Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt "hatalmas"!
A közoktatási bizonyítvány közokirat. Kitöltésére vonatkozó kötelező előírásokat a bizonyítvány-nyomtatvány kitöltési utasítása tartalmazza. A tantárgyak helyi tantervben szereplő éves óraszámait azért kell a bizonyítványba beírni, hogy a több tantárgy műveltséganyagaiból összeállított helyi, egyedi tartalmú és nevű tantárgyak esetén is biztonságosan megállapíthatóak lehessenek a tanuló által tanult ismeretek.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "szfeeca"!
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (7) bekezdésének értelmében:
„(7) A felügyelő tanárt, a vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg. Amennyiben az igazgató vizsgáztató tanár, megbízását az iskola fenntartója adja ki. Ilyen megbízás akkor adható, ha az igazgató a vizsgaszervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatait átadta helyettesének vagy más megbízottjának.”
A vizsga helyszínét is a vizsgát szervező intézmény igazgatója határozza meg, amelynek értelmében nem sért „emberi jogokat” a vizsga helyszínéről történő tájékoztatás.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt Neményi János!
Telefonon már részletesen tájékoztattuk arról, hogy a gyermek láthatásával, az elvált szülők és a gyermek együtt töltött idejének szabályozásával kapcsolatos kérdésekben az érvényes jogszabályok alapján a bíróság jogosult állást foglalni. A gyermek számára is kedvező lenne, ha ezek a kérdések nem viták, hanem megállapodás keretében rendeződnének. Az érvényes jogszabályok világosan rendelkeznek az iskolai szünetek időtartamáról, a felek egymás közötti nézeteltéréseivel kapcsolatosan nem tudunk állást foglalni. Tájékoztatásul közöljük az érvényes rendelkezéseket.
A 2008/2009. tanév rendjéről szóló17/2008. (V. 9.) OKM rendelet 3. § (2) bek. szerint a téli szünet 2008. december 22-től 2008. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2008. december 20. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap 2009. január 5. (hétfő).
A 2008. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 27/2007. (IX. 29.) SZMM rendelet szerint december 20. munkanap, december 24. pihenőnap.
A 2009. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 16/2008. (IX. 26.) SZMM rendelet 2. §-a szerint január 2. pihenőnap, január 10 munkanap.
A tanév rendjéről szóló rendelet szerint a nevelőtestület öt, illetve hat tanítási napot tanítás nélküli munkanapként használhat fel:
3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat - munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.
(4) Az iskola a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "1955"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja a szülőt arra kötelezi, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. A gyermek iskoláztatásával kapcsolatos szülői kötelezettségek elmulasztása esetén az iskola igazgatója az önkormányzat jegyzőjének, illetve a gyermekjóléti szolgálatnak a segítségét kérheti.
A törvény nem hatalmazza fel a pedagógust arra, hogy a szülőket otthonukban felkeresse. Az igazgató családlátogatást elrendelő intézkedése jogszabályi szempontból aggályos.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Wirnhardt"!
- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 66. §-ának (10) bekezdése szerint az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt.
- A törvény 66. §-ában foglaltak alapján általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.
Hasonló témában tett fel kérdést a másik topicon, az ott feltett kérdésére a részletes választ ott találja.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "zinedinefigo"!
A kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés szabályait a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 118. § (10)-(12) bekezdései tartalmazzák. A hivatkozott előírások alapján a közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés).
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit.
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
A kereset-kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja.
A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.
Az intézményfenntartónak valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve kell megterveznie a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata.
A fenntartónak az így meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően szét kell osztania az intézmények között, tehát nem fordulhat elő, hogy a székhelyintézmény alkalmazottai részesülnek, a tagintézményben dolgozók pedig nem részesülnek a juttatásban. A székhely és a tagintézmény ugyanis szervezetileg egy intézménynek számít.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "losztrisz"!
A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 109. §-a szerint a 18 éves korig tartó tankötelezettség külön engedély nélkül teljesíthető külföldi oktatási intézményben. Ez azt jelenti, hogy külföldön is be kell iratkozni az ottani középiskolába, és a tankötelezettség teljesítését igazolni kell. Amennyiben a külföldre távozó tanköteles korú tanuló tanulói jogviszonyban áll valamelyik magyarországi oktatási intézménnyel, ott kell bejelentenie, hogy tankötelezettségét külföldön teljesíti. Az iskola szünetelteti tanulói jogviszonyát, visszatérésekor pedig az iskola igazgatója dönt arról, hogy tanulmányait milyen feltételekkel, melyik évfolyamon folytathatja. Szükségesnek bizonyulhat különbözeti vizsga letétele is.
Amennyiben a tanuló nem áll tanulói jogviszonyban magyarországi közoktatási intézménnyel, a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének kell bejelentenie, hogy tankötelezettségét külföldön teljesíti. Hazatérésekor pedig meg kell keresnie annak az iskolának az igazgatóját, ahol tanulmányait folytatni kívánja. Felvételéről, a felvétel feltételeiről az iskola igazgatója dönt.
A közoktatási törvény 111. §-a szerint a külföldre vitt magyar bizonyítványt az iskola fenntartója hitelesíti, felülhitelesítését pedig az oktatásért felelős miniszter (a minisztérium ügyfélszolgálata), a külpolitikáért felelős miniszter és az okirat felhasználása szerinti állam magyarországi külképviselete hitelesíti felül.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.