2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  
A Szerkesztők üzenete
2010.05.12. 16:02

Tisztelt Nagyné M. Ágnes!

A prémiumévek programról szóló 2004. évi CXXII. törvény (Péptv.) nem szabályozza azt az esetet, hogy mi a teendő, ha a programban részt vevő lakóhelyet változtat.
Az áthelyezés lehetőségét a Péptv. 4. §-a (1) bekezdésnek b) pontja említi, amelyet az indokolással együtt az alábbiakban idézünk:
(A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszűnik továbbá)
b) új munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati viszony létesítésével, kivéve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatti, a megszűnést megelőzően legfeljebb 30 nappal végrehajtott áthelyezés esetét.
A módosítás a Péptv. 4. § (1) bekezdését érintő érdemi változtatása annak kimondása, hogy ha a prémiumévek programban lévő személyt - a két munkáltató és az érintett háromoldalú megállapodása alapján - áthelyezik, ez nem szünteti meg automatikusan a programban való részvételt. A jogutód nélkül megszűnő munkáltatónál már meghatározott idő óta prémiumévek programban foglalkoztatott személy jogviszonyának a munkáltató megszűnése miatti befejeződése ugyanis méltánytalan helyzetbe hozná azokat a közalkalmazottakat, köztisztviselőket, stb. akik abban bízva választották a felmentés helyett a programban való részvétellel járó korlátozásokat, hogy a nyugdíjig a szükséges szolgálati időt megszerzik. Ezért egy speciális esetben, ha háromoldalú megállapodás jön létre legkorábban a jogutód nélküli megszűnést megelőző utolsó hónapban, a prémiumévek programban résztvevő személy az új munkáltatónál (pl. a fenntartónál, vagy más intézménynél) folytathatja a programban való részvételt.

A fenti rendelkezés – véleményünk szerint – csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén történő áthelyezésre vonatkozik.

Felhívjuk figyelmét azonban arra, hogy a programban résztvevőnek csak akkor kell munkát végeznie, ha a munkáltatója azt kifejezetten igényli.
A Péptv. 4. §-ának (2) bekezdése a következő:
(2) A programban részt vevő munkakörrel nem rendelkezik, azonban a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerint fennálló jogviszony időtartama alatt a munkáltatója által igényelt, hetente - munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában - legfeljebb 12 óra időtartamú, iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő munkát köteles a munkáltató erre irányuló, a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó szabályok szerint megadott utasítása esetén elvégezni. A programban részt vevő számára a munkavégzés elrendelése aránytalan sérelmet nem okozhat, számára rendkívüli munkavégzés - baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében szükséges rendkívüli munkavégzés kivételével - nem rendelhető el.

Az idézett rendelkezésből az is következik, hogy a munkáltató a programban résztvevőt egyáltalán nem veszi igénybe munkavégzésre.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

A Szerkesztők üzenete
2010.05.12. 14:03

Tisztelt „mano80”!

A pedagógus-munkakörök betöltéséhez szükséges megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 17. §-a, a 127. és 128. § átmeneti rendelkezései, valamint a gyógypedagógiai nevelés és oktatás tekintetében a 30. § (11) és (12) bekezdése határozzák meg.

Fejlesztő pedagógus munkakört a Kt. 1. számú mellékletének harmadik része kötelező jelleggel az integrációs felkészítésben részt vevő iskolához ír elő, azonban a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének lehetősége van speciális végzettségű szakemberek – köztük pl. fejlesztő pedagógus – alkalmazására is. A munkakör betöltéséhez a Kt. külön szakképzettséget nem határoz meg, de a 128. § (21) bekezdése rendelkezik arról, hogy a 2012/2013. tanítási év végéig fejlesztőpedagógus munkakörben foglalkoztatható az is, aki pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a szükséges ismereteket. Ebből az következik, hogy – a jelzett átmeneti időszakon kívül – a nevelési-oktatási intézményekben a fejlesztő pedagógus munkakör betöltéséhez a pedagógus-oklevél melletti megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség szükséges, mivel fejlesztő pedagógus szakos tanárképzés nincs.

A fejlesztő foglalkozást a Kt. a pedagógiai szakszolgálat körében, a nevelési tanácsadás feladataként szabályozza (35. § (4) bekezdés). A fejlesztő pedagógus munkakör is a nevelési tanácsadó létszámában jelenik meg.

A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet, amely – meghatározott kivételektől eltekintve – 2010. augusztus 1-jén lép hatályba – a fejlesztő pedagógus munkakörben történő alkalmazás feltételeit a következők szerint állapítja meg:

2. § (2) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:

a) gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógus szakképzettség, illetve gyógypedagógia vagy gyógypedagógus tanári szakképzettség, továbbá a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógusi végzettség,

b) konduktori munkakörhöz konduktor,

c) pedagógus munkakörhöz a korosztálynak megfelelő óvodapedagógus vagy tanító, illetve tanár,

d) fejlesztő pedagógus munkakörhöz az a)-c) pontban felsorolt bármelyik végzettség és szakképzettség és a szakirányú továbbképzésben szerzett, a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakképzettség.

A fentiek alapján látható, hogy önmagában a gyógypedagógus alapfokozat megszerzésének a fejlesztő pedagógus munkakör ellátása tekintetében nincs jelentősége, mert mind a nevelési-oktatási intézmények, mind a pedagógiai szakszolgálati intézmények esetében ahhoz a megfelelő szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképzettségre is szükség van.

A megszerzendő gyógypedagógus szakképzettségével a Kt. 30. § (11) bekezdése alapján a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési intézményekben a fogyatékosság típusához igazodóan tölthet be pedagógus-munkakört. Ugyanez a szakképzettség szükséges az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz.


Üdvözlettel:

Dr. Varga Mária Beáta

főosztályvezető-helyettes

viragne üzenete
2010.05.12. 13:49
Tisztelt Cím!
A szakképzési évfolyamok számával kapcsolatban van kérdésem. Az 1/2010(II.5) SZMM rendelet módosította a 15/2008(VIII.13)SZMM rendeletet. Ez azt jelentette számomra, hogy bizonyos szakképző évfolyamok képzési ideje megváltozott.(Pl. szakács 3 évről 2 évre). Azóta hiába keresem ezt a változást nem található már. Kérdésem hol található, és melyik a hatályos jogszabály ami alapján szeptembertől szervezhetjük a szakképzést, megtudjuk az évfolyamok számát.Iskolarendszerben oktatunk szakmákra, nem felnőttképzésben.
Várom a segítő választ, Virág Györgyné
A Szerkesztők üzenete
2010.05.12. 13:44

Tisztelt Farkas Erika!

A héten kerültek föl tanulmányok a honlap Világ-Nyelv rovatába, köztük az egyik a NYEK értékelése. Itt megtalálja: http://www.okm.gov.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/vilag-nyelv/aktualis .

Üdvözlettel,

a szerkesztők

pierre üzenete
2010.05.12. 13:06
Tisztelt Szerkesztőség!

Felnőttképzés keretén belül egy OKJ-s képzés alatt, ami 2 évre lett meghirdetve és x összegbe kerül az iskola kifizettetheti-e a teljes összeget a tanulóval, ha ő az első év végén szeretné befejezni azt, mivel a tanfolyam nem nyújtja azt amit kellene? Ha nem kezd bele a következő tanévbe, akkor nem csak az elvégzett évet kell kifizetni? Milyen törvényi ill. jogi háttere van ennek? Kihez lehet fordulni?
Köszönöm
Lili7 üzenete
2010.05.12. 12:02
Tisztelt Szerkesztő!

Arra szeretnék választ kapni, hogy előírja-e jogszabály, hogy egy iskolában hány főből kell állnia a minőségbiztosítási csoportnak. Iskolánkban eddig 5 fős csoport működött. A jövő évtől ezt mindenféle egyeztetés nélkül lecsökkentették 2 főre. (800 fő feletti az intézményünk, 50 fős tantestülettel.)
Válaszát előre is köszönöm.
Emese100 üzenete
2010.05.11. 18:11
Tisztelt szerkesztőség!
Angol alapfokú nyelvvizsgám van. Taníthatok -e ezzel szakiskola 9-10. évfolyamán? Válaszát köszönöm. Emese100
rakoczi üzenete
2010.05.11. 10:14
Tisztelt Szerkesztő!

Szeretném megtudni, hogy a kolléganőm, aki 2011 februárjában tölti az 59. évét, mikor mehet előrehozott öregségi nyugdíjba, valamint a felmentési idejét mikor kezdheti meg. Köszönettel: rakóczi
Óvónő üzenete
2010.05.10. 22:52
Kedves Ewi!
Én ugyan nem vagyok a Szerkesztő, de szívesen segítek. Idézem a keresett rendeletet:
"A 290/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2006. december 31-ei hatállyal módosította a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletet.
• Hatályát vesztette az alaprendelet 7. § (1) bekezdésének utolsó két mondata, nevezetesen:
"A nevelési-oktatási intézményekben vezetett munkaidő-nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve a nevelési-oktatási intézményben és a nevelési-oktatási intézményen kívül ellátott feladatokat. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait."
Lényegesnek tartjuk kiemelni a következőket:
• Azáltal, hogy a Kjt. végrehajtási rendeletéből hatályon kívül helyezésre került a 7. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata, nem kell külön-külön megjelölni a tanítással le nem kötött munkaidő keretében végzett feladatokat aszerint, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményben vagy azon kívül teljesíti-e a pedagógus. Nem kell továbbá rögzíteni a szervezeti és működési szabályzatban a nyilvántartás eljárási szabályait.
Ha a pedagógus a kötelező órák teljesítésével le nem kötött munkaköri feladatait az intézményen kívül teljesíti, ez esetben lehetőség van arra, hogy a Munka Törvénykönyve 140/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján munkaideje felhasználását maga határozza meg: nincs nyilvántartási kötelezettség e feladatok tekintetében."
A Szerkesztők üzenete
2010.05.10. 16:11

Tisztelt "kenobi"!

A kiadvány 3. oldalán találja az elérhetőségét a Diákjogi Szektornak, akik a kiadvány alkotói. Bemásolom ide is: http://www.diakjogiszektor.hu/.

Üdvözlettel,

a szerkesztők
w01 üzenete
2010.05.10. 15:17
Tisztelt szerkesztők!

Nekem is a matematika érettségi javítási útmutatójával kapcsolatban lenne pár kérdésem.
A 2. feladatban akkor is megadható a pont, ha egészre kerekítettek azaz 168 cm a megoldás?
A 7. feladatban ha az élek jól vannak berajzolva, de rosszul írja be a négyzetbe (pl A,D )A-D helyett vagy nem ír semmit csak a rajz jó, akkor is megadható a pont?
A 14./b feladatnál ha a diák nem a legnagyobb oldalra írja fel a koszinusz tételt, akkor egyáltalán nem adható pont rá a javítókulcs szerinti 3 pontból?
A 14./c feladatnál Heron képlettel oldották meg a területet. Erre szeretnék egy pontozást kérni.
Illetve ha a 14./b részben a háromszög egyik oldalát rosszul számolja ki és a 14/c feladatban ezzel számolja végig jól, akkor megadható a teljes 3 pont a feladatra?
A 16./b feladatnál a halmazábrát %-kal számolva tölti ki jól, akkor adható rá pont, és ha igen mennyi?
A 18./a feladatnál ha úgy oldja meg a feladatot, hogy a hasonlóság alapján kiszámolja a sugarat és a magasságot, majd az után a külső kúp térfogatát (azaz kikerüli a térfogatok hasonlóságával kapcsolatos ismeretet) akkor mi a pontozás?
Köszönettel Wassel Zsuzsanna
kozmanegzsuzsa üzenete
2010.05.10. 10:44
Tisztelt Szerkesztők!

Nekem is a javítási útmutatóval kapcsolatos lenne a kérdésem, de a matematika javítási útmutatójával. A 2. részben a 16-os feladatnál, míg az "a" részben 1 db százalékos eredményért ad 2 pontot, addig a "b" részben csak akkor adhatok pontot, ha Venn-diagramban jól írta be az értékeket, hiába számolta ki 6 esetében a jó százalékos értékeket, ha diagramot elrontotta, akkor 0 pontot ér az egész. Szerintem ez így nem korrekt. Érzésem szerint a 6 pontból erre járna 3 pont. Kérem ha tudnak, akkor értesítsenek ez ügyben, hogy mit csináljak.
Köszönettel:
Kozmáné G. Zsuzsa
ikoner üzenete
2010.05.08. 00:08
Tisztelt Szerkesztők!

A 2010. évi angol középszintű érettségi javítási útmutatója - több angol szakos oktató egybehangzó véleménye szerint is - némiképp hiányos. Kérem vizsgálják meg annak lehetőségét hogy az útmutató nyelvhelyességre vonatkozó részében elfogadhatók-e más lehetőségek is. Konkrétan arra gondolok, hogy a feltüntetett care ( főnév, jelentése: óvatosság, elővigyázatosság) mellett helyes-e a carefulness alak használata ( szintén főnév és jelentése is ugyanez) illetve a reactions helyett az egyes számban álló reaction alak használata.

Amenyiben a tisztelt szerkesztők ebben nem kompetensek, kérem szíveskedjenek megadni egy illetékes elérhetőségét, hogy javaslatunkat, kérdésemet eljutathassam hozzá. Rendkívül fontos lenne a javítókulcs mihamarabbi korrigálása.

Üdvözlettel: V. X.
ikoner üzenete
2010.05.07. 23:49
Tisztelt Szerkesztők!

A 2010. évi angol középszintű érettségi javítási útmutatója - több angol szakos oktató egybehangzó véleménye szerint is - némiképp hiányos. Kérem vizsgálják meg annak lehetőségét hogy az útmutató nyelvhelyességre vonatkozó részében elfogadhatók-e más lehetőségek is. Konkrétan arra gondolok, hogy a feltüntetett care ( főnév, jelentése: óvatosság, elővigyázatosság) mellett helyes-e a carefulness alak használata ( szintén főnév és jelentése is ugyanez) illetve a reactions helyett az egyes számban álló reaction alak használata.

Amenyiben a tisztelt szerkesztők ebben nem kompetensek, kérem szíveskedjenek megadni egy illetékes elérhetőségét, hogy javaslatunkat, kérdésemet eljutathassam hozzá. Rendkívül fontos lenne a javítókulcs mihamarabbi korrigálása.

Üdvözlettel: V. X.
kozoktatas üzenete
2010.05.07. 14:45
temes68 üzenete
2010.05.07. 08:13
Tisztelt Szerksztők!

Az után érdeklődőm, hogyha gyermekem az idei érettségi vizsgán a német nyelvből emeltszinten érettségizik és több mint 60% -ot sikerül elérnie, akkor megkapja-e a középfokú nyelvvizsgát? ( az év közben nem sikeült nyelvvizsgán ezt mondták neki )
Az iskolában is többféle választ adtak ezért bizonytalanok vagyunk benne.
Ha esetleg nem a 60 % kell akkor mennyi az amit el kellene érnie a nyelvvizsgához?

Tisztelettel:
egy drukkoló szülő
szoradmarton üzenete
2010.05.07. 07:34
Tisztelt Szerkesztők!
Iskolánk igazgatójának lejárt az öt éves kinevezése. Újra pályázott, de pályázatát nem fogadták el.
Helyette egy olyan kollégát akarnak megbízni, akinek nincs közoktatásvezetői végzettsége. Megtehetik-e, vagy az egy éves megbízáshoz is előírás-e a közoktatásvezetői végzettség. Pedagógusok
Ewi üzenete
2010.05.06. 18:52
Tisztelt Szerkesztők!

Pár éve vezették be, hogy a z óvónőknek a jelenléti íven el kel számolni a kötelező, azaz heti 32 órán túli idővel, azaz heti 8 órával. Időközben hallottunk olyan híreket, hogy ezt eltörölték. Szeretném tudni, hogy valóban így van-e, nálunk ugyanis nem tudnak erről, úgyhogy továbbra is számon kérik tőlünk.
Köszönettel várom a választ.
A Szerkesztők üzenete
2010.05.06. 16:20
Tisztelt "benji"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 66. § (2)-(6) bekezdése tartalmazza a további szakképesítés hasznosításáért járó illetménynövekedés feltételeit.
A közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet állapítja meg:
„14/A. § (1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján az illetménynövekedés akkor illeti meg, ha a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett - a kinevezésében feltüntetett - további szakképzettségét a kötelező óra legalább tíz százalékban hasznosítja. Ha a számítás során az egészszámhoz kapcsolódó töredék szám a két tizedet nem haladja meg, lefelé, egyéb esetben - kéthavi tanítási időkeretre vetítve - a kerekítés általános szabályai szerint kell a tíz százalékot megállapítani.”

Fentieknek megfelelően tehát a százalékos illetménynövekedés akkor illeti meg a pedagógust, ha kötelező óraszáma keretében tanítja a második szakképzettségének megfelelő tantárgyat is, és az így megtartott órák száma a kötelező óra legalább tíz százalékát kiteszi. Fontos, hogy ez a százalékos illetménynövekedés csak abban a tanévben illeti meg, amikor ellátja a feladatot.
A jogosultság megállapításánál nincs jelentősége annak, hogy a további szakképzettséget egy, vagy több diploma igazolja.
Amennyiben az illetménynövekedést a munkáltató nem biztosítja, úgy igényét az illetékes munkaügyi bíróságon perben érvényesítheti.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.05.06. 16:14
Tisztelt "czita"!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. §-a szabályozza a közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását. E szerint a munkakörre jogszabályban előírt végzettség és szakképzettség alapján kell besorolni a közalkalmazottat. A Kjt. 63. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
A pedagógusok képesítési előírásait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kt.) 17. § határozza meg.
A Kjt. 63. § (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
A fenti jogszabályok szerint az Ön fizetési osztályba sorolását az határozza meg, hogy milyen munkakörben foglalkoztatják. Amennyiben pedagógusként tanár munkakörben áll alkalmazásban, akkor „H” fizetési osztályba kell besorolni.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

A Szerkesztők üzenete
2010.05.06. 16:12
Tisztelt "Tozsoka"!

A fizetési fokozatot a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 87/A. § (1)-(3) bekezdésben írtak alapján kell megállapítani.

Eszerint:
„87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
e) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,
f) az e törvény, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
g) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban
(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát…”

A közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) levelében idézett 17. § (1) bekezdés g) és i) pontjában a „vagylagos” felsorolás azt jelenti, hogy a pedagógus-munkakör bármelyik, a jogszabályban meghatározott végzettséggel, szakképzettséggel betölthető.
A fenti jogszabályhely az 1999. évi LXVIII. törvény 9.§ (1) bekezdésével módosult a jelenleg is hatályos változatra. Előzőekből következően, valamint a fenn idézett két jogszabály együttes értelmezése szerint, korábbi munkaviszonyának azt az időtartamát, amikor Ön már (1999. szeptemberétől) rendelkezett a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges végzettséggel, szakképzettséggel, a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés a) pontjára alapozva a fizetési fokozat megállapításánál be kell számítani. Fontos azonban kiemelni, hogy a jogszabály munkaviszonyt nevesít, tehát csak abban az esetben áll fenn ez a feltétel, ha a „versenyszférában” munkaviszonyban állt.
A fizetési fokozat módosítását, az esetleg felmerült illetmény-különbözetet a munkajogi elévülési időn belül – 3 év - az illetékes munkaügyi bíróságon perben érvényesítheti.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
ferenczim üzenete
2010.05.06. 09:01
Tisztelt Szerkesztő!

Azt az információt kaptam, hogy a szakmai előkészítéséről és befejezéséről szóló jelentéseket idén január 25-óta nem a területileg illetékes jegyzőnek, hanem az Oktatási Hivatalnak kell megküldeni.
Ezt melyik jogszabály írja elő? A januári jogszabály változásban csak annyi van, hogy a törzslapok egy eredeti példányát az NSZFI-nek kell megküldeni, de a jelentési kötelezettséget nem írja. Telefonon történt megkeresésemre a területi jegyző titkársága sem tudott felvilágosítást adni.
Iskolánk nem önkormányzati fenntartású, hanem a szakágazati miniszteriumhoz tartozik. Ebben az esetben van-e jelentési kötelezettség van az Oktatási Hivatal felé?
Esetleg tudnának-e elérhetőséget adni, ahol az egyéb kérdéseimre is tudnak válaszolni a témával kapcsolatbanÍ?

Tisztelettel
Ferenczi Mónika
csike üzenete
2010.05.06. 08:45
Tisztelt Szerkesztők!
Szakszolgálatunkat eddigi fenntartónk átadja egy újnak. Áthelyezéssel kerül át az összes itt dolgozó pedagógus.
Személy szerint 48 éves vagyok, szakszolgálati munkámat már 15 éve végzem jelen beosztásban és munkahelyen. Kötelezhet-e új munkáltatóm az 5 éven belüli szakvizsga letételére? Ha igen, milyen következményekkel járhat ha nem vállalom illetve nem végzem el a jelzett 5 éven belül?
Várom válaszukat!
kenobi üzenete
2010.05.04. 23:27
Tisztelt Szerkesztő!
Az Oktatási Minisztérium megbízásából elkészült a Diákjogi Tudor. Nekem, mint gyakorló tanárnak ezzel kapcsolatban fenntartásaim vannak. Érdeklődnék, hogy ezeket hol tehetem meg?
(pl. nem vagyok hajlandó eltűrni két kilencéves csókolózását, amit a Tudor a diákok jogaira hivatkozva engedélyez, és ezenkívül is még vannak kérdéses pontok)
Köszönöm!
laci76 üzenete
2010.05.04. 12:16
Tisztelt Hölgyem/Uram!

a következő kérdéssel fordulok önökhöz:

Nyelvvizsgával lehet-e nyelviskolában vagy magán úton nyelvet oktatni?
Ha igen, milyen típusú, szintű nyelvvizsga szükséges hozzá?
marged üzenete
2010.05.04. 11:07
Tisztelt Szerkesztők!
Kezdő igazgató-helyettes vagyok egy gimnáziumban. Az osztályozó vizsga eredményeinek helyes adminisztrációjához kérnék segítséget. Én szorgalmasan olvasom a jogszabályokat, de az alábbi problémák megoldására nem találok eligazítást.
1.probléma: Ha például egy 9. osztályos diák leteszi az összes évfolyam vizsgáit, mert előre hozott érettségit szeretne tenni, akkor a szerzett osztályzatokat hogyan adminisztráljuk?
* Helyes-e, ha 9. osztályos naplóba csak a 9-es osztályzat kerül, és a többi évfolyam osztályzata később, a 10-es, 11-es stb naplóba kerül beírásra? (Ezt a megoldást azért tarom aggályosnak, mert a nem abban az évben szerezte a jegyet, hanem korábban.)
* A törzslapba és a bizonyítványban záradékban vezetjük be az osztályzatot, gondolom ott elegendő az osztályzatszerzéskor beírni a magasabb évfolyam jegyeit is. (?)

2. probléma: Ha egy diák nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, akkor mit írunk a jegyzőkönyvbe, bizonyítványba, naplóba stb.?

* Helyes- e, ha igazolt esetben azt írjuk " igazoltan hiányzott", határozatként pedig: "az osztályozó vizsgát megismételheti"; ha igazolatlanul marad távol akkor: "nem osztályozható" és a határozat pedig: "javítóvizsgát tehet" . Vagy ilyenkor a diák elégtelent kap?
Köszönettel: Margittai Edit
laci76 üzenete
2010.05.04. 10:53
Tisztelt Hölgyem/Uram!

a következő kérdéssel fordulok önökhöz:

Nyelvvizsgával lehet-e nyelviskolában vagy magán úton nyelvet oktatni?
Ha igen, milyen típusú, szintű nyelvvizsga szükséges hozzá?
szerencs2010 üzenete
2010.05.03. 19:52
Tisztelt Szerkesztő!
Állásfoglalását szeretném kérni az alábbi munkaügyi probléma megoldásához.
Lakóhelyem önkormányzata által működtetett középiskolában, tanári munkám elismeréseként tanácsosi címpótlékot kaptam a mindenkori vezetői pótlék 50%-nak megfelelően.Időközben áthelyezéssel átmentem egy megyei jogú város által működtetett középiskolába, mielőtt aláírtam volna az új munkaszerződésemet rákérdeztem, hogy biztosítják-e számomra ezt a pótlékot, amire válasz igen volt. A mai napig, pótlék címen kaptam is . MSc diplomámat megszerezve F kategóriából H -ba sorolva "rendezvén" a béremést a pótlékomat már nem akarják tovább adni, "mivel egyik önkormányzat jutalma által adott tanácsosi címpótlék állítólag a másikra nem vonatkozik......Kérdésem, akkor eddig miért adhatták, az áthelyezés nem ér semmit,ill. lehet -e egyoldalúan és kategórikusan kijelenteni ezt ,így a munkáltató részéről?
singlish üzenete
2010.05.03. 19:07
Azt szeretném megtudni, hogy pedagógiai körökben mit jelent e tanácsadói titulus és hogy érhető el.
kme19 üzenete
2010.05.01. 12:24
Tisztelt Szerkesztők!

Észrevételemet úgy gondolom a felsőoktatás témához is elküldhetném, s talán meg is teszem! Ebben az évben a felvételizőknek elég zsúfolt volt az április vége, mely középiskolások esetén a ballagás előtti hét (utolsó javítási lehetőségek, illetve szerenád, ballagási próbák - egyszeri és megismételhetetlen alkalom - szerintem), közben több felsőoktatási intézmény alkalmassági vizsgát, illetve alkalmassági vizsgára felkészítő tábort tartott! Miért jó ez? Ki dönt ezekben az ügyekben? Kitől kell egy kis emberséget kérni?
  
 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok