Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
Tisztelt „Sibopi”!
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerint, ha a pedagógus nem rendelkezik a közoktatásról szóló törvény (továbbiakban: Kt.) 17. §-ának (1)-(4) bekezdésében és 30. §-ának (11) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, alkalmazására, foglalkoztatására és besorolására a Kt. 127-128. §-aiban meghatározottak szerint kerülhet sor.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. § (1) kimondja, hogy a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak.
A Kjt. 63. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.
A Kt. 127. § (10) bekezdése megengedő szabályt tartalmaz a tekintetben, hogy a tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni. Az alkalmazáshoz szükséges feltételeket meghatározta a fenti rendelkezés, de nem szabályozta a besorolást. Ugyanakkor a Kt. kifejezetten rendelkezik a 127. § (6) bekezdésében illetve a 128. § (7) bekezdésében a törvényben előírt végzettségtől eltérő végzettségűek besorolásáról.
Az utolsó éves főiskolai, illetve egyetemi hallgató besorolására nem ad eligazítást a Kt., ezért álláspontom szerint a Kjt. 61. § (1) bekezdésének alkalmazásával a munkakörre előírt végzettség figyelembevételével kell annak a felsőoktatási intézménynek a típusa (főiskola, vagy egyetem) szerint „F” vagy „H” fizetési osztályba sorolni a pedagógus-munkakörben alkalmazottat, amely intézményben a tanulmányait folytatja.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt „margitka”!
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Vhr.) 15. §-a nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint a pótlékok csak a „szorgalmi időben” járnának.
Az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői pótlék, a diákönkormányzatot segítő pedagógus pótléka a feladattal való megbízás időtartamára szól. Elképzelhetetlen, hogy pl. az osztályfőnöki megbízást a szorgalmi idő végével visszavonnák, majd szeptember 1-jén újra kiadnák. Amennyiben a feladat ellátásában változás következik be, a pótlék a megbízás visszavonásával együtt szűnik meg. A területi pótlék olyan állandó körülményhez kapcsolódik, amely független a szorgalmi időtől.
Mindebből következik, hogy a pótlékokat a tanévre szólóan kell megállapítani és kifizetni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "kata1965"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. § (8) bekezdése kötelezően írja elő a pedagógus számára, hogy hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vegyen részt. Megszüntethető alkalmatlanság címén annak a pedagógusnak a jogviszonya, aki nem tesz eleget a továbbképzési kötelezettségének,de ez a munkáltatói intézkedés nem kötelező.
A fent hivatkozott jogszabályhely végrehajtásáról rendelkezik a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997.(XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet).
A 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).
A rendelet átmeneti és hatályba léptető rendelkezéseiből következik, hogy azoknak, akik 1990-ben és azt megelőzően szerezték az oklevelüket, az első továbbképzési időszakuk 1998. szeptember 1-jétől kezdődött. A 22. § (1) bekezdése a következőket írja elő:
„22. § (1) A hétévenkénti továbbképzésben azok a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.”
A pedagógusra megállapított hétéves ciklus nem módosul akkor sem, ha a továbbképzés követelményeit pedagógus többször teljesítette egy ciklusban. Várakozási ideje is hétévenként csak egyszer csökkenthető a 138/1822, (X. 8.) Korm. rendelet 14. §-a alapján.
A rendelet 6. §-ának (5) bekezdése értelmében a beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte a felvételét. Amennyiben a munkáltató az, aki – megállapodás hiányában – írásban kötelezi a pedagógust a továbbképzésre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 102. §-ának (4) bekezdése alapján köteles a költségeket megtéríteni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "erdeklodom"!
A szabályozás mind a munkáltató, mind a munkavállaló/közalkalmazott részére kötelezettséget fogalmaz meg. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 102. § (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával – az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 21.) NM rendelet szerint a munkáltatónak kötelessége előzetes, időszakos és soron kívüli foglalkozás – egészségügyi vizsgálatot végeztetni. A vizsgálatot a foglalkozás - egészségügyi szolgálat szakembere végzi.
Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően.
A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál évente kell elvégeztetni.
A soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására.
Az a munkavállaló, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "PÉ"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (2) bekezdése értelmében „Idegen nyelv oktatására – minden iskolatípusban – alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.”
Amennyiben tehát – akár főiskolai, akár egyetemi szintű – német és angol nyelvszakos tanári végzettséggel, szakképesítéssel rendelkezik, úgy e tárgyak tanításához további kiegészítő képzésre nem kötelezett.
Ismereteink szerint a GYES-en lévő a felsőfokú tanulmányok térítési díjának megfizetése alól az általános szabályok szerint részesül mentességben.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Borbás Péter!
A javító érettségi vizsga meghatározását az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 9. § (8) bekezdése adja meg:
„(8) Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen
a) rendes,
b) előrehozott,
c) pótló és
d) az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése.”
A javító érettségi vizsga letehetősége nincs maximalizálva.
A vizsgaszabályzat alábbi paragrafusai foglalkoznak még a javító érettségi vizsgával: a 11. § (3) bekezdése, a 12. § (2) és (5) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, a 29. § (3) bekezdésének b) és c) alpontjai, a 40. § (2) bekezdése, valamint a 41. § (6) bekezdése.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt "Csontosk"!
A középszintű érettségi vizsgán vizsgáztatási feladatot ellátó tanárok képesítési követelményeit évek óta változatlan jogszabályok szabályozzák. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése szerint:
„(3) […] Vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja.”
Ennek értelmében az a tény határozza meg a vizsgáztatás feltételét, hogy az adott pedagógus meglévő képesítésével taníthatja-e adott tantárgyát a középiskolában.
A közoktatási törvény 17.§-a iskolafokonként, iskolatípusonként és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket, ezért más szabályok vonatkoznak tehát például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására. Az Ön által leírt esetre a 17. § (2) bekezdése vonatkozik, miszerint
„(2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.”
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt "Cseresznye"!
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 17. § (1) bekezdése szerint nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki a törvényben meghatározott egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán valamennyi tantárgyhoz a tanítói, konduktor-tanítói, konduktori.
A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet is külön alapképzési szakként jelöli a gyógypedagógiát.
A közoktatási törvény átmeneti szabályai sem tartalmaznak eltérő rendelkezéseket, így a gyógypedagógus – látássérültek pedagógiája szakos tanári diploma nem jogosítja Önt az általános iskola 1- 4. évfolyamán tanítói feladatok ellátására.
Végzettségét, szakképzettségét tekintve a Kt. 30. § (11) bekezdésére is érdemes figyelemmel lenni.
A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz; valamint, ha az értelmi fogyatékos tanuló iskolai nevelése, oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - történik, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség,
b) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a
kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a Kt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.
A b) pontban leírtak szerint tehát lehetőség van arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval közös csoportban, osztályban történő nevelését – oktatását az óvónő, tanító, tanár oldja meg, ha a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor segíti a munkáját.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "iglauer"!
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130 § határozza meg, hogy a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) alatt milyen időszakokban jár a közalkalmazottnak szabadság. A (2) bekezdés kimondja, hogy a munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:
a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
b) a szülési szabadság tartamára;
c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére;
d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;
f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.
A fenti rendelkezés alapján Önöknek, mint munkáltatónak kell pontosan kiszámítani és megállapítani a szabadság mértékét. A dolgozót alap- és pótszabadság valamint a gyermekek után járó szabadság is megilleti.
Az Mt. 134. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. A (3) bekezdés szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
A 3. bekezdés b) pontja kötelezően előírja, hogy a munkáltató a szabadságot
„b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül
adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet.”
Álláspontunk szerint a gyes melletti munkavégzésre a közalkalmazott eredeti munkakörében úgy kerülhet sor, hogy a gyermek otthoni gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságot egyidejűleg meg kell szakítani. Mivel a közalkalmazott ekkor visszakerül az eredeti munkakörébe, amely mellett továbbra is folyósítják részére a gyes-t, a gyermekek születésére tekintettel ki nem adott szabadságot az Mt. 143. §-a alapján részére biztosítani kell, s csak ezt követően kerülhet sor a tényleges munkavégzésre.
A szabadság alatt munkát nem lehet végezni. A saját munkakörre további jogviszony létesítését a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (1) bekezdése tiltja meg.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "Aandi"!
A gyógypedagógiai tanári végzettség és szakképzettség megszerzése során a hallgató – eltérően a pedagógusképzés egyéb területeitől - nem életkorhoz, illetve műveltségi területhez kötődő (pl. óvodapedagógus, tanító, tanár), hanem az általa választott szakirányhoz kapcsolódó fogyatékossági területhez kapcsolódó ismereteket és képességeket sajátít el. A végzettség és szakképzettség a gyermek, tanuló életkorától függetlenül ad jogosultságot a gyógypedagógusi végzettséghez és szakképzettséghez kötött közoktatási tevékenység ellátására.
Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 2. számú mellékletének X. 4. pontja – többek között – a kérdést a következők szerint szabályozza:
A gyógypedagógusok közoktatási specializáción alkalmasak:
- a szakirányuknak, megfelelő gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben, csoportokban, osztályokban (speciális óvoda, speciális tantervű általános iskola, előkészítő és speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) az óvodai nevelés, valamint az általános iskola 1-6. évfolyamán (a tanulásban akadályozottak szakirányon az 1-10. évfolyamon) a nevelési és valamennyi műveltségi terület oktatási feladatainak, speciális szakiskolában készségfejlesztő feladatok, diákotthonban, gyermekotthonban emellett általános nevelői feladatok ellátására;
Azaz: a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban - a nevelő-oktató munka, és a pedagógusképzés sajátosságaiból adódóan – a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó rendelkezés nem releváns, s nem alkalmazandó.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt Ipacs Lászlóné!
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személy újbóli foglalkoztatásának nincs jogi akadálya.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 83/B. §-ának (1) bekezdése a nyugdíj szüneteltetését írja elő arra az esetre, ha a nyugdíjjárulék alapja meghaladja a havi minimálbér tizenkétszeresét.
A rendelkezés pontos szövegét az alábbiakban idézzük:
„83/B. § (1) Ha a 62. életévét be nem töltött,
a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,
b) korkedvezményes nyugdíjban,
c) bányásznyugdíjban,
d) korengedményes nyugdíjban, illetve
e) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában
részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha az a)-e) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni.”
Mint óraadót feltételezhetően megbízási szerződéssel kívánják foglalkoztatni.
Az 1997. évi LXXXI. törvény (Tbj.) 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint biztosítottnak minősül:
„g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.”
Annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a nyugdíja szüneteltetésére, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 83/B. §-ának – fentiekben idézett – (1) bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni.
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
Tisztelt "orbane"!
A nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése értelmében a középiskoláknak és a szakiskoláknak pedagógiai programjuk, valamint helyi tantervük teljes felülvizsgálatát 2011. június 30-ig kell elvégezniük a nemzeti alaptanterv alapján.
Az oktatási és kulturális miniszter által 2008. február 8-án kiadott, a kerettantervek kiadásáról szóló 17/2004 (V. 20.) OM rendelet módosításában tette közzé a középiskolák és szakiskolák számára a Nat alapján készített ajánlott kerettanterveket. Ezek elérhetők a Magyar Közlöny 2008. február 8-i számhoz (20. szám) tartozó CD-n, valamint elektronikus formában elérhető az minisztérium honlapján az alábbi helyen: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=390&articleID=231081&ctag=articlelist&iid=1.
Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.