Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt „Sibopi”!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerint, ha a pedagógus nem rendelkezik a közoktatásról szóló törvény (továbbiakban: Kt.) 17. §-ának (1)-(4) bekezdésében és 30. §-ának (11) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, alkalmazására, foglalkoztatására és besorolására a Kt. 127-128. §-aiban meghatározottak szerint kerülhet sor.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. § (1) kimondja, hogy a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak.
A Kjt. 63. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
A Kt. 127. § (10) bekezdése megengedő szabályt tartalmaz a tekintetben, hogy a tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni. Az alkalmazáshoz szükséges feltételeket meghatározta a fenti rendelkezés, de nem szabályozta a besorolást. Ugyanakkor a  Kt. kifejezetten rendelkezik a 127. § (6) bekezdésében illetve a 128. § (7) bekezdésében a törvényben előírt végzettségtől eltérő végzettségűek besorolásáról.

Az utolsó éves főiskolai, illetve egyetemi hallgató besorolására nem ad eligazítást a Kt., ezért álláspontom szerint a Kjt. 61. § (1) bekezdésének alkalmazásával a munkakörre előírt végzettség figyelembevételével kell annak a felsőoktatási intézménynek a típusa (főiskola, vagy egyetem) szerint „F” vagy „H” fizetési osztályba sorolni a pedagógus-munkakörben alkalmazottat, amely intézményben a tanulmányait folytatja.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt „margitka”!

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Vhr.) 15. §-a nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint a pótlékok csak a „szorgalmi időben” járnának.
Az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői pótlék, a diákönkormányzatot segítő pedagógus pótléka a feladattal való megbízás időtartamára szól. Elképzelhetetlen, hogy pl. az osztályfőnöki megbízást a szorgalmi idő végével visszavonnák, majd szeptember 1-jén újra kiadnák. Amennyiben a feladat ellátásában változás következik be, a pótlék a megbízás visszavonásával együtt szűnik meg. A területi pótlék olyan állandó körülményhez kapcsolódik, amely független a szorgalmi időtől.
Mindebből következik, hogy a pótlékokat a tanévre szólóan kell megállapítani és kifizetni.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "kata1965"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. § (8) bekezdése kötelezően írja elő a pedagógus számára, hogy hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vegyen részt. Megszüntethető alkalmatlanság címén annak a pedagógusnak a jogviszonya, aki nem tesz eleget a továbbképzési kötelezettségének,de ez a munkáltatói intézkedés nem kötelező.
A fent hivatkozott jogszabályhely végrehajtásáról rendelkezik a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997.(XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet).
A 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).

A rendelet átmeneti és hatályba léptető rendelkezéseiből következik, hogy azoknak, akik 1990-ben és azt megelőzően szerezték az oklevelüket, az első továbbképzési időszakuk 1998. szeptember 1-jétől kezdődött. A 22. § (1) bekezdése a következőket írja elő:
„22. § (1) A hétévenkénti továbbképzésben azok a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.”

A pedagógusra megállapított hétéves ciklus nem módosul akkor sem, ha a továbbképzés követelményeit pedagógus többször teljesítette egy ciklusban. Várakozási ideje is hétévenként csak egyszer csökkenthető a 138/1822, (X. 8.) Korm. rendelet 14. §-a alapján.
A rendelet 6. §-ának (5) bekezdése értelmében a beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte a felvételét. Amennyiben a munkáltató az, aki – megállapodás hiányában – írásban kötelezi a pedagógust a továbbképzésre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 102. §-ának (4) bekezdése alapján köteles a költségeket megtéríteni.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "erdeklodom"!

A szabályozás mind a munkáltató, mind a munkavállaló/közalkalmazott részére kötelezettséget fogalmaz meg. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 102. § (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával – az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 21.) NM rendelet szerint a munkáltatónak kötelessége előzetes, időszakos és soron kívüli  foglalkozás – egészségügyi vizsgálatot végeztetni. A vizsgálatot a foglalkozás - egészségügyi szolgálat szakembere végzi.
Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően.
A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál évente kell elvégeztetni.
A soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására.
Az a munkavállaló, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "PÉ"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (2) bekezdése értelmében „Idegen nyelv oktatására – minden iskolatípusban – alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.”
Amennyiben tehát – akár főiskolai, akár egyetemi szintű – német és angol nyelvszakos tanári végzettséggel, szakképesítéssel rendelkezik, úgy e tárgyak tanításához további kiegészítő képzésre nem kötelezett.
Ismereteink szerint a GYES-en lévő a felsőfokú tanulmányok térítési díjának megfizetése alól az általános szabályok szerint részesül mentességben.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Borbás Péter!

A javító érettségi vizsga meghatározását az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 9. § (8) bekezdése adja meg:

„(8) Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen

a) rendes,
b) előrehozott,
c) pótló és
d) az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése.”

A javító érettségi vizsga letehetősége nincs maximalizálva.

A vizsgaszabályzat alábbi paragrafusai foglalkoznak még a javító érettségi vizsgával: a 11. § (3) bekezdése, a 12. § (2) és (5) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, a 29. § (3) bekezdésének b) és c) alpontjai, a 40. § (2) bekezdése, valamint a 41. § (6) bekezdése.

Üdvözlettel,
a szerkesztők

Tisztelt "Csontosk"!

A középszintű érettségi vizsgán vizsgáztatási feladatot ellátó tanárok képesítési követelményeit évek óta változatlan jogszabályok szabályozzák. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése szerint:

„(3) […] Vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja.”

Ennek értelmében az a tény határozza meg a vizsgáztatás feltételét, hogy az adott pedagógus meglévő képesítésével taníthatja-e adott tantárgyát a középiskolában.

A közoktatási törvény 17.§-a iskolafokonként, iskolatípusonként és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket, ezért más szabályok vonatkoznak tehát például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására. Az Ön által leírt esetre a 17. § (2) bekezdése vonatkozik, miszerint

„(2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.”

Üdvözlettel,
a szerkesztők

A gyermeküktől külön élő szülők számára az egyes tanévek rendjéről szóló OM rendelet rendkívül fontos. A bírósági ítéletek az egyes szünetek egy részét - esetemben felét - engedik a gyermekkel tölteni. Fogalmaim szerint, tavasszal, ősszel, és télen a szünet az a több napos időszak, amikor nincs tanítás. A rendelet szerint nem.
A rendelet arról sem nyilatkozik, hogy ha a 4. §. (4) bek. szerint az iskola saját hatáskörben a szünetet meghosszabítja (pl. idén 12. 20.-án is szünetet tart)az része-e a téli szünetnek vagy sem a bírósági ítélet szempontjából? Kérdés, ha nem az, akkor miért nem? További kérdés, hogy más munkanap, pl. 2009 01. 02. (péntek) miért nem része a szünetnek. Véleményem szerint a jelenlegi gyakorlat mélységesen igazságtalan, és inkorrekt, különösen annak a szabálynak a figyelembevételével, hogy a folyamatos kapcsolattartás az időszakos kapcsolattartási időszakban szünetel. Esetemben (páros heteken van a folyamatos kapcsolattartás) a téli szünjetből gyermekemmel mindössze három nap jut. Alig hiszem, hogy a gyermeküktől távol élő szülők sajnos hatalmas száma miatt ez ellentmondó, és antihumánus szabályozás nem szorulna kijavításra.

Tisztelettel:
Neményi János

Tisztelt Illetékes!
Arra kérdésre szeretnék választ kapni, hogy december 20-án szombaton milyen munkarend szerint kell dolgozni. Én egy általános iskolában dolgozom, ahol a tanítási napok száma a rendelet határai között is kijön 181 napra. Ha a téli szünet dec. 22-től dec 31-ig tart aKKOR NEM KELL A DEC 24-ET LEDOLGOZNI, MERT AKKOR ENNYI ERŐVEL AZ ÖSSZES TÖBBI SZÜNET NAPOT LEKELLENE.Ha jól értelmezem akkor a január 2. ledolgozására van lehetőség dec 20-án vagy jan. 10-én.
Várjuk mielőbbi válaszukat. egy országnyi pedagógus

Tisztelt Illetékes. Fiam idén fog középiskolába jelentkezni 8.osztályos. ha felveszik de időközben úgy alakul hogy mi szülők szeretnénk és tudnánk is dolgozni illetve élni spanyolországban akkor a gyereket mi módon lehet külföldre iratni agy kötelező egyáltalán azonnal átiratni vagy lehet olyat csinálni hogy az itteni hely ét fent tartani és bizonyos idő után ha vissza akarna jönni megtehesse. Kötelező egyáltalán külföldön beiratkoznia. kötelező a középiskola.

Tisztelt Válaszadók!
Eddig a fórumban közölt válaszokat irányadónak tartottuk intézményünk vezetése során. Egy igazgatói fórumon azonban azt közölték, hogy az Önök által (sőt a Minisztérium által írásban közöltek sem) adott információk nem tekinthetők állásfoglalásnak, az OH nem fogadja el. Mi az álláspontjuk?

Üdvözlettel:
Fülig

Továbbra is várom válaszukat a kollégákkal együtt arra a kérdésre, hogy miért kell bedolgozni december 24-ét a nappali rendszerű középiskolákban? Ezt már 12. 04-én a hajnali órákban már megkérdeztem, mivel szerintem 1 nappal így többet dolgozunk. Kérem számoljanak utána. Köszönöm.

Továbbra is várom válaszukat a kollégákkal együtt arra a kérdésre, hogy miért kell bedolgozni december 24-ét a nappali rendszerű középiskolákban? Ezt már 12. 04-én a hajnali órákban már megkérdeztem, mivel szerintem 1 nappal így többet dolgozunk. Kérem számoljanak utána. Köszönöm.

Esti iskolában tanuló diák vagyok. Az év elejétől iskolaváltás történt, ugyanis az előző iskolánk becsődölt. A mostani iskolánk hogy úgymond az emberi jogokat figyelmen kívül hagyva próbál minket berángatni saját városába érettségi vizsgára. Ezzel még nem is lenne nagy gond, de saját tanárainkat nem engedik az írásbeli vizsgánkra mint felügyelő tanárok, hanem teljesen idegen oktatók lennének jelen. Továbbá kaptunk egy olyan iratot, hogy idézem: "Alulírott....tudomásul veszem, hogy az érettségi vizsgám ...nevű városban...utca...szám alatt lesz" Ők azt mondták ha nem írjuk alá akkor nem engednek senkit érettségi vizsgára. Kérdésem hogy szabadon megszabhatják e hogy hol és kik felügyeljék a vizsgáinkat és, hogy eltilthatnak e a vizsgától.
Várom válaszukat

Tisztelettel:Fecó

Iskolánk integrációs felkészítést végez.A negyedévi értékelést a szülővel személyesen meg kellene beszélni,illetve a tanulóról készült értékelést alá kellene íratni. Sajnos többszöri kérésre sem tesznek ennek eleget.
Kérdésem a következő:
Kötelezheti-e az igazgató a pedagógust arra, hogy személyesen keresse fel e célból a családokat?
Nem utolsó szempont, hogy egy nevelőre 8 tanuló is jut,és több településről is járnak ide gyerekek. Előfordult,hogy bejelentkezés ellenére 4 alkalommal is zárt ajtó fogadta a 10km-re elutazó pedagógust./ A családsegítők sem járnak sikerrel/
Nagyon várom válaszát,

Tisztelettel: Panka

Tisztelt "Cseresznye"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 17. § (1) bekezdése szerint nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki a törvényben meghatározott egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori.
A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet is külön alapképzési szakként jelöli a gyógypedagógiát.
A közoktatási törvény átmeneti szabályai sem tartalmaznak eltérő rendelkezéseket, így a gyógypedagógus – látássérültek pedagógiája szakos tanári diploma nem jogosítja Önt az általános iskola 1- 4. évfolyamán tanítói feladatok ellátására.

Végzettségét, szakképzettségét tekintve a Kt. 30. § (11) bekezdésére is érdemes figyelemmel lenni.
A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz; valamint, ha az értelmi fogyatékos tanuló iskolai nevelése, oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - történik, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség,
b) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a
kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a Kt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.
A b) pontban leírtak szerint tehát lehetőség van arra, hogy a sajátos nevelési igényű  gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval  közös csoportban, osztályban történő nevelését – oktatását az óvónő, tanító, tanár oldja meg, ha a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor segíti a  munkáját.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Tisztelt "iglauer"!

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130 § határozza meg, hogy a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) alatt milyen időszakokban jár a közalkalmazottnak szabadság. A (2) bekezdés kimondja, hogy a munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:
a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
b) a szülési szabadság tartamára;
c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére;
d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;
f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

A fenti rendelkezés alapján Önöknek, mint munkáltatónak kell pontosan kiszámítani és megállapítani a szabadság mértékét. A dolgozót alap- és pótszabadság valamint a gyermekek után járó szabadság is megilleti.  
Az Mt. 134. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. A (3) bekezdés szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
A 3. bekezdés b) pontja kötelezően előírja, hogy a munkáltató a szabadságot
„b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül
adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet.”

Álláspontunk szerint a gyes melletti munkavégzésre a közalkalmazott eredeti munkakörében úgy kerülhet sor, hogy a gyermek otthoni gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságot egyidejűleg meg kell szakítani. Mivel a közalkalmazott ekkor visszakerül az eredeti munkakörébe, amely mellett továbbra is folyósítják részére a gyes-t, a gyermekek születésére tekintettel ki nem  adott szabadságot az Mt. 143. §-a alapján részére biztosítani kell, s csak ezt követően kerülhet sor a tényleges munkavégzésre.
A szabadság alatt munkát nem lehet végezni. A saját munkakörre további jogviszony létesítését a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (1) bekezdése tiltja meg.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Aandi"!

A gyógypedagógiai tanári végzettség és szakképzettség megszerzése során a hallgató – eltérően a pedagógusképzés egyéb területeitől - nem életkorhoz, illetve műveltségi területhez kötődő (pl. óvodapedagógus, tanító, tanár), hanem az általa választott szakirányhoz kapcsolódó fogyatékossági területhez kapcsolódó ismereteket és képességeket sajátít el. A végzettség és szakképzettség a gyermek, tanuló életkorától függetlenül ad jogosultságot a gyógypedagógusi végzettséghez és szakképzettséghez kötött közoktatási tevékenység ellátására.
Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 2. számú mellékletének X. 4. pontja – többek között – a kérdést a következők szerint szabályozza:

A gyógypedagógusok közoktatási specializáción alkalmasak:
- a szakirányuknak, megfelelő gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben, csoportokban, osztályokban (speciális óvoda, speciális tantervű általános iskola, előkészítő és speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) az óvodai nevelés, valamint az általános iskola 1-6. évfolyamán (a tanulásban akadályozottak szakirányon az 1-10. évfolyamon) a nevelési és valamennyi műveltségi terület oktatási feladatainak, speciális szakiskolában készségfejlesztő feladatok, diákotthonban, gyermekotthonban emellett általános nevelői feladatok ellátására;

Azaz: a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban - a nevelő-oktató munka, és a pedagógusképzés sajátosságaiból adódóan – a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó rendelkezés nem releváns, s nem alkalmazandó.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Ipacs Lászlóné!

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személy újbóli foglalkoztatásának nincs jogi akadálya.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 83/B. §-ának (1) bekezdése a nyugdíj szüneteltetését írja elő arra az esetre, ha a nyugdíjjárulék alapja meghaladja a havi minimálbér tizenkétszeresét.
A rendelkezés pontos szövegét az alábbiakban idézzük:
„83/B. § (1) Ha a 62. életévét be nem töltött,
a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,
b) korkedvezményes nyugdíjban,
c) bányásznyugdíjban,
d) korengedményes nyugdíjban, illetve
e) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában
részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha az a)-e) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni.”

Mint óraadót feltételezhetően megbízási szerződéssel kívánják foglalkoztatni.
Az 1997. évi  LXXXI. törvény (Tbj.) 5. §-a  (1) bekezdésének g) pontja szerint biztosítottnak minősül:
„g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.”

Annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a nyugdíja szüneteltetésére, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 83/B. §-ának – fentiekben idézett – (1) bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "orbane"!

A nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése értelmében a középiskoláknak és a szakiskoláknak pedagógiai programjuk, valamint helyi tantervük teljes felülvizsgálatát 2011. június 30-ig kell elvégezniük a nemzeti alaptanterv alapján.
Az oktatási és kulturális miniszter által 2008. február 8-án kiadott, a kerettantervek kiadásáról szóló 17/2004 (V. 20.) OM rendelet módosításában tette közzé a középiskolák és szakiskolák számára a Nat alapján készített ajánlott kerettanterveket. Ezek elérhetők a Magyar Közlöny 2008. február 8-i számhoz (20. szám) tartozó CD-n, valamint elektronikus formában elérhető az minisztérium honlapján az alábbi helyen:  http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=390&articleID=231081&ctag=articlelist&iid=1.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt Szerkesztők!
Megyei Önkormányzat fenntartásában működő középiskola főállású pedagógusa jogosult-e munkáltatójával megbízási szerződést kötni érettségi vizsga vizsgáztatói feladatának ellátására?
A szerződést egyéni vagy társas vállalkozóként szeretné kötni és a díjat számla ellében fizetnék.
Tudomásom szerint az érettségiztetés nem minősül alap feladatnak a középiskolában, ezért köthető rá szerződés.
Kérem segítsenek, mi az igazság?
Köszönöm: gergelyné

Tisztelt Szerkesztők!
általkános Iskolában dolgozom fejlesztőpedagógusként és két osztályban matematikát tanítok felső tagozaton.
Idén végzem el a 120 órás fejlesztőpedagógus képzést.
Kérdésem:
1 átsorolható vagyok-e "F"-ből "G" kategóriába, ha végzettségeim a következők:
villamos üzemmérnök
műszaki tanár
oktatásinformatikus
ECDL oktató
C tip áll.nyelvvizsga
fejlesztő pedagógus (120 órás tanfolyam)

2. Jár-e tanulmányi szabadság a fejlesztő pedagógus vizsgára?
Köszönöm: Lívia

December 20-án december 24-ét dolgozzuk le.Január 2.-át január 10.-én kell ledolgozni.

Január 2-a péntekre esik, az munkanap, tehát azt kell ledolgozni dec.20-án, mivel a téli szünet utolsó napja dec. 31.

Január 2-a péntekre esik, az munkanap, tehát azt kell ledolgozni dec.20-án, mivel a téli szünet utolsó napja dec. 31.

Tisztelt Szerkesztőség!
Sajnos nem találom a jogszabályi hátterét, annak az állítólagos módosításnak( törvény vagy rendelet), miszerint az első osztályosok osztályba sorolásánál nem vehető figyelembe szülői kérés vagy felvételi mérés.

Tisztelt Szerkesztőség!
December 20-án a tanév rendje szerint a szünet előtti utolsó tanítási nap lesz.Tudtommal ekkor már téliszünet lesz az iskolákban, akkor miért kell tanítani?Erre szeretném a választ megkapni.

Tisztelt Szerkesztőség! Egy három tagóvodából álló intézmény vezetője vagyok.A lányomat felvehetem-e dolgozni valamelyik tagóvodába, ahol a tagóvodavezető lenne a közvetlen főnöke?Jogszerű-e az,ha a most pályázatot nyert iskolaigazgatónak a felesége a tantestület tagja?

25 éve dolgozom egy általános iskolában, mely 2008 szeptemberétől kezdődően tagiskolaként működik.A központi iskolában dolgozó pedagógusok a napokban kapták meg kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésüket. Mi ebben a juttatásban nem részesültünk. Kérdésem: jogos-e ez az eljárás, illetve mióta jár a pedegógusoknak ez a keresetkiegészítés, és hol tudok a jogszabálynak utána nézni?