Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt "babucsek"!

A közoktatásról szóló - többször módosított -1993. évi LXXIX. törvény 69. § (2)-(3) bekezdése értelmében az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.

A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.

A tanuló kötelességének teljesítésére a törvény 69. § (4) bekezdése rendelkezik, miszerint az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.

Üdvözlettel:
Hobaj Tünde
vezető főtanácsos

Tisztelt Polgár Judit!

Kérdésének megválaszolására a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az illetékes, választ az ugyfelszolgalat@szmm.gov.hu címen fog kapni.

Üdvözlettel
Szilágyi Judit
OKM Ügyfélszolgálati Iroda

Tisztelt "pdibolya"!

Az osztályfőnöki tevékenységgel járó többletmunkát a közoktatási jogszabályok ismerik el. Mint ismert, az osztályfőnöki feladat ellátására a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 1. számú melléklete Harmadik rész II/7. pontja alapján a heti kötelező óra teljesítésébe egy órát be kell számítani, valamint a 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 15. §-a (3) bekezdése a) pontja szerinti pótlékot kell megállapítani.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 66. §-ának (2) bekezdése illetménynövekedés feltételeként előírja a munkaköri feladatok ellátásához szükséges további szakképesítésnek a munkaidő legalább 10 %-ában történő hasznosítását. E rendelkezéshez kapcsolódóan a 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 14/A. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat akkor illeti meg az illetménynövekedés, ha a további szakképesítését a kötelező óra legalább 10 %-ában hasznosítja.
Az osztályfőnöki feladat ellátása nem tartozik az említett rendelet 14/A. §-a (2) bekezdése szerinti, a további szakképesítés hasznosítása mértékétől függetlenül járó illetménynövekedés esetkörébe sem.
A Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a „G” fizetési osztályba főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló munkakör tartozik.
Feltételezzük, hogy szakoktatói szakképzettségének megfelelő pedagógus-munkakört lát el. Abban az esetben, ha pedagógus-szakvizsgát igazoló oklevelet szerzett, a Kt. 17. §-ának (5) bekezdése, valamint a 128. § (8) bekezdése alapján 2009 januárjától megilleti a „G” fizetési osztályba történő besorolás.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Forrainé Kószó Györgyi!

Az emelt szintű ének-zene oktatásában a kórusóra alapvetően fontos fejlesztési lehetőséggel bír. Így a heti 4 órába is beszámítható. A HEFOP 2.1.5 során megszerzett végzettségek csak részben számíthatóak be. A 4x30 órás felkészítésben a tartalom a döntő, amely a pedagógiai, pszichológiai ismereteket, a tanítás-tanulásszervezés új eljárásait, a kompetencia-alapú oktatást helyezi előtérbe a 10-12 éves korosztály hatékony nevelése érdekében. Ön, mint intézményvezető jogosult dönteni abban, hogy a törvény elvárása szerinti felkészültséget mérlegelje. A tartalmilag elfogadható felkészítés mellé, a hiányzó 30 órás továbbképzés pótolható.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "123a"!

A kt. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5.-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra – a törvényben meghatározott keretek között. A pedagógiai program tartalmazza azokat az elveket, amelyek a tehetséggondozás, illetve a felzárkóztatás céljait, formáit, adott esetben tartalmait is befolyásolja. Nem lehet központilag választ adni olyan kérdésben, amelynek szabályozását a helyi dokumentumok tartalmazzák. Elvileg lehetséges, hogy egy-egy területen indokolt a külön fejlesztés (pl: egyéni fejlesztési terv alapján, integrált felkészítésben felvállalt tanulási nehézségek feltárása, a tanulási problémák megoldásának segítése érdekében).

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "azutazenyem"!

A 779-es kérdésre, melyben a pedagógus-szakvizsgával rendelkező tanár foglalkoztatásáról érdeklődött azt válaszolhatom, hogy a 120 órás tanfolyam elvégzése nélkül nem foglalkoztatható a nem-szakrendszerű oktatásban.
A 780-as kérdésben ugyanezt másként fogalmazta meg. A válaszom: igen, kell még 120 órás tanfolyamot végeznie.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szerkesztőség!
A 138/1992. Korm. rend. 15.§(2) bekezdésében szereplő illetménypótlékok mennyi időre adhatók általános iskolában a pedagógusoknak? Eddig a teljes tanévre, szeptember 1-jétől augusztus 31-ig kapták. Most viszont a fenntartó úgy döntött, hogy csak a szorgalmi időszakra - tehát a nyári hónapokra nem - adható. Szeretném megkérdezni, hogy jogosan döntött-e így a fenntartó?
Köszönöm válaszukat: Nagyné

Tisztelt Szerkesztőség!Német nyelvtanári /3 éves/,emelszintű érettségiztetői,Telc nemzetközi nyelvvizsgáztatói képesítésekkel rendelkezem.10 éve érettségiztetek,tanítványim sikerrel jutnak be az egyetemekre.Történt változás az érettségi rendszerében ?Lehet,hogy mint nyelvtanár nem érettségiztethetek? Válaszukat köszönöm

Tisztelt Szerkesztők!
Kollégám néptáncot tanít az iskolámban és a Táncművészeti Főiskola utolsó éves hallgatója.Jelenleg "E" fizetési osztályban van besorolva.Mikortól sorolható át az " F "-be?
Köszönöm válaszukat.

Tisztelt Szerkesztők!
Gimnáziumban dolgozom, közalkalmazottként.
Kötelezhet-e a munkáltató évenkénti alkalmassági vizsgálatra?
Mi a következménye, ha megtagadom?
Mi a következménye, ha erre a munkáltató "hanyagsága" miatt nem kerül sor?
Hol lehet ezt megtalálni, melyik törvényben?

Tisztelettel:
egy érdeklődő

Tisztelt Szerkesztők!
A hétévenkénti továbbképzésről szeretnék kérdezni. Törvényileg a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptemberétől kezdődik a hétévenkénti ciklus. Én 1988-ban szereztem a diplomámat. 1995-ben még nem is élt e törvény. Akkor hogyan alakul az én hét évem? Mikor kezdődött? Az én iskolámban mindenkinek egységesen 1997-től számoltuk ki. Jogtalan ez így? Van olyan kollégám, aki 1997 óta egyetlenegy továbbképzésen sem vett részt. Van-e ennek következménye? Másik kérdésem: ha valaki teljesíti a hétéves ciklusa 2. évében a 120 pontot, kötelezhetik-e, hogy újra 120 pontos tanfolyamon vegyen részt szombatonként 20%-os önrésszel? S ha teljesíti, akkor ugyanazon a cikluson belül másodszor is kap 1 év előnyt a három évenként esedékes lépésben?

Tisztelt Szerkesztők!
Végzős, esti tagozatos gyógypedagógus hallgató vagyok, gyógypedagógus - látássérültek pedagógiája szakos tanár diplomám lesz. Szeretném tudni, jogosít-e a diplomám arra, hogy általános iskolában ép értelmű, nem látássérült alsó tagozatosokat tanítsak, hiszen a látássérültek pedagógiája erre épül, megfelelő adaptációval. Köszönettel: F. Tamásné

Tisztelt Huszár Judit!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. § (8) bekezdése kötelezően írja elő a pedagógus számára, hogy hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vegyen részt.
A fent hivatkozott jogszabályhely végrehajtásáról rendelkezik a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet).
A 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).
Az Ön továbbképzési ciklusa az 1997-ben szerzett oklevele kiállításától számított 7. év után kezdődött, tehát az a 2004-2011. közötti időszakra esik. A 2002-ben teljesített továbbképzés nem számít bele a továbbképzési kötelezettségbe, az ekkor megszerzett diplomája és szakvizsgája nem mentesíti az első továbbképzési ciklus továbbképzési kötelezettsége alól. A 2007-ben szerzett diploma és pedagógus szakvizsga megszerzésével teljesítette a továbbképzési kötelezettségét az első továbbképzési ciklusban. A következő továbbképzési ciklusban, 2011 – 2018. között kell az újabb továbbképzési kötelezettségének eleget tennie. Az egyes továbbképzési időszak alatti többszöri teljesítés nem vihető át a következő ciklus idejére.

Üdvözlettel:  
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt szerkesztők!
Nem tudják a munkaadóim, hogy előrehozott nyugdíjba vonuló kollégát lehet e heti 8 órában óraadónak alkalmazni, a közalkalmazotti joggviszony megszűnése után.. Ha lehet milyen jogviszonyban?
Üdvözlettel Ipacs Lászlóné

Tisztelt Szerkesztők!

Nem találtam választ arra a kérdésemre, hogy egy tanuló összesen maximum hányszor tehet javító érettségi vizsgát.

Válaszukat előre is köszönöm:

Tisztelettel

Borbás Péter

Tisztelt Szerkesztők! Az lenne a kérdésem,hogy a tanulásban akadályozott tanulók iskolájában (régebben kisegítő iskola vagy SNI) is be kellett-e vezetni a nem szakrendszerű oktatást idén az 5. osztályban? A törvény az általános iskolákról ír. De ott, ahol a gyerekek alapvetően plusz fejlesztő órákat (habilitáció-rehabilitáció) megkapják, ott is be kell vezetni?

A 2007-ben megjelent kerettantervi módositás mely iskolatipusra, annak mely évfolyamaira vonatkozik és mivel tudomásom szerint ( NTK tájékoztatása alapján) nyomtatott formában nem jelent, meg, hogyan lehet hozzájutni,megtekinteni,külünös tekintettel a 9-10. évfolyamokra

Tisztelt Szerkesztők! Az lenne a kérdésem, hogy a garantált illetményem hány százalékkal növekszik akkor, ha a gimnáziumon kívül van egy 2 éves gyors- és gépíró iskolám, van egy 60 órás számítógépkezelői tanfolyamom, és van egy titkos ügyiratkezelő vizsgám? Közalkalmazott vagyok, adminisztrátori munkakört töltök be. Munkámat 90 %-ban a gépírás tölti ki, gyorsírással kéthetente jegyzőkönyvet vezetek. Ezekért a képesítésekért 5 %-os illetménynövekedést kapok. Szíves válaszát várom. Üdvözlettel: Polgár Judit

Tisztelt Kertész Gabriella!

1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 57. § (3) bekezdése rendelkezik az ott felsorolt intézményekben nevelő-oktató munkát végző közalkalmazottak munkaköri pótszabadságáról.
2) A miniszter jogosult megállapítani az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkaköröket [Kjt. 57. § (3)]. Ez a pótszabadság tehát nem az intézmény valamennyi közalkalmazottjának jár, hanem kifejezetten csak az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottnak.
3) Az évi 25 munkanap pótszabadságból a törvény alapján a munkáltató évente 15 munkanapra igénybe veheti munkavégzésre a közalkalmazottat, azzal a megkötéssel, hogy az igénybevétel kizárólag oktató, nevelő, illetve az oktatással, neveléssel összefüggő munkára történhet.
4) Ugyanakkor ezen munkák körét a törvény nem határozza meg, hanem ennek megfogalmazását kormány, illetve miniszteri rendeletre bízza. Ez a szabály garanciális jelentőségű, hiszen az oktató-nevelő munkakört betöltőket gyakorlatilag csak a munkaköri feladataikkal összefüggő tevékenység ellátására lehet kötelezni a pótszabadság tartamából 15 munkanapra.
5) A szociális, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben oktatói, nevelői munka után járó pótszabadságára jogosultak azok a közalkalmazottak, akiket bölcsődei és 0-3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthoni gondozói és szakgondozói, konduktori, illetve fogyatékos személyek otthonában, illetve rehabilitációs intézményében az ellátottak órarend szerinti, vagy egyéni oktatását, fejlesztését végző pedagógusi, foglalkoztatás-szervezői, valamint bölcsődei speciális csoportban egyéni fejlesztést végző gyógypedagógusi, pszichológusi munkakörben foglalkoztatnak [257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. §]. A rendelettel kapcsolatos kérdésekkel az ágazatilag illetékes Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz lehet fordulni.
6) Az 5. pontban hivatkozott jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyen feladatok azok, amelyek ellátására a munkáltató a munkaköri pótszabadságból 15 napot igénybe vehet. Ilyen szabályozás hiányában a munkaköri leírás az irányadó.

7) Leveléből úgy látjuk, hogy a ki nem adott öt nap alatt munkaköri feladataikat látják el, amelyért megkapják az illetményüket, az igénybevétel tehát a bölcsőde működésével összefüggő okból történik.
8) A szabadság – ideértve a pótszabadságot is – kiadásának szabályait a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi. XXII. törvény (Mt.) 134. §-a tartalmazza.

Üdvözlettel: 
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "nagyroberto"!

1. A kisebbségi nevelés, oktatás bevezetéséről minden esetben a szülők írásos kezdeményezésére alapozva a fenntartó dönt, ahogy Ön is jelezte, az alapító okirat és a pedagógiai program módosításával, a fenntartó ezek alapján igényelheti a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságánál a költségvetési törvényben meghatározott kiegészítő támogatást. A kisebbségi nevelést, oktatást a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet előírásainak figyelembevételével kell megszervezni. A kisebbségi nevelés, oktatás megszervezését sem a Minisztériumnál, sem más szervnél nem kell engedélyeztetni.

2. Nemzetiségi nyelvoktató oktatás esetén az intézményvezető megbízásának nem feltétele az adott kisebbségi nyelvnek az ismerete.

(A közoktatási törvény 18. § (2) bekezdése – ezzel összhangban a 128. § (3) bekezdés b) pontja további szabályt állapít meg – csak a nemzetiségi anyanyelvű, illetve a nemzetiségi kétnyelvű iskolák esetében írja elő a nemzetiségi pedagógus szakos végzettséget, illetve ennek hiányában a megfelelő szakirányú pedagógus-végzettség mellett az adott kisebbségi nyelvből felsőfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat meglétét.)

3. A közoktatási törvény 128. § (3) bekezdés ab) pontja úgy rendelkezik, hogy romani illetve beás nyelvet az a pedagógus oktathat, aki felsőfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése határozza meg a pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusoknak következően járó illetménypótlékokat. E bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy „…nemzetiségi pótlék annak (jár), aki kisebbségi nyelvű óvodában, iskolában állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában kisebbségi anyanyelven nevelő, illetve nevelő és oktató munkát végez;”.

Üdvözlettel
Kraszlán István
osztályvezető
Nemzetiségi Főosztály

 

Tisztelt Szerkesztőség!
Kezdő munkáltatóként egy gyes utáni szabadsággal kapcsolatban senki nem tud konkrét segítséget adni, kérem a segítségüket!
Egy tanítónőről van szó, aki két gyermeket szült, és 2007. szeptember 1-én állt munkába a GYES folyósítása mellett teljes munkaidőben, azaz 8 órában.
Munkájára szükség volt, a szabadságát nem tudtuk akkor kiadni, így az 2008. november 27-én válik majd esedékessé, amikor lejár a GYES-e. (Mivel teljes munkaidőben dolgozott, idén nyáron megkapta az évi rendes, 46 nap szabadságát)
Adatok:
1. gyermek születése: 2003. december 18.
GYED: 2005. november 27-ig
2. gyermek születése: 2005. november 27.
GYED: 2007.augusztus 31-ig (dolgozik 2007. szept. 1-től)
GYES: 2008. november 27-ig

1. kérdésem: Mennyi szabadság illeti meg a dolgozót?
2. kérdésem, és ez nagyon fontos!:Van-e rá valamilyen mód, hogy dolgozhasson a szabadsága idején (ami szakmai-pedagógiai okokból nagyon jó lenne, mivel egy 1. osztály tanítónőjéről van szó)
Lehetséges a következő megoldás?: Mivel a főállása szünetel, azaz nincs munkaköri felelőssége, - saját helyettesítésére további közalkalmazotti jogviszony létesítése (és így taníthatná tovább az elsősöket!).
Köszönettel várom mielőbbi válaszukat, mert hamarosan intézkednem kell.

Tisztelt Szerkesztők!
Szakközépiskolában tanítok 11 éve. Német nyelvtanári szak elvégzése után másoddiplomás képzésen elvégeztem az angol nyelvtanári szakot is,mindkét tantárgyat tanítom( jelenleg gyeden vagyok). Kérdésem, hogy lehet-e még, ill. meddig lehet ezzel a végzettséggel középiskolában tanítani? A felsőoktatás rendszerének módosítása miatt szükséges-e kiegészítő képzés vagy még taníthatunk ezzel a végzettséggel? Mi lesz a nyelvtanárokkal? Ha lesz kiegészítő képzés, mindkét nyelvből el kell végeznem? És még egy kérdésem lenne: gyesen lévőknek kell-e tandíjat fizetni?
Válaszukat köszönöm!

Tisztelt Szerkesztők!
Szakközépiskolában dolgozom, szakképzős 13. osztálynak vagyok az osztályfőnöke. Pedagógus szakvizsgát szereztem ebben az évben,(gyermek, ifjúság és családvédelem területen). Intézményünkbe 700 tanuló jár, nincs kinevezett gyermekvédelmi felelősünk, minden osztályfőnök feladata, hogy ezeket ellássa. Megillet-e engem az 5%-os illetménykiegészítés? A szakvizsgát teljesen önerőből finanszíroztam, és szabadidőben szereztem meg, mikor bemutattam igazgatómnak, nem mondott semmit. Főiskolai ( vendéglátó szakoktató)diplomával rendelkezem, kérhetem, hogy 2009.januárjától G fizetési osztályba soroljanak át? Megtagadhatja ezt az igazgató?
Válaszukat köszönöm!
Tisztelettel: Pappné

Tisztelt Szerkesztők! Elnézést ez a helyes változat!!!!!!!
Olyan általános iskola igazgatója vagyok, ahol emelt szintű ének-zenei oktatás folyik. A NAT bevezetésével az emelt szintű oktatás megvalósításához, legalább 4 ének óra ajánlott.
Az oktatási miniszter 17/2004.( V. 20.)OM rendelete 2§ 2. bekezdése alapján: Az emelt szintű ének-zenei oktatáshoz szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari, illetve kórusfoglalkozás összesen legfeljebb heti 1 óra erejéig beszámítható.Ha ezeken a kórusórákon nem minden tanuló vesz részt beszámítható-e a heti 4 óra terhére.

A másik kérdésem a nem szakrendszerű oktatáshoz kapcsolódik. 2008. januárjában a 496. számú kérdésemre az 517. válaszban a HEFOP 3.1.keretén megszerzett tartamak számíthatók be. A HEFOP 2.1.5. során megszerzett végzettségek a válasz alapján nem érvényesíthetők. Azonban a fórum kérdései és válaszai között a 743. számúban ellentmondást véltem feléfedezni.
Azok a kollegák, akik mind a két pályázat során részt vettünk képzéseken, tartalmukban és módszereikben hasonlóak voltak. Mi számítható be mégis?
Tisztelettel köszönöm válszukat: Forrainé Kószó Györgyi

Tisztelt Szerkesztők!
Olyan általános iskola igazgatója vagyok, ahol emelt szintű ének-zenei oktatás folyik. A NAT bevezetésével az emelt szintű oktatás megvalósításához, legalább 4 ének óra ajánlott.
Az oktatási miniszter 17/2004.( V. 20.)OM rendelete 2§ 2. bekezdése alapján: Az emelt szintű ének-zenei oktatáshoz szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari, illetve kórusfoglalkozás összesen legfeljebb heti 1 óra erejéig beszámítható) alapján a tanórán kívüli időben megtartott
kórusórákból évfolyamonként 1 órát beszámítottunk
Ha ezekken a kórusórákon nem minden tanuló vesz részt beszámítható-e a heti 4 óra terhére.

A másik kérdésem a nem szakrendszerű oktatáshoz kapcsolódik. 2008. januárjában a 496. számú kérdésemre az 517. válaszban a HEFOP 3.1.keretén megszerzett tartamak számíthatók be. A HEFOP 2.1.5. során megszerzett végzettségek a válasz alapján nem érvényesíthetők. Azonban a fórum kérdései és válaszai között a 743. számúban ellentmondást véltem feléfedezni.
Azok a kollegák, akik mind a két pályázat során részt vettünk képzéseken, tartalmukban és módszereikben hasonlóak voltak. Mi számítható be mégis?
Tisztelettel köszönöm válszukat: Forrainé Kószó Györgyi

Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta!

Köszönöm, hogy válaszolt.
A gyermek már védelemben van. A szülők viszont mindíg keményebben és hangosabban verik az asztalt a fenntartóknál, mint az iskola.
Vajon nem kellene végre a közoktatási törvény szintjén is rendezni ezeket a problémákat?
A jegyzők egy része még a tankötelezettség teljesítésének sem képes, vagy hajlandó érvényt szerezni.
Ez a topic a közoktatási törvény módosításáról szólna. Nem volna lassan időszerű arról beszélgetni, hogy ez a törvény mi mindent vett ki a szakma kezéből és hová helyezte azt?

Tisztelettel: Hora János

Tisztelt "keriera"!

Magatartásbeli panaszok miatt az egyes tantárgyból, tantárgyrészből – a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján – biztosított értékelés és minősítés alóli mentesítés nem vonható vissza, ilyen intézkedésre akkor kerülhet sor, ha a tanuló felülvizsgálata alapján a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság a tanuló állapotának változása miatt annak szükségességét már nem tartja indokoltnak, s ezt a felülvizsgálatról készített véleményben rögzíti.
A nevelési tanácsadó háromévenként köteles elvégezni a kötelező felülvizsgálatot, a szülő – saját elhatározása alapján vagy az iskola kezdeményezésére – ezt más időpontban is megteheti.
Az iskola igazgatójának eljárása elleni panaszával az intézmény fenntartójához fordulhat.

Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető helyettes

Tisztelt "Kurucsai"!

A nem szakrendszerű oktatásban a pedagógusok foglalkoztatását meghatározó előírás a törvény szerint:
„Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.” (17. § (8) bekezdés)

Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5.-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett 1.-4. évfolyamon. (128. § (20) bekezdés).
A testnevelés tanítására bármikor beosztható a tanári végzettséggel, de ha a nem szakrendszerű oktatásban kap tanítási órákat, ezekhez a 120 órás kötelező tanfolyam szükséges lehet.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes