentkezők magas száma indokolja. E bekezdés alkalmazásában a jelentkezők magas számának az tekinthető, ha az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma legalább másfélszerese volt a felvehetők létszámának.
(3) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamára hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről a következő szempontok mérlegelésével dönthet:
a) kizárólag a tanulmányi eredmények, vagy
b) a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye, vagy
c) a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján.
(4) A központilag szervezett írásbeli vizsgához magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik
a) a nyolc évfolyamos gimnáziumba,
b) a hat évfolyamos gimnáziumba,
c) az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskola 9. évfolyamára,
d) a kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújtó (a továbbiakban: tehetséggondozó) középfokú iskola kilencedik évfolyamára
jelentkeznek.
(5) Ha a középfokú iskola a művészeti vagy testkulturális tanulmányi területen hirdet felvételt - a (3) bekezdésben meghatározottak mellett -, további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja. A képességek, készségek vizsgálatát az általános felvételi eljárás időszakában kell megszervezni.
(6) Ha a középfokú iskola nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben és oktatásban vesz részt, a hozzá jelentkezett tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú magyar nyelvi feladatlapok helyett helyben készített, kompetenciaalapú, nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat. Az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika feladatsor megoldása alapján kell számítani. A felvételi kérelmek elbírálásánál a felvételi feltételeknek megfelelő, az adott nemzetiséghez tartozó tanulókat előnyben kell részesíteni.
(7) Szakképző évfolyamra történő felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál - a (3) bekezdésben meghatározottak mellett - figyelembe kell venni az iskolai előképzettség, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést.
(8) A központilag szervezett írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgák típusa és az évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik el. A feladatlap-készítő bizottságok tagjait az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), elnökét az oktatási és kulturális miniszter kéri fel. A feladatlap-készítő bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok, javítási, értékelési útmutatók szakszerű elkészítéséért, tartalmi és formai megfelelőségéért.
(9) Amennyiben a középfokú iskola úgy dönt, hogy valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára előírja a központilag szervezett írásbeli vizsgát, köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt.
(10) A központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgán elért eredményt - a (4) bekezdésben meghatározott felosztásnak megfelelően - minden olyan középfokú iskola köteles elfogadni, amelyik előírta az írásbeli vizsgán való részvételt, függetlenül attól, a jelentkező melyik iskolában vett részt az írásbeli vizsgán.
A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti írásbeli vizsgák eredményeinek egymás közötti átszámítására nincs lehetőség.
(11) A központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgát szervező középfokú intézmény vezetője köteles a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott írásbeli vizsga tartama alatt a Hivatal által működtetett ADAFOR rendszert figyelemmel kísérni az intézményben.
 
A fenti feltételrendszer széleskörű egyeztetés során került kialakításra. A törvényalkotás folyamatának feltárására, ismertetésére a levél keretei között nem vállalkozhatunk. A vonatkozó tartalmi kérdésekben a pedagógiai szakirodalom alapján tud tájékozódni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Susmus"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. §-ának (8) bekezdése írja elő, hogy a tanár csak akkor taníthat a nem szakrendszerű oktatásban, ha egy legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzésen vagy szakirányú továbbképzésen részt vett. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a szóban forgó pedagógus elsajátítsa a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket.
Csak akkor állapítható meg, hogy az Ön által jelzett szakvizsga és az annak keretében elsajátított ismeretek megfelelnek-e a fenti célnak, ha oklevelének másolatát csatoltan megküldi.
A nem szakrendszerű oktatásban történő részvételhez megfelelő akkreditált továbbképzések listája az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján megtalálható (http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2104&articleID=229867&ctag=articlelist&iid=1). A jelenleg a honlapon lévő lista természetesen nem teljes, még bővülhet.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Rádi Magdi!

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14. §-a értelmében a közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A külön jogszabály jelen esetben a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, amelynek 5. § (1) bekezdése szerint a hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc.
Fontos még azt is megemlíteni, hogy a várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztő!

Munkaügyi probléma megoldásában kérem a segítségét.
59 éves kolléganő, aki már nyugdíjas, de jelenleg még határozatlan idejű kinevezéssel munkaviszonyban van. 2010. jan 1-től csak a minimálbér erejéig dolgozhat, amit Ő el is fogad, és az iskolának is megfelelő lesz, le tudjuk terhelni heti 6-8 órával.
Részére 8 hónap felmentési időt kell biztosítani, amiből 4 hónapot le fog dolgozni. Ez azt jelenti, hogy a szabadságot is figyelembe véve a felmentését kezdeményezni kell. Így ezt a tanévet még végig tudja tanítani, majd szabadság, és szeptemberben kezdődik a felmentésnek az az időszaka amelyet már nem kell neki ledolgozni.
Kérdésem az, hogy a felmentésnek ebben az időszakában foglalkoztatható-e a kolléga óraadóként, nem munkaviszonyban.

Várom válaszát, köszönettel: JI

Tisztelt "Vaci"!

A hatályos közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. § (1) bekezdés e) pontja szerint a középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári végzettség, szakképzettség szükséges.
A Kt. 17. § (1) bekezdés c) – d) pontja szerint az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári, továbbá az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség, szakképzettség szükséges.

Fentiek alapján tehát, amennyiben Ön egyetemi szintű kémia tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, középiskolában taníthatja a kémia tantárgyat.
A főiskolai szintű matematika tanári végzettséggel és szakképzettséggel pedig az általános iskolában, a szakrendszerű oktatásban ötödiktől nyolcadik évfolyamon, illetve a szakiskolában kilencedik, tizedik évfolyamon taníthatja a matematika tantárgyat.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Rianna"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8/B. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását végző iskola az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is.
A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. számú mellékletének 5. pontja: „Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése” az idegen nyelv oktatásához kapcsolódóan – többek között - az alábbiakat tartalmazza:
„5. 6.1. Ajánlás a NAT műveltségi területek százalékos arányára
Műveltségi területek 1-4. évfolyam  5-6. évfolyam   7-8. évfolyam      9-10. évfolyam
Élő idegen nyelv               -                       -                      4-8                         6-10

5.6.3.2. Élő idegen nyelv
…………………  A szülők igényei, a tanulók fejlettsége szerint az iskola hozhat döntést a hetedik évfolyam előtt megkezdett idegennyelv-tanulás ügyében.    …….. „

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Gabi60"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. § (8) bekezdése kötelezően írja elő a pedagógus számára, hogy hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vegyen részt.
A fent hivatkozott jogszabályhely végrehajtásáról rendelkezik a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997.(XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet).
A rendelet 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).
A rendelet átmeneti és hatályba léptető rendelkezéseiből következik, hogy azoknak, akik 1990-ben és azt megelőzően szerezték az oklevelüket, az első továbbképzési időszakuk 1998. szeptember 1-jétől kezdődött. A 22. § (1) bekezdése a következőket írja elő:
„22. § (1) A hétévenkénti továbbképzésben azok a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.”
A rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján 1998-ban kezdődött az Ön továbbképzési időszaka, mert 1984-ben végzett. A 2006-ban szerzett újabb diplomával Ön teljesítette a továbbképzési kötelezettségét.
A következő továbbképzési ciklusban Ön betölti az ötvenedik életévét, ezért már nem kötelező az újabb továbbképzés teljesítés. Abban az esetben, ha a munkáltatója az intézmény továbbképzési programjában és az erre épülő éves beiskolázási tervben szereplő kollégák továbbképzését már támogatta, akkor lehetséges továbbképzésre nem kötelezettek támogatása is.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "pdibolya"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. § (8) bekezdése kimondja, hogy azt a közalkalmazott pedagógust, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 63. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
A fenti jogszabályok szerint a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél bemutatását követő év január elsejétől szakvizsgázott pedagógus munkakörbe kell besorolni az alapbesorolását figyelembe véve az „F” fizetési osztályból a „G” fizetési osztályba, illetve a „H” fizetési osztályból az „I” fizetési osztályba.
Konkrét kérdésére tájékoztatom, amennyiben a munkaköre ellátásához szükséges végzettséget és szakképzettséget szerez a mesterképzésben, akkor az egyetemi végzettségére és szakvizsgájára tekintettel az „I” fizetési osztályba kell majd átsorolni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "c.otto"!

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.21.) NM rendelet szerint a munkáltatónak soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell kezdeményezni,  ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására. A vizsgálatot a foglalkozás - egészségügyi szolgálat szakembere végzi.

A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet alapján a  munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál.
A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos ellenőrzi.  Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult:
- a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is,
- a betegdokumentációba történő betekintésre,
- szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,
- a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,
- javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé.
Ha a keresőképtelen személy az ellenőrző főorvos által indokoltnak tartott vizsgálathoz nem járul hozzá, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti, akkor az ellenőrző főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § - ának (1) bekezdés c) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
Ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatni köteles a munkáltatón belül, a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazottnak a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban kell nyilatkoznia a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha fenn felsorolt munkáltatóknál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.
A munkáltatói felmentés esetében figyelemmel kell lenni a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 90. § - ában, valamint a Kjt. 31. § - ában , a 31/A. § - ában,  és a 32. § - ában foglaltakra is.
Fontos szabály, hogy a keresőképtelenné vált közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor sem szüntetheti meg a munkáltató, ha a közalkalmazottat táppénz a keresőképtelenség egész tartamára nem illeti meg. Ha a keresőképtelen állapot folyamatossága megszakad amiatt, mert a közalkalmazott rövid ideig munkaképessé válik, majd ismét keresőképtelen lesz, a betegségben eltöltött időszakokat nem lehet összeadni, a felmentési védelem újra kezdődik.
A felmentési védelem lejártát követően azonban már másnap közölhető a felmentés, de a felmentési idő csak a felmentési védelem lejártát követő 15 illetve 30 nappal később kezdődhet el (Kjt. 31. § (2) bekezdés, 31/A. §).
Munkáltatói felmentés esetén a közalkalmazottat a jogszabályban meghatározott felmentési idő, és a jogszabályban meghatározott feltételek fennállta esetén a jogszabály szerinti  végkielégítés illeti meg (Kjt. 37. §).
Az intézménynek lehetősége van arra is, hogy a tartósan táppénzes állományban lévő közalkalmazott helyettesítésére, a táppénzes állomány időtartamára, határozott időre szóló kinevezéssel alkalmazzon közalkalmazottat.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Köszönöm, hogy reagáltak a leveleimre.

Tisztelt Szerkesztő!

Szertném Öntől megkérdezni, hogy mikor fogadták el azt a törvényt, miszerint azok a gyerekek akik május 31-ig nem töltik be a hatodik életévüket azok is elkezdhetik az álltalános iskolai tanulmányokat szeptemberben. lehet hogy csak én maradtam le valamiről?! Várom mielőbbi válaszát! Köszönettel: anyuka40

Tisztelt Szerkesztők!

Alapdiplomám szerint tanító végzettségem van. Ezután másoddiplomás képzésben elvégeztem a pedagógia szakot (fejlesztő pedagógia szakirányon), majd egy újabb másoddiplomaként a gyógypedagógia szakot. Munkáltatóm az elsőként megszerzett másoddiploma után 5%-os illetménynövelést adott (azt mondta, hogy a rendelkezésre álló 10%-ból ennyit tud adni), és kifejtette, hogy a további diploma után már semmi sem jár.
Kérdésem, hogy jogosan járt-e el? Milyen jogszabály vagy rendelet vonatkozik erre az esetre? Jár-e illetménynövelés minden újabb diploma után? Ha igen akkor milyen mértékben?

Válaszukat előre is köszönöm!

Jogos-e a munkáltatónak az az álláspontja, hogy számítástechnikai pótlék akkor járna, ha a nem informatikai tanóráim 50%-ban hasznosítom az informatikai eszközöket, módszereket. Tehát a kérdésem, számszerűsítve mit jelent a "rendszeresen alkalmazza" kifejezés a törvényben. Köszönöm.

Tisztelt Szerkesztők!
2 kérdésem lenne. 1. Számszerűsítve /bruttó mennyi/ mennyire emelkedik 2009-ben a gyógypedagógiai pótlék?
2. Általános iskolában logopédusként dolgozom, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal. Jár-e nekem pótlék? Jár, vagy az intézményigazgató dönti el? Ha jár, mennyi a mértéke?
Kérem mielőbbi válaszukat, mert jövő héten fogják elém tenni az átsorolást, és volt már rá példa, hogy valaki nem kapta meg az őt megillető pótlékot!
Köszönöm!D.

Tisztelt Szerkesztő!
Mennyi idő múlva látható a honlapon egy feltett kérdés, illetve mennyi idő alatt válaszolnak egy feltett kérdésre? Három nappal ezelőtt kérdeztem az iskolai tankönyvrendelésekkel kapcsolatban, hogy engedélyezési eljárás alatt levő kiadványt rendelhetnek-e az intézmények? Szerintem ez nemcsak az én számomra fontos kérdés, de nagyon sok iskolának mostanában. Kérem, ne várják meg a válasszal a február végét!
Köszönöm!
Páhi Zsuzsanna