Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt "asdu49"!
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 78. §-a határozza meg a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításának, mértékének és kifizetésének szabályait.
A közalkalmazotti jogviszonynak minősülő jogviszonyokat a Kjt. 87/A. § (1) bekezdése határozza meg.
A közalkalmazotti jogviszonynak nem tekinthető jogviszonyokat – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 209. §-ában írt rendelkezések alkalmazásával – csak akkor lehet figyelembe venni, ha azok 1992. 07. 01. napja előtt áthelyezéssel szűntek, meg és köztük az un. áthelyezési lánc sem szakadt meg.
Amennyiben tehát a levelében említett 12 év munkaviszonyt az előző bekezdésben írt feltételek szerint figyelembe kell venni, úgy közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésétől függetlenül jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra.
Abban az esetben, ha e munkaviszonyok közül kevesebb számítható be a Mt. 209. §-ában írt rendelkezések alapján, de a közalkalmazotti jogviszonyokkal együtt legalább 35 év figyelembe vehető jogviszonnyal rendelkezik, a 40. éves jubileumi jutalmat a Kjt. 78. § (4) bekezdése szerint kell kifizetni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Kedves "lecso"!
Kérjük, hogy kérdésével illetékességből a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz forduljon az info@szmm.gov.hu e-mail címen.
Üdvözlettel
Szilágyi Judit
OKM Ügyfélszolgálati Iroda
Tisztelt "Fülig"!
A kiesés miatt levonható órák kiszámításával kapcsolatos szabályozást a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi törvény 1. sz. melléklet harmadik részének II./6-os pontja tartalmazza.
6. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapulvételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg.
A keresőképtelenség időtartamára eső kötelező órák számával a tanítási időkeretet csökkenteni kell. Mivel a tanárok órabeosztása nem egyenletes, egyik napra több, a másikra kevesebb óraszám esik - ami szervezési kérdés az adott iskolában -, nehézséget okozhat, ha a kéthavi időkeret egyrészt az átlagos óraszám alapján kerül kiszámításra, másrészt a levonás a kieső napokra ténylegesen jutó kötelező óraszám alapján történik. Ezért nem kötelező erejű javaslatunk az, hogy az óraszervezésből eredő eltérések úgy kerüljenek korrigálásra, hogy a teljes hétre eső kötelező óraszámot vegyék figyelembe, ne csak az adott héten a kieső napokra eső kötelező órákat. A kéthavi időkeret tulajdonképpen a két hónapra eső kötelező órák száma, melynek többféle kiszámítási módszere is lehetséges. Az óraszervezésből eredő eltérések korrekciója az adott nevelési-oktatási intézmény feladata.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "gergelyné"!
Az érettségi vizsga megtartása nem alapfeladata a közoktatási intézménynek, ennek megfelelően nem munkaköri feladata a pedagógusnak. Még az a szabály sem vonatkozik tehát az intézményre, amelyet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ír elő, az alaptevékenység ellátásához szükséges alkalmazotti létszám legalább 70 %-ának munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatásáról. A vizsgával kapcsolatos tevékenység eseti jellegű feladat a közoktatási intézményben, amely – hasonlóan az óraadó tanárhoz – polgári jogi jogviszonyban is ellátható nem kötelező érvényű szakmai véleményünk szerint.
A polgári jogi jogviszony pedig lehet megbízási szerződés, vagy vállalkozási szerződés is. Azt, hogy melyik szerződési formát választhatják, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 59. § (9) és (10) bekezdése ad eligazítást.
„(9) Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető, más esetben megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a feladat - megbízó által igazolt - teljesítése után kerülhet sor.
(10) A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére - dologi kiadások között tervezett és elszámolt kiadásra - szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott, illetve a fejezet felügyeletét ellátó szerv belső szabályzatában meghatározott feltételek szerinti feladatok elvégzésére köthető.”
A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 389. §-a értelmében: „Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles." A Ptk. 474. § (1) bekezdése szerint pedig: „Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.
(2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.
(3) Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír.”
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 6. § (3) bekezdése szerint: „Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.”
Üdvözlettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.