Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. § (1) bekezdés l) pontja szerint a tanórán kívüli tevékenység ellátásához is csak jogszabályban előírt pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező alkalmazható.
Az alkalmazás formáját a Kt. 15. § határozza meg, amely úgy rendelkezik, hogy pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. A Kt. 121. § 30. pontja meghatározza, hogy az óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak.
Tisztelt "Rafia "!
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 53. § (4) bekezdése szerint:
"(4) A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán
a) a kötelező idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv,
b) a célnyelven tanult vizsgatárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázni [.]."
A két tanítási nyelvű képzésben részt vevő tanulóknak tehát két tanítási nyelvű érettségit kell tennie. A célnyelven tanult tantárgyakból csak abban az esetben lehet magyar nyelven érettségi vizsgát tenni, ha a tanuló teljesítette azt a feltételt, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből célnyelven tesz érettségi vizsgát.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt "kerdoelekek"!
A középszintű érettségi vizsgán vizsgáztatási feladatot ellátó tanárok képesítési követelményeit évek óta változatlan jogszabályok szabályozzák. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13.§ (3) bekezdése szerint „vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban közoktatási törvény) 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja.”
Ennek ismeretében tehát az a tény határozza meg a vizsgáztatás feltételét, hogy az adott pedagógus meglévő képesítésével taníthatja-e adott tantárgyát a középiskolában.
A közoktatási törvény 17.§-a iskolafokonként, iskolatípusonként és a tantárgyak sajátosságai figyelembe vételével határozza meg a kötelező képesítési követelményeket, ezért más szabályok vonatkoznak például az általános iskolák, a középiskolák közismereti tantárgyai, a készségtárgyak, az idegen nyelv, vagy a szakközépiskolák szakmai előkészítő tantárgyai, esetleg a tantárgyi modulok oktatására.
Ha az érettségi vizsga lebonyolítása során valaki törvénysértést tapasztal, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdése értelmében a vizsgabizottság döntése ellen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 84. § (5) bekezdése alapján a vizsgát szervező intézmény igazgatójának, de az Oktatási Hivatalnak címezve törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a döntést (tehát az eredmény kihirdetését) követő három munkanapon belül jogszabálysértésre hivatkozva lehet benyújtani. Amennyiben a jogszabályban szereplő határidőt a vizsgázó elmulasztja, nem nyújthat be törvényességi kérelmet.
A törvényességi kérelmeket az Oktatási Hivatal vizsgálja ki. Adott esetben az érettségi vizsga megismétlésére is sor kerülhet.
Az érettségi vizsga során a vizsgáztató tanárok megbízása a vizsgát szervező intézmény hatásköre, továbbá a középszintű érettségi vizsga esetében a vizsgabizottság elnökének is ellenőriznie kell, hogy a vizsgáztató tanárok végzettsége megfelelő-e. A pedagógusok alkalmazásáért pedig az adott intézmény igazgatója felel.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Tisztelt "palla"!
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 6. § (4) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
„(4) Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatárgyból kötelező vizsgát tenni:
a) magyar nyelv és irodalom,
b) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek az idegen nyelv helyett,
c) történelem,
d) matematika,
e) idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével.”
A vizsgaszabályzat idei módosítása (6/2008. (I. 22.) Korm. rendelet) építi be a vizsgaszabályzatba a 60/B. § (1)-(2) bekezdését, amely értelmében:
„(1) Azoknak a tanulóknak, akik a felnőttoktatásban nem a nappali oktatás munkarendje szerint készülnek fel, a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Addig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.
(2) Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.”
AZ Ön által megfogalmazottak alapján – amennyiben Ön a 20010/2011. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában tesz érettségi vizsgát - a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében nem mentesül az idegen nyelvű érettségi vizsgatételi kötelezettsége alól.
Üdvözlettel,
a szerkesztők
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
1055 Budapest, Szalay utca 10-14.
Telefon: work (+36-1) 795-1200
E-mail: info@nefmi.gov.hu
Geo: 47.50858096623089, 19.050220549106598.