2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
Fórum » Közoktatás
 
Tisztelt Fórumozók!
 
Technikai okok miatt átmenetileg lezártuk a fórumot, de hamarosan újraindítjuk. Megértésüket és türelmüket köszönjük!
 
Felhívjuk figyelmüket arra, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik, és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
 
A szerkesztők
 
  
 42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  
  
BM68 üzenete
2008.04.27. 17:08
Tisztelt Szerkesztők!

Én mint szülő érdeklődök, milyen messzire mehet el el pedagógus a szülő inzultálásában büntetlenül??

Azért kérdezem itt, mert úgy látom nem a pedagógus személyes hiányosságáról van szó, hanem általános közoktatási gond, miszerint nem igazán demokratikus a légkör szülők és tanárok közt.
Saját konfliktusomat természetesen úgymond diplomatikusan rendeztem a pedagógussal, azért nagyvonalakban leírom miről van(volt) szó.

Gyermekemnek egy igazolatlan órája adódott a tanár figyelmetlenségéből, mert én a szülő igazoltam ám a pedagógus gyerekem kétszeri kérésére sem írta alá, feltételezhetően véletlen. Telt múlt az idő, és a fiam azt mondta, ezzel már nem próbálja többször alá íratni, idézem a gyereket: "ennyi idő után mondjam: Tanár úr már kétszer mutattam, hogy néz az ki, ilyet mondani egy tanárnak??? Azt hinné, most írtuk az igazolást." Kicsire nem adunk, megbeszéltem a fiúval egy igazolatlan nem a világ, haggyuk.

Csakhogy ezzel nem lett vége a történetnek. Másfél hónappal később címemre érkezett egy hivatalos iskolában írt, iktató számmal ellátott dokumentum a következő címmel: Felhívás rendszeres iskolába járásra!
Ebben a Tanár úr leírta a törvényt, melyben az is benne foglaltatik, hogy a szülő köteles gondoskodni a gyerek iskolába járásáról. A pedagógus engem külön felszólított, hogy gondoskodjak a gyerekem iskolába járásáról, mert még egy igazolatlan esetén felszólítás nélkül eljárást indít.

Elnézést kérek a Tisztelt Szerkesztőktől, szerintem ez nevetséges. Abban az esetben is az lenne, ha a mi hibánkból lenne igazolatlan az óra, mert "nem rendszeres iskolába járástól" azért nagyon messze van az egyetlen vagy még a kettő igazolatlan óra, az én laikus elképzelésem alapján napokban fejezhető ki a "nem rendszeres".
Tudja jól az osztályfőnök, hogy gyerekem 25 km-t utazik oda-vissza az iskolába. Tehát minden körülményt figyelmen kívül hagyva szólított fel, arról nem is beszélve, hogy engem emberi méltóságomban sértett azzal az állítással, (ami "csak" célzottan szerepelt a levélben) amivel azzal vádolt nem gondoskodom a gyerekem iskolába járásáról, hiszen erre felszólított annak ellenére, hogy a tények bizonyítják hogy gondoskodom, mert a gyerekem nap-mint nap az iskolában van.
Mindezek ellenére elégedettek vagyunk a "bűnös" tanár úrral, megtudtam, hogy iskolai rendszabályoknak tett eleget. A fiam is szereti, ha lehet így fogalmazni, még védte is, mikor otthon szóvá tettem, hogy ezt nem kellett volna stb. Személyes véleményem szerint is egy alapjában tökéletes pedagógusról van szó, gyerekeimmel rendszeresen beszélgetek, "innen" ismerem.

Szerintem egy pedagógusnak illene reálisan mérlegelnie döntések előtt, és illene ismerni személyiségi jogokat.

És ha már írok, egy másik problémát is említenék. Akik voltak már Szakközép iskolában fogadó órán, azok tudják miről beszélek....
palla üzenete
2008.04.24. 13:46
T. Szerkesztők!
9.-es esti tagozatos diák vagyok és 43 éves ,kell-e idegennyelv vizsgát
tennem az érettségin?Ha igen ,miért alkalmaznak kettős mércét a közép és a felsőfokú intézményekben?
Varga Ágnes üzenete
2008.04.23. 10:48
Tisztelt Szerkesztők!

A második szakképesítés megszerzésének ingyenessége szempontjából hogyan számít a Felsőfokú Szakképzés, ha azt a főiskolával szerződésben álló szakközépiskolában végzik, és az adott képzési szinten (FSZ) nincs még szakképesítése a jelentkezőnek?

Válaszukat köszönöm.
Varga Ágnes
szkaeva üzenete
2008.04.20. 19:25
Kedves Dr.Varga Mária Beáta!
A kérdések megválaszlása során a következő az én üzenetemre esne. Remélem válaszát megkapom kérdésemre, s nem maradok ki. Fontos lenne számomra.Ha ideje engedi várom megtisztelő válaszát.
Köszönettel: Szkaeva
A Szerkesztők üzenete
2008.04.15. 12:10
Tisztelt "mohacsiga"!
 
A nevelési tanácsadók feladatkörének módosulásával összefüggésben felülvizsgálatra, majd korrekcióra kerülnek az eddigi nyomtatványok. Az újak megjelenéséig a jelenleg forgalomban lévők a szükséges kiigazításokkal használhatók.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
AL1971 üzenete
2008.04.14. 16:46
Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy van e érvényben olyan törvény, vagy rendelet, mely a gyermek szabad iskolaválasztásáról rendelkezik? Van e lehetőség az iskola megválasztásában, vagy csak a kijelőlt iskolába lehet beiratni a gyermeket. Előre is köszönöm.
AL.
tpetike üzenete
2008.04.13. 18:19
Az egyszerű megoldások, a lépésről lépésre haladó reformok híve vagyok!
Csak 2 (!) számot változtatnék meg a közoktatási törvényben!
Mi az akadálya a kognitív, stressz- és erőszakmentes, szegregációt nem ismerő iskolának ( óvodának - itt is léteznek horror számok ) - a társadalmon, a pedagógusokon, a gyerekeken és családokon kívül? :-)))
Megmutatom!
Olvassuk el, gondoljuk át az eredeti számokkal a szöveget, majd a zárójelben szereplő számokkal!
Következtetésével forduljon képviselőjéhez, miniszteréhez!
"A közoktatási törvény 66. § (5) bekezdése szerint az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Az osztályok, csoportok szervezésének szabályait a törvény 3. számú melléklete határozza meg. Eszerint az iskola 1-4.
( 1-12. ) évfolyamán az osztályokat oly módon kell megszervezni, hogy az iskolai osztályba felvett gyermekek, tanulók száma ne lépje túl a maximális 26 ( 13 ) fős létszámot. Az iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az iskolában az adott évfolyamon csak egy iskolai osztály indul; továbbá a nevelési év, tanítási év során abban az esetben, ha új gyermek, tanuló átvétele miatt indokolt."
( Forrás: OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA, www.oktbiztos.hu )
klmn üzenete
2008.04.11. 15:38
"(3) A tanuló - minden tanuló részére kötelező, a tanuló által választott és szabadon választott - heti tanítási óráinak együttes száma az első-hatodik évfolyamon legfeljebb kettő, a hetedik-tizedik évfolyamon legfeljebb négy, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legfeljebb három, nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban, valamint a két tanítási nyelvű iskolai nevelésben, oktatásban az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon legfeljebb öt órával haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozásokra - a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében - meghatározott időkeretet." Ezt a passzust hatálytalanította a 2/2008 OKM rend. 5.§. (2). Azok az intézmények, amelyeknél a pedagógiai programjuk szerint a fenti jogszabálynak megfelelően a tanulói kötelező óraszám magasabb, mint a törvényi előírás, azoknak az intézményknek kell-e ped. proramot, helyi tantervet módosítani. Milyen hatállyal? Felmenő rendszerben? Csak 1. évfolyamtól felmenő rendeszerben? Vagy 5. évfolyamtól felmenő rendszerben? Esetleg 9. évfolyamtól felmenő rendszerben?

Köszönettel
polgarmesterE üzenete
2008.04.10. 16:10
Tisztelt Szakértők!
Szeretnénk megkérdezni, hogy a 2008.évi Költségvetési Törvény 3.számú melléklete 16.2. pontja alapján az átlaglétszám határok az alapítvány által működtetett iskolákra is vonatkozik-e? Van-e lehetőség arra, hogy az alapítványi iskolánál a létszámhatárokat nem kell figyelembe venni a normatíva igénylésénél a Kt.81.§(1.C) bekezdése alapján.
Segítségüket előre is köszönjük.
ovped üzenete
2008.04.09. 20:12
Tisztelt Dr. Varga Mária Beáta! Azt szeretném kérdezni, hogy a szegedi óvodákban az óvodapedagógus kolleganő betegsége esetén a Szegedi Óvoda Igazgatóság Igazgatónője nem engedélyezi a helyettesítéseket, és a beteg kolléganő társa nem kapja meg a törvényesen járó átfedési időre járó díjat. Mit kell tenni ahhoz, hogy a szegedi óvodapedagógusok érvényesítsék törvény adta jogaikat és megszüntessék a városban kialakult nagyfokú szülői és óvodapedagógusi elégedetlenséget?
Gyuri3610 üzenete
2008.04.08. 20:35
Sziasztok.

Óriási gondban vagyok, és szeretném a segítségeteket kérni.
Másod éves andragógus vagyok a békéscsabai TSF fősulin.
A tanúlmányi ösztöndíj rendelet szerint a hallgatók szakonként és évfolyamonként legfeljebb 50%-a részesülhet ösztöndíjba. Ez a rendelet 2007.03.26. lépett életbe (51/2007) Minket erröl csak ma értesítettek és közölték hogy a hallgotói önkormányzat utasítására az eddig kiutalt két havi össztöndíjjat fizessük vissza május 13-ig.
Különben nem vizsgázhatunk.

Kérlek benneteket ha valaki tud valami biztosat vagy legalább tippet adni hogy hol érdeklődjek biztos válaszért az írjon.

Köszönöm .
sarolta13 üzenete
2008.04.08. 19:52
Annyit tennék hozzá előző levelemhez, hogy ez elég SÜRGÖS, mivel az idei érettségiről van szó, és csak most közölték, hogy nem vizsgáztathatok.
sarolta13 üzenete
2008.04.08. 19:43
Tisztelt Szakértők!
Az, akinek nincs meg a diplomája (írásbeli nyelvvizsga miatt) érettségiztethet-e? Van-e erre valami jogszabály? Én azt hallottam, hogy az utolsó éves egyetemista is érettségiztethet. Ez igaz-e? Vonatkozik-e rám? Nekem már az államvizsgám is megvan, de a diplomát csak az írásbeli nyelvvizsga bemutatása után kapom meg.
segítségüket előre is köszönöm.
A Szerkesztők üzenete
2008.04.08. 15:58
Tisztelt "kme19 "!

Az alábbiakban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, továbbá  a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet alapján tájékoztatom.
A közalkalmazottat a munkaköre ellátásához jogszabályban előírt iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, doktori címe, tudományos fokozata alapján kell besorolni. A munkáltatónak elsődlegesen tehát azt kell vizsgálnia, hogy a közalkalmazott által betöltött munkakörhöz a jogszabály milyen képesítési követelményt határoz meg. Az osztályba sorolásnál nem játszik szerepet, hogy a közalkalmazott hány főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezik. Abban az esetben azonban, ha a munkakör különböző színtű oklevéllel betölthető, akkor a besorolást a meglévő legmagasabb iskolai végzettség és szakképzettség, szakképesítés alapján kell elvégezni.
"F" fizetési osztályba kerül besorolásra a pedagógus munkakörben foglalkoztatott óvodapedagógus, ha főiskolai oklevéllel rendelkezik, továbbá akkor is, ha a közép- vagy felsőfokú óvónőképzőben szerzett bizonyítványt.
"G" fizetési osztályba kell sorolni azokat a pedagógusokat, akik főiskolai végzettséggel és szakképzettséggel egyébként az "F" fizetési osztályba kerülnének besorolásra, de rendelkeznek pedagógus szakvizsgával egyenértékű szakképzettséget igazoló oklevéllel. Jogszabály határozza meg, hogy melyek a pedagógus szakvizsgával egyenértékű szakirányú továbbképzések. A kérdésben említett tanítói végzettség nem tartozik ezek közé.
Tehát az óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógust, ha a fent felsorolt oklevéllel, illetve bizonyítvánnyal rendelkezik, "F" fizetési osztályba kell besorolnia  a munkáltatónak.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető - helyettes            
egy tanuló üzenete
2008.04.05. 16:04
Tisztelt Szakértők és Tisztelt Miniszter Úr!
Olyan kérdéssel szeretnék önökhöz fordulni, hogy hogyan lehetséges az érettségi vizsga előtt, de a rá való jelentkezés után, törvényt ill. rendeletet módosítani?! Én egy olyan középiskolába járok, ahol német nyelven történik egyes tantárgyak oktatása. Én azzal a céllal jelentkeztem oda, hogy majd az érettségi vizsa után, októberben, idegenvezetői vizsgát tehetek. Ebbe az idegenvezetői vizsgába elvileg beleszámították volna a szakmai előkészítő tantárgyból tett érettségit és a 3 éven keresztül tanult idegenvezetést is. Ezért is jelentkeztem én szakmai tantárgyból érettségizni, miközben nem lett volna kötelező. Ehhez képest a jelentkezés után Önök megváltoztatták az egész rendszert, nem lehet idegenvezetői vizsgát tenni!!!! Akkor most felmerül a kérdés, hogy ezt miért nem az érettségire való jelentkezés előtt tették meg, illetve hogy van e megoldás erre a problémára, ami szerintem nem csak engem érint!??
Segítségüket előre is köszönöm!
cserika üzenete
2008.04.04. 22:27
Tisztelt Szakértők!
Kérdésem valószínűleg, többeket is érint.Hogyan oldható meg, a szorgalmi időszakban aktuális síelés általános iskolában dolgozó pedagógus esetében? Hogyan lehet ilyen céllal szabadságra menni? Mi lehet a megoldás? Milyen következményeket jelent és hogyan lehet igénybe venni a fizetetlen szabadságot? Szabályos-e a szívességből történő helyettesítés? Mindezeket hogyan kéll jelölni az X-elő lapon? Jó előre is köszönöm (jövőre)!
A Szerkesztők üzenete
2008.04.02. 12:59
Tisztelt "ovoda.nagypeterd"!
 
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 118. §-ának (1) bekezdése szerint a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltató határozza meg. A munkarend nem a kinevezés eleme, ezért álláspontunk szerint a munkáltató előírhatja az állandó délelőtti, illetve az állandó délutános munkavégzést.
 
Tájékoztatjuk arról is, hogy pedagógus-munkakörben csak kivételes esetekben állapítható meg műszakpótlék, ugyanis általában nem valósul meg az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott többműszakos munkarend valamennyi feltétele, pl. nem a napi 8 óra teljesítése után váltják egymást a pedagógusok.
 
Üdvözlettel:                                                                      
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes             
A Szerkesztők üzenete
2008.04.02. 12:57
Tisztelt "Piju"!
 
A pedagógus-munkakörök betöltésének feltételeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1)-(4) bekezdése határozza meg, ezenkívül az átmeneti rendelkezések közé tartozó 127-128. § tartalmaz még alkalmazási feltételeket.
 
A közoktatási törvény előírásai szerint a művészeti szakmai tárgyak oktatásához a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári vagy művész (főiskolai vagy egyetemi szintű) végzettség és szakképzettség szükséges.
 
Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet (ezt megelőzően pedig a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. r. 6. számú melléklete) a főiskolai szintű "zeneelmélet-szolfézstanár, karvezetés szak", az "ének-zenetanár, karvezetés szak" képesítési követelményeit egyértelműen meghatározta.
A különbözőségek ellenére a szakok tanulmányi területének hasonlósága vitathatatlan. Kiemelendő az is, hogy az ének-zene, karvezetés szakon kötelező szigorlati tárgy a szolfézs, a zeneelmélet, a magánének, valamint a zongora.
 
Az ének-zene, karvezetés szakos főiskolai szintű tanári oklevél megfelelősége a szolfézs tantárgy tanításához a tanulmányi területek részbeni egybeesésén és a zeneművészeti szakmai szervezetekkel történt megállapodáson alapul.
 
Az egyetemi szintű végzettséget nyújtó ének-zene, karvezetés szak - az említett rendelet mellékletében megfogalmazott képzési célja szerint - a művészeti szakközépiskolában és pedagógusképző intézményekben a szolfézs tárgy tanítására is alkalmassá teszi az oklevéllel rendelkező tanárt. E rendelkezésből az következik, hogy az egyetemi szintű ének-zene, karvezetés szakos tanári szakképzettség a szolfézs művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári szakképzettségnek tekintendő mind a szakközépiskolában és szakiskolában, mind az alapfokú művészetoktatási intézményben.
A szakmai szervezetekkel egyetértésben úgy vélem, ez a lehetőség kiterjeszthető az alapfokú művészetoktatási intézmények zeneművészeti ágában a főiskolai szakon ének-zene, karvezetés szakos oklevéllel rendelkezőkre is, és szakképzettségük a szolfézs, zeneelmélet tantárgyak oktatása tekintetében szakirányú tanári szakképzettség lehet.
 
Tájékoztatom arról, hogy a Kt. 127. § (1) bekezdés a) pontjának első gondolatjele szerint a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképzettségnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát. A törvény kimondja azt is, hogy a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt.
 
Üdvözlettel:
Brassói Sándor s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.04.02. 12:53
Tisztelt Andrea, "troja32"!

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. § (1) bekezdésének e ) pontja alapján középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári végzettséggel és szakképzettséggel lehet tanítani.

Ezzel összhangban rendelkezik úgy az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. () Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése, hogy vizsgáztató tanár az lehet, aki a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja.

Fentiek alapján véleményünk szerint a Debreceni Egyetemen kellene tanulmányait folytatnia.

Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.04.02. 12:50
Tisztelt "Ditke1987"!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény17. § (8) bekezdése alapján a nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket.
E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.
Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. (128. § (20) bekezdés).
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta s.k.
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.04.02. 12:47
Tisztelt Kovács Árpádné!
 
A szakközépiskola 9-11. évfolyamán az orientáció, a közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok keretében Viselkedéskultúra és a Kommunikáció oktatására.

A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a gazdasági szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeret jelentőségét. Fejlessze az empatikus készségeket.

A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése.

Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét.

Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 17.§-a szerint szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.
A Kt. 127.§- a szerint alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.04.02. 12:44
Tisztelt Tasnádi Tünde!
 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) lehetővé teszi a tanulói jogviszony szüneteltetését az alábbiak szerint:

69. § (5) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg, akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja.

A tanuló jogviszony magyarországi szüneteltetése alatt szüneteltetése alatt a tanuló külföldön tanulmányokat folytathat. Erről a Kt. 109. §-a az alábbiak szerint rendelkezik.

109. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön.

(2) Magyar állampolgár tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti.

(3) A lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének, illetőleg, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának.

(4) Az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya.

Az, hogy a magyarországi tanulói jogviszony szüneteltetését követően az iskolában visszatérő tanulónak kell-e és miből kell osztályozó vizsgát tennie a tanulónak, attól függ, melyik évfolyamon kapcsolódik be az oktatásba. Ha tanulmányait ott folytatja ahol a tanulói jogviszony szüneteltetésnek kezdetekor abbahagyta, továbbá az osztály, amelynek munkájába bekapcsolódik, ugyanazon helyi tanterv szerint tanul, nem szükséges osztályozó vizsgát tennie. Egyéb esetekben az osztályozó vizsga letételéről az igazgató dönthet.
Üdvözlettel,
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető-helyettes
 
cserzsi üzenete
2008.04.01. 14:22
Kérem szíveskedjenek tájékoztatni, hogy jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti időszaknak elismerhető-e a TIT-nél (1972 év) eltöltött munkaviszony. Jelenleg alapítványi iskolaként működik ez a munkáltató.
mohacsiga üzenete
2008.03.31. 15:11
Tisztelt Cím!
A Nevelési Tanácsadó ápr. 1-től köteles a Tü. 353. Egyéni Nyilvántartási Lap és foglalkozási napló dokumentumot használni, amin REHABILITÁCIÓBAN részt vevő gyermekek haladását regisztrálja. A nevelési tanácsadók azonban CSAK fejlesztő foglalkozásokat végezhetnek (ugyanezen Tv.módosítás után). Kérdésem, hogy van-e, lesz-e új Tü. nyomtatvány, vagy ezt a hibásat kell használni ápr. 1-től?
üdvözlettel
SZ. Ágnes

m.toldi üzenete
2008.03.16. 08:40
Tisztelt Szerkesztők!
Utólag, de szeretném az előző üzenetemhez hozzáfűzni, hogy napi 8 órában dolgozunk.
Köszönettel.
m.toldi üzenete
2008.03.16. 08:22
Tisztelt Szerkesztök!
Kollégáimmal önkormányzat által fenntartott felnőtt fogyatékosok rehabilitációs intézetében dolgozom. Az eddigi munkakörünk megnevezése mentálhigiénés, fejlesztő munkatárs volt. Egy héttel ezelőtt született egy döntés az igazgatónk részéről és megváltoztatta a kinevezésünket fejlesztő pedagógusra, de csak a kinevezésünk változott. Érdekelne bennünket, hogy vonz e ez magával valami mást is? Gondolunk mi az éves szabadságokra. Én 38 éves, F kategóriás besorolásban vagyok, az éves szabadságom száma pedig 30 (ebben már benne van, ami egy gyerekre jár).
Segítségét előre is köszönöm, köszönjük!
Gabi60 üzenete
2008.03.15. 20:17
Tisztelt Szerkesztők!
Pedagógiai szakszolgálatnál dolgozom, utazó gyógypedagógusként, 47 éves vagyok. Úgy hallottam egy törvénymódosítás szerint 2010-től csak akkor dolgozhatok ebben a munkakörben, ha szakvizsgát teszek. A korom miatt ezt a továbbképzést munkáltatóm nem támogatná, ez nekem anyagilag nagy tehert jelentene. Kérdésem az, hogy valóban csak akkor maradhatok, ha meg lesz a szakvizsgám?
Válaszukat előre is köszönöm: gabi60
A Szerkesztők üzenete
2008.03.15. 09:47
Tisztelt "unikornis"!
 
Kérdésére a választ a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.), valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási   intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) alapján lehet megadni.

A Kjt. 22. § (1) bekezdése szerint az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal

A Vhr. melléklete meghatározza a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősülő tevékenységköröket a pedagógus munkakörökben, továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében.
Fentiekből levonható, hogy a kérdéses esetben, mivel a foglakoztatás határozott időre történt, nem kellett gyakornoki időt kikötni. De természetesen ez az időszak is beleszámít majd a pályakezdő pedagógus szakmai gyakorlatának idejébe. A gyakornoki vizsga tekintetében is fontos hangsúlyozni, hogy az intézményeknek a jogszabály keretein belül saját maguknak kellett kialakítani a Gyakornoki szabályzatban a számonkérés, ellenőrzés rendjét a gyakornoki idő teljes időtartamát figyelembe véve, nincs tehát általános vizsgakövetelmény évente. A Vhr. a gyakornok által elsajátítandó általános, és speciális követelményekre vonatkozóan ad példálózó felsorolást.  Ennek alapján a részletes, ütemezett, tartalmi követelmények meghatározása is az intézmény feladata.
 
Üdvözlettel:
Dr. Varga Mária Beáta
főosztályvezető - helyettes                                                              
A Szerkesztők üzenete
2008.03.15. 09:42
Tisztelt Knapekné!
 
A NAT az élő idegen nyelv műveltségi területre vonatkozóan azt írja elő kötelező jelleggel, hogy két idegen nyelvet kell tanítani gimnáziumban. Arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamon kell kezdeni a második idegen nyelvet, nem állít fel szabályt.
 
Üdvözlettel:
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes
A Szerkesztők üzenete
2008.03.15. 09:41

Tisztelt Medvegy János!

Végzettségével angolt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17.§-a értelmében taníthat az ötödik-tizenkettedik évfolyamokon (ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű képzés kivételével), illetve az első-negyedik évfolyamokon akkor, ha angolból nyelvből emelt szintű oktatás folyik. A pedagógusok foglalkoztatására vonatkozóan nem várható változás.

Üdvözlettel,
Brassói Sándor
főosztályvezető-helyettes

  
 42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  
  

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok