Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Tisztelt Szerkesztők!
Szeretném megkérdezni Önöktől, ebben a tanévben van-e lehetőség valamilyen módon nyelvvizsgadíjat visszaigényelni.
Lányom 12. évfolyamos, most ősszel előrehozott érettségit tesz angol myelvből, de szeretné letenni a középfokú nyelvvizsgát is, hiszen továbbtanulásnál csak ezért jár plusz pont.
Igen nagy teher a nyelvvizsgadíj kifizetése számomra, így annak is nagyon örülnék, ha tanáccsal tudna szolgálni, hol érdeklődhetnék ebben a kérdésben.
Köszönöm
VA

Tisztelt Címzett!
Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Az 1992.XXXIII.57.§(3)-ben mit jelent, hogy a munkáltató 15 napot munkavégzésre igénybe vehet oktató-nevelő munkára amikor nyáron 20 munkanapra bezár a bölcsőde illetve a téli ünnepek között is kb. 3-5 napra. 20 + 25 napból 5 napot lenyel nem ad ki és nem fizet ki így 20+20 nap szabadsággal számol. Mik azok az oktató-nevelő ill. ilyen jellegű munkák bölcsődei viszonylatban amire a szabadság terhére igényt tarthat a munkáltató? A 20 nap alapszabadság egyrészével is rendelkezik a munkáltató?
Köszönettel várok a válaszra: Kertész Gabriella

A 2008.18.-ai levelemet kiegészíteném .A Pedagógiai szakszolgálat szerint, aki a felmérést készítette gyermekemről,nem szerepel lányom vizsgálati eredményén hogy, beilleszkedési,magatartási, tanulási zavarral veszélyeztetett, valamint az sem szerepel, hogy az osztály létszámában két főnek kell számítani, továbbá semmilyen óráról felmentést nem javasolt a szakszolgálat. Véleménye szerint nem emelhető ki gyermekem a tanórákról. Az iskola hivatalos írásban nem közölte a tanórákról való kiemelést, az igazgató, és a fejlesztő pedagógus szerint amit szóban közöltek jogi hivatkozás nélkül, joguk van a gyermekemet kiemelni a tanórákról.

Tisztelt P. Máté!

Ha rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány megszerzését követően bármilyen vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban bármelyik szinten tehet érettségi vizsgát (tehát nincs tanulmányi követelménye az érettségi vizsgának, ezért akár olyan vizsgatárgyból is tehet érettségi vizsgát, amelyiket soha nem tanulta a középiskolai tanulmányai során).

Üdvözlettel,
a szerkesztők

Tisztelt "lidi38"!

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 60/B. § (1) bekezdése alapján:

„60/B. § (1) Azoknak a tanulóknak, akik a felnőttoktatásban nem a nappali oktatás munkarendje szerint készülnek fel, a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Addig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.”

Üdvözlettel,
a szerkesztők

Tisztelt "Lany"!

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tör­vény 158. § (2) bekezdése alapján a 2006. szeptember 1-je előtt felsőoktatási tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére biztosított tanulmányi időt, a tanulmányok megszakítását és szüneteltetését a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni.

Tekintettel arra, hogy leveléből következtetve 2001 szeptemberében létesített hallgatói jogviszonyt, a fenti törvényi rendelkezés alapján az Ön esetében egyrészt a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénynek a fenti időpontban hatályos előírásait, valamint a felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet többször módosított szabályait, illetve a helyükbe lépő, az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet 5. § szerint a hallgató a képesítési követelményekben megjelölt tanulmányi időnek megfelelő számú megkezdett félévben szerepel az intézmény statisztikai jelentésében, és részesülhet a hallgatói juttatásokból, továbbá a képesítési követelményekben meghatározott képzési időn túl 8 féléves vagy annál rövidebb képzési idő esetén legfeljebb további 2 megkezdett félévig, 8 félévet meghaladó képzés esetén legfeljebb további 3 megkezdett félévig részesülhet a hallgatói juttatásokból az intézmény szabályzatában meghatározottak szerint.

Tehát az Önre vonatkozó támogatott félévek megállapítása az akkor érvényes helyi szabályzatok alapján lehetséges, amit az orvosi karon tud elérni.

Üdvözlettel:
Dr. Szitás József

 

 

Gyermekem 2002.05.22. született. Idén 2008.02.22. iskolaérettségi felmérést készítettek róla, amelynek eredménye egy év óvodai fejlesztése javasolt .Ennek ellenére 2008.09.01.-én megkezdte az általános iskola első osztályát.
Tanárai szerint teljesen megfelelő a munkája, semmilyen fejlesztésre nem szorul. Ennek ellenére az iskolában dolgozó fejlesztő pedagógus heti két órában elviszi gyermekemet fejlesztési órára. Az fejlesztő pedagógustól írásban kértem, hogy a gyermekem a délelőtti tanórákról ne vigye el, mivel gyermekemnek joga van a kötelező tanórákon részt venni. Kérésemet figyelmen kívül hagyva, továbbra is elviszi gyermekemet a tanórákról, délutáni fejlesztési órára nem hajlandó. Joga van -e elvinni a délelőtti tanórákról, és kötelező e járnia gyermekemnek a fejlesztésre, ha tanárai szerint nem igényel fejlesztést? Készíthettetünk e új felmérést gyermekünkről, a fejlesztő pedagógus szerint csak a következő tanévkor változtat a gyermek fejlesztési kérdéséről.
ami azt jelenti, hogy a hiányzó matematika ,magyar órákat nekem,vagy a pedagógusoknak külön kell pótoltatni gyermekemmel.

Szerkesztők!
Ebben az évben fogok érettségizni egy kéttannyelvű gimnáziumban és az a kérdésem,ha kéttannyelvű érettségit(azaz az idegen nyelvből emelt szinten,plusz két tantárgyból az idegen nyelven) teszek akkor minden esetben kapok-e felsőfokú nyelvizsgát( mindegy hány %-osak lettek az érettségik)? Ezenkívül még egy kérdés: kéttannyelvű osztályba járok akkor KÖTELEZŐ kéttannyelvű érettségit letennem?

Tisztelt "Nagymama"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontjában foglaltak valóban úgy módosultak, hogy a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A törvény szövegébe bekerült „legalább” szó valóban arra utal, hogy két hónapnál hosszabb időintervallumra is vonatkozhat a tanítási időkeret.
Tekintettel arra, hogy a tanítási időkeret lényegét tekintve egy speciális munkaidő-keret, alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve egyes szabályait is. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény  118/A. §-a szerint „(a 117/B. § (1)-(3) bekezdése szerinti) napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő
a) legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti,
b) idénymunka esetén legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti
keretben is meghatározható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaidő kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hat havi, illetve legfeljebb huszonhat heti keretben is meghatározható.”
Tehát a tanítási időkeret is legfeljebb csak hat hónapra szólhat és kizárólag a kollektív szerződés ez irányú rendelkezése alapján. Vagyis hat hónapi vagy akár csak négy havi tanítási időkeretet a munkáltató (aki egyébként nem a fenntartó, hanem a közoktatási intézmény igazgatója) egyoldalúan nem határozhat meg, csak kollektív szerződésben állapodhat meg erről a munkavállalókkal. 
Amennyiben a két hónapnál hosszabb tanítási időkeretet alkalmaznak a közoktatási intézményben az valóban azzal jár együtt, hogy a többlettanítások elszámolása és kifizetése csak a harmadik, negyedik, maximum hatodik hónap végén történik meg.
A két hónapnál hosszabb tanítási időkeret alkalmazásával azonban csak azokban a közoktatási intézményekben ésszerű élni, ahol oktatásszervezési okokból az eddigiekben a kizárólag két havi tanítási időkeretben nem tudták elszámolni a tanítási órákat és többlettanításokat. Ilyen például a szakképzésben a moduláris oktatás, ahol a tanév első félévében a két hónapos tanítási időkeret miatt számos többlettanítás keletkezett, amelyeket óradíjjal el kellett ismerni, míg a második félévben, amikor a pedagógusok a heti kötelező órájukat sem tanították le, akkor sem lehetett csökkenteni az illetményüket.
A két hónapnál hosszabb időkeret alkalmazása tehát csak az ilyen speciális esetekben javasolt.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Yohanna"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30.§ (11) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség szükséges.
Jogi álláspontunk szerint a „fogyatékosok együttnevelési (integrációs) pedagógiai” szak nem tanúsít  majd olyan végzettséget és szakképzettséget, amellyel gyógypedagógus állást betölthet.

Tájékoztatom, hogy a főiskolai végzettséggel rendelkező, pályakezdő pedagógus besorolási illetménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. CLXIX. törvény 17. számú melléklete szerint 122.000,- Ft.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Ycurka"!

A HEFOP 2.1.5. pályázaton belül, az Ön által felsorolt tanfolyamok tartalmai elegendőek a nem szakrendszerű oktatáshoz való részvételhez. A tanórai differenciálás, a multikulturális tartalmak, valamint az integrációs és alternatív pedagógiai módszerek elősegítik a differenciált egyéni fejlesztést, megfelelnek a közoktatási törvény elvárásának.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt "Kurucsai"!

A HEFOP 3.1.3. pályázat keretében azon pedagógusok, akik 120 órás továbbképzésben vettek részt a pályázat megvalósítása során, megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket a nem szakrendszerű oktatás végzéséhez az 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (8) bekezdése előír. Feltétel, hogy a felkínált 30 órás tanfolyamokból 4x30 óra elvégzését igazoló tanúsítvánnyal rendelkezzenek. Amint Ön is megfogalmazta a levélben, a nem szakrendszerű oktatásnak ez a lényege.

Üdvözlettel:
Csillag Márta
főosztályvezető

Tisztelt Szerkesztők!
Azt szeretném megtudni, hogy középiskolában melyik évben lép érvénybe az az új szabály, hogy főiskolai diplomámmal angol nyelvből nem taníthatok és érettségiztethetek.
Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel.

Tisztelt Szerkesztők!
Az iskolánkban még működik hagyományos kisegítő iskolai osztály. A kérdésem az, hogy F70 (tanulásban akadályozott) és F71(értelmileg akadályozott) kóddal rendelkező tanulókról kell-e egyéni fejlesztési tervet készíteni, illetve külön haladási naplót vezetni akkor, ha külön osztályban, a többi gyerektől külön oktatjuk őket a szakértői véleményeknek megfelelően? Vagy elég az osztálynaplót vezetni?

Tisztelt Szerkesztők!

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő foglalkozásinak dokumentálásával kapcsolatos a kérdésem.

A T.ü.356.r.sz. és T.ü.357.r.sz.nyomtatványok útmutatójában azt olvashatjuk, hogy ezek csak a sajátos nevelési igényű (SNI-a és SNI-b) tanulók speciális, habilitációs és rehabilitációs foglalkoztatásának dokumentálására szolgálnak.
A T.ü.345/új r.sz. munkanapló csak logopédiai csoportok számára használható.
A T.ü. 353.r.sz. egyéni nyilvántartási lap és foglalkozási napló a célnak megfelelne, de ezeknek a naplóknak a megnyitására és lezárására csak a nevelési tanácsadó vezetője jogosult, iskolák nem is tudják megrendelni.

Ahol tehát a fejlesztő foglalkozásokat nem a nevelési tanácsadó szakemberei végzik, hanem az iskolák, vagy az egységes pedagógiai szakszolgálatok szakemberei biztosítják az ellátást, milyen fejlődési lapot vezessenek a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátásáról?

Válaszukat előre is köszönöm!

Lányom OKJ-s képzésen szeretett volna fogászati assziszten-
snhek tanulni.A megfelelő létszám mellett sem indult a kép-
zés, mert állítólag (ha jól értesültem)a vizsgáztatás mene-
te nincs jóváhagyva.Februárra v.jövő szeptemberre ígérték az indulást. Biztos ez?Mi a tényleges akadálya, hogy nem indul a képzés? Köszönettel.edit.cserpan@radissonsas.com
?

Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta főosztályvezető-helyettes!

Affelől szeretnék érdeklődni Öntől, hogy a további szakképesítések, szakképzettségek beszámíthatók-e a tanári fizetésembe? 20 esztendeje tanítok a Thúry György SZKI-ban.
Fizika-kémia-számítástechnika szakos általános iskolai tanári végzettséggel, valamint informatikatanári egyetemi és közoktatási vezetői szakvizsgával rendelkezem. Emellett van egy Cisco hálózati rendszertelepítői, valamint egy multimédia-fejlesztői felsőfokú OKJ vizsgám. Az idei tanévben informatikát, alkalmazott számítástechnikát 23 órában és fizika érettségi felkészítőt tartok 2 órában hetente, valamint osztályfőnök vagyok.
Havi illetményemet jelentősen lecsökkentették. Csak a garantált illetményt és az osztályfőnöki pótlékot kapom szeptembertől. Jogos-e ez?
A 120 órás tanártovábbképzést már 2004 óta többször is teljesítettem, de nem rövidítették le a várakozási időmet egyszer sem. Mikor érvényesíthető ez?

További eredményes munkát kívánva üdvözli: Zsoldos Tamásné

Tisztelt Szerkesztők!
Augusztusban az önkormányzat úgy határozott, hogy iskolánk 1588 felhasználható órakerettel rendelkezik. Megtörtént a tantárgy felosztás, 45 óra kivételével órarendi órákra "pocsékoltuk" a kiosztott mennyiséget. A maradékot, felzárkóztatásra, korrepetálásra, érettségi felkészítőkre szántuk. Ma, szept. 11-én kiderült, hogy az önkormányzat visszavett 60 órát, s csak 35 osztályt indíthatunk a meglévő 37 helyett. Nosza, vonjuk össze a kisebb létszámú osztályokat. Hogy így már a törvényi maximumot is meghaladja a létszám, hogy nem lehet a tanulókat leültetni, és teljesen különböző szakmát tanulók kerülnek egy osztályba, ez már a fenntartónál senkit nem érdekel.
Az oktatási törvény szerint, ha jól értelmezem, tanév közben csoportokat, osztályokat összevonni nem lehet. Mit tehetünk?
Válaszukat köszönöm.

Tisztelt Szerkesztők!
A következő kérdéssel fordulnék önhöz:
Illetmény-változtatásra került sor iskolánkban a napokban, és az én bérem a következőképpen alakult: matematika-informatika szakos egyetemi végzettségű tanárként eddig megkaptam a számítástechnikai pótlékot (mely ugye megfelelő végzettség esetén, az informatika más tantárgynál való alkalmazása esetén jár). Az új állapot alapján azonban ezt a pótlékot nem kapom meg. Törvényes-e így ez a változtatás?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt "Fülig"!

Az oktatás előtt álló kihívások szükségessé teszik a tanári szakma tekintélyének helyreállítását.  A kormányzat, az ágazatpolitika nagyon fontosnak tartja a minőségi oktatást, a kiváló, lelkes pedagógusok pályára vonzását,  megtartását a pedagóguspályán. Ennek a célnak a megvalósítását szolgálja az Ön által is ismert tervezet, mely a pályakezdő pedagógusok bérének rendezését szolgálja.
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet  módosítását elsősorban az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal javaslatainak figyelembevételével, az „Új Tudás Műveltség Mindenkinek” Cselekvési Terv által megfogalmazott célok indokolják.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "stella64"!

Amennyiben a tanuló tanköteles, tankötelezettségét az iskolai rendszerű oktatásban teljesítenie kell. Leveléből nem derül ki, hogy tanulmányait a tanuló milyen okból kívánja megszakítani: tankötelezettségét ugyanis például külföldön is teljesítheti, ekkor nem kell évet halasztania. Azt javasoljuk, hogy kérdésével forduljon az intézmény igazgatójához.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "ronasne"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálybalépése óta nincs jogszerű lehetőség az előírt felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel nem rendelkező személyek pedagógus-munkakörben való alkalmazására.
A  Kt. átmeneti szabályai széles körben rendelkeztek a törvény hatálybelépésekor foglalkoztatott és a 17. § előírásainak nem megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógusok további alkalmazásáról, illetve annak feltételeiről, újonnan azonban már képesítés nélkülit alkalmazni nem lehetett.
A Kt. 127. §-ának (10) bekezdése rendelkezik úgy, hogy a tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőoktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképzettséget szerzi meg.
Az óvodapedagógus munkakört a Kt. 17. § (1) bekezdés a) pontja alapján óvodapedagógus szakképzettséggel, illetve a 128. § (5) bekezdés a) pontja szerint óvónői szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítvánnyal lehet betölteni, azzal a feltétellel, hogy az érintett 1996. szeptember 1-éig legalább hét év gyakorlatot szerzett óvónői munkakörben.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Vékony Sándorné!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be.
E törvényben meghatározott időpontokat nem lehet sem fenntartói, sem intézményvezetői hatáskörben megváltoztatni, amely alól a 2008/2009. tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet 4. § (4) bekezdése sem ad felmentést.

Fentiekből következően az utolsó tanítási nap jogszerűen – hiába esik jövőre hétfőre – csak június 15. lehet.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

 

Tisztelt "Ricsi_91"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény 75. §-a zárt felsorolásban határozza meg a tanulói jogviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének jogi lehetőségeit. Megszűnik a tanulói jogviszony
a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;
b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján;
c) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni;
d) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján;
e) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;
f) szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben
- az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
- ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján,
- ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált,
és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;
g) az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha a szülő, illetve a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és az i) pontban megjelölt esetben;
h) a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján;
i) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű.

Ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát, az általános iskola a tanítási év végén kérelem hiányában is kezdeményezi a tanuló átvételét a kötelező felvételt biztosító szakiskolába, amennyiben az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait.

Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

Fenti megszüntetési okok életkorhoz, átvételhez, tanulmányi eredményhez kapcsolódnak, amelyektől az iskola önkényesen nem térhet el, tehát az iskolán kívül elkövetett szabálysértés önmagában nem szolgálhat a tanulói jogviszony megszüntetése alapjául már nem tanköteles korú tanuló esetében sem.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "zzsuzsi76"!

Jegyzőnek nincs törvényi felhatalmazása a tizenhat év felettiek iskolába járási kérelmének elbírálására. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 52. –ának (1) bekezdése szerint a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban nyolc évfolyamos általános iskola esetén abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a tizenhatodik életévét. Az a tanuló, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban már nem kezdhet tanévet, iskolai tanulmányait a törvény 78. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján, a tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra vonatkozó külön rendelkezések szerint szervezett felnőttoktatás keretei között folytathatja. Ha az iskolában ilyen célú, szervezetű oktatás nincs, az igazgató feladata tájékozódni a tanuló lakóhelyéről megközelíthető távolságban működő intézmények felöl és a helyi önkormányzat támogatását is kérve segíteni a leginkább megfelelő intézménybe történő felvételt. 
Túlkoros tanulók további iskolai tanulási lehetőségének tekinthető a szakiskolák keretében szerveződő felzárkóztató oktatás is. Az erre vonatkozó szabályozás a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. §-ának (8) bekezdésében és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/A. § (1)-(5) bekezdéseiben található.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "Gabi60"!

2008. szeptember 1-jétől a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók (a továbbiakban: SNI-b) iskolai fejlesztő foglalkoztatásra jogosultak. [Kt. 30. § (7) bekezdés]
Az iskolai fejlesztő foglalkozásnak – a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvéleményben foglaltak szerint, a Kt. 52. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeretben történő - megszervezéséért a nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős. [Kt. 35. § (4) bekezdés]
Az SNI-b tanulók iskolai fejlesztő foglalkozások tervezését, szervezését, dokumentálását a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet (a továbbiakban: R) 26/B §-a az alábbiak szerint szabályozza:
- az iskolai fejlesztő foglalkoztatás heti időkeretét nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal, a csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló.
- ha a csoportot több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg, és az egyes évfolyamokra a közoktatási törvény 52. §-ának (3) bekezdése eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a fejlesztő foglalkoztatás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás alapján kell meghatározni.
- Az iskolai fejlesztő foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik, dokumentációja a központilag kiadott egyéni fejlődési lap (a külív nyomtatványszáma: Tü. 356 r.sz. a belív nyomtatványszáma: Tü. 357 r.sz.).
- Amennyiben a vizsgálat idején tapasztalt állapot, és az annak alapján javasolt fejlesztési cél elérését szolgáló fejlesztő terápia, az annak végzésére jogosult szakember végzettsége és szakképesítése azonos, az iskola SNI-a és az SNI-b tanulói részére biztosított
 - iskolai fejlesztő foglalkoztatás,
 - az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás
közös csoportban is megszervezhető. Közös csoport szervezése esetén a fejlesztést csak gyógypedagógus láthatja el, tekintettel arra, hogy a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megtartására a Kt. 30. § (11) bekezdése alapján gyógypedagógus jogosult.
Az SNI-b tanulók fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – amennyiben ezt a szakértői vélemény javasolja, vagy lehetővé teszi – a gyógypedagógus mellett más, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember - pl. pszichológus, fejlesztő pedagógus, a fejlesztési cél megvalósításához szükséges kompetenciákat szakirányú továbbképzés keretében elsajátított pedagógus stb.- is megbízható.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt Szabó Judit!

A közoktatásról szóló törvény 122. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.

A gyógypedagógiai pótlékra való jogosultságot és annak mértékét a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet l5. §-a említi. Ennek alapján gyógypedagógiai pótlék jár annak, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégium nevelését vagy közoktatási intézményben a gyermekek fejlesztő felkészítését - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – végzi. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 18-42%-a.

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a gyógypedagógiai pótlék abban az esetben illeti meg, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, illetve, ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.

Üdvözlettel:

Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "cserzsi"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló, 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 18/C. § (1) bek. szerint az iskolák birtokában levő régi pedagógus igazolvány még érvényesíthető. A (2) bek. szerint, a 2008. szeptember 2. előtt kiadott pedagógusigazolványok érvényességét az új rendelkezések nem érintik.

Az új pedagógusigazolvány kiállításával kapcsolatos tudnivalókat a minisztérium honlapján hamarosan közzétesszük.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes

Tisztelt "zsuzsi_ "!

Tájékoztatom, hogy kérdésére illetékességből a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tud Önnek választ adni. Javasolom, hogy az ugyfelszolgalat@szmm.gov.hu címen illetve a 475-5700 telefonszámon szíveskedjen érdeklődni.

Üdvözlettel,
Szilágyi Judit
OKM Ügyfélszolgálati Iroda

Tisztelt "idus75 "!

A tanítói diplomája mellett elvégzett tanári szak, valamint a tanítói gyakorlata eleget tesz a törvényben előírt elvárásnak. Így közreműködhet a nem szakrendszerű oktatásban.

Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes